A GPS-nyomkövetőket a nemzeti park két különböző pontján található, óriási farakás fatörzseibe rejtették. Az első helyszín Tatranská Javorina község mellett található, a másik a lengyel–szlovák határnál. 

Az első helyről a faanyag a nyomkövetők szerint a Réty (Reci) romániai községben található fűrészüzemében kötött ki, amely a HS Timber tulajdonában van. A vállalat korábban botrányokba keveredett illegális fakitermelések miatt, és bár ezután vállalta, hogy nem dolgoz fel nemzeti parkokból származó fát, most kiderült, hogy ezt kizárólag a romániai és ukrajnai parkokra értették – nem a szlovákokra. Hogy a másik farakás hová került, egyelőre nem sikerült kideríteni.

A tarvágásos fakitermelést, amelyből a Tatranská Javorina melletti faanyag származik, a TANAP engedélyezte szúkárra hivatkozva. A terepi vizsgálatok alapján a faanyag egy jelentős része gyenge minőségű, gazdaságilag értéktelen. A Denník N-nek nyilatkozó ökológus, Ondrej Kameniar ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy ökológiai szempontból sokkal hasznosabb lett volna, ha a fákat nem vágják ki, hiszen szú már nem volt bennük. 

A TANAP vezetését nem érdekli, hová kerül a fa

A faanyag értékesítése egy brünni székhelyű cégen keresztül zajlott, amely versenytárgyaláson nyerte el a felvásárlási jogot az állami tulajdonú faanyagra, amelyet aztán tovább adott a romániai feldolgozónak. A TANAP vezetése szerint nincs jogszabályi kötelezettségük nyomon követni a fa sorsát. 

Ez a gyakorlat azonban éles ellentétben áll Richard Takáč (Smer) földművelésügyi miniszter korábbi kijelentésével, miszerint arra kell törekedni, hogy a fát olyan vevőknek adják el, akik saját feldolgozóüzemmel rendelkeznek, nem pedig viszonteladóknak.

A viszonteladók olyan kereskedelmi cégek, amelyek pusztán felvásárolják és továbbértékesítik a faanyagot a valódi, rendszerint külföldi feldolgozó vállalatoknak. Ez utóbbiak az alapanyagból értékesebb termékeket állítanak elő, és több embert foglalkoztatnak.

Az orvvadász és a fanepper

A Tátrai Nemzeti Parkot július végéig Peter Olexa vezette, akit korábban jogerősen elítéltek orvvadászatért. A posztra Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter nevezte ki. A múlt héten lemondott tisztségéről. A Denník N információi szerint Olexa szoros kapcsolatban állt Filip Kuffa államtitkárral, aki a nemzeti parkokért felel a tárcánál.

A szóban forgó fakitermelés szempontjából kulcsszereplő Ján Slivinský, a Tatranská Javorina védelmi körzet vezetője is. Slivinský, aki korábban az állami erdőgazdaságnál dolgozott, ismert arról, hogy ellenzi a beavatkozásmentes kezelési módot, ami azt jelenti, hogy az erdő természetes fejlődésébe nem avatkoznak be. Az ő aláírása szerepel annak a faanyagnak az átvételi dokumentumán, amely a nyomkövető adatai szerint végül Romániában kötött ki.

Taraba megint előhúzta az „ellenzéki hisztéria” kártyát

Taraba egy a közösségi oldalán megosztott videóüzenetben „a szlovák erdők állítólagos kifosztását” ellenzéki hisztériának nevezte. Szerinte „badarság”, hogy Szlovákiában faanyaghiány lenne. 

Állítása szerint azután, hogy bírálat érte az állami erdőgazdaságot amiatt, hogy nem értékesítik magasabb áron a fát, megnyitották a versenyt „egész Európa” előtt. „Igen, ilyenkor a fa Franciaországtól Romániáig, nem is tudom hová kerülhet, ahhoz, aki a legtöbbet fizeti érte. Ilyenkor megint jönnek a népmese-mondók, és azt kérdezik, miért nem a helyi feldolgozóknak adták” – fogalmazott a miniszter.

Taraba szerint Szlovákiában kevés a felvásárló, csekély az igény a gyenge minőségű faanyagra. Visszautasította azt is, hogy túlzott fakitermelés folyna az országban – szerinte évek óta nem végezték el az „alapvető megelőző erdőkarbantartást” sem. Hozzátette: a nemzeti parkoknak kötelező fakitermelést végezniük, mivel ellenkező esetben a járási hivatalok pénzbírságokat szabnak ki rájuk.

forrás: ujszo.com

Vlčan örül, hogy egy olyan személy került a vezérigazgatói pozícióba, aki régóta az erdészet és a TANAP ŠL kötelékében tevékenykedik, valamint természetvédelmi tapasztalatokkal rendelkezik.

Marhefka közlése szerint az Állami Erdészetet a kormányprogram nyilatkozatának, valamint az állami vállalat gazdálkodásának etikai elveinek és szakmai szabályainak megfelelően kívánja vezetni. Hozzátette, hogy 23 éve tevékenykedik a földművelésügy terén, tapasztalatait pedig az Állami Erdészet irányításában is szeretné kamatoztatni. Szeretné növelni a közbizalmat az állami vállalat iránt.

Vlčan a kiválasztó bizottság javaslata alapján nevezte ki Marhefkát – rajta kívül még ketten, Jiří Holický és Matej Vigoda teljesítette a feltételeket a jelöltséghez.

Az Állítsuk meg a korrupciót nevű alapítvány felszólította Vlčant, hogy ne nevezze ki Marhefkát, ugyanis a TANAP ŠL igazgatói megbízatásának letelte előtt aláírt egy kollektív szerződést, ami szerint 60 ezer eurós végkielégítést kell kapnia.

forrás: parameter.sk