A dél-szerbiai Leban közelében, Slišane településen mintegy 15 hektáron pusztít a tűz, ezért 12 ház lakóit evakuálták, és a sűrű füst miatt egyelőre nem térhetnek vissza otthonaikba. A lángok a Radan-hegy felé terjednek, miközben mintegy 30 tűzoltó dolgozik a helyszínen, Nišből és Doljevacból is érkezett erősítés.

Aktív a tűz a Kraljevo melletti Stolovi-hegységben is, ahol mintegy 200 hektár égett le, míg a Vranje közelében fekvő Lukovo térségében mintegy ezer hektárt érint a tűz. 

A Delibláti-homokpusztán cseh, román és szlovák helikopterek, valamint román és német tűzoltóegységek is bekapcsolódtak az oltásba, Oroszország pedig egy 42 tonna víz szállítására képes repülőgépet küldött, amely eddig 22 bevetésen 924 tonna vizet juttatott a tűzfészkekre.

Magyarország is segítséget ajánlott fel Szerbiának egy 12 tűzoltóból és négy járműből álló egységgel, amelyet a szerb Belügyminisztérium elfogadott.

Pósfai Gábor magyar belügyminiszter Facebook-bejegyzésben kedden azt írta, a magyar kontingens Kecskemétről kedd este indul útnak a tűz által sújtott térség felé. A segítségnyújtásban 12 hivatásos tűzoltó és 4 speciális jármű vesz részt.

A belügyminiszter a bejegyzésében emlékeztetett arra, hogy Magyarországon is hetek óta komoly problémát és jelentős kihívást jelentenek a rekordszámban előforduló szabadtéri tűzesetek. A tűzoltók megfeszített munkáját és helytállását az egész országban látni lehet, ezért köszönet illeti őket áldozatos munkájukért – emelte ki.

A magyarországi események mellett Európa-szerte több helyen, így a szomszédos Szerbiában is kritikus helyzet alakult ki. Látva a szerb tűzoltók erőfeszítéseit, felajánlottuk Magyarország és a magyar tűzoltók segítségét Szerbia számára, amit a szomszédos ország kormánya köszönettel elfogadott – fogalmazott.

Pósfai Gábor kiemelte: Magyarország elkötelezett a nemzetközi kapcsolatok és a regionális biztonság erősítése mellett.

„A felajánlott emberi és technikai erőforrásnak is köszönhetően remélhetőleg minél hamarabb sikerül megfékezni a szerbiai erdőtüzeket” – írta a belügyminiszter.

A szerbiai erdőtüzek oltásában az Európai Unió Polgári Védelmi Mechanizmusa keretében más külföldi egységek is részt vesznek. Szerbiába 4 tűzoltó-helikopter érkezett, 2 Csehországból, 1 Romániából és 1 Szlovákiából, emellett német és román szárazföldi tűzoltóegységek is bekapcsolódtak a munkába.

A Delibláti-homokpusztán csaknem 4000 hektár égett le, ebből több mint 3100 hektár erdő. A legsúlyosabb károk a természetvédelmi terület élővilágát és erdei ökoszisztémáját érték.

Szerbiában másutt is égnek még tüzek. A legnehezebb helyzet a Kraljevo közelében fekvő Stolovi-hegységben alakult ki, ahol a nehezen megközelíthető terep, az erős szél és a sűrű füst nehezíti az oltást.

A szerb meteorológiai szolgálat arra figyelmeztetett, hogy a tartós meleg, a csapadékhiány és az időnként megerősödő szél továbbra is kedvez a szabadtéri tüzek kialakulásának és terjedésének.

forrás: PannonRTV 08-26 / PannonRTV 08-25

A préselt tüzelő ára az elmúlt évhez képest különösen jelentős mértékben emelkedett. Míg tavaly nyáron nagyjából 26 ezer dinárba került egy tonna pellet, jelenleg ugyanazért a mennyiségért csaknem 42 ezret kell fizetni. A tényleges ár azonban gyártótól, minőségtől és az értékesítés helyétől is függ. 

