A SEFAG Zrt. 2020 óta a Programban a somogyi erdőkben eddig:

22 900 facsemetét ültetett el,

40 530 kg makkot vetett el,

amely

7 településen,

45,2 hektárnyi erdőt jelent.

A telepítéseknél őshonos fajokat, például tölgyet, juhart és vadgyümölcsfákat használnak, hogy ellenálló, magas ökológiai értékű erdők jöjjenek létre.

Országosan 2020-tól 4,3 millió fával gyarapodott az ország a Programnak köszönhetően.

forrás: SEFAG Zrt.

Interjú Sulyok Ferenccel, a KEFAG Zrt. vezérigazgatójával

„Szépet kell álmodni és valót.”

  A társaság sokrétű feladatot lát el. Ebben az összképben milyen hangsúlyt kap a dísznövénytermesztés, a zöldfelületek fenntartása, a parkerdőkezelés és a parkosítás?

Fontos kiemelnem, hogy a KEFAG Zrt. Bács-Kiskun megye legnagyobb erdőgazdálkodója. A megye közel 180 ezer hektárnyi erdőterületéből mintegy 57 ezer hektárt kezelünk, vagyis a megye erdeinek több mint 30 százalékát. Ez önmagában is jól mutatja, milyen jelentős szakmai háttérre épül a munkánk. Meghatározó az a természeti környezet is, amely itt, a Kiskunságban körülvesz bennünket. Nagyon sok tapasztalatot hozunk magunkkal ebből a közegből, és pontosan látjuk, mi az, ami az erdőben működik, és mi az, ami a lakott területek közvetlen környezetében már másfajta megközelítést igényel. Egy ipari terület rekultivációja, egy lakókörnyezet rendezése vagy egy zöldfelület fenntartása mindig összetettebb, érzékenyebb feladat, de éppen ez adja ennek a munkának a szépségét is. A KEFAG életében a több lábon állás kezdettől fogva természetes szemlélet. A részvénytársasággá alakulás óta végigkíséri a működésünket az a gondolat, hogy minden olyan tevékenység, amely valamilyen módon a fához kapcsolódik – legyen szó erdőgazdálkodásról, faiparról, fás szárú dísznövények termesztéséről vagy ezek gondozásáról – egy egységes rendszer része. Ez együtt adja ki azt a szakmai egészet, amelyre ma is építünk.

A társaság működésén belül kifejezetten jelentős súlyt képvisel a parképítés, a zöldterületek kialakítása és fenntartása, a lakókörnyezetek és ipari övezetek rendezése, a véderdők telepítése, valamint a dísznövénytermesztés és az ehhez kapcsolódó tanácsadás. Ezek együttesen a KEFAG Zrt. árbevételének mintegy 15–20 százalékát adják. Ez azt jelenti, hogy társaságunk árbevételének nagyjából ötöde ehhez a szolgáltatásjellegű, ugyanakkor komoly szakmai tudást igénylő területhez kötődik. Ez pedig jól mutatja, hogy a dísznövénytermesztés, a parkosítás és a kapcsolódó feladatok nem kiegészítő tevékenységek a KEFAG életében, hanem stabil és meghatározó szegmenst jelentenek.

  A faiskolai és kertészeti választék kialakításánál mit tekintetek elsődleges szempontnak?

A legfontosabb szempont az, hogy ehhez a tájhoz alkalmazkodott, vagy reményeink szerint alkalmazkodni képes növényeket ajánljunk és ültessünk. Akár hiszünk benne, akár nem, a klíma változik, és ehhez a kertészeti gondolkodásnak is alkalmazkodnia kell. Ahogyan az erdőgazdálkodásban több évtizedes, akár évszázados távlatokban kell gondolkodnunk, úgy egy díszkertnél is előre kell látnunk és nemcsak azt, hogyan mutat ma egy növény, hanem azt is, milyen jövő vár rá egy-két évtized múlva ebben a térségben. Nagy előny számunkra, hogy társaságunk évtizedek óta végez megfigyeléseket és kísérleteket. Az egyik legfontosabb szakmai kapaszkodónk a közel negyvenéves Kecskeméti Arborétum, mert ott hosszú idő távlatában, helyi körülmények között lehet látni, hogy az egyes növényfajok és változatok mire képesek valójában. Nem elméleti tudásról van szó, hanem megfigyelhető, megtapasztalható eredményekről, arról, hogy egy adott növény hogyan viseli a kecskeméti klímát, hogyan fejlődik, mennyire marad életképes és díszértékű hosszabb távon. Ez a tudás a mindennapi tanácsadásban is sokat jelent, hiszen amikor egy vásárló bizonytalan abban, hogy egy növény valóban megállja-e itt a helyét, akkor mi nem feltételezésekre, hanem több évtizedes helyi tapasztalatra tudunk támaszkodni. Ugyanilyen fontos tapasztalatot jelentenek a parkerdeink is, hiszen pontosan látjuk, mire képesek hosszabb távon az egyes fajok és változatok a helyi klímán.

