A mostani, kritikusan aszályos időszakban minden csepp víz felértékelődik az erdőben. Az erdészek feladata ezért az erdőállományok nevelése és megújítása mellett az is, hogy ahol erre lehetőség kínálkozik, segítsék a víz helyben tartását. Sok esetben ehhez nincs szükség nagy léptékű műszaki beavatkozásra: egy-egy jól megválasztott, kézi munkával kialakított megoldás is érezhető változást hozhat.

Három kis forrás vize

A Vérteserdő Zrt. szakemberei a Majki erdészkerület Mocsárberek elnevezésű területrészén végeztek ilyen munkát. Itt három kisebb, hegylábi forrás vize egyesül, majd keskeny mederben halad tovább az erdőben. A kollégák első lépésként kézi munkával megtisztították a vízfolyás medrét, majd egy kisebb gátat alakítottak ki, amely lassítja a víz továbbfolyását és segíti annak helyben tartását. A beavatkozás eredménye rövid időn belül jól láthatóvá vált: míg korábban mindössze 2–3 centiméteres vízállás volt jellemző, a munkát követően a víz mélysége mintegy 40 centiméterre emelkedett.

Egy ilyen kis vízfelület természetesen önmagában nem oldja meg az aszály problémáját. Helyi jelentősége mégis számottevő lehet. Az erdei vízvisszatartás ugyanis sok apró beavatkozásból állhat össze: ahol a domborzat és a vízviszonyok lehetővé teszik, ott érdemes lassítani a víz útját, és minél hosszabb ideig az erdőben tartani azt.

Víz az erdőnek és az állatvilágnak

A kialakult vízállás nemcsak a környező erdőállomány szempontjából kedvező. A vízfelület az erdő állatvilága számára is új itató- és dagonyázóhelyet biztosít, ami a nyári szárazság idején különösen értékes. A Mocsárbereken végzett munka jól példázza, hogy a vízmegtartás nem minden esetben jelent látványos vagy nagy léptékű beavatkozást. Sokszor néhány ember kézi munkája, a helyi viszonyok ismerete és egy megfelelő helyen kialakított kis akadály is elegendő ahhoz, hogy a rendelkezésre álló víz ne folyjon el azonnal.

A Vérteserdő Zrt. szakemberei számára az ilyen munkák célja ugyanaz, mint az erdőkezelés más területein: az élőhely stabilitásának megőrzése és az erdő alkalmazkodóképességének támogatása. A szárazodó klímában pedig ennek egyre fontosabb része, hogy ahol csak lehet, a vizet ne elvezessük, hanem megtartsuk az erdőben.

fotók: Észak-Vértesi Erdészeti Igazgatóság, Vérteserdő Zrt.
forrás: Vérteserdő Zrt.

Repedezik a talaj, szétszakadnak a gyökerek

– A vízhiány miatt elkezd zsugorodni a talaj, és megjelennek a repedések. Minél magasabb az agyag tartalma, minél kötöttebb egy talaj, ezek a repedések annál durvábban és annál drasztikusabban látszanak – mondta Ripszám István, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgtója.

„A szerencsétlen fa apró hajszálgyökei mennek, keresik a vizet, eljutnak valameddig, és akkor mikor megtalálta, ott elkezdi fölvenni a vizet, és egyszer csak jön ez a repedés és egyik éjjel elszakad a gyökér.”

A déli és nyugati fekvésű erdők idő előtt felkopaszodhatnak, az akácok, az ezüsthárs és a bükk szenved leginkább

– Hogyha tovább folytatódik ez az aszályos időszak, akkor bizony lombvesztéssel fogják a növények lekezelni azt, de különbözőképpen reagálják le. Van, amelyik elkezdi a leveleit ledobni. Látjuk ezt az akácokon például. Van, amelyik befordítja a leveleit úgy, hogy minél kevesebb, kisebb felületen süssön a nap, mondjuk az ezüsttárs. Olyanra is van példa, az elmúlt években ez nem egyedülálló eset volt. Egy-egy fafaj így tömegesen levetette a levelét, minthogyha vége lenne a vegetációs időnek. Leszabályoz és elkezdi a párologtató felületet csökkenteni – mondta Ripszám István.

Ha pedig megérkezik az eső októberben, akár újra is hajthatnak:

Ha még időben megérkezik a csapadék, és a hőmérséklet is megfelelő, a növények akár újra kihajthatnak. Ez azonban tovább csökkenti a tartalékaikat, amelyekre a következő tavasszal, a rügyfakadás, a virágzás és az új hajtások fejlődése során lenne szükségük. Így még ha az idei évet át is vészelik, az aszály hatásai jövőre is jelentkezhetnek.

A légköri aszály, mint erdőtűz

A rendkívüli hőség különösen nagy veszélyt jelent a vékony kérgű fákra. Az erős napsütésben a kéreg alatti szövetek annyira felmelegedhetnek, hogy károsodnak vagy akár el is halhatnak. Emiatt romlik a gyökérzet tápanyagellátása, a károsodás következményei azonban sokszor csak egy-két évvel később válnak láthatóvá. A gyökerek fokozatosan elsorvadnak, majd ennek következtében a fa koronája is pusztulásnak indulhat.

