Az ügy az IKEA mintegy 1500 dolgozójából nagyjából 1200-at érinthet, és akkor pattant ki, miután közülük egyre többen léptek be a szakszervezetbe.

„Februárban a kolléganőm panaszkodott, hogy már megint nem kapott pótlékot, méghozzá 45 másodperc miatt. Ezután néztem meg, hogy mindig megkaptam-e a délutáni pótlékot, amikor a műszakbeosztásom szerint járt volna – és nem” – közölte egy régebb óta az IKEA-nál dolgozó munkatárs. Hozzátette: az idén kétszer maradt el a pótléka, tavaly pedig a tizenkét hónapból tízszer nem számfejtették – számol be a 24.hu. Kiderült, hogy többeknek van hasonló problémája ezért a szakszervezethez fordultak segítségért. A szakszervezet jogásza arról tájékoztatta a munkavállalókat, hogy nem a becsekkolás időpontja a mérvadó, hanem a műszakbeosztás.

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) elnöke, Karsai Zoltán érdeklődött a cégnél, mi alapján fizetik ki a műszakpótlékot. Elmondása alapján az IKEA egy ideig védte a saját álláspontját, miszerint a becsekkolás számít, mire a szakszervezet jogász segítségével vizsgálta meg a kérdést, és rögzítette, hogy a műszakbeosztás a mérvadó a délutáni pótléknál. Az IKEA végül meghajolt ezen jogi érvelés előtt, és elrendelte a műszakpótlékok felülvizsgálatát – tette hozzá a szakszervezeti vezető a 24.hu kérdésére.

Az IKEA magyar–cseh–szlovák régiójának kommunikációért is felelős vezetője, Eva Malá Beluská a lap kérdésére elmondta: a szakszervezeti képviselőkkel lezajlott egyeztetések után jelenleg is folyamatban van a délutáni műszakpótlékok kiszámításának felülvizsgálata. Ugyanakkor az IKEA nem kívánt információt adni az elmaradt pótlékok nagyságrendjéről.

Hozzátették: prioritás a cégnél, hogy megfeleljenek a helyi jogszabályoknak, és a folyamataikat ennek jegyében folyamatosan ellenőrzik, felülvizsgálják.

Tavasszal bérharc volt az IKEA-nál

Amint arról beszámoltunk, béremelés nélkül indult az idei év az IKEA Lakberendezési Kft.-nél. Januárban hiába várták a korábbi években megszokott bérfejlesztésről szóló bejelentést a munkavállalók. Már az előző év végén felröppentek pletykák a dolgozók között, hogy januártól nem számíthatnak bérfejlesztésre, de ezt sokan csak akkor kezdték komolyan venni, amikor eltelt az év első hónapja, ám a bérfejlesztésről továbbra sem érkezett bejelentés.

Később Tokaji Tamara, az IKEA Magyarország PR-vezetője azt mondta: – A munkavállalók arról kaptak tájékoztatást március elején, hogy a magyarországi bérfejlesztés összege megközelítőleg 540 millió forint. Arról pedig, hogy a saját fizetésüket hogyan érinti, a közvetlen vezetőjüktől kapnak információt, ami már az áprilisi munkabéreket is érinti.

forrás: BLIKK

A sztrájk azt követően tört ki, hogy a munkavállalók elutasították azt az ajánlatot, amelyet az Unite the Union szakszervezet „nem megfelelőnek és az infláció alatt maradó ajánlatnak” nevezett, amely „mindössze 50 pennyt jelentett volna a következő két évben”.

Sharon Graham, az Unite főtitkára így nyilatkozott: „A Balcas és a Glennon Brothers rendkívül jövedelmező munkáltató, amelynek teljes mértékben megengedheti magának, hogy tisztességes béremelést biztosítson munkavállalóinak. Ennek megtagadása a Balcasnál azt bizonyítja, hogy a profitot az emberek elé helyezi.

Az Unite mindaddig támogatni fogja a munkavállalók küzdelmét a méltányos bérért és a tiszteletért, ameddig csak szükséges.”