 Mennyire fontos ma az újdonság, és mennyire támaszkodtok a már bevált növényekre?

Nem csak az új növényeket keressük. Az őshonos fajok, a régen bevált kertészeti változatok és a jól alkalmazható nemesítések ma is komoly értéket képviselnek. Fontos, hogy ne kizárólag az újdonságokat figyeljük, hanem vissza tudjunk nyúlni azokhoz a növényekhez is, amelyek már bizonyítottak ebben a környezetben. Közben természetesen igazodnunk kell a vásárlói igényekhez is. Sokan minél színesebb, dekoratívabb és változatosabb növényanyagot keresnek, ezért széles termékpalettát kell tudnunk kínálni. Vannak, akik az egyszerűbben fenntartható megoldásokat részesítik előnyben, mások pedig a kényesebb, igényesebb növények számára is meg tudják teremteni a megfelelő feltételeket. Nekünk mindkét irányban hitelesen kell tudnunk segíteni.

  Ebben a folyamatban mekkora szerepe van a tanácsadásnak és a tervezésnek?

Nagyon nagy szerepe van. Egy kert vagy zöldfelület esetében ma egyre fontosabb szempont, hogy az összeállítás minél kevesebb gondozást igényeljen, és hosszú távon is jól működjön. Ezért a tanácsadás nem kiegészítő elem, hanem a munka lényegi része. Már a tervezéskor, vagy akár akkor, amikor egy elképzelés még csak formálódik a megrendelő fejében, tisztázni kell, milyen fenntartási igénye lesz a választott növényanyagnak, és milyen képet szeretnénk látni néhány év múlva. Mi ebben valódi partnerként veszünk részt. Nemcsak az értékesítés motivál bennünket, hanem az is, hogy a kert vagy a park valóban szépen fejlődjön. Külön öröm számunkra, amikor nemcsak a kivitelezést, hanem a fenntartást is ránk bízzák, mert így éveken át végigkísérhetjük egy-egy munka alakulását. Ilyenkor szinte együtt élünk az adott területtel.

  A Településfásítási Programban vállalt szerepetek jól mutatja, hogy a KEFAG Zrt. a települési környezet formálásában is fontos szerepet tölt be. Mit jelent számodra, hogy ebben a munkában ilyen közvetlenül jelen vagytok?

Óriási büszkeség, hogy a Településfásítási Program kezdete óta (2020) társaságunk biztosítja az elültetésre kerülő sorfákat. Ez egyszerre jelent szakmai elismerést, nagy felelősséget és országos láthatóságot a Juniperus Parkerdészetünk számára is. A program nemcsak azért fontos, mert az Agrárminisztérium által ránk bízott feladatot elvégezzük, hanem azért is, mert számos új kapcsolódást hoz. Az önkormányzatok közvetlenül találkoznak velünk, és ezekből a találkozásokból sok esetben további megbízások, vásárlások, hosszabb távú együttműködések születnek. Külön értéke a programnak, hogy a faültetések az Országos Erdészeti Egyesület bevonásával történnek. Ez azért is fontos számunkra, mert így az erdészek közelebb kerülhetnek a helyi közösségekhez. Egy-egy település büszke lehet arra, hogy a helyi erdésszel együtt ültette el azt a fasort vagy ligetet, amely később a közös környezet része lesz. Ez nemcsak a program szakmai súlyát erősíti, hanem országszerte visszaigazolást is ad a helyi erdészek munkájának.

  Mennyiben változott meg az elmúlt években a települési zöldfelületekkel kapcsolatos gondolkodásotok?