Az egyik legnagyobb kockázatnak a bükkösök vannak kitéve

Nem azt kell gondolni, hogy a bükk el fog tűnni a Kárpát-medencéből, de azt kell gondolni, hogy másfajta mozaikossággal vagy elegyarányban fog előfordulni az erdeinkben – hangsúlyozta Ripszám István. A Mecsekerdő vezérigazgatója hozzátette: a bükk főként az északi kitettségű törmelék lejtőkön fogja megtalálni a helyét.

Bennük bízhatunk, ők a jövő fái

A juharok, a kőrisek és más, természetes úton megjelenő fafajok adhatják a jövő erdeinek alapját. A lehulló magokból fejlődő új erdőkben így a természetes kiválasztódás segítheti a legellenállóbb fák fennmaradását. A jövő erdei ugyanakkor várhatóan másképp festenek majd, mint a mostaniak: a fák alacsonyabbak, az erdők pedig ritkábbak lehetnek – tette hozzá a szakember.

forrás: PécsAktuál

Történelmünk nyomában – Pétermonostora: közösségek emlékezete

Az Alföld végtelen síkságán, ahol a táj horizontja szinte eggyé válik az égbolttal, évszázadok óta különleges szerepet töltenek be azok a helyek, amelyek az emberi közösségek emlékezetét őrzik. Pétermonostora is ilyen hely. Egy település, ahol a régészet, a történelem és a táj együtt mesélnek azokról az évszázadokról, amelyek megalapozták a térség későbbi fejlődését, és amelyek öröksége ma is meghatározza a vidék kulturális arculatát.

Nemzeti Kincsünk az Erdő – Erdei források, tavak, vízesések

Az erdő életében a víz meghatározó szerepet tölt be. Tápanyagként és oldószerként alapvető fontosságú a növények életében. Az erdő ezen felül a vízmozgások természetes szabályozója is.

Bajban az erdő – így orvosolják a szárazságot az erdészek

A megváltozott klimatikus körülmények következtében az erdészek rendszeresen vizet szállítanak az erdő mélyén kialakított itatóhelyekre, hogy segítsék a szomjazó vadállomány túlélését a legnehezebb időszakokban. Emellett figyelemmel követik az erdő állapotát, és ha kell, beavatkoznak – akár hosszútávú megoldásokat is biztosítva.

Vadvilág – Őznász kezdetén

A nyári erdő csendje különös izgalmat rejt. Július végétől augusztus közepéig a magyar erdők és mezőgazdasági területek egyik legkülönlegesebb természeti eseménye zajlik: megkezdődik az őzek násza. Aki ilyenkor figyelmesen járja a természetet, tanúja lehetett az év egyik legkülönlegesebb természeti csodájának.

A teljes műsor (26:00)

– Történelmünk nyomában – Pétermonostora: közösségek emlékezete
– Nemzeti Kincsünk az Erdő – Erdei források, tavak, vízesések
– Bajban az erdő – így orvosolják a szárazságot az erdészek
– Vadvilág – Őznász kezdetén

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM

A rendkívüli szárazság miatt hatalmas erdőtűz ütött ki Kárpátalján. A több hónapja tartó csapadékhiány, az erős, széllökéses időjárás és a kiszáradt talajtakaró rendkívül veszélyes körülményeket teremtett a tűz gyors terjedéséhez. A tavalyi lomb, a száraz fű és a vékony ágak könnyen gyulladó „tüzelőanyag-réteggé” alakultak, amelyen keresztül a lángok gyorsan terjednek az erdőben, mind talaj-, mind lombtűzként.

Jelenleg folyik a tűzoltás a Mukacsevói járás Volovec település közelében található hegyvidéki erdőterületeken. A tűz további terjedésének megakadályozása érdekében az erdészek mineralizált sávokat és tűzgátló szakaszokat hoznak létre. A tűz által érintett terület körülbelül 75 hektár.

A tűzoltásban 370 ember és 48 jármű vesz részt. A „Ukrajna Erdői” állami vállalat kárpát-vidéki fiókjától 174 erdész és 10 jármű, a Sürgősségi Szolgálattól pedig 150 mentő és 35 jármű dolgozik a helyszínen.

A helyzet figyelemmel kísérésére és a tűzoltásra az Állami Vészhelyzeti Szolgálat légi egységeit és drónjait is bevonták.

Az erdőgazdálkodók ismét arra kérik a polgárokat, hogy a természetes ökoszisztémákban a lehető legnagyobb óvatossággal bánjanak a tűzzel. Az időjárás-előrejelzések szerint május 6–7-én Kárpátalján továbbra is rendkívüli, 5. fokozatú tűzveszély lesz érvényben.

forrás: Ukrajna Erdői

Tavaszi túra – ezekre figyelj kiránduláskor!

Március az első tavaszi hónap, így érezhetően elindul a napi hőmérsékletek emelkedése. Ez vonzó lehetőséget kínál arra, hogy egy kellemes kirándulást szervezzünk a természetbe, azonban érdemes néhány fontos dologra odafigyelni.