A fa ára pedig attól függően változik, hogy méteres, darabolt vagy hasított formában vásárolják, illetve tartalmazza-e az ár a kiszállítást. A tűzifa ára augusztus elején ugyanakkor enyhén, köbméterenként mintegy 500–700 dinárral emelkedett. A kínálat és a kereslet ezen a piacon egyelőre stabil.

forrás: PannonRTV

„Megismerkedtem a JPAI fejlesztési terveivel, ami a szerbiai üzleti tevékenységük bővítését illeti. Teljesen bizonyos, hogy új, nagy és jelentős beruházásra számíthatunk ettől a modern bútorokat gyártó kínai vállalattól” – hangsúlyozta Mesarović.

Új beruházás érkezik (érkezhet) Szerbiába, ami egyúttal lehetőséget teremt az export és a technológiai együttműködés erősítésére. A szerb delegáció tíz napos látogatáson vesz részt Kínában, amelynek során három tartományt és hat várost látogat meg, és mintegy 120 vállalattal folytat tárgyalásokat.

A látogatás első napja után Kínából érkezett a hír, hogy új beruházás érkezik Szerbiába. Ez a JPAI vállalatot érinti, amely már a bútoriparban működik Krnjevciben, és új, jelentős beruházást tervez hazánkban.

Tegnap a szerb delegáció tárgyalásokat folytatott az EON Home Vállalattal is, amely szintén a bútoriparban működik (a világ egyik legnagyobb matracgyártója), és érdeklődik a szerbiai üzleti tevékenység iránt.

Kína Szerbia egyik legfontosabb gazdasági partnere, országunk második legnagyobb befektetője, de a külkereskedelemben is fontos szerepet játszik. Tekintettel arra, hogy a tíz legnagyobb exportőr közül öt kínai tulajdonban van, a kínai befektetések országunkban meghaladták a 7,2 milliárd eurót.

forrás: Szabad Magyar Szó

A begecsi erdészet területe a Duna mentén, Újvidék közelében található. A Vajdaság Erdői Közvállalat jelenleg a 2023-as szélvihar okozta károk helyreállítását végzi. Az új mulcsozó gép a fakitermelés után visszamaradt növényi anyagot gyorsítva aprítja, hatékonyabbá téve az erdőfelújítást.

Kókai Roland, igazgató, Vajdaság Erdői Közvállalat: „Mivel modernizáltuk ezt a folyamatot a mulcsozó géppel, így a gép az ott maradó vágástéri maradékot felaprítja, így ebből organikus anyagot készít, amely bent marad a beültetendő területeken, ez táplálja a talajt, és ez elősegíti a friss erdőknek a fejlődését és a növekedését. Emellett van egy másik funkciója is, a védett területeken az invazív fajok eltávolításában nagyon jelentős szerepet játszik, és az egész munka így humánusabb lett, mert várhatóan egy hektárt meg tud csinálni naponta, ami húsz ember munkáját helyettesíti.”

A Vajdaság Erdői Közvállalat szerint a modern gépesítés nemcsak a termelékenységet növeli, hanem a munkavégzés körülményeit is javítja. Az új berendezés fontos lépést jelent az erdészeti gépesítés modernizálásában, miközben hozzájárul a környezetvédelemhez és csökkenti a költségeket. Az új mulcsozóval szinte teljesen gépesítetté válik a folyamat a fakitermeléstől egészen a talajelőkészítésig és az újratelepítésig.

Tóth Zoltán, tartományi mezőgazdasági titkárhelyettes: „Itt vagyunk a begecsi erdőgazdaságban, ahol épp folyik az a nehéz munka, amely gyakorlatilag a 2023-as szélvihar okozta károk szanálását illeti. Nagyon fontos feladat ez, amelyet a Vajdaság Erdői Közvállalat végez. Ez alkalommal megtekintjük azt a gépet, amelyet a Tartományi Kormány, illetve a Tartományi Mezőgazdasági Titkárság segítségével vásárolt az erdőgazdaság, illetve a közvállalat.”