Folyamatosan alkalmazkodnunk kell a megváltozott körülményekhez és a megrendelői igényekhez, de bizonyos időszakok különösen élesen mutatják meg, mire kell ma másként tekinteni. A 2022-es rekordaszály ilyen fordulópont volt. Nagyon látványosan kiderült, mennyire sérülékeny tud lenni a növényállomány, és milyen gyorsan eljön az igazság pillanata egy-egy telepítésnél vagy kertépítési munkánál. Ahogyan a mezőgazdaság és az erdők is megsínylik a szélsőségeket, ugyanúgy a parkok, a települési zöldfelületek és a magánkertek is. Ez a helyzet nagy felelősséget tesz a vállunkra. A megrendelők ma már nemcsak esztétikus megoldásokat várnak, hanem biztonságot, kiszámíthatóságot és olyan szakmai munkát is, amely mögött valódi garanciális háttér áll. Mi ezeket a feltételeket minden esetben igyekszünk megteremteni, és állami cégként ez a stabilitás külön bizalmat is jelent partnereink számára. Nem véletlen, hogy megrendelőink jelentős része visszatérő partner.

  A dísznövénytermesztésben mennyire fontos az előrelátás?

Igen, nagyon sok múlik már azon, hogy a folyamat elején milyen döntéseket hozunk. Már a szaporítóanyag kiválasztásánál el kell döntenünk, hogy milyen növényből érdemes elindulni, milyen mennyiségben, és mire lehet valódi igény akkor, amikor az adott növény több év előnevelés után piacra kerül. A fás szárú dísznövényeknél ez mindig hosszabb távú gondolkodást kíván. Nemcsak azt kell mérlegelni, hogy az adott növény mennyire alkalmazkodik ehhez a térséghez, hanem azt is, hogy mire megtermeljük, lesz-e rá megfelelő kereslet. Valahogy rá kell érezni a piac mennyiségi felszívóerejére is. Ez valóban egy kicsit olyan folyamat, amihez szinte varázsgömb kell.

 Mi az, amit nem lát a kívülálló, amikor egy kész növénnyel vagy kész zöldfelülettel találkozik?

Talán azt, hogy mennyi törődést, figyelmet és tapasztalatot igényel, mire egy növény valóban eljut az árudáig vagy a megrendelőhöz, hiszen addigra már nagyon sok döntés, tapasztalat és gondos munka sűrűsödik össze benne. Hogy mikor jönnek az első fagyok, mikor kell a fagyérzékeny növényeket vermelni vagy fóliával takarni, mikor lehet tavasszal elindítani őket, mikor optimális a felszaporítás, hogyan kell metszeni, koronát alakítani, és milyen fejlődési irányt lehet várni egy-egy növénytől. Ezek mind olyan kérdések, amelyeken nagyon sok múlik. Különösen igaz ez az újabb fajták esetében, amikor hiába van mögöttük szakirodalom, magáról az adott változatról még nincs hosszú, gyakorlati tapasztalat. Ilyenkor a kollégáknak nagyon pontosan kell figyelniük, hogy az adott növény mire érzékenyebb, hogyan reagál egy-egy beavatkozásra.

 Mitől válik egy kert vagy zöldfelület hosszú távon is jól működő, élő egésszé?

A kertépítés szépségét az adja, hogy egy kert folyamatos mozgásban van. A növények változtatják az alakjukat, a méretüket, és sokszor még az igényeik is módosulnak az életciklusuk során. Ezért nemcsak azt kell jól eltalálni, hogy mi működik ma, hanem azt is, hogyan alakul majd egy növény évekkel később, és miként találja meg a helyét a kert egészében.

  Jelenleg milyen projektek futnak ezeken a területeken?

A Településfásítási Program tavaszi időszakában jelenleg országszerte több száz településen zajlanak az ültetések, ez önmagában is jól mutatja, milyen léptékben vagyunk jelen ezen a területen. Emellett büszkék vagyunk a magyarországi gyorsforgalmi úthálózatokhoz kapcsolódó környezetrendezési munkáinkra is. Ilyenkor gyakran visszaköszön a társaság jelmondata: „Utainkon erdők kísérnek.” Ha nem is erdők a szó klasszikus értelmében, de mindenképpen ott vannak az általunk telepített fák, facsoportok, véderdősávok az utak mentén, és ezek utógondozása, fenntartása hosszú távon is folyamatos feladatot ad. A parkerdeink közül külön is érdemes megemlíteni a Csalánosi Parkerdő megújítását Kecskeméten. Itt a városi erdőkezelésben próbálunk egy új megközelítést alkalmazni, úgy alakítani az erdőképet, hogy közben a látogathatóság végig elsődleges szempont maradjon. Olyan tartósan fenntartható, folyamatos erdőborítást szeretnénk megvalósítani, amely parkerdei körülmények között is élhető és hosszú távon működőképes marad.

