Finnország ambiciózusabb klímatervekkel állt elő, mint bármely másik ország: 2035-re teljes szénsemlegességet vállaltak, ami a legtöbb uniós ország terveit tizenöt évvel haladja meg – írja a The Guardian.

A tervek alapját az ország 70 százalékát borító erdők és tőzeglápok adják. Ezek a hatalmas, természetes területek egy mindössze 5 és fél millió lélekszámú országban elméletileg jelentős szénelnyelőként funkcionálnak.

Ez az elmúlt néhány évtizedben így is volt, mígnem 2010 körül az erdők és lápok szénelnyelő képessége először lassan, majd egyre gyorsabb ütemben csökkenni kezdett, mígnem 2018-ra gyakorlatilag megszűnt. 2021-ben és 2022-ben a finn földek pedig már nem csökkentették, hanem növelték a felmelegedés ütemét.

Bár a különböző szektorokban majdnem felével csökkentették az összkibocsátást, az 1990-es évek elejéhez képest a nettó kibocsátás gyakorlatilag nem változott. Ez az eredménye annak, hogy azok a területek, amikre eddig támaszkodtak, többé nem működnek természetes szénelnyelőként.

A kutatók szerint a jelenség mögött meghúzódó okok összetettek, és egyelőre nem is teljesen nyilvánvalóak. Közrejátszhat

• a még mindig gyakori tőzegláp-égetés,
• az amúgy is nagymértékű fakitermelés, ami az utóbbi időben még inkább növekszik, és
• a klímaváltozás is – a növekvő átlaghőmérséklet hatására ugyanis gyorsabb ütemben pusztulnak el a fák és bomlanak le a tőzeglápok.

A finnországi eset globális viszonylatban is aggasztó

Juha Mikola, a Nature Resources Institute Finland intézet kutatója szerint a szénsemlegesség többé nem lesz elérhető cél, ha a földterületek kibocsátókká válnak. Muszáj elnyelőknek maradniuk, mert a kibocsátást nem lehet nullára csökkenteni az összes többi szektorban.

Hozzátette, „amikor ezeket a célokat belőttük, akkor azt hittük, arra számíthatunk, hogy a földszektor 20-25 millió tonna szenet el tud majd távolítani a légkörből. De a helyzet most megváltozott. Ennek a fő oka, hogy az erdők elnyelőképessége majdnem 80 százalékkal csökkent”.

A kutatók szerint a fakivágási ütem lassításával, a még meglévő ökoszisztémák jobb védelmével, valamint az erdőgazdálkodás javításával helyre lehetne hozni a természetes szénelnyelőket.

A szükséges lépések megtételének útjában pénzügyi aggályok és ipari érdekek állnak. A pénzügyminisztérium szerint több mint két százalékos GDP-csökkenéssel járna, ha a fakitermelést egyharmadával csökkentenék, valamint az erdővédelem növelése is extra kiadással járna.

Az erdőgazdálkodási ágazat képviselői is határozottan ellenzik a fakitermelés csökkentését – azzal érvelnek, hogy az erdők még mindig több szenet nyelnek el, mint amennyit kibocsátanak. Bár azt elismerik, hogy az elnyelt szénmennyiség drasztikusan csökkent, hangsúlyozzák, hogy a klímaváltozás legnagyobb ellensége a fosszilis tüzelőanyagok ipara, nem az erdészet.

Finnországhoz hasonlóan több ország is tarthat attól, hogy a széntelítettség az erdőket hamarosan ellenünk fordítja a klímaváltozással szembeni harcban. Jelenleg ugyanis legalább 118 ország klímatervei alapulnak jelentős részben a földterületek szénelnyelő képességén. És nem Finnország az egyetlen, ahol eltűnőben vannak a szénelnyelők. A jelenséget dokumentálták az utóbbi időben többek között Franciaországban, Németországban, Csehországban, Svédországban és Észtországban is.

forrás: prove