Az Unite szerint a sztrájk súlyosan befolyásolni fogja Észak-Írország legnagyobb fűrésztelepének termelését. A szakszervezet szerint a Balcas számos munkavállalójának fizetése alig haladja meg a minimálbért, és a legtöbbjüknek túlzott mértékű túlórát kell vállalnia ahhoz, hogy elegendő pénzt keressen a megélhetéshez.

Albert Hewitt, az Unite regionális tisztviselője így nyilatkozott: „A Balcasnál zajló sztrájk hatással lesz a régió faellátására, de ez teljes mértékben a vezetés hibája, amely nem terjesztett elő jobb bérajánlatot, és nem tárgyalt a vita lezárásáról.

Nem hagytak más választást a munkavállalóknak, mint hogy fokozzák a munkabeszüntetést. Ezek a munkavállalók elszántak a bérszint emelése mellett.”

forrás: ForestryJournal 07-27

Karsai pontos összeget nem mondott, de azt megjegyezte, hogy az ajánlat egy „értelmezhető, szabad szemmel is látható összeg”, amiről érdemes megkérdezni a munkavállalókat. Szerinte az IKEA „saját csatornáin” is tájékoztatja a munkavállalókat az ajánlatról.

Az elmúlt időszakban többször is sztrájkoltak a három magyarországi IKEA üzlet dolgozói. Nemrég a dolgozók ötpontos követeléscsomagot fogalmaztak meg a céggel szemben:

• egységes 6 százalékos alapbéremelés;
• minden év végén bértárgyalás;
• új javadalmazási csomagok kidolgozása;
• az EU-s bértranszparencia-irányelv alkalmazásában való részvétel; és
• a kollektív szerződés megkötéséhez vezető tárgyalások 2027 eleji megtartása.

Karsai Zoltán szerint a követeléscsomag öt pontjából négyben az IKEA vezetése késznek mutatkozott a megállapodásra, a 6 százalékos béremelésre vonatkozó követelésüket viszont elutasították.

A szerdai egyeztetés után a vezetés egy egyösszegű kompenzációra tett javaslatot, ami nem épül be az alapbérbe. Ha ezt a dolgozók elfogadják, megszülethet a megállapodás, ellenkező esetben a folyamat megy tovább az eddigi útján, fogalmazott Karsai.

Megállapodtak arról, hogy decemberben folytatódnak a bértárgyalások, ami a vállalatnál korábban nem volt jellemző. A szakszervezet azonban továbbra is azt képviseli, hogy az elmúlt évek bérlemaradását kompenzálni kell.

Az IKEA korábban jelezte, hogy tárgyalóasztalnál szeretné folytatni az egyeztetést a bérekről, a szakszervezetek pedig vállalták, hogy július 20–26. között nem szerveznek és nem hirdetnek újabb sztrájkot. A vállalat az MTI megkeresésére azt írta, teljes mértékben tiszteletben tartja a dolgozók jogát arra, hogy kifejezzék a véleményüket, figyelemmel kíséri a visszajelzéseket és komolyan veszi a párbeszédet. Hozzátették: 2026 áprilisában több mint 580 millió forintot fektettek be az éves béremelési folyamat részeként, az elmúlt három évben pedig összesen több mint 1,5 milliárd forintot.

forrás: telex 07-29

Eva Malá Beluská mindezt Karsai Zoltán, a KASZ elnökének szombati közleményére reagálta, amelyben a szakszervezeti vezető arról számolt be, hogy az IKEA július 29-én a tárgyalóasztalnál szeretné folytatni a bérekről történő egyeztetéseket, erről szombat délelőtt érkezett jelzés a sztrájkbizottsághoz.

Arra a kérdésre, miért döntöttek a tárgyalások folytatása mellett, Eva Malá Beluská válaszában ismertette, az IKEA több alkalommal is jelezte, hogy továbbra is szoros és konstruktív együttműködésre törekszik a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével a közös álláspont kialakítása és a megegyezés érdekében. Mindig is az volt a meggyőződésük, hogy a kialakult helyzet kizárólag konstruktív párbeszéd útján rendezhető.

