Évtizedek óta rét volt a területen

A Újszülöttek erdejének története, 2020-ben kezdődött, ekkor tett vállalást a magyar kormány, hogy minden születendő gyermek után 10 fát ültetnek. Ennek az országos fásítási programnak volt az egyik nagyszabású helyszíne 2024-ben a Fenyőfő melletti terület, ahova ünnepélyes keretek közt több mint 30 ezer fát telepítettek. Több csemetét gyerekekkel közösen ültettek el a résztvevők. A tábla és a kerítés most is ott van, de facsemeték sokasága helyett többnyire mezei virágok hajladoznak a szélben.

Mielőtt belevetnénk magunkat a két éves küzdelembe érdemes felidézni az elmúlt fél évszázad folyamatait, ugyanis a Bakonyerdő Zrt. szakemberei által mutatott, közel 50 évet felölelő légi felvételeken jól látható, hogy a Fenyőfőt körülvevő területen az évek múlásával jelentősen nőtt az összefüggő erdő mérete, de épp azon a területen, ahol most az Újszülöttek erdeje lenne, sosem kezdődött meg igazán a fásszárú növények térfoglalása. Pedig két oldalról is erdő szegélyezi a rétes területet.

Homokban égnek meg a csemeték

– A terület úgynevezett erdősztyepp klímában található, melynek a talaja karbonátos-humuszos-homok, ami egy nagyon rossz vízgazdálkodású talajtípus. A víz gyorsan leszivárog a mélyebb rétegekbe, mivel nincs humuszréteg ami megtartsa, ezt a szintet pedig a fiatal fák gyökere nem éri el – magyarázza el Szórádi Zalán a Bakonyerdő Zrt. Bakonyszentlászlói Erdészetének igazgatója és Fellner Zoltán a Bakonyszentlászlói Erdészet erdőgondnoka.

Mint kiderül, pont a talajminőség miatt már az ültetést megelőző évben szarvasmarha trágyával javították fel a területen a föld minőségét. Ebbe a talajba került 2024-ben a mintegy 31 ezer csemete, többségében szürke nyár, erdei fenyő, mezei szil és vadkörte. Mind homoktalajt kedvelő fafaj.

A terület sajátosságai mellett egy másik tényező is szerepet játszik abban, hogy a facsemetéknek és a szakembereknek is ennyire keményen kell küzdeniük, hogy ezen a területen megtelepedjen az erdő.

– Az elmúlt öt évben jelentősen megváltozott a csapadék eloszlása, májustól szeptemberig szinte alig van csapadék. Ez a már nagyobb fákat is megviseli, például Fenyőfő jellegzetes fenyői nem tudnak elég gyantát termelni, hogy megvédjék magukat a rovarkártevőktől. Az Újszülöttek erdejének homokos talaja pedig gyorsan átforrósodik, ami miatt a fiatal fák gyökfőének megégéséhez vezethet.

Hét Balaton (vize) hiányzik a földből

A beszélgetés során kiderül, országos szinten közel 3 évnyi csapadék, a becslések szerint mintegy 7 balatonnyi víz hiányzik a földből. Ráadásul a 2024. év rendkívül aszályos is volt, és azóta is folytatódnak a szélsőségesen száraz és meleg nyarak. Nem csoda, hogy az első ültetés csemetéi még az őszt sem érték meg.

– Csupán az erdősávhoz közelebb eső néhány csemete maradt meg, amelyek élvezik a nagyobb fák árnyékát és páramegtartó hatását. Ezek most is jól láthatóak a bekerített területen – mutatja Szórádi Zalán és Fellner Zoltán a néhány, immár három éves csemetét, amelyek derékmagasságig érnek. Az első ültetés sikertelenségét követően még azon az ősszel újabb 30 ezer csemetét ültettek el a területen, de ezekből is csak néhány maradt meg.

2025 őszén következett a harmadik próbálkozás, itt, kísérleti jelleggel, Romániából származó szárazságtűrő szürke tölgy is került a csemeték közé. A szürke tölgy alkalmazását azért vizsgálják, mert várhatóan jobban alkalmazkodhat a szárazabb, melegebb klímához.