A gép beszerzését a Tartományi Kormány és a Tartományi Mezőgazdasági Titkárság támogatta. A tervek szerint a helyreállítási munkálatok 2027-re fejeződnek be.

forrás: PannonRTV

A kraljevói Gir vállalat, amely bútorokat exportál külföldi piacokra és több mint 600 munkavállalót foglalkoztat, háromhavi bérrel tartozik alkalmazottainak, ezért a dolgozók úgy döntöttek, leállítják a gépeket és sztrájkba lépnek.

Egyikük elmondása szerint a munkások ugyan bemennek dolgozni, de nem kapcsolják be a gépeket. A sétát követően a városi képviselő-testület épülete elé mentek, hogy ott is felhívják a figyelmet helyzetükre. A dolgozók az N1 televíziónak elmondták, hogy már hosszabb ideje próbálnak tárgyalni a tulajdonossal a probléma megoldásáról.

„Az információk, amelyeket kapunk, mindig hiányosak, félreérthetők, a lényeg pedig végül mindig ugyanaz: nincs pénz. Ez az egyetlen magyarázat, amit kapunk — nincs pénz, és ennyi… Nagyon sok kollégánk házaspár. Vagyis ugyanitt dolgozik férj és feleség, van olyan család is, ahol férj, feleség és a gyermek is itt dolgozik. Az embereknek hiteleik vannak, albérletben laknak, bérleti díjat fizetnek, a problémák valóban nagyon súlyosak” — mondta egy munkás.

Azt állítják, hogy a decemberi, januári és februári fizetésüket sem kapták meg, ezért nem adják fel a sztrájkot.

„Nem vagyunk hajlandók ingyen dolgozni” — üzenték.

forrás: Szabad Magyar Szó

A szakértői értékeléseket egy közös módszertan szerint szervezik, amely magában foglalja a gyakorlati útmutatást, a helyszíni értékeléseket és egy világos ütemtervet, amely biztosítja az összes érintett ország részvételét. Minden értékelés értékes információkat nyújt a kiválasztott helyszínek kulturális és turisztikai potenciáljáról, segítve azok erősségeinek és az útvonalba való beépítésük lehetőségeinek azonosítását. Az összes szakértői értékelés eredményeit egy közös jelentésben fogják össze és elemzik, amely alapul szolgál a Duna-vidék végleges útvonalának meghatározásához – legalább húsz olyan megerősített látnivalóval, amelyek a legjobban képviselik a Duna-vidék faipari hagyományait, kézművességét és kulturális táját.

A Duna-vidék útvonal projekt keretében zajló szakértői értékelés részeként a montenegrói Bjelasica, Komovi és Prokletije Regionális Fejlesztési Ügynökség fogadta a Zlatibor Regionális Fejlesztési Ügynökség (Szerbia) képviselőit. A 2025. július 10–11-én tartott kétnapos látogatás keretében a vendégek megtekintették a Durmitor és a Biogradska Gora Nemzeti Parkokban található, katuns néven ismert hagyományos hegyi településeket Montenegró északi részén. Ezek a hagyományos családi háztartások élénken bemutatják az emberek és a természet közötti szoros kapcsolatot, valamint a fával és annak mindennapi életben való felhasználásával kapcsolatos anyagi és szellemi örökséget.

A partnerek közötti megbeszélések középpontjában a faipari hagyományokat, a faépítészetet és a fával kapcsolatos kulturális gyakorlatokat kiemelő turisztikai ajánlatok kidolgozása állt. A katunok olyan szokásokat őriznek, mint a gusle zene, a kézzel készített gusle gyártása és más értékes szellemi örökségek, amelyeket a turizmus révén tovább lehet értékelni. Ezen potenciál kiaknázása érdekében a partnerek hangsúlyozták az olyan értelmező eszközök kidolgozásának fontosságát, mint a jelzések, a nyomtatott útmutatók és a történetmesélési formátumok, valamint a helyi vendéglátók képzésének biztosítása. A vendéglátás, az idegenvezetés és az örökség bemutatásának készségeinek erősítése biztosítja az autentikus és vonzó élményeket mind a hazai, mind a nemzetközi látogatók számára.