Arról, hogy a munkavállalók milyen ajánlatra számíthatnak a folytatódó bértárgyaláson, az IKEA People & Culture vezetője közölte, hogy ezt a belső, bizalmas jellegű kérdést közvetlenül a KASZ képviselőivel szeretnék megvitatni.

Egyúttal kiemelte, továbbra is elkötelezettek a teljes juttatási csomag felülvizsgálata mellett, amelyet munkatársaik közvetlen bevonásával kívánnak megvalósítani.

Az IKEA dolgozóinak eddigi munkabeszüntetéseivel összefüggésben Eva Malá Beluská közleményében megjegyezte, hogy az elmúlt napok folyamán operatív működésükben adódtak ugyan bizonyos korlátozások és fennakadások, azonban átfogó szolgáltatás- és termékkínálatuk döntő részben továbbra is zavartalanul a vásárlóik rendelkezésére állt.

Az IKEA dolgozói július 9-e csütörtök óta több alkalommal tartottak munkabeszüntetést, kezdetben kétórás figyelmeztető sztrájkkal próbálták a munkáltató figyelmét felhívni. Két hete csütörtökön és pénteken közel 300 munkavállaló vett részt a 2-2,5 órás munkabeszüntetésben.

A múlt héten szerda este 20:30-tól csütörtökön 15 óráig folytatták a munkabeszüntetést, amelyben a logisztikai és az áruházi dolgozók is részt vettek. Ezt követően pedig a sztrájkbizottság levelet küldött az IKEA által kijelölt tárgyaló delegációnak.

A levélben egy hét türelmi időt adott a szakszervezet a munkáltatónak, hogy érdemben reagáljon a munkavállalók 6 százalékos alapbéremelési igényére; az érdekképviselet vállalta, hogy ez idő alatt, július 20-26. között nem szerveznek és nem hirdetnek újabb sztrájkot.

A szakszervezet öt pontból álló követeléscsomagot fogalmazott meg, amelyből négyben a vezetés késznek mutatkozott a megállapodásra. Ezek közé tartozik az uniós előírásoknak megfelelő bértranszparencia bevezetése, az éves bértárgyalások rendszerének kialakítása, egy minden munkavállaló számára elfogadható javadalmazási rendszer kidolgozása, valamint a kollektív szerződésről szóló tárgyalások megkezdése. Elutasították azonban az ötödik követelést, a menedzsment tagjaira nem vonatkozó, egységes, 6 százalékos alapbéremelést.

forrás: MTI 07-20

A szakszervezeti vezető felidézte, hogy csütörtökön és pénteken közel 300 munkavállaló vett részt a 2-2,5 órás munkabeszüntetésben, amelyet a zárás előtti órákra időzítettek. A vállalat a menedzsment beforgatásával és diákmunkásokkal próbálta enyhíteni a helyzetet – tette hozzá.

Mint mondta, az áruházak végig nyitva tartottak, pénteken csak a budaörsi árukiadó zárt be idő előtt.

Szombat délután a munkabeszüntetésben a soroksári áruháznál 112, a budaörsi egységnél 57, az Örs vezér téri áruháznál pedig 43 dolgozó vett részt. A soroksári áruházban a munkavállalók 70-80 százaléka csatlakozott a sztrájkhoz, az ott működő logisztikai központ dolgozói is.

Arról is tájékoztatott, hogy a szakszervezet öt pontból álló követeléscsomagot fogalmazott meg, amelyből négyben a vezetés késznek mutatkozott a megállapodásra. Ezek közé tartozik az uniós előírásoknak megfelelő bértranszparencia bevezetése, az éves bértárgyalások rendszerének kialakítása, egy minden munkavállaló számára elfogadható javadalmazási rendszer kidolgozása, valamint a kollektív szerződésről szóló tárgyalások megkezdése. Elutasították azonban az ötödik követelést, a menedzsment tagjaira nem vonatkozó, egységes 6 százalékos alapbéremelést.

Karsai Zoltán elmondta: az elmúlt négy évben az inflációkövető bérrendezések helyett teljesítményalapú bérezési rendszer működött, ami jelentős bérlemaradást eredményezett, ezt az idei átlagosan 5,3 százalékos béremelés nem kompenzálta.

Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzet az elmúlt években folytatott elhibázott bérpolitika következménye.

Karsai Zoltán közölte, hogy a budaörsi áruházban szombaton az árukiadó és a vevőszolgálat is bezárt, a munkabeszüntetés pedig a legforgalmasabb órákban jelentős fennakadásokat okozott.

Hozzátette, hogy a mostani sztrájk még csak figyelmeztetés a vállalat számára, ugyanakkor a szakszervezetnek további eszközei is vannak.

Arra a kérdésre, hogy vasárnap folytatódik-e a munkabeszüntetés nem kívánt válaszolni, mert szerinte fontos megőrizni a meglepetés erejét.

Az IKEA csütörtökön az MTI kérdésére azt közölte: jelenleg nem tudnak eleget tenni egy újabb hirtelen, nem tervezett béremelési követelésnek anélkül, hogy kockáztatnák a vállalkozás stabilitását.

Az MTI megkeresésére Eva Malá Beluská, az IKEA People & Culture vezetője Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában jelezte: teljes mértékben tiszteletben tartják munkatársaik jogát arra, hogy kifejezzék a véleményüket, figyelemmel kísérik a visszajelzéseket, és komolyan veszik a párbeszédet.

Kiemelte: 2026 áprilisában több mint 580 millió forintot fektettek be az éves béremelési folyamat részeként, az elmúlt három évben pedig összesen több mint 1,5 milliárd forintot.

Bár egy azonnali, a tervezetten felüli béremelést vagy az idei pénzügyi évre vonatkozó egyszeri kifizetésre irányuló követelést nem tudnak teljesíteni, megállapodtak egy pozitív, együttműködésen alapuló jövőbeni partnerségben. Ennek keretében az IKEA vezetése és a szakszervezet szorosan együttműködik majd a bér- és juttatási rendszer felülvizsgálatán – írta Eva Malá Beluská.

Szombaton az MTI megkeresésére az IKEA megerősítette a korábbi közleményében foglaltakat. Hozzátették: a vállalat jelenlegi bérpolitikai megközelítése az idei pénzügyi év végéig érvényben marad, így jelenleg nem tárgyalnak további azonnali emelésekről.

forrás: MTI 07-11

Kiss Alíz, a KASZ alelnöke elmondta: a figyelmeztető sztrájkban összesen mintegy 300 dolgozó vett részt. A munkabeszüntetést a törvény szerint reggel bejelentették a munkáltatónak – jelezte.

A KASZ alelnöke felidézte, hogy a szakszervezet ebben az évben eddig ötször ült tárgyalóasztalhoz a vállalattal, elsősorban a bérekről, de több más kérdésről is egyeztettek. Nem sikerült megállapodni, ezért július 3-án megalakult a sztrájkbizottság, amit bejelentettek a munkáltatónak.

A kötelezően előírt egyeztetési eljárás időszakában a vállalat az öt követelésből négy teljesítésére hajlott. A fizikai állományra vonatkozó egységes 6 százalékos béremelési követelést ugyanakkor elutasította azzal, hogy várják meg a gazdasági év végét, de ezt a munkavállalók már nem hajlandóak kivárni – ismertette Kiss Alíz.

A KASZ várja a vállalat reagálását, ha nem érkezik elfogadható ajánlat, akkor a munkavállalók elszántak, hogy sztrájkba lépjenek – közölte a szakszervezet alelnöke.

Az MTI megkeresésére Eva Malá Beluská, az IKEA People & Culture vezetője Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában jelezte: teljes mértékben tiszteletben tartják munkatársaik jogát arra, hogy kifejezzék a véleményüket, és hogy döntésük szerint részt vegyenek egy sztrájkban. Folyamatosan figyelemmel kísérik a visszajelzéseket, és komolyan veszik a párbeszédet.