A tihanyi Apáti (volt) templomrom

Ahogy korábbi adásainkban már bemutattuk, számtalan olyan hely van Hazánkban, ahol kézzelfoghatóan és látványos elevenedik meg a régmúlt. Egy ilyen hely az egykori Apáti település helyszíne, ahol egy korabeli, Árpádkori templom található. Különlegessége, hogy ezt az épületet nem hagyták meg rom formájában, hanem 1999-ben, közadakozásból újjáépítették.

Nemzeti Kincsünk az Erdő – Tavaszi és nyári munkák az erdőben

Az erdészek fő célja, hogy minden kitermelt erdő helyén, rövid időn belül, ismét újulat növekedjen. Munkájuk egy részét, éppen ezért, tavasszal végzik, a jövő erdeinek szolgálatában.

Szárazság és gombabetegség – kihívások a Gemenci erdőkben

Ha a Gemenc szót halljuk, rögtön egy sűrű erdőség látképe ugorhat be mindannyiunknak. Ez teljesen érthető, azonban sajnos az utóbbi években az egységes erdőkép látványa sérült. Egy olyan helyszínre kirándulunk most, ahol a helyi erdőket veszélyeztető tényezőről kérdezzük házigazdánkat. Természetesen a helyzet megoldására is rávilágít majd a szakértő.

Urbex túra a lillafüredi „SZIKLA” objektumban

A festői Lillafüreden jártunk, a Bükki Nemzeti Park területén. Itt található a „Szikla” elnevezésű hely, amely a 90-es évekig titkos katonai létesítmény volt. Sikerült kameráinkkal bejutnunk erre a területre, ahol a nemzeti park szakembere ismertette velünk a helyszínt, történeti és geológiai szempontból.

A teljes műsor (26:00)

– Tavaszi túra – ezekre figyelj kiránduláskor!
– A tihanyi Apáti (volt) templomrom
– Nemzeti Kincsünk az Erdő – Tavaszi és nyári munkák az erdőben
– Szárazság és gombabetegség – kihívások a Gemenci erdőkben
– Urbex túra a lillafüredi „SZIKLA” objektumban

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM

Báró Schell József vadászfestő munkássága

A magyar vadászat és vadászirodalom meghatározó alakja volt, többek között Gróf Széchenyi Zsigmond és Fekete István. Az ő munkásságukat vizsgálva, folyton felmerült egy név. Egy szélesebb körben talán kevésbé ismert név. Azonban a természettel való szoros kapcsolata a vadászfestők legnagyobbjai közé emelte őt.

Szárazság elleni védekezés és erdőpótlás

Hogyan lehet védekezni egy ilyen globális jelenség ellen, mint a szárazság? A szakemberek az elpusztult egyedeket természetesen pótolják, de megoldást jelenthet ez hosszútávon? És akkor még nem is beszéltünk a vadkárról, ami ugyanúgy érint egy adott területet. Ezeket a kérdésköröket tisztázzuk.

Patinás erdészház Farkasgyepűn

Az erdők mellett, az erdészházak is szerves részét képezik erdészeink életének. A Bakonyban járva, bárkinek feltűnhet, egy meglehetősen egyedi erdészház, mely mai funkcióját tekintve, a helyi erdészet dolgozóinak biztosít páratlan munkahelyet.

Vetési varjak a városban

Magyarországon él egy olyan madár, amelynek nincs helye az agrár tájban, mert tevékenységének köszönhetően nem tűrik meg a gazdák. Ennek következtében az 1970-es, 80-as évektől elkezdett beköltözni a lakott területekre. Ez a madár nem más, mint a vetési varjú.

Vadvilág – Május eleji pillanatok

Az őzek kifejezetten élvezik a májusi nap melengető sugarait. Járják a mezőket friss táplálék után keresgélve. A gímszarvasok agancsa is szemmel láthatóan növekedésnek indult. De a vaddisznók népes csapatairól sem feledkezhetünk meg, akik csíkos kismalacokkal kibővülve ugyanúgy járják az erdőt. A május eleji történések nyomába eredtünk.

A teljes műsor (26:00)

– Báró Schell József vadászfestő munkássága
– Szárazság elleni védekezés és erdőpótlás
– Patinás erdészház Farkasgyepűn
– Vetési varjak a városban
– Vadvilág – Május eleji pillanatok

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM

Az régóta ismert, hogy a kontinens déli felén egy ideje hanyatlásnak indultak a bükkösök, ám kevesebbet lehetett tudni arról, hogy mi a helyzet Közép-Európában. Emiatt is vágtak bele a német kutatók a felméréseikbe, számtalan, eltérő vízháztartású helyszínen vettek mintákat a fákból. Ehhez egy ceruza vastagságú furatot emelnek csak ki a fa törzséből, a lyukat pedig gondosan betapasztják, így a fa ezen keresztül nem veszít vizet, és nem jutnak be a kórokozók sem. A minták évgyűrűinek vizsgálatával rekonstruálni lehet a fák növekedésének ütemét, s a környék időjárási mérési adataiból a csapadék mennyisége is rendelkezésre áll. A két adat összehasonlításával kideríthető, hogy miként függ össze az időjárás és a fák élete, növekedése.

