Az erdőgazdálkodás nem csupán a fakitermelésről szól, hanem a fenntarthatóságról, a természetvédelemről és a rekreációs lehetőségek bővítéséről is. A Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. (TAEG) kiemelt szerepet játszik Nyugat-Magyarország erdeinek kezelésében, és minden évben új célkitűzésekkel, fejlesztésekkel igyekszik összhangba hozni a gazdasági és környezeti szempontokat.

TAEG Zrt. tervei 

– A tavalyi terveinket sikerült megvalósítani, bár bizonyos projektjeinket csak nagy hajrával tudtuk év végére teljesíteni – kezdte a beszélgetést Dr. Sándor Gyula. – Főleg a termelési beruházások erősítésére helyeztük a hangsúlyt 2024-ben, hogy gazdaságosabban és hatékonyabban tudjunk dolgozni. A fűrészüzem és a készház gyártás területén végrehajtott fejlesztések során modernebb technológiákat vezettünk be, ami gyorsabb és precízebb kivitelezést tesz lehetővé. A tavalyi év kifejezetten nehéz volt a faipari szektorban. Az építőipari kereslet visszaesése miatt fokozottan kellett koncentrálnunk a termelés optimalizálására és az infrastruktúra fejlesztésére. A fűrészüzem modernizálása mellett olyan fejlesztéseket is elindítottunk, amelyek a dolgozóink munkakörülményeit teszik komfortosabbá – tette hozzá. 

– Idén folytatjuk a termelékenység növelését célzó fejlesztéseinket. Tavasszal érkezik egy korszerű traktor, amely kíméletesebb fakitermelési technológiát tesz lehetővé, az érdeklődőknek működés közben is megmutatjuk majd szakmai továbbképzéseken. A Fűrészüzem és a Soproni Erdészet új központjának felépítését is tervezzük, hogy hatékonyabbá és komfortosabbá tegyük azok működést. Bár 2024-ben nem hajtottunk végre nagyszabású ökoturisztikai beruházásokat, a karbantartásokat és kisebb fejlesztéseket folytattuk, melynek az Autós-pihenő és a Gloriett-kilátó felújítása is a része volt, valamint az Erdő Házába utasokat szállító omnibusz üzembe állítása is. A harkai lőtér újjáépítése régi vágyunk. A területet már kitisztítottuk, de az infrastruktúra fejlesztése további munkákat igényel, mellyel előre szeretnénk haladni 2025-ben. A golyófogó falak megerősítése, a biztonsági elemek kiépítése és a terület bekerítése is a következő időszak feladata lesz. Ez a beruházás elsősorban az egyetemi oktatásban lesz hasznos, de egyéb, a vadászati és rendészeti képzéshez is használható lesz, valamit a lőtér területe a SOE drónpilóta oktatásának külső helyszíneként is szolgál majd – sorolta az idei évre vonatkozó terveket a vezérigazgató. 

– Az egyik legfontosabb célunk azonban, hogy az erdőterületek nagysága ne csökkenjen, egészségi állapotuk ne romoljon. A Covid-időszakban megnövekedett az erdőlátogatások száma, ami tovább erősítette a természet iránti igényt. Ennek megfelelően folyamatosan vizsgáljuk az erdő egészségi állapotát, kiemelten a klímaváltozás megjelenő hatásait, amennyiben és ahol szükséges, ott beavatkozunk, mert az erdő örök – zárta a beszélgetést.

forrás: KISALFÖLD

A többek között erdő- és környezetmérnöki kart is működtető Soproni Egyetem nyilván oktatja és kutatja is a fenntarthatóság gyakorlatát, ugyanakkor intézményi megoldásokat is alkalmaz. Az egyik legfontosabb, folyamatban lévő projektje a teljes karbonsemlegesség megvalósítása, ami azt jelenti, hogy 2021 óta minden esztendőben lekötik az egyetem működéséhez kapcsolódó egész éves üvegházgáz-kibocsátást. Lényegében véve ezzel nyerték el nemrég az Egyetemek és Főiskolák Környezetvédelmi Szövetségének elismerését, a Nemzetközi Zöld Talár díjat, ami azt is figyelembe veszi, hogy a helyi közösséget, a várost, a tágabb térséget is bevonják a folyamatba. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja által támogatott, több mint kétszáz intézményt tömörítő szervezet kiemelt célja a fenntarthatóság támogatása a felsőoktatásban. Szerintük a magyar egyetem pályázata iránymutató mások számára.