– A 2025 őszi ismételt erdősítés folyamán az akkor ültetett szürke nyár csemetéket tőre vágtuk, hogy a növény a gyökerek növesztésére fordítsa az energiáját és hamarabb elérhesse azt a réteget, ahol már a nyári melegben is talál vizet. Ennek köszönhető, hogyha most valaki végignéz a bekerített területen olyan mintha csak vadvirágok nőnének itt. A lágyszárú növényzetet is szándékosan nem vágtuk le teljesen, hogy árnyékot tartson a jelenleg csak néhány centis fácskáknak.

Zöldellő Újszülöttek erdeje

A sorok közt sétálva a szakemberek bizakodóak, a nyár kezdetét eddig jól viselik a kis csemeték, de az augusztus lesz a döntő. Ha kibírják ezt a nyarat, jó eséllyel megmaradnak. Az erdészet azon is gondolkozik, hogy szintén kísérleti jelleggel néhány sorban öntözi is majd a csemetéket, hogy megfigyeljék, mennyire tudja ez támogatni az életben maradásukat. Az tagadhatatlan, hogy a teljes területen lévő közel 31 ezer csemetét folyamatosan öntözni képtelenség, és rendkívül vízpazarló, az amúgy is vízben szegény vidéken.

A történetből azt sem szabad kihagyni, hogy a Fenyőfő melletti tájékoztató táblán látható milliárdos összeg, nem annak az egy területnek a erdőtelepítésére szolgál. Számos más helyen is van Újszülöttek erdeje, ilyen például a közeli Pápateszér mellett található rész. Ezeket a csemetéket 2020-ban ültették egy olyan részre, ahol a környező növényzet kedvezőbb mikroklímát biztosít nekik és a talaj minősége is kedvezőbb a fák növekedésének. Meg is látszik az eredmény, ugyanis itt már több fa embermagasságú vagy még annál is nagyobb. A Bakonyerdő Zrt. Bakonyszentlászlói Erdészete az elmúlt időszakban közel 40 hektár új erdőt telepített.

Összességében tehát a fenyőfői Újszülöttek erdeje, nem elfeledett projekt, amivel már senki nem törődik, hanem olyan terület, ahol a szakembereknek meg kell találniuk, hogy hogyan tudnak hatékonyan reagálni a klímaváltozás okozta új kihívásokra, a megváltozott klimatikus viszonyok között keresik a hosszú távon is eredményes szakmai megoldásokat. Ehhez viszont idő és több türelem szükséges.

forrás: VEOL

Az Ipoly Erdő Zrt. ennek jegyében kisebb volumenű, kísérleti jellegű tölgyültetést hajtott végre Magyarnándor községhatárban. A csemeték között ibériai tölgy, gesztenyelevelű tölgy és szürke tölgy szerepeltek, amelyeket a Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány közreműködésével szereztünk be, Debreczi Zsolt és Rácz István dendrológusok szakmai támogatásával.  A cél, hogy megfigyeljük, miként alkalmazkodnak hazai körülményeinkhez, különösen a melegebb, szárazabb időszakokhoz.

A Kaukázus térségének éghajlata szárazabb és melegebb, ezért az innen származó tölgyfajok várhatóan nagyobb szárazságtűréssel rendelkeznek. A most elindított hosszú távú szakmai vizsgálat célja annak nyomon követése, hogy ezek a fafajok hosszabb távon milyen növekedési és ellenálló képességet mutatnak.

Az Ipoly Erdő Zrt. ezzel a kezdeményezéssel nemcsak reagál a változó klímára, hanem előre is gondolkodik: erdeink jövője érdekében ma már tudatosan lépünk.

forrás: Ipoly Erdő Zrt.