A vizsgálatokból kiderült, hogy a bükkfák növekedésének fő időszakában, júniusban rendelkezésre álló csapadék mennyisége, s az ekkor tapasztalható hőség a döntő abban, hogy mennyit nőhet a fa törzse. Minél szárazabb volt júniusban egy-egy helyszín, annál kevesebbet tudott nőni az ott élő bükkfa. Az évgyűrűk segítségével a múltba is visszanézhetnek így a szakemberek, és ezen adatokból a bükkösök jövőjére vonatkozó előrejelzések is készülhetnek.

„Egyértelmű az üzenet: a száraz helyszíneken csökkent hosszú távon a legnagyobb mértékben a növekedés, mivel itt sokkal gyakoribb a fákat sújtó vízhiány” – mondta Robert Wiegel, a kutatás vezetője. Hozzátette, hogy ez egyúttal figyelmeztetés is: nem csak a dél-európai bükkösöket fenyegeti a szárazság, hanem még a közép-európai, a német erdők fáit is. A kutató szerint fontos lenne alaposabban megvizsgálni, mely helyszínek maradnak alkalmasak arra, hogy bükkerdők éljenek rajtuk, vagy épp miféle szárazságtűrőbb fafajok válthatnák ki a bükköt ott, ahol az már nem birkózik meg a klímaváltozással.

A bükkösök sorsát a felmérések szerint hazánkban is megpecsételte a klímaváltozás, századunk végére eltűnik majd ez a hűvös-nedves klímát kedvelő hegyvidéki fafaj Magyarországról.

forrás: NationalGeographic 12-07

Kastélykörút – A Majki Remeteség mindennapjai

Magyarország kastélyainak bemutatását mostani adásunkban is folytatjuk, mégpedig Oroszlány város külterületén, a Majki Műemlékegyüttes helyszínén. Itt a kamalduli szerzetesek mindennapjaival ismerkedhettünk meg.

A hívogató hajósi Pincefalu kellemes hangulata…

Adásunkat az Őrjeg-Szőlőhegyei Natúrpark egyetlen városában, Hajós településen folytatjuk, ahol olyan kellemes hangulatú helyszín fogadja az idelátogatót, mint a látványos hajósi Pincesor.

Nemzeti Kincsünk az Erdő – Aszály, nyári szárazság

A víz hiánya súlyos gondokat jelent az erdő életében. Főleg az erdőfelújítási területek érzékenyek az aszályra. A zárt lombsátor alatt nehezebben szárad ki a talaj, így a kisebb növények, facsemeték is tovább bírják.

Kézműves foglalkozás, erdei hangulatban

Az alkotás folyamata során nem csak a létrehozott mű a fontos. Maga a művelet is ad némi plusz energiát annak, aki részt vesz a munkában. Egy ilyen kreatív alkotó tevékenységbe tekinthettünk bele a Muzsikál az Erdő rendezvénysorozat, mátrai helyszínén.

Erdő Ernő bácsi meséi – Az éghajlatváltozás

Amikor benzines vagy dízel autónkat használjuk, amikor az erőművekben szenet vagy olajat tüzelünk el, rengeteg CO₂ keletkezik. Ez, összegyűlve a légkörben, szinte csapdába ejti a napsugárzás energiáját és légkörünk melegedését eredményezi.

Vadvilág – Sivatagi forróság erdeink háza táján

Rekord mértékű aszály pusztít Európa-szerte, a forróság immár szinte állandósult, hőhullám erősödik újabb hőhullámmal. Érdekes kérdés tehát: mit és mennyit isznak a hétről hétre látott állatok, illetve ilyen helyzetben hogyan pótolják a folyadékot.

A teljes adás (26:00)

– Kastélykörút – A Majki Remeteség mindennapjai
– A hívogató hajósi Pincefalu kellemes hangulata…
– Nemzeti Kincsünk az Erdő – Aszály, nyári szárazság
– Kézműves foglalkozás, erdei hangulatban
– Erdő Ernő bácsi meséi – Az éghajlatváltozás
– Vadvilág – Sivatagi forróság erdeink háza táján

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM

Ne is én beszéljek először, hanem egy siklóernyős, aki 14 éve műveli ezt a fantasztikus sportágat! A vértesszőlősi felszállóhelyként is működő tisztáson akadtunk össze egy júliusi estén a Gerecsében. A szorongással teli frusztrációja azonnal átragadt rám is. Azt mondta, az elmúlt három-négy évben teljesen abnormális levegőáramlásokat tapasztal. A sasbérc alatt elterülő erdőre bökött, amit a meleg és száraz esti szél kavart összevissza. Emiatt nem volt biztos, hogy egyáltalán megkísérli a felszállást, holott este hét körül korábban ez sosem jelentett gondot. A szakmai mondandóját végighallgatva, mintegy 15 perc beszélgetés után valóságos borzalommal néztem végig a hullámzó lombtakarón, majd gyorsan összekapcsoltam az erdő belsejében fonnyadozó csalántövek, az utolsóként kiszáradó pocsolyamaradványok épphogy nedves aljazatán csüngő légyhordák látványával. Hogy a mizéria még nagyobb legyen, belegondoltam a bükkfák sorsába, amelyekről a mérvadó magyar ökológusok és biológusok már évek óta mondják, hogy a klímaváltozás miatt századunk végére szinte teljesen eltűnnek Magyarország területéről. Itt, az Öreg-Kovács nevezetű hegytömb egy-egy részén páratlanul gyönyörű bükkösök vannak, ám látszik, hogy szenvednek. A júliusi lombtakarójukkal gondok vannak: túl szellős, a napfény könnyen utat talál rajtuk keresztül a talajig – amelyet pedig a frissen lehullott (!) bükkfalevelek borítanak.