A Danube Wood(s) Route projekt keretében zajló szakértői értékelés részeként a Pilsen régió regionális fejlesztési ügynöksége (Csehország) összefogott szlovák kollégáival, a Prešov régió regionális fejlesztési ügynökségével, hogy közösen értékeljék a kialakulóban lévő útvonalba felvehető potenciális látnivalókat. 2025. augusztus 14. és 15. között a pilseni képviselők ellátogattak a kelet-szlovák hegyvidékre és a Poloniny Nemzeti Parkba, amely terület érintetlen természetéről és kivételes faörökségéről ismert. A helyszíni látogatás során megtekintették az ősi Havešová bükkös erdőt, amely az UNESCO világörökség része, több hagyományos fa templomot gyönyörűen megőrzött belső terekkel, és találkozókat tartottak helyi kézművesekkel, akik hiteles gyakorlati tapasztalatokat kínáltak.

A szakmai értékelés kiváló lehetőséget nyújtott mindkét csapatnak a tapasztalatok cseréjére és új ötletek megszerzésére a faipari turizmus fejlesztése terén. A cseh partnereket különösen inspirálta a helyi élményhálózat, a „Discover Poloniny”, amely hatékonyan összekapcsolja a kulturális és természeti látnivalókat egy koherens látogatói ajánlatba – egy koncepció, amelyet reményeik szerint saját régiójukban is megvalósíthatnak. Cserébe megosztották több mint 25 éves tapasztalataikat a regionális fejlesztés és a helyi érdekelt felek közötti együttműködés támogatásában. A találkozó azzal zárult, hogy a szlovák partnereket meghívták a Pilsen régióba, hogy felfedezzék annak faipari örökségét – a bábkészítéstől és a hagyományos kádármesterségtől Plzeňben a Cseh-erdő érintetlen természetéig.

2025. október 2–3-án a Szarajevói Regionális Fejlesztési Ügynökség (SERDA) peer review találkozót szervezett Szarajevóban a Danube Wood(s) Route projekt keretében. Ezen az alkalmon a SERDA üdvözölte projektpartnerét, a budapesti FABUNIO-t (Magyar Faipari és Bútoripari Szövetség). A találkozó célja az volt, hogy elősegítse a potenciális látnivalók kölcsönös értékelését, a tapasztalatok cseréjét, valamint megerősítse a faipari örökségre fókuszáló, innovatív és magas színvonalú transznacionális kulturális útvonal közös vízióját. A Szarajevói Kantonban több olyan kulcsfontosságú helyszínt is azonosítottak, amelyek potenciálisan beépíthetők az útvonalba, többek között a Skakavac, Bijambare, Trebević, Vrelo Bosne és Bentbaša védett természeti területeket; a Bjelašnica és Igman hegyvidéki területeket; a Nemzeti Múzeum botanikus kertjét; valamint a Home of Zanat-ot, amelynek híres fafaragási hagyománya felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.

A SERDA székhelyén tartott bemutatkozó találkozót követően a delegáció meglátogatta Bosznia-Hercegovina Nemzeti Múzeumát, ahol szakértő kurátorok mutatták be nekik a múzeum gyűjteményeit, különös figyelmet fordítva a botanikus kertre és az etnológiai osztályra. A partnerek ezután felfedezték a Wilson sétányt, egy népszerű, történelmi és kulturális szempontból jelentős folyóparti területet. A város központjában találkoztak a Zanat Otthon csapatával, egy világszerte elismert márkával, amely ötvözi a hagyományos konjici fafaragást a modern dizájnnal. A látogatás a Bentbaša védett táj körüli túrával zárult, amelyet a kantonális védett természeti területek közintézményével együttműködésben szerveztek. Ott a résztvevők megismerkedtek a hely természeti és történelmi értékeivel, és meglátogatták a 16. századi Kozija Ćuprija (Kecskehíd) ikonikus, teljesen megőrzött oszmán kori műemléket.

Október 9–10-én a DCC csapata szakértői értékelést végzett Bohinjban és Bledben, két szlovéniai desztinációban, amelyek gazdag faörökséggel rendelkeznek, és tükrözik a Duna-faút értékeit.