  Mi az, ami szerinted igazán megkülönbözteti a KEFAG Zrt.-t a többi erdészeti társaságtól ezen a területen?

A KEFAG Zrt. az ország egyik legnehezebb természeti adottságú térségében gazdálkodik, és ez a mindennapi munka során különleges rutint, alkalmazkodóképességet és szakmai edzettséget ad a kollégáknak. Már önmagában is ritka az a párosítás, hogy egy társaság az Alföld közepén egyszerre foglalkozzon erdőgazdálkodással és dísznövénytermesztéssel, ráadásul helyben nevelt növényekkel lássa el a megrendelőit. A KEFAG-nál mindez teljes rendszerben működik, a szaporítóanyag beszerzésétől és a magneveléstől egészen a kivitelezésig. Ez az összetettség az erdészeti társaságok között mindenképpen egyedi, de a magánszektorban is ritkaságnak számít. Mi ezt a munkát nem pusztán feladatként végezzük, hanem olyan belső meggyőződéssel, amely túlmutat a szakmán.

  Véleményed szerint hosszú távon milyen szerepet tölt be a társaság a települési zöldfelületek alakításában?

Én nagyon bízom abban, hogy a több évtizedes munkánk eredménye kellő referenciát ad a jövőnkre nézve. A KEFAG Zrt. által megvalósított parkosítások és zöldfelületi munkák idővel egyfajta hivatkozási alappá, viszonyítási ponttá válnak, és visszaigazolják azt a szakmaiságot és garanciális hátteret, amelyre a társaság működése épül. Abban is bízom, hogy ez a felhalmozott tapasztalat és a mögötte álló bizalom a jövőben is stabil megrendelésállományt biztosít számunkra. Ez a terület ma is meghatározó része az árbevételünknek, és azt gondolom, hogy hosszú távon is az marad, sőt jó eséllyel tovább erősödik. Úgy látom, egyre inkább felértékelődik a közvetlen emberi környezet tisztasága, rendezettsége és tudatos kialakítása. A zöldterületek fejlesztésére várhatóan mind a beruházók, mind a magánszemélyek részéről egyre nagyobb figyelem és egyre több forrás jut majd. Azt tapasztalom, hogy az emberek folyamatosan igényesebbé válnak a környezetük iránt, és egyre inkább hajlandók is áldozni rá.

forrás: ImageMagazin

A Parkerdő jelenleg 59 ezer hektárnyi erdőt kezel a főváros és tágabb környezetében. Az elmúlt évtizedek alatt szisztematikus munkával elértük, hogy területünkön az örökerdő üzemmód arány 22%, a faanyagtermelést nem szolgáló 20%, az átmeneti üzemmód pedig 1% lehessen. A folyamatos erdőborítást biztosító területeink aránya így mára elérte 43%-ot.

A Parkerdő kiemelt szakmai célja, hogy a magas természetességű erdőkben – különösen a bükkösökben, tölgyesekben és cseresekben – tovább növelje a folyamatos erdőborítást biztosító, nem vágásos üzemmódok arányát. Az EKV II. pályázatban viszont egyenlőre a maximális összeg, amit egy gazdálkodó elérhet, csupán 150 ha új örökerdőre való átállásra vagy 300 ha már meglévő örökerdő fenntartásának támogatására elég. Reméljük a jövőben ez a keret tovább bővül.

A Parkerdőnél a folyamatos erdőborítást biztosító erdőterületek bővítése azonban nemcsak társadalmi és természetvédelmi elvárás. Belső szakmai meggyőződésünk. Éppen ezért az idei évben:

+2 844,31 hektárral növeljük az örökerdő területeket
+10,31 hektárral bővítjük a faanyagtermelést nem szolgáló erdők nagyságát.

Az üzemmódváltási kérelmeket hamarosan benyújtjuk az erdészeti hatósághoz.