Kapcsolódó diplomamunka:
Hegedüs Ivett Margit (2021) – A szürke tölgy (Quercus pedunculiflora C. KOCH) a klímaváltozás tükrében.

forrás: FüredTV

A jelenlegi földhasználati módokat tekintve Magyarország területének jelentős része ökológiai határhelyzetben helyezkedik el. A Bakonyerdő Zrt. által kezelt erdőterületen évtizedek óta tapasztalják a klímaváltozás szélsőségeinek hatását, az erdőállományokat alkotó egyes fafajok lassú-gyors pusztulását. Az agrárklíma-kutatások az előrevetített klímaváltozás hatáselemzése és az alkalmazkodás lehetőségei az erdészeti és az agrárszektorban rámutattak erdeink veszélyeztetettségére, felhívták a figyelmet arra, hogy sürgősen cselekedni kell. A kutatások során rávilágítottak arra, hogy az őshonos fafajokat a velük közeli rokonságban lévő melyik potenciálisan szóba jöhető cserefafajokkal lehetne felváltani.

Az erdészeti ágazatban a Kárpát-medencében őshonos, eddig termesztésbe nem vont szárazságtűrő kis fafajok (például magyar tölgy, olasz tölgy), valamint az ökológiai igényüket tekintve a Kárpát-medencében alkalmazható idegenhonos, jellemzően keleti-délkeleti származású, melegkedvelő és szárazságtűrő fafajok (például keleti bükk, szürke tölgy) jelenthetnek megoldást. Ennek kikísérletezése a jelen erdészgenerációk, azaz a mi feladatunk is.

Idén a Bakonyerdő Zrt-nek sikerült kapcsolatba kerülnie a romániai állami erdészet (ROMSILVA) szakembereivel, akik készséggel segítettek a szürke (hamvas) tölgy (Q. pedunculiflora) szaporítóanyagának beszerzésében. Október közepén kapta a társaság a hírt a Tulceai Erdészetének vezetőjétől, hogy a kért szürketölgy-makk begyűjtése megtörtént. Emiatt október végén az erdőművelési osztály részéről Gergál-Gombási Mónika, Gombási Károly és dr. Patocskai Zoltán kiutazott Romániába. 

Az utazás első napján, 950 kilométer megtétele után a Nagybaconi Közbirtokossághoz érkeztünk. Immár több éve hozunk be az erdeikből kikerülő kocsányos és kocsánytalan tölgy szaporítóanyagot, ezért fontos volt a kapcsolat megerősítése. Szóba került esetleges szaporítóanyag-kereskedelmi lehetőség is, hiszen Románia jövő évre az évszázad legnagyobb erdősítési programját hirdette meg, amihez szaporítóanyagra lesz szükségük. Ebben a Bakonyerdő Zrt. is partner lehet, például csemeték termelésében és vörösfenyő csemete értékesítésében. Másnap Bocskor Lászlóval, a közbirtokosság elnökével eltöltött közös munkareggelin további együttműködésről állapodtunk meg. 

A Duna-deltában fekvő Tulcea megyei Murighiol városáig még 400 kilométer várt ránk. Itt a szállás elfoglalása után Cosmin Istudorral, a ROMSILVA Tulceai Erdészetének vezető szakemberével folytattunk szakmai eszmecserét. Köszönetünket fejeztük ki a makk meggyűjtéséért. Másnap átvettük az 500 kilogramm makkot, és elindultunk haza. Az utazás ugyan hosszú és fárasztó volt, de gyönyörű őszi tájakkal szegélyezett vidéken jártunk, átkeltünk a Kárpátok hegyi útjain és szerpentinjein. 

A szakmai kapcsolatfelvétel a román erdész kollégákkal kialakult, a társaság bízik a további sikeres együttműködésben.