Az első nap Bohinjra koncentrált, ahol vezetett túra keretében megtekintették a legfontosabb látnivalókat, köztük a Studor szénapadlásokat, hagyományos fa csónakkal utaztak, meglátogatták a faházakat és a több száz éves falvakat, valamint a helyi tej- és sajtmúzeumot. A nap egy rövid megbeszéléssel zárult, amelyen a régió kihívásait és az útvonal potenciálját vitatták meg.

A második napon a csapat Bledet látogatta meg, és találkozott a szlovén partnerekkel, hogy véglegesítsék a szakértői értékelést, és megvitassák, hogyan támogathatja az útvonal a helyi örökséget és a fenntartható turizmust.

A látogatás rávilágított arra, hogy Bohinj és Bled hogyan ötvözi a hagyományos kézművességet, a természeti szépséget és a kulturális örökséget, ami kiváló példává teszi őket az útvonal számára, és olyan úti célokká, ahonnan a projekt értékes betekintést nyerhet a természeti és kulturális örökség megőrzésébe.

A bulgáriai Várnában tartott szakértői értékelő látogatást a Varna Gazdasági Fejlesztési Ügynökség (VEDA) szervezte 2025. október 2–3-án. A látogatáson részt vettek a romániai és bolgár partner szervezetek képviselői, valamint a kulturális örökség, az idegenforgalom és a környezetgazdálkodás területén érdekelt helyi szereplők. A látogatás célja az volt, hogy értékeljék a helyszíneknek a Duna-vidék útvonalába való felvételére vonatkozó potenciálját, tapasztalatokat cseréljenek a szakértők, és meghatározzák a régió kulturális és természeti turisztikai kínálatának fejlesztési lehetőségeit.

A kétnapos látogatás során a résztvevők három fontos helyszínt fedeztek fel: az Euxinograd-palotát és parkosított kertjeit, a mészkősziklákba vájt középkori Aladzha kolostort, valamint a Pobiti Kamani nevű kőerdőt, amely egyedülálló geológiai képződmény. Ezeket a helyszíneket kulturális, történelmi, szellemi és természeti jelentőségük, valamint megközelíthetőségük és turisztikai infrastruktúrájuk szempontjából értékelték. A szakértői értékelés kiemelte a Várna régió nagy potenciálját a transznacionális útvonalhoz való hozzájárulás terén, bemutatva, hogy a királyi kertektől a szent erdőkig és a természeti emlékekig terjedő sokszínű örökség hogyan integrálható a Duna-erdők útvonalának koherens narratívájába.

forrás: FABUNIÓ

Šalipur elmondása szerint a lakosok náluk legfeljebb 15 köbméter tűzifát vásárolhatnak, a kedvezményes árkategóriában pedig legfeljebb 10 köbmétert.

Az első kedvezményezetti kategóriába tartoznak a nyugdíjasok, rokkantak, háborús veteránok, katonai rokkantak, valamint a háborúban elesettek hozzátartozói. Számukra az ár mintegy 15%-kal alacsonyabb, és egy köbméter ára 4 478 dinár – adta hírül a Szerbiai Rádió és Televízió (RTS).

A második kategóriát a szociálisan rászorulók alkotják, azaz a szociális támogatásban részesülők, akiknek egy köbméter tűzifa ára, teherautóval való kiszállítás esetén, 2 900 dinár adóval együtt.

A harmadik kategóriába azok a lakosok tartoznak, akik ingyenesen kapják a fát. Ebbe a kategóriába a legsúlyosabb szociális helyzetben élő családok tartoznak.

A vásárlás menetéről Šalipur elmondta, hogy a vállalat honlapján megtalálhatók a belgrádi központi ügyfélszolgálat telefonszámai, valamint az egész Szerbia területén működő erdőgazdaságok és erdészeti igazgatóságok elérhetőségei is, amelyeken keresztül a polgárok részletes tájékoztatást kaphatnak, írja az RTV.

forrás: VajdaságMa

Szerbiai médiajelentések szerint jelentősen megnőtt az érdeklődés a tűzifa – különösen pedig a pellet – iránt, ami az árakat is felfelé hajtotta. Egyre több beszállító kénytelen várólistát vezetni a vásárlók kiszolgálására.