Hasonlóan szánalomra méltó körülményekkel találkoztam a Keleti-Beszkidekben, ahol apám szerint gyerekkorában mást sem csinált az erdei talaj a lábuk alatt, minthogy cuppogott a nedvességtől. Idén nem volt ilyen „problémánk”, az esetleges porréteg alatti csontkemény erdei utak gondoskodtak arról, hogy ne legyenek sárosak a bakancsaink. Néhányszor úttalan utakra tévedtünk, s az aljzatot borító növényzet sem adott más tapasztalatot: a lágyszárú növények és apró facsemeték alatt sem volt más talaj, mint vészjóslóan száraz.

A szlovákiai állami erdészet híradásaitól sem nyugszik meg az ember, ha finoman akarunk fogalmazni. Az egyik szakemberük pár napja arról beszélt, a Selmecbánya melletti Sitno hegytömb lombtakarójának színe például úgy fest, mintha már ősz lenne. A fák növekedése korlátozott, a körülmények kedveznek a kéreg alatt károkat okozó rovarok tevékenységének, hogy csak pár „sötétebb” körülményt említsünk. Érdemes megjegyeznünk, amit az állami erdészet vezérigazgatója, Ján Marhefka mondott a szakmai menedzsment sürgető feladatairól. A természetközeli erdőgazdálkodás, aztán a víz megtartása az országon belül, végül pedig a vegyes erdők kialakítása jelenti a jövőt. Világos beszéd.

A jelenlegi szárazság negatívan hat az erdők életképességére

A rendkívüli szárazság miatt sok fa elveszíti és lehullajtja leveleit, érzékenyebbek a károkra, a szárazság a fiatal fáknak sem kedvez. Az állami erdészek az SHMÚ-val együttműködve csatlakoztak az Intersucho projekthez

hosszan tartó száraz időjárás 2022-ben és a rendkívül magas hőmérséklet a nyári hónapokban negatívan befolyásolhatja az erdők életképességét. Nemcsak a szúbogarak terjedésének és a fák védekezőképességének meggyengülésének kedvező feltételei, hanem a magas hőmérséklet hatása a fiatal erdőállományokban is kezd érezhetővé válni, ahol a levelek hervadása és elhalása figyelhető meg.

Szlovákia egész területén, amelyet a Szlovák Köztársaság Állami Erdészeti Vállalata kezel, a hőség és az aszály okozta problémákat regisztrálták. A déli kitettségek természetesen rosszabbak, mint az északiak. A hőség és az aszály mértéke már most minden fafajt érint. Még az úttörő fafajok, például a nyírfa is jelentősen veszítenek lombozatukból, sárgulnak és lehullnak a leveleik, mint ősszel.

„Bár a károk teljes mértékét csak jövő tavasszal tudjuk majd kiszámítani, már most látszik, hogy a fafajok kevésbé nőnek, a levelek színe megváltozik, és például még a Besztercebánya feletti Sitno hegységben is ősziesnek tűnik” – mondta Peter Chytil, az Antol erdészeti igazgatóság technikusa.

A problémákat a Hrušovi Erdészeti Igazgatóság is regisztrálja. Vezetője, Jozef Paulenka: „Becsléseim szerint az őszi erdősítésből származó veszteségek az erdészeti igazgatásunknál 90 százalékos szinten lehetnek. A palánták tavasszal tele voltak élettel, most úgy néznek ki, mintha elégették volna őket. A fiatal erdőállományok haldokolnak, az érett bükkfák pedig lombtalanok.”

Az ilyen széles körű és hosszan tartó stressz hosszú távú hatással lehet az erdőállományok egészségére, és valószínűleg jövőre is negatív hatásokkal kell számolnunk. Egy másik kedvezőtlen tényező, hogy ez egy magvető év, és a nagyon fiatal fák is termést hoznak, ami gyengíti őket. Hacsak nem következik be lehűlés és tartós esőzés, valószínűleg további károkat fogunk látni az erdőállományokban.

„Fontos felismerni, hogy az éghajlatváltozás az erdőállományok szakszerű kezelésével szemben is fokozott követelményeket támaszt. A természetbarát gazdálkodás, a vízvisszatartás a tájban és a fajilag vegyes állományok jelentik a jövő útját a természet és a társadalom számára” – emlékeztetett Ján Marhefka, a Szlovák Erdészeti Ügynökség főigazgatója.