A fejlesztések eredményeként:
– az örökerdő területek nagysága 15 966,2 hektárra,
– a faanyagtermelést nem szolgáló erdők területe pedig 11 988,6 hektárra nő.

Ezzel a lépéssel a nem vágásos üzemmódú erdők aránya a Parkerdőnél meg fogja közelíteni a kezelt erdők 48,5%-át.

forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

A kezdeményezés 2022-ben indult azzal a céllal, hogy minden évben annyi fát ültessünk, ahány éves a teátrum. Öt év alatt így már összesen 640 új fával bővült a Víg-Erdő, a Vígszínház művészeinek és munkatársainak összefogásának köszönhetően.

A Víg számára a környezettudatosság és a fenntarthatóság alapvető érték. Ez az alkalom lehetőséget ad arra, hogy együtt tegyünk környezetünkért, és felelősen alakítsuk a jövőt.

A 10 millió Fa Alapítvánnyal és a FŐKERTtel együttműködve egy elkötelezett és lelkes csapat dolgozott, ahol mindenki aktívan hozzájárult a közös sikerhez.

MINDEN NAGY FA CSEMETEKÉNT KEZDI! / 1 fő – 1 fa / Az apró tett is számít!

Szükségünk van egymásra: Nekünk a fákra – a fáknak miránk!

forrás: Vígszínház

A Föld már akkor is itt volt, amikor még dinoszauruszok taposták a sarat, és akkor is itt maradt, amikor azok eltűntek. Túlélt jégkorszakokat, vulkáni katasztrófákat, aszteroida-becsapódásokat és több tömeges kihalási eseményt. Volt időszak, amikor az élővilág több mint 90%-a kipusztult. Aztán eltelt néhány millió év, és a természet újrakezdte. Hideg nyugalommal.

Ehhez képest az emberiség néhány évszázad alatt odáig jutott, hogy műanyaggal tölti meg az óceánokat, kivágja az erdőket, kimeríti a talajt, szennyezi a levegőt, majd aggódva megkérdezi „vajon mit szól ehhez a természet?”

Semmit.

A természet nem sértődik meg, nem ír panaszlevelet, és nem posztol felháborodott bejegyzést. Egyszerűen alkalmazkodik. Ha kell, nélkülünk.

Miközben hősiesen próbáljuk „megmenteni a Földet”, valójában egyetlen faj életfeltételei miatt kellene aggódnunk, a sajátunk miatt. Mert nekünk kell a tiszta ivóvíz, a termőföld, a beporzó rovar, a kiszámítható éghajlat és az a vékonyka légköri réteg, amit hajlamosak vagyunk természetesnek venni.

A Föld nem fog megfulladni a szmogtól. Mi fogunk.
A bolygó nem lesz éhes a talajpusztulástól. Mi leszünk.

A természetet nem zavarja, ha fajok tűnnek el. Legfeljebb idővel más fajok jelennek meg helyettük. Az ember viszont meglehetősen rosszul viseli, ha nincs mit enni, nincs mit inni, vagy lakhatatlanná válik a környezete.

Ezért a Föld napján talán pontosabban kellene fogalmaznunk. Nem a bolygót mentjük. Nem is a természetet. A természet hosszú távon megoldja nélkülünk is.

Mi saját magunkért szelektálunk hulladékot. Magunkért ültetünk fát. Magunkért védjük a vizeket, a talajt, az élővilágot. Mi vagyunk azok, akiknek lenne min elgondolkodniuk. Nem a Föld van veszélyben. Az csak forog tovább.

A kérdés végső soron nem az, hogy túléli-e a természet. Hanem az, hogy mi túléljük-e saját rossz döntéseink következményeit.

forrás: Zöldítő Civil Társaság

Április 10-én tartotta első faültetési akcióját Jánosháza önkormányzata, ahol a borongós idő ellenére is szép számban gyűltek össze a résztvevők a Művelődési Ház előtt – adták hírül a város közösségi oldalán.

Jánosháza faültetés: új hagyomány születhet

Mint írják, a közös munka során összesen 12 lombhullató facsemete és 4 tuja került a földbe, ebből 10 fát az önkormányzat biztosított. A kezdeményezés célja a környezet szépítésén kívül a közösség megmozgatása. 

A tervek szerint a fák mellé az azt elültető, úgynevezett „örökbefogadó családok” neve is kikerül, így minden egyes növény egy-egy történetet is hordoz majd. Az elképzelés szerint ezek a fák együtt nőnek fel a családokkal, és akár generációkon átívelő emlékké válhatnak.