Mindenkinek egy fa

A 2022-es évben a korábbi öt kategória mellett újként jelent meg a 2030 – Climate Action nevet kapott témakör, amely innovatív ötleteket és kezdeményezéseket várt a teljes nettó kibocsátásmentesség elérését illetően (ez jelenti az intézmény által a légkörbe engedett üvegházhatású gázok legkötését vagy ellentételezését). E kategóriában aratott sikert a Soproni Egyetem.

– Sok pontot hozott nekünk, hogy igen széles körben számoltuk bele a kibocsátásokat az ellentételezéshez – magyarázza dr. Polgár András környezetmérnök, az Erdőmérnöki Kar docense, egyben a pályázat szakmai koordinátora.

A gyakorlatban ugyanis megkülönböztetik a Scope 1 kategóriát, vagyis az egyes szintű hatáskört, ami a közvetlen, például a helyben elégetett energiahordozókra, üzemanyagokra vonatkozik, továbbá a Scope 2-t, ami a vásárolt energia közvetett emisszióját takarja, mint amilyen a távfűtés vagy a villanyáram. Létezik a Scope 3 is, amiről gyakran nem számolnak be a különböző intézmények, ha egyáltalán felmérik a saját kibocsátásukat. Ide sorolandó például az egyetem alkalmazottainak ingázásához, a hulladékgazdálkodáshoz, a vízkezeléshez, vízfelhasználáshoz, a megrendelt termékekhez köthető üvegházgáz-kibocsátás. Az utóbbi tételeket egyébként tömbösítve számolják, a termékek anyagához rendelhetően léteznek már eleve kiszámolt, szabványos szén-dioxid-lábnyomok. Egyébként az arányok érdekesek: a Scope 1 az egyetemen 45 százalékot, a Scope 2 36 és a Scope 3 19 százalékot jelent a teljes kibocsátásban.

– Eleve igyekszünk csökkenteni a kibocsátásunkat, az egyetem energiaigényének közel 60 százaléka megújulókból származik, amit napelemes rendszer és biomasszafűtés biztosít. Az utóbbi pellettüzelésű kazánt jelent, a fűtőanyag pedig természetesen erdőgazdálkodásból származik, amikor is újat ültetnek a kivágott fák helyére. A napelem-kapacitást a tervek szerint fogjuk még növelni, mert van is még tetőfelületünk hozzá, mindezeken túl az új látogatóközpontunkban működik hőszivattyú is, ami oktatási célokat is szolgál, illetve fűti és hűti is az épületet. Azt a fosszilisenergia-használatot pedig, amit egyelőre nem tudunk elkerülni, ellentételezzük. Van rá többféle megoldás is, mi a természetes eszközöket szeretjük, vagyis fát ültetünk. Ez a Hűségerdő projekt – meséli Polgár András. Harminc éve minden felvett hallgató után egy fát ültetnek, ez évente nagyjából ezer fa, ami az intézmény éves kibocsátását képes lekötni. A karbonsemlegesség természetesen a gyakorlatban nem azonnal valósul meg. Például a 2021-ben elültetett ezer fa körülbelül 50 éves korára fogja teljesen elnyelni a 2021-es kibocsátást. Tehát ezer ötvenéves fába lesz beépítve az a szén-dioxid-mennyiség, amit 2021-ben engedett a levegőbe az egyetem a működésével.

A projekthez komoly munka ad hátteret, az Erdészeti Tudományos Intézetben kutatják az erdők szénmegkötése és az üvegházgázleltár kapcsolatát. Vannak kérdéses körülmények, például egy erdő egy idő után szénegyensúlyba kerül: a fiatal, növekvő fák több szén-dioxidot kötnek meg, mint amennyi az elhalt növényrészek bomlásával a levegőbe kerül, de az idősebb erdőben ez kiegyenlítődik, inkább tárolja a rengeteg beépített karbont, de nem épít be többet.