Az Intersucho projektben az állami vállalat valamennyi erdészeti igazgatósága részt vesz. Heti rendszerességgel értékelik az olyan meghatározott paramétereket, mint a talajnedvesség, az időbeli vízháztartás, az erdőállományok vízellátottsága, az aszály hatása a telepítésre és a fiatal erdőállományokra, a végén rövid heti jellemzéssel. A rendszeres országos szintű megfigyelés eredményeképpen térképek készülnek, amelyek egy meghatározott időintervallumban mutatják az aszály aktuális állapotát és annak az erdőkre gyakorolt hatását, és amelyek megtekinthetők a www.intersucho.sk honlapon.

forrás: UJSZO 08-16; Lesy.SK 08-04

A francia megyei önkormányzatok szövetsége sürgeti a kormányt, hogy jelentősen növelje az önkormányzatok által működtetett tűzvédelmi és mentési struktúra rendelkezésére álló forrásait, valamint ne halogassa tovább az évek óta tervezett tűzoltórepülőgép-beszerzéseket. Az erdőtüzekről készült és augusztus 5-én nyilvánosságra hozott szenátusi jelentés leszögezi, az 1980-as évek óta alkalmazott védekezési rendszer az elmúlt évtizedekben bizonyította hatékonyságát, és a már tapasztalt klimatikus változások és folyamatosan növekvő kockázat ellenére összességében sikerült alacsonyan tartani a leégett területek nagyságát. Mostanra viszont a körülmények már olyan mértékben megváltoztak, amik elkerülhetetlenné teszik a rendszer adaptálását, fejlesztését, sőt a jövőbeni kihívásokra való fölkészítését is. A kérdéssel foglalkozó szenátorok szerint a francia erdőterület egyharmadát kitevő^[1], magán-erdőtulajdonosok birtokában lévő területeken még nagyobb erőfeszítésekre van szükség, mint az ONF által kezelt állami és önkormányzati erdők esetében, ugyanis az erdőrészletek elaprózottsága és a tulajdonviszonyok átláthatatlansága miatt ezek az erdők rendszerint gyakorlatilag gazdátlanok (insuffisamment gérées), ami jelentősen növeli a tűzveszélyt.

Számos médium beszámolt róla, hogy a Gironde megyében – Bordeaux-tól délre – júliusban bekövetkezett, majd több napos küzdelem után eloltott erdőtűz augusztus 9-én kiújult és Landiras mellett két nap alatt mintegy 6 ezer hektár égett le. A tűz miatt több ezer embert kellett kitelepíteni, sebesült nincs, viszont 16 ház a lángok martaléka lett. A helyszínen legkevesebb 500 tűzoltó dolgozott, a közelben haladó A63-as autópályán 90 km/h-s sebességkorlátozást vezettek be és a forgalmat 2*3-ról 2*2 sávra korlátozták. Júliusban két körzetben összesen 20900 hektár égett le, a mostani tűz viszont átterjedhet Gironde megyéből Landes-ba is. A tüzek nagyságát és intenzitását jól érzékelteti, hogy a belőlük a légkörbe jutott hamut július 22-én már Párizsban is megfigyelték a levegő elemzésekor.

Az idei év minden bizonnyal újabb negatív rekord lesz az erdőtüzek esetében, az események nyomán fölerősödtek azok a hangok, amik az eddigi tűzvédelmi gyakorlat felülvizsgálatát. valamint a rendelkezésre álló erőforrások (humán és technikai) jelentős erősítését tartják szükségesnek. Augusztus 10-ig az országban már legkevesebb 56 ezer hektár erdő égett le, ebből csak június 10-e és július vége között 42 ezer hektár! Az említett 56 ezer hektár ötszöröse a 2006-2021 közötti időszak átlagának (9800 ha), de alatta marad a két eddigi negatív rekordnak, az 1976-os 88 ezer és a 2003-as 73 ezer hektárnak – de még nem értünk az év végére, azaz a szám – sajnos – még nőhet. A korábbi évekkel ellentétben azonban az idén a tüzek nem csak a déli országrészt érintették, hanem az ország más részeit is, pl. Isère, Charente, Maine-et-Loire vagy Finistère megyéket. Az Alpokban lévő Isère megyében augusztus elején 100 hektár égett le, és noha a jelenség nem ismeretlen, most a szárazság és a vízhiány miatt ez is komoly problémát jelentett.

A francia megyék országos szövetségének (ADF^[2]) elnöke, François Sauvadet az erdőtüzek szaporodását egyértelműen a klímaváltozás (egyik) következményének tudja be, és hivatkozik ebben a GIEC^[3] jelentéseire is, ezekre alapozva több hete igyekszik fölhívni a figyelmet arra, hogy messze nem áll rendelkezésre elegendő pénz és ember az egyre gyakoribb és jelentősebb erdőtüzek elleni védekezésre. jelen pillanatban a megyei önkormányzatok tűzvédelmi és mentési célokat szolgáló forrásai (SDIS)^[4] összesen 5,1 milliárd €-t jelentenek, ami messze nem elég. A rendszer 250 ezer „sapeur-pompier^[5]”-t takar, akik elsősorban tűzoltók, de mentőként és katasztrófaelhárítóként is tevékenykednek, finanszírozásukat elsősorban a megyei, kistérségi és települési önkormányzatok látják el. Az ADF szerint az állam évek óta halogatott speciális, tűzoltásra használható repülőgép-beszerzése (Canadair, Dash Q400-MR) is sürgős, de sajnos egyik pillanatról a másikra az új gépek nem fognak megérkezni. A képviselők szerint át kell alakítani az SDIS rendszerét is, jelenleg ugyanis az alapelvet a szolidaritás jelenti. Azaz ha valahol nagyobb tűz üt ki, a környező térségekből érkező egységekkel erősítik a helyi tűzoltókat – ami a jelenlegi helyzetben, amikor az országban szinte mindenütt égnek a tüzek, már nem elegendő. Finistère megye önkormányzata az idén szembesült először egy olyan helyzettel, hogy nem csak rendkívül hosszú az aszályos időszak, de azt makacs erdőtüzek kísérik szerte a megyében. A testület úgy döntött, mivel semmi biztosíték nincs arra, hogy akár már a jövő évben nem ismétlődik meg az idei helyzet, saját szűkös anyagi forrásaiból fejleszti a rendelkezésére álló eszközállományt, szeptemberre várva az első beszerzéseket. természetesen nem tudnak saját tűzoltó-repülőgépre áldozni, mivel a megyének nincs 300 millió eurója, de amit lehet, megtesznek, elsődleges céljuk egy újabb katasztrófa elkerülése.