A Bakonyerdő Zrt. decemberi, vállalati újsága további cikkekkel ITT érhető el. 

forrás: Erdő-Mező Online

Az erdészeti kutatások, klímamodellek azt mutatják, hogy a folyamatos, gyors klímaváltozás miatt a hazai erdészeti klímabesorolás a közeljövőben jelentősen el fog tolódni a szárazabb és melegebb irányba. A jelenlegi és a közeljövőben hazánkban tapasztalható klimatikus viszonyok hasonlóak az elmúlt időszakban a Balkán-félszigeten, Bulgáriában tapasztalt klimatikus viszonyokhoz. A klímaváltozás hatásainak kezelésére adott válaszok egyik lehetséges megoldása lehet, hogy délről származó, a melegebb és szárazabb körülményekhez alkalmazkodott tölgy fafajok szaporítóanyagát használjuk fel az erdősítések során. Dél-Dunántúlra még délebbről – a Balkán-félszigetről –, ahonnan a klímaváltozás szempontjából a legmegfelelőbb lenne beszerezni a szaporítóanyagot, gyakorlatilag szinte lehetetlen egyenlőre az ilyen beszerzés. Ennek tudatában a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. is felkutatta a hazai származású, száraz és meleg körülményekhez már alkalmazkodott, ritkaságnak számító tölgy fafajokat, populációkat, melyek génmegőrzése részben megoldást nyújthatnak a klímaváltozás során.

A hat fős francia delegáció elsőként Tolna megyébe, a Gyulaj Zrt. kezelésében lévő erdőterületekre látogatott, a helyi, erdészeti genetikai erőforrások megőrzését és fejlesztését szolgáló munkájukat tekintették meg. A Tengelici homokvidéken, Bikács és Németkér község területén, a Tolnai-hegyháton pedig Kisszékely község területén, továbbá Lápafő községben az őshonos, szárazságtűrő tölgyfajaink (Olasz molyhos tölgy és Szürke tölgy) génrezervátumait és az országban elsőként ültetett géngyűjteményeit és magtermesztő ültetvényeit tekintették meg. Élénk eszmecserét követően derült ki, hogy nagyon hasonló fejlesztést kívánnak Franciaországban is megvalósítani, melyhez a tolna megyei erdészek tapasztalatai nagyban nyújthatnak segítséget. Nagy érdeklődésre tett szert a náluk nem honos csertölgy és ezüsthárs állományaink szárazságtűrése is. Megtekintették a helyi származású szaporítóanyag, csemeték előállítását is Csibák községhatárban. A következő napokban a francia delegáció a Szombathelyi Erdészeti Zrt. és a Mecsekerdő Zrt. erdőgazdálkodási és szaporítóanyag-gazdálkodási stratégiáját ismerték meg közelebbről. A francia erdészetek klímaváltozási stratégiáját koordináló szakemberei a bemutatott hazai jó gyakorlatok ismeretében tértek Franciaországba, ahol hasznosítani tudják a magyar erdészek eddigi erőfeszítésének tapasztalatait.

Forrás: Gál László, GYULAJ Zrt.

A K&H Csoport ösztöndíjpályázatot hirdetett a magyarországi agrárképzést folytató egyetemek és főiskolák alap-, mester- és PhD képzésben résztvevő hallgatói számára. Az ösztöndíj célja, hogy anyagi támogatással segítse az agrárágazat egészségesen fenntartható, hosszú távú fejlődését szem előtt tartó hallgatók tanulmányát, kutatómunkáját. A pályázatban három kategóriában összesen 8 pályázat nyert ösztöndíjat. Az értékelés két fordulóban, a zsűri által meghatározott szakmai szempontok szerint történt.

A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karáról a kétfordulós zsűrizés eredményeként Hegedűs Ivett Margit a mesterképzés kategória 2. helyezését érte el.

A beküldött TDK dolgozat témája, egy balkáni eredetű, a szárazságot jól tűrő és gazdasági szempontból is hasznosítható fafaj, a szürke tölgy (Quercus pedunculiflora) volt. A klímaváltozás minden erdőgazdaság számára problémát jelent, kimondottan az alföldi területeken. Kutatásával főleg az alföldi erdőgazdaságokat szeretné segíteni ezzel a fafajjal.

Munkája, melyet konzulense prof. dr. Bartha Dénes irányított, több részből tevődött össze.

Preparátumokat vizsgált a Természettudományi Múzeumban, a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Innovációs Központjában csemetekerti méréseket végzett és a szürke tölgy természetes élőhelyét is felkereste a Duna-deltában. 

Az elnyert díjhoz gratulálunk!

Forrás: SOE EMK