A NIS elleni amerikai szankciók ugyan nem közvetlenül felelősek a problémáért, de hozzájárultak egy olyan gazdasági és energetikai helyzethez, amelyben ezek a zavarok könnyebben kialakulnak.

Kevés a fa, magas az ár

Branko Glavonjić, az Erdészeti Kar professzora elmondta, hogy a fatelepeken van ugyan tűzifa, de az ára lényegesen magasabb, mint korábban. A pelletes helyzetet illetően úgy fogalmazott: a piacon kevés a pellet, mivel az új fogyasztók nagy mennyiségeket vásárolnak.

A professzor a szerbiai állami televízióban (Radio-televizija Srbije, RTS) arról is beszélt, hogy a tűzifa-ellátottság jelenleg eltérő az ország különböző részeiben, vagyis nincs országosan egységes piaci helyzet.

A belgrádi egyetem erdészeti karának professzora szerint megugrott a kereslet a tűzifa és a fapellet iránt (Forrás: RTS.rs)

A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy Szerbiában vannak ugyan olyan fatelepek, ahol jelenleg is elérhető tűzifa, de azt az előző hónapokhoz képest lényegesen magasabb áron kínálják. Hozzátette azonban, hogy a legtöbb helyen egyszerűen nincs elegendő belőle, és az eladók sem tudják megmondani, mikor érkezik új szállítmány.

Glavonjić szerint ahol mégis van tűzifa, ott logisztikai nehézségek akadályozzák a kiszállítást, így a vevőknek öt–tíz napos várakozási idővel kell számolniuk.

Az elmúlt két hétben tapasztalt nagy kereslet miatt sok fatelep teljesen kiürült, és a kedvezőtlen időjárás is nehezíti az új áru beszerzését.

A pellet esetében még rosszabb a helyzet

Ezzel párhuzamosan a fapellet piacán szinte kritikus a helyzet. Az erdészeti szakember úgy tudja, hogy Szerbiában alig van olyan fatelep, ahol a vásárlók szabadon szerezhetik be.

Az elmúlt három hétben a megnövekedett kereslet gyakorlatilag lenullázta a készleteket, a gyárak napi gyártási mennyisége pedig nem tudja követni az igényeket.

Glavonjić úgy vélte, hogy a kereslet robbanásszerű növekedését azok a háztartások okozták, amelyek korábban árammal fűtöttek, de az áremelkedések miatt áttértek a pellettel működő kazánokra. Elmondása alapján ezt az információt a kazángyártók és az értékesítők is megerősítették.

A szakember szerint az új felhasználók nincsenek tisztában a pelletvásárlás menetével, és éppen ők okozzák a piacon tapasztalható vásárlási rohamot.

Árrobbanás négy hónap alatt

A méterfa ára jelenleg 8–9 ezer dinár között mozog, ez 26–31 ezer forintos közötti ingadozást jelent régiótól függően. A hasított, raklapos fa ára 10–11 ezer dinár, vagyis mintegy 33–38 ezer forint is lehet magyar fizetőeszközre átszámolva.

A pellet ára ugyanakkor elérte a 35–36 ezer dináros (120 ezer forint) tonnánkénti árat, ami 6–8 ezer dinárral (20–25 ezer forint) több, mint július végén – ez már a hatodik áremelkedés az elmúlt négy hónapban.

A jelen állás szerint a szerbiai pellet ára még mindig alacsonyabb, mint a magyarországi átlagárak — különösen, ha figyelembe vesszük a forintban számított tonnánkénti összeget.

Importproblémák és új szabályozás

Annak ellenére, hogy a szerbiai kormány év elején feloldotta a pellet importtilalmát, az árak nem csökkentek, aminek két fő oka van.

Az egyik az, hogy a környező országok gyártói már év elején szerződéseket kötöttek például olasz vásárlókkal, így a termelésük zöme külföldre megy.