Elisabeth Borne miniszterelnök és Gérard Dammarin belügyminiszter ígéretet tett arra, hogy országosan erősítik az eszközállományt annak érdekében, hogy a jövőben eredményesebben lehessen küzdeni az erdőtüzek ellen. A kijelentés Hostens településen, Gironde megyében hangzott el, amikor a két politikus megtekintette az akkorra már 7 ezer hektárt elpusztító és 10 ezer ember kitelepítését szükségessé tevő tűz elleni védekezést – a hatóságok egyelőre nem zárják ki a szándékos gyújtogatást sem. Országosan mintegy 10 ezer ember küzd a lángokkal (hivatásosok és önkéntesek egyaránt), sőt az európai együttműködési mechanizmus keretében a francia tűzoltók segítségére sietett Németország, Ausztria, Románia, Görögország és Lengyelország is. Az Európai Bizottság az európai tűzvédelmi repülőflotta négy gépét irányította Franciaországba, ezek Görögországból és Svédországból érkeztek, miközben a Copernicus-program műholdjaival szoros megfigyeléssel igyekeznek segíteni a terepen dolgozó tűzoltókat. A miniszterelnök utasította a belügyminisztert, hogy szeptemberre tegyen javaslatot a polgári védelem eszközállományának és erőforrásainak erősítésére, valamint fölkérte Marc Fesneau mezőgazdasági és erdészeti minisztert, hogy tegyen javaslatot, milyen fajokkal és milyen formában célszerű a jövőben az erdőgazdálkodást folytatni. A miniszterelnök kifejtette, személyesen lép annak érdekében, hogy az ökológiai akciótervet (planification écologique) a klímaváltozás mértékéhez igazítsák, továbbá már ősszel megkezdik az új nemzeti (klíma)adaptációs terv előkészítését.

Az azonnali intézkedések között Gérard Dammarin belügyminiszter arra kérte az önkormányzatokat és a vállalatokat, hogy azon alkalmazottaik számára, akik egyben önkéntes tűzoltók is, tegyék lehetővé a védekezésben való részvételt. A kérés a Carrefour-lánc részéről szinte azonnal meghallgatásra talált, a cég elnök-vezérigazgatója, Alexandre Bompard Twitter-üzenetben kérte a hálózat egységeinek vezetőit, hogy ezt biztosítsák az érintett dolgozóik részére. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a hivatásos állomány egynegyede erdőtüzeket olt, amire az országban még sosem volt példa.

A szakma és a politika részéről egyre hangsúlyosabban merül föl a kérdés, miként védekezhet Franciaország az egyre szélsőségesebb méreteket öltő erdőtüzek ellen? Különösen fontos ez a kérdés annak fényében, hogy már nem csak ország déli vidékein (ideértve Korzikát), hanem szinte bárhol föllángolhatnak ezek a tüzek – erre hívja föl a figyelmet a francia parlament felsőházának, azaz a Szenátusnak augusztus 5-én közzétett jelentése^[6]. Az anyagot jegyző négy szenátor^[7] leszögezi, az 1980-as évek óta alkalmazott, elsősorban a megelőzésre és a föllobbanó tüzek „csírájukban való elfojtására” fókuszáló védekezési rendszer^[8] az elmúlt évtizedekben bizonyította hatékonyságát. Ennek egyértelmű bizonyítéka, hogy a már tapasztalt klimatikus változások és folyamatosan növekvő kockázat ellenére összességében sikerült alacsonyan tartani a leégett területek nagyságát. Mostanra viszont a körülmények már olyan mértékben változtak meg, amik elkerülhetetlenné teszik a rendszer adaptálását, fejlesztését, sőt a jövőbeni kihívásokra való fölkészítését is.

