„Azért, hogy a jövő Magyarországa élhető maradjon, a kormány 2020-ban elfogadott Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv keretében 27 százalékra növeli az ország erdővel és fával borított területét.

Fákat ültetünk településeken, fákat ültetünk az újszülöttek után is. Ám mindez nem volna lehetséges azon erdész szakemberek nélkül, akik munkájuk gyümölcsét, eredményét, a kész erdőt már nem láthatják.”

A Pilisi Parkerdő Zrt. a fővárost körülölelő 65 ezer hektáron gazdálkodik. Céljaik és feladataik nem csupán a külterületi erdők, illetve a városi erdők karbantartására és fejlesztésére korlátozódnak, hanem az erdőt mint komplex ökológiai rendszert vizsgálják és gondozzák.

 Így a klímaváltozás hatásait is nyomon követve alakítják a Budapest környéki erdők összetételét, telepítenek újra erdőket vagy rekultivációval vonnak termelésbe olyan területeket, mint például a Budaörs határában lévő egykori munkásőrlőtér is. – olvasható a bejegyzésben.

forrás: Szentkirályi Alexandra

Szentkirályi Alexandra szerint a kormánynak egy határozott elköteleződése van egy sokkal zöldebb és egy sokkal élhetőbb irányba, mert – ahogy fogalmazott: ez a mi országunk, ez a mi hazánk így fontos, hogy vigyázzunk rá és minél tisztább legyen.

A HírTV beszámolója itt nézhető meg.

Az erdő csodákra képes, a természet erőt ad – vallják azok akik szeretnek erdőkben túrázni. Sajnos egyre több helyen gondot okoz, hogy a természetjárók zöldterület helyett illegálisan elszórt szemetet találnak. Ezt elégelték meg a Heves vármegyei Gyöngyösorosziban is. A településhez tartozó Károlytáró lakótelepen gyűltek össze, hogy közösen tisztítsák meg a falut és környékét.

Az Egererdő Zrt. csapata is segítette a helyeket, akik az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ Tavaszi nagytakarítás kampányához csatlakozva azt tűzték ki célul, hogy a környéket megtisztítsák a szeméttől. Az erdészet vezérigazgatója világossá tette, hogy a szemétnek nincs helye az erdőben.

forrás: HírTV

Menczer Tamás hangsúlyozta, hogy sokan beszélnek a környezetvédelemről, az igazán lényeges azonban az, kik azok, akik tesznek is érte. Elmondta, hogy az országos településfásítási program mostani, harmadik körben 10 ezer főnél kisebb települések vehettek részt.

A zsámbéki eseményen Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő rámutatott, hogy a klímaváltozással szemben cselekvéssel kell fellépni, ehhez járul hozzá minden egyes elültetett fa, hogy az élhető környezet, az egészségesebb levegő ne kiváltság legyen, hanem alapvetés mindenki számára.

A kormányszóvivő szerint egy nemzetről sokat elárul az, hogyan gondolkodik természeti kincseiről, hogyan őrzi meg azt a következő generációk számára, és ebben a tekintetben Magyarországnak nincs semmi szégyellnivalója.

Kiemelte, hogy Magyarországon 2 millió hektárt borít erdő, a kormány pedig az elmúlt években uniós összehasonlításban is példaértékű intézkedéseket tett ennek növelésére.

Hozzátette, hogy a klíma- és természetvédelmi akcióterv egyik célkitűzése az erdőborította területek arányának 27 százalékra növelése.

Szentkirályi Alexandra elmondta, hogy az országfásítási program első két ütemében 36 ezer fát ültettek el, a harmadik ütemben pedig 450 településen 10 ezer fa elültetésére kerül sor, így 2023 végére 1800 helyszínen összesen 46 ezer sorfát ültetnek el.

Emlékeztetett, hogy az újszülöttek erdeje kezdeményezés során minden újszülöttre legalább 10 elültetett fa esik majd, valamint arra is, hogy a 2021. évi Egy a természettel vadászati és természeti világkiállításra 22 állami erdőgazdaság területén 22 hektár emlékerdőt telepítettek.

Horváth László, Zsámbék polgármestere elmondta, a város egy szép kezdeményezés nyertese. Megjegyezte, hogy a fásítási programban való részvétel lehetőségére nyolc perc alatt csaptak le az ország települései. Szólt arról is, hogy a jelenlegi önkormányzati ciklusban kiemelkedően fontos témakör a klímavédelem, és meg kell tudni szólítani a fiatalokat, akik továbbviszik ezt az ügyet.

Petrik János, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy az erdészek fontos feladata az erdőterületek megőrzése és növelése, mindezt a természet iránti alázattal, fenntarthatóan kell megvalósítani. Hozzátette, hogy a parkerdő 65 ezer hektáros területet kezel, és évente 30 millió látogatói alkalmat regisztrál, ami az erdők ökoszisztémáját nagy mértékben igénybe veszi, erre is oda kell figyelniük.

Kiemelte, hogy azok a fák, amelyeket ma ültetünk, gyermekeinket, unokáinkat szolgálják majd ki, és a természet iránti alázatot, a szakértelmet, tapasztalatot át kell adni a jövendő generációknak

Idén harmadik alkalommal jelentkezhettek a 10 ezer főnél kisebb települések az Agrárminisztérium településfásítási programjára. A januárban indult igénylés során 13 fafajból, 10 ezer fa állt rendelkezésre, amelyből idén tavasszal és ősszel több mint 450 település zöldülhet.

A sikeresen pályázó kistelepülések minimum 10 maximum 30 sorfát igényelhettek, például amerikai és ezüsthársat, fehér epret, hegyi és korai juhart, magas kőrist vagy puszta szilt. A belterületi ültetésre alkalmas, 10-14 centiméter törzskörméretű, fafajtól függően 2-5 méter magas, 3-4 éves földlabdás vagy konténeres sorfák kiszállítását a támasztókaróval, törzsvédő hálóval, valamint takarómulccsal együtt a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. végzi. A program szakmai koordinátora az Országos Erdészeti Egyesület, amely egy helyi erdész szakember jelenlétét is biztosítja az ültetéseknél.

forrás: MTI / Híradó