A másik gátló tényező, hogy szeptember 19-én új szabályozás lépett életbe Szerbiában, amely szerint minden forgalomba hozott pelletet – akár hazai, akár import – minősíteni kell egy hivatalos szerv által.

Ez a minősítés kötelezettsége lassítja az importot, mivel több külföldi gyártó még nem kapta meg a szükséges tanúsítványokat. Ez a folyamat várhatóan 10 napon belül lezárul.

A hazai a legolcsóbb

A Srbijašume (Szerb Állami Erdőgazdaság) vállalatnál a legolcsóbb a tűzifa: egy köbméter 5.269 dinárba (17,5 ezer forint) kerül, míg a leginkább rászorulók 2.900 dináros (9,6 ezer forint) támogatott áron is hozzájuthatnak.

Csökkentik a tűzifa és az áram árát a veteránok esetében is, amiből – bármilyen csúnyán hangzik – az következik, hogy a fegyverforgatás bizonyos értelemben kifizetődő tevékenység.

A belgrádi Erdészeti Kar professzora szerint jelentős számú lakos nyújtott be igényt a Srbijašume felé, mivel jelenleg náluk a legolcsóbb a tűzifa. A termelés döntő része a lakossági igények ellátását szolgálja.

Glavonjić professzor az új pelletfogyasztóknak ugyanakkor azt tanácsolta, hogy legközelebb április és szeptember között vásároljanak, amikor a kínálat bőségesebb és az árak is alacsonyabbak.

Mikor rendeződhet a helyzet?

Branko Glavonjić szerint a jelenlegi pellet-hiány várhatóan néhány héten belül enyhülhet. A professzor hangsúlyozta, hogy a hazai gyárak folyamatosan termelnek, a napi gyártás pedig már másnap reggel eljut a piacra.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a hirtelen megnövekedett kereslet és a logisztikai nehézségek miatt időbe telik, mire a kínálat utoléri az igényeket.

Az import terén is javulás várható, mivel a külföldi gyártók tanúsítványainak kiadása – az új szabályozásnak megfelelően – várhatóan tíz napon belül lezárul. A szakember szerint pánikra nincs ok, a helyzet átmeneti, és hamarosan normalizálódhat.

forrás: BalkMagazin

„A csemetekertek az erdők bölcsői. Az a célunk, hogy olyan szaporítóanyag kerüljön a hazai piacokra, amelyből 30-50 év múlva a gyermekeink és unokáink számára fontos ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtó erdők válhatnak. A magyar erdők fenntartásában a legnagyobb kihívás a klímaváltozás, amely nincs tekintettel az országhatárokra. A Terméktanács azért vállalt úttörő szerepet és kezdeményezett egy Közép-európai találkozót, mert a környezeti változásokhoz való alkalmazkodás egyik kulcsának a hasonló adottságok között élők közötti együttműködést tartjuk” – mondta el a találkozóval kapcsolatban Kárpáti Béla, a szervező Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács elnöke.

Az együttműködés fontosságának megítélését jelzi, hogy minden meghívott szervezet aktívan részt vett a tanácskozáson. A klímaváltozás okozta hatások miatt az erdőállományok és így az erdőtelepítők mindegyik országban olyan problémákkal szembesülnek, amelyek nemcsak gazdasági negatív következményekkel járnak a termelők számára, hanem ökológiai és biológiai kihívásokat is jelentenek. Amíg a döntéshozók is keresik a jogi megoldásokat a problémákra – például a szaporítóanyag-forgalmazás kérdéseire –, addig a régió erdészeti csemetetermelői aktív összefogásról és közös fellépésről döntöttek, hiszen termelésük és így piacaik egyre inkább összekapcsolódnak, és erősen hatnak egymásra. Az egész térségben megtapasztalt környezeti változások, a klímaváltozás okozta természeti katasztrófák, az idegenhonos inváziós károsítók megjelenése mind olyan hatásokat eredményeznek, amelyek bizonyítják, hogy az országhatároknak nincsen jelentőségük ezekben a kérdésekben. A régió erdészeinek, erdészeti csemetetermelőinek össze kell fogniuk, közös megoldási javaslatokat kell kidolgozniuk és a döntéshozók elé vinniük a jövő erdői védelme érdekében – alakult ki az egységes vélemény a megbeszélésen.