A szenátorok szerint egy új, tárcaközi együttműködésen alapuló, országos stratégia kidolgozására van szükség, valamint jelentősen növelni kell a rendelkezésre álló források nagyságát, mégpedig legalább a mostani duplájára. Úgy látják, egyre inkább extrém tűzesetekkel kell szembenézni (émergence des feux hors normes), a tüzek gyakorisága a klímaváltozás miatt szignifikánsan nő^[9], így a korábban európai szinten is modellként szolgáló francia védekezési stratégia meghaladottá vált. A képviselők által hivatkozott számítások szerint a Földközi-tenger partvidékén 2050-ig a tűz által elpusztított terület akár 80%-kal is nőhet, és míg 2010-ben általában az ország erdeinek egyharmadán volt nagy az erdő- és bozóttüzek kockázata, a jövőben ez már 50% lehet, amit igazolnak az idén Bretagne-ban és Pays de la Loire régióban fellobant, korábban szinte ismeretlen erdőtüzek. A tűzveszélyes időszak hossza (période à risque fort) a korábbinak háromszorosa lesz, és jóval több mezőgazdasági terület is a lángok martalékává válhat. Pascal Martin szerint ma már gyakorlatilag az év minden szakaszában kell erdőtűzre számítani, a 2022-es évben pedig minden lehetséges tényező együtt áll a súlyos erdőtüzekhez – úgy véli, a jövőben sokkal inkább ilyen évekre kell készülni.

A szenátornál kevesen érhetnek jobban a kérdéshez, hiszen korábban ezredesi rangban szolgált a tűzoltóknál, szerinte az erdőtüzek már nem csak néhány régióban jelentenek problémát, hanem az ország egész területén. Az egyik legnagyobb problémát abban látja, hogy az erdőtüzekkel jelenleg három minisztérium (agrár, belügy, ökológiai átmenet) is foglalkozik – de nem együttműködve, hanem egymással párhuzamosan. Nem véletlen tehát, hogy a jelentésben megfogalmazott, mintegy hetven konkrét javaslat egyike a tárcaközi együttműködésre szólít föl. Sok más mellett fontosnak tartják a tűzvédelmi pászták rendszerének erősítését, a megfigyelési rendszer bővítését, a társadalom  minél hatékonyabb, részben pedagógiai jellegű tájékoztatását, valamint az olyan – jelenleg szinte nem is alkalmazott – kötelezettségek^[10] betartatását, amik a hatékony megelőzést szolgálják. A képviselők szerint elengedhetetlen a tűzoltásra bevethető légijármű-flotta bővítése, további 50 ezer önkéntes tűzoltó szolgálatba állítása az elkövetkezendő öt évben. Javasolják továbbá, hogy a kormány „vizsgálja fölül” azt a döntését, ami 2025-ig 500 fővel csökkentené az állami erdőkezelő (ONF^[11]) – már amúgy is létszámhiányos – állományát.

Anne-Catherine Loisier fölhívja a figyelmet arra, hogy a magán-erdőtulajdonosok birtokában lévő területeken még nagyobb erőfeszítésekre van szükség, mint az ONF által kezelt állami és önkormányzati erdők esetében. Ennek magyarázata, hogy az erdőrészletek elaprózottsága és a tulajdonviszonyok átláthatatlansága miatt ezek az erdők rendszerint gyakorlatilag gazdátlanok (insuffisamment gérées), ami jelentősen növeli a tűzveszélyt. A szenátor azt javasolja, hogy első lépésként a magánerdőkben kötelezően alkalmazandó, egyszerűsített erdőgazdálkodási ütemterv^[12] jelenlegi, 25 hektáros határát (ez alatt nincs ilyen kötelezettség) szállítsák le 20 hektárra, amivel egyszerre 500 ezer hektárral lehetne növelni a fönntartható erdőgazdálkodás alá eső terület nagyságát.

Somogyi Norbert TéT-attasé, Bartha Péter mezőgazdasági attasé

[1] ez alatt a kontinentális Franciaországot és Korzikát kell érteni, a tengerentúli területeket – és hangsúlyosan Francia-Guyanát – nem

[2] https://www.departements.fr/ Assemblée des Départements de France

[3] Groupe d’experts intergouvernemental sur l’évolution du climat, angol rövidítése IPCC, Éghajlatváltozási Kormányközi Testület

[4] services départementaux d’incendie et de secours (SDIS)

[5] https://www.pompiers.fr/ egészen pontos magyar megfelelősük nincs, legközelebb a tűzoltókhoz állnak, csak tevékenységük a magyar tűzoltókéhoz képest szélesebb területet fed le

[6] http://www.senat.fr/notice-rapport/2021/r21-856-notice.html Feux de forêt et de végétation: prévenir l’embrasement. Rapport d’information n° 856

[7] Jean BACCI, Var megye (Provence-Alpes-Côte d’Azur régió), Anne-Catherine LOISIER, Côte-d’Or megye (Bourgogne-Franche-Comté régió) Pascal MARTIN, Seine-Maritime megye (Normandia) és Olivier RIETMANN, Haute-Saône megye (Bourgogne-Franche-Comté)

[8] SOMOGYI, N., TEYSSIER, P., BOROVICS, A. (2021): Erdőgazdálkodás a francia Landes megyében II. Egymillió hektár összefüggő tengerpartifenyő-erdő (Pinus pinaster). Erdészeti lapok. Vol. 156 (12) 429-432. old.

[9] le risque incendie devrait s’accroître significativement

[10] obligations légales de débroussaillement – szabad fordításban bokorirtási törvényi kötelezettség

[11] Office national des forêts www.onf.fr

[12] plans simplifiés de gestion