– Azért kalkuláltunk ötven évvel, mert az erdő addig biztosan nincs szénegyensúlyban, tehát szénnyelőként számítható be. Valószínűleg tovább is így lesz ez, tehát nem az 51. évben változik meg az állapota, van ráhagyás a rendszerben. Abban is bízunk, hogy a tervezett energiahatékonysági célú épületfelújításaink és a napelemes bővítések révén a jövőben csökken a kibocsátásunk, vagyis hosszú távon nemcsak klímasemleges, hanem klímapozitív lesz a működésünk – magyarázza ezeket a nem egyszerű folyamatokat a docens.

Nyilván az sem mindegy, mi lesz később a fák sorsa. A Hűségerdő esetében az a cél, hogy örökerdő maradjon. De ha egyébként kivágják a fákat és eltüzelik, akkor a tárolt szén-dioxid újra a levegőbe kerül. Ha azonban építőanyagként vagy bútorként hasznosítják a faanyagot, akkor a benne megkötött szén még hosszú ideig nem szabadul fel, a kiotói jegyzőkönyvhöz szükséges karbonlábnyom-számítások esetében az a mennyiség még mindig szénmegkötésnek tekinthető. Persze, ez a valóságban csak időnyerő módszer, a fagerenda egy házba beépítve még legalább száz évig eláll, később azonban nem biztos hogy nem tűzifaként végzi vagy épp elkorhad – a karbon mindkét esetben visszakerül a levegőbe. Az egyetem sokat kutatja ezt a területet, hogyan lehetne a faanyag szerepét növelni a körforgásos gazdaságban az erdészeti és faipari ágazaton keresztül.

Múlt és jövő

A Hűségerdő területét az egyetem a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt.-vel (TAEG) együttműködésben létesíti és tartja fenn, de Sopron városa is a kezdeményezés mellé állt, hiszen az itt létrejövő parkerdő a városlakók előtt is nyitva áll. A projektet a híres trianoni népszavazás centenáriumi emlékévében indították el, méghozzá szeptember 8-án, a II. ágfalvi felkelés évfordulóján. Mint ismeretes, a trianoni békeszerződés Sopront és környékét a későbbi Burgenlanddal együtt Ausztriának ítélte, és a benyomuló osztrák csapatokat – főként egyetemistákból álló – felkelők állították meg Pinkafőnél és Ágfalvánál. Szeptemberben pedig másodszorra verték vissza az immár nagyobb erőkkel végrehajtott osztrák támadást. Végül népszavazás döntött Sopron és nyolc környező település sorsáról, így lett híres hűségéről a város.

Az erdő koncentrikus körökben épül fel, és a közepén azoknak az egyetemistáknak állítottak örök emléket, akik annak idején részt vettek az ágfalvi csatában. A hallgatók segítenek elültetni a fákat, és később valószínűleg érzelmileg kötődnek majd hozzájuk, visszajárnak saját fájukhoz családjukkal vagy évfolyamtalálkozó keretében.

Az érintett helyszín korábban kezeletlen terület volt, a Hűségerdő létesítését pedig átgondolt terv előzte meg, ami később minta lehet. Egyre több klímavédelmi célú faültetés zajlik ugyanis szolgáltatásként, kivásárolhatjuk például a repülőutunk szén-dioxid-kibocsátását, csak sajnos sok ilyen program kudarcba fullad, miután nem maradnak meg a csemeték. Itt azonban az is segíti az erdő életképessé válását, megerősödését, hogy az évente történő ültetéssel különböző korúak lesznek a fák, hasonlóan egy természetes erdőhöz. Szintén lényeges, hogy bár elsősorban kocsányos tölgyet ültetnek, azért több fafaj is lesz mellette, vagyis elegyes erdő jön létre, ami ugyancsak növeli az ellenálló képességet. Mindez nyilvánvalóan reprezentatív funkciót is ellát egy olyan egyetem életében, ahol az