A találkozón elhangzottak megmutatták, hogy a környező országok mind igyekeznek alkalmazkodni a változásokhoz. Lengyelországban és Romániában komoly infrastrukturális fejlesztéseket hajtanak végre európai uniós és nemzeti támogatások felhasználásával. Az a céljuk, hogy az eddigi alapanyag ellátó helyzethez képest növeljék a helyben hozzáadott értéket, és például a tölgymakk export helyett a jövőben már előnevelt facsemetét vigyenek a közös piacra. Csehországban és Szlovákiában a helyi jogszabály-módosítások miatt várható csemete-túltermelésre készülnek, amit a szúkárral érintett lucfenyvesek kitermelésének csökkenése, és az ott felhasznált csemetemennyiség csökkenése is erősít. Ugyancsak Csehországban egyre nő a burkolt gyökérzetű csemetét előállító technológia jelentősége, melynek magyarországi bevezetésére már együttműködést indítottak az EESZT-vel egy Interreg pályázat keretében.

Több ország delegáltjai jelezték törekvésüket, hogy részt vegyenek a jogszabály-előkészítésben és az ágazati, valamint a klímastratégiák kidolgozásában, mivel általános problémának érzik, hogy nem a szakmai és termelő ágazatok véleménye jelenik meg ezeken a területeken, pedig a problémák megoldása alapvetően rajtuk múlik.

„Az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács aktívan részt vesz a hazai erdészeti klímaadaptációs stratégia kidolgozásában, hiszen a hazai erdők alkalmazkodásának egyik kardinális kérdése a megfelelő minőségű szaporítóanyag megléte a jövő erdősítései számára. Arra törekszünk, hogy a jövőben ezt az érdekképviseleti munkát a térségbeli országok szakmai szervezeteivel szorosabb együttműködésben folytassuk. Ennek első lépése a most megvalósított kerekasztal-beszélgetés, melynek következő állomására várhatóan több ország részvételével jövőre az első félévben kerül sor” – foglalta össze Kárpáti Béla.

forrás: EESZT

Az AgAR egyik első terepi bemutatóját a vajdasági Klenak erdőgazdaságban tartották, ahol igazolta, hogy a pilóta nélküli szárazföldi platformok a mezőgazdaságon túl is komoly lehetőségeket kínálnak. A robot képes tűzvédelmi utak karbantartására, a száraz biomassza és aljnövényzet eltávolítására, valamint kritikus területek – például nagyfeszültségű vezetékek vagy utak menti zónák – megfigyelésére kamerák, hőkamerák és LIDAR-rendszer segítségével.

A fejlesztők szerint az AgAR hálózatba köthető digitális erdőgazdálkodási platformokkal, és úgynevezett digitális ikreket hozhat létre, vagyis az ökoszisztémák valós idejű virtuális másait. Emellett olyan feladatokra is alkalmas, mint a fiatal fák ültetése, magkapszulák szétosztása, az erdőtüzek utáni területrendezés, veszélyes fák eltávolítása vagy a vegyszeres kezelések, anélkül hogy az emberek közvetlenül érintkeznének a kemikáliákkal.

Noha közvetlen tűzoltásra nem használható, a robot értékét a megelőző tevékenységekben, a terep folyamatos ellenőrzésében és a kockázatok korai felismerésében látják. Egy szélesebb rendszer részeként – drónokkal, adatelemző szoftverekkel és statikus szenzorhálózattal kiegészítve – kulcsszerepet kaphat a tüzek megelőzésében és az erdők regenerációjának hosszú távú nyomon követésében.

A fejlesztők ugyanakkor kihívásként említették a szűkös energiaforrásokat és a nagy távolságokból adódó logisztikai nehézségeket, amelyek miatt a robotot több helyszínen csak operátorok közreműködésével lehet mozgatni.

forrás: VajdaságMa