Az első alkalom sikerén felbuzdulva a szervezők már most jelezték: folytatják a programot, az önkormányzat célja, hogy a faültetésből hagyomány váljon.

forrás: VAOL

Faültetés öt helyen

Az országos településfásítási program keretében kapta meg Helvécia azt a 30 fát, melyek ültetése kedden kezdődött el. Balogh Károly polgármester elmondta: a környezetvédelem fontos prioritás a településen. A fákból nemcsak a művelődési ház melletti Millennium parkba jut, hanem a két óvodához, bölcsődéhez és a Szabó Sándor telepi parkba is. 

A polgármester kiemelte: nagyon örülnek, hogy újabb harminc fával gazdagíthatják a település környezetét. A fák ültetése egyszerre szolgálja a lakók jóllétét és a környezet védelmét. A fák a későbbiekben árnyékot adnak, csökkentik a nyári hőséget és javítják a levegő minőségét, ami kedvezően hat az egészségre és a közérzetre. Élhetőbbé, barátságosabbá teszik a nagyközség megjelenését. Nem utolsó sorban élőhelyet adnak az élővilágnak, és hozzájárulnak a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez. Bíznak benne, a jövőben további fákkal bővíthetik a már meglévő fasorokat. 

forrás: BAON

Az országos program 2020-as indulását követően a tervek szerint idén elültetik a százezredik fát a program keretében, mely a rendszerváltozás óta a legnagyobb belterületi fásítási kezdeményezés, amelynek célja a vidéki, tízezer fő alatti települések zöldítése és környezeti állapotának javítása. A nagyigmándi ültetésnél 20 db gömb szivarfa került elültetésre a helyiek aktív közreműködésével.

A sorfák nemcsak a települések közterületeinek díszei lesznek, hanem hozzájárulnak a települések életminőségének javításához. Szén-dioxidot, port kötnek meg, élőhelyet biztosítanak számos rovarnak, madárnak, a nagy nyári hőségek idején párologtatásuk révén hűtik környezetüket, árnyékot adnak.

Az ültetéseknél az Országos Erdészeti Egyesület Vértesi Helyi Csoportjának tagjai és a Vérteserdő Zrt. Erdészeti Igazgatóságainak kollégái nyújtanak szakmai segítséget a helyieknek.

forrás: Vérteserdő Zrt.

A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. részéről mi is részt veszünk a fásításban: erdész kollégáinkkal járjuk a településeket, és szakmai tanácsokkal segítjük az ültetést és a gondozást.

Mindenhol azt tapasztaltuk, hogy a gondosan előkészített területekre nagy lelkesedéssel ültetik a csemetéket egy élhetőbb, zöldebb település reményében.

Bízunk benne, hogy a sok törődés mellett az eső is megérkezik, és szépen növekedésnek indulnak a fák.

Örülünk, hogy részesei lehetünk ennek a közös ügynek!

forrás: KEFAG Zrt. Kecskeméti Arborétum

A faültetési program idén tavasszal is folytatódik, melynek során összesen 197 új fát ültetnek el. A facsemeték folyamatosan érkeznek az Újpesti Városgondnokság Kft. Szilágyi úti telephelyére, ahonnan a város különböző pontjaira kerülnek majd.

„Fontos számunkra, hogy Újpest egy szerethető város, egy élhető otthon legyen. Ezen dolgozunk csapatommal folyamatosan” – fogalmazott a tavaszi faültetéssel kapcsolatban dr. Trippon Norbert, Újpest polgármestere.

A város elkötelezettségét jól mutatja a legutóbbi őszi faültetési akció is, amely során összesen 551 fát telepítettek. Az ültetések során 49 különböző faj és fajta gazdagította Újpest zöldfelületeit. A telepített fák között megtalálhatók többek között juharok, kőrisek, páfrányfenyők, platánok, ostorfák, vadgesztenyék, lepényfák és díszcseresznyék is.

A nagyszámú új fa nemcsak esztétikai értéket képvisel, hanem a levegő minőségének javításához is hozzájárul. Emellett árnyékot biztosítanak, csökkentik a nyári hőhullámok hatását, és kellemesebb, élhetőbb mikroklímát teremtenek a városlakók számára.

forrás: ÚjpestMédia