Eva Malá Beluská kiemelte: 2026 áprilisában több mint 580 millió forintot fektettek be az éves béremelési folyamat részeként, és az elmúlt három évben összesen több mint 1,5 milliárd forintot fektettek be a munkatársi fizetésekbe és a juttatások fejlesztésébe. Meggyőződésük, hogy a legutóbbi emelés igazságos és jelentős befektetés volt munkatársaik jóllétébe – fogalmazott.

Válasza szerint, mivel kiállnak a méltányos megközelítésük mellett, jelenleg nem tudnak felelősségteljesen eleget tenni egy újabb hirtelen, nem tervezett – a szakszervezet által megfogalmazott 6 százalékos további béremelésre irányuló – követelésnek anélkül, hogy kockáztatnák a vállalkozás stabilitását.

Bár egy azonnali, a tervezetten felüli béremelést vagy az idei pénzügyi évre vonatkozó egyszeri kifizetésre irányuló követelést nem tudnak teljesíteni, megállapodtak egy pozitív, együttműködésen alapuló jövőbeni partnerségben. Ennek keretében az IKEA vezetése és a szakszervezet szorosan együttműködik majd a bér- és juttatási rendszer felülvizsgálatán – írta Eva Malá Beluská.

forrás: MTI 07-09

A lépés példátlan a hollandiai székhelyű, eredetileg svéd üzletlánc magyarországi történetében, eddig ugyanis nem került sor munkabeszüntetésre sem a budaörsi, sem a budapesti áruházakban a cég 1990 óta tartó jelenléte alatt.

A dolgozók körében a korábbi évekre egyáltalán nem jellemző módon 2026 elejétől vált egyre feszültebbé a hangulat, miután a cég először azt kommunikálta, hogy egyáltalán nem lesz béremelés az idei évben. Ezt a kijelentést az IKEA úgy korrigálta, hogy nem január 1-től várható a fizetések növelése, hanem az év folyamán később. A dolgozókat ezzel együtt az is felbosszantotta Karsai szerint, hogy a cég kifelé is rekordbevételről kommunikált a 2025-ös évre vonatkozóan. Ez addig növelte a bérfejlesztésre váró munkavállalók elégedetlenségét, hogy az eddig körülbelül 30 fős szakszervezeti tagság közel 200 fősre duzzadt, ezzel jelentősen javítva a dolgozók alkupozícióját. Ettől a fejleménytől nem függetlenül áprilisban ugyan vállalat végrehajtott egy teljesítményalapú, differenciált bérfejlesztést, ám a dolgozók nagy többségének anyagi helyzete ettől nem rendeződött érdemben, ezért a szakszervezet egységes, 6 százalékos alapbéremelést kért a dolgozóknak.

Ahogyan arról korábbi cikkeinkben is beszámoltunk, az elmúlt hetekben informális „sztrájkkészültség” kezdett kialakulni a hazai üzletek dolgozói körében. A helyzetre jellemző volt, hogy a KASZ vezetősége beszámolt arról is, kifogytak azokból a kitűzőkből, amelyeket a szakszervezet népszerűsítése céljából gyártottak le az ikeásoknak, így újabb, nagyobb szállítmányt kellett rendelni. 

Ezzel párhuzamosan Karsai Zoltán szerint öt tárgyalási fordulót is bonyolított a szakszervezet a cég képviselőivel, köztük az anyacég nemzetközi delegáltjával is. Az álláspontok végül ezeken sem tudtak találkozni, mivel az IKEA a cég pénzügyi évének augusztus 31-ei zártáig mindenfajta bérfejlesztést kizárt. Júniusi írásunkban a szakszervezet elnöke így érzékeltette cég hozzáállásának merevségét: 

„Eleve A, B, és C [béremelésre vonatkozó] tervvel érkezett a szakszervezet. Az A terv szerint tíz százalékos bérfejlesztést szeretnénk, alapbéremelést. Ha az nem lehet, a B-terv a pénzügyi év végéig egyszeri összeget kért volna a dolgozóknak, hogy az életüket megkönnyítsék. Ha ez sem lehetséges, akkor ugyanezt SZÉP kártyára utalják át a dolgozóknak, ez volt a C-terv. Mindegyik felvetésre kategorikus nemet kaptunk.”

Ezért múlt hétfőn aztán hivatalosan is sztrájkbizottság alakult, az azóta tartó sztrájktárgyalásokon a dolgozók hivatalos követeléslistáját is közölték a céggel. Ez az aktuális béremelési követelések mellett új kollektív szerződés kötését, valamint az EU által előirányzott bértranszparencia-elv átültetését is tartalmazza:

• A KASZ képviselete egységes 6%-os alapbéremelésre tart igényt az IKEA Lakberendezési Kft. minden munkavállalója számára telephelytől függetlenül, 2026. július 1-től, kivéve az áruházak top managementjét.

• A Munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Munkáltató és a KASZ minden évben bértárgyalást tart minden tárgyév december 1- kezdéssel, január 31-i zárással. A bérsávok korrigálása bértárgyalás részét képezik. 
• A Munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a KASZ képviselőivel közösen új, a munkavállalók igényeinek legmegfelelőbb javadalmazási csomagot dolgoznak ki a 2027-es gazdasági év első terciáljában [harmadában], és azt megállapodás szerint rendszeresen felülvizsgálják. 
• A Munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy az (EU) 2023/970 bértranszparencia irányelv vállalati bevezetésének kidolgozásába és gyakorlati kivitelezésének bevezetésébe bevonja, és együttműködik a KASZ képviselőivel.
• A Munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy megkezdi a Kollektív Szerződés megkötéséhez vezető tárgyalásokat a 2027-es gazdasági év első terciáljában.

A dolgozók fizetésén spórolás nem magyarországi sajátosság az IKEA részéről: 2025 novemberében már beszámolt arról a nemzetközi sajtó, hogy az eredetileg svéd alapítású, de a kedvező adózású Hollandiában székhelyet tartó nagyvállalat 2025 augusztusában, a pénzügyi év zárásakor „behúzta a kéziféket”. A cég alapvetően két tényező miatt igyekszik csökkenteni a költségeit: az Egyesült Államok és Donald Trump által bevezetett és őket súlyosan érintő vámtarifák, valamint a termékeik alapanyagául szolgáló nyersanyagok (például a fa) és szállításuk „megnövekedett” költsége miatt. A cég ekkor közölte: nem kívánja üzleteiben a fogyasztói árakat növelni, az eladások globális méretű csökkenését viszont meg kívánja állítani. Ez az üzleti stratégia tehát – Magyarország esetében is – a munkavállalókon való radikális spórolás formájában nyilvánult meg. 

forrás: mérce.hu

A kraljevói Gir vállalat, amely bútorokat exportál külföldi piacokra és több mint 600 munkavállalót foglalkoztat, háromhavi bérrel tartozik alkalmazottainak, ezért a dolgozók úgy döntöttek, leállítják a gépeket és sztrájkba lépnek.

Egyikük elmondása szerint a munkások ugyan bemennek dolgozni, de nem kapcsolják be a gépeket. A sétát követően a városi képviselő-testület épülete elé mentek, hogy ott is felhívják a figyelmet helyzetükre. A dolgozók az N1 televíziónak elmondták, hogy már hosszabb ideje próbálnak tárgyalni a tulajdonossal a probléma megoldásáról.

„Az információk, amelyeket kapunk, mindig hiányosak, félreérthetők, a lényeg pedig végül mindig ugyanaz: nincs pénz. Ez az egyetlen magyarázat, amit kapunk — nincs pénz, és ennyi… Nagyon sok kollégánk házaspár. Vagyis ugyanitt dolgozik férj és feleség, van olyan család is, ahol férj, feleség és a gyermek is itt dolgozik. Az embereknek hiteleik vannak, albérletben laknak, bérleti díjat fizetnek, a problémák valóban nagyon súlyosak” — mondta egy munkás.

Azt állítják, hogy a decemberi, januári és februári fizetésüket sem kapták meg, ezért nem adják fel a sztrájkot.

„Nem vagyunk hajlandók ingyen dolgozni” — üzenték.

forrás: Szabad Magyar Szó

FRISSÍTÉS (12:43)
Néhány száz erdészeti alkalmazott tüntet szerda délelőtt a környezetvédelmi minisztérium székhelye előtt a tárcavezető által a Romsilva ellen indított sajtókampány miatt. (AGERPRES 02-12)

Az erdészek felszólítják a minisztert, hogy hagyjon fel a lejárató kampánnyal és az „erdészeti személyzet rágalmazásával és megalázásával.”

Követelik, hogy a miniszter vessen véget a „lejárató kampánynak”, hiszen a Romsilva „az állami erdők kezelésének garanciája”, alkalmazottai pedig „az erdők és a nemzeti érdek szolgálatában állnak”.

„Ez a kampány súlyosan aláássa az erdészeti személyzet tekintélyét a munkájuk végzése során, és társadalmi megosztottságot szít, amelynek kiszámíthatatlan következményei lehetnek” – állítják a szakszervezeti képviselők. Emellett követelik az erdőgazdálkodási struktúrák depolitizálását és szakmai alapokra helyezését, amely szerintük az egyetlen hatékony módszer az erdészeti ágazat működésének javítására.

„Követeljük a vállalatirányítási modell lecserélését egy fenntartható erdőgazdálkodási rendszerre, ahogyan az európai országokban is működik. Követeljük továbbá a szakszervezetek bevonását a minisztériummal folytatott egyeztetésekbe, különösen azokra a jogszabályokra vonatkozóan, amelyek hatással vannak a Romsilva tevékenységére, valamint minden olyan döntés meghozatalánál, amely befolyásolhatja alkalmazottainak munkahelyi stabilitását” – áll a közleményben.

Az erdészeti szakszervezetek felszólítják Fechet minisztert, hogy intézkedjen, és fizesse ki az elmaradásokat a fajtatiszta lovak tenyésztési költségeire, a védett természeti területek kezelésére, valamint a magánerdők védelmére. Az elmaradt összegek értéke meghaladja a 150 millió lejt.

Szintén február 12-én, szerdán 10:00 és 13:00 óra között az erdészeti szakszervezetek figyelmeztető sztrájkot szerveznek a munkahelyeken, anélkül hogy megszakítanák a munkát, tiltakozásul a miniszter „lejárató kampánya” ellen, amely a Romsilva és annak 14 000 alkalmazottja ellen irányul.

„Felhívjuk a Legfőbb Ügyészség, a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium, valamint a közrendvédelemért, honvédelemért és nemzetbiztonságért felelős intézmények figyelmét arra a tényre, hogy korábban politikai körökből indított hasonló lejárató kampányok erőszakos támadásokhoz vezettek az erdészeti személyzet ellen. Közismert az a hat eset, amikor erdészek életüket vesztették, miközben bűnözők ellen védték az erdőt, valamint az, hogy több mint 750 erdész sérült meg súlyosan munkavégzés közben” – hangsúlyozza a közlemény.

A dokumentum szerint az állami erdők „pótolhatatlan ökológiai, társadalmi és gazdasági értéket képviselnek az ország számára”, és jelenleg ezek az egyetlen természeti erőforrások, amelyeket Románia még saját erejéből kezel, „annak ellenére, hogy az utóbbi években különféle érdekcsoportok folyamatosan akadályokat gördítettek eléjük”. „Ne kísérletezzenek az állami erdőkkel!” – zárul a szakszervezeti szövetség közleménye.

Mint megírtuk, Mircea Fechet miniszter szerint „a Romsilvának mélyreható reformra van szüksége, nem pedig felszínes intézkedésekre”.
Január 22-én Fechet kijelentette, hogy egyes Romsilva-alkalmazottak nyugdíjba vonulásukkor 500 000 lejes végkielégítést kapnak, ami 100 000 eurónak felel meg. A miniszter „megdöbbentőnek” nevezte, hogy a kollektív munkaszerződésben az szerepel: „10 bruttó fizetés, nettó összegben kifizetve.” „Mondhatták volna, hogy 20 fizetés, legalább őszintén tárgyalnánk egymással” – jegyezte meg Fechet.

forrás: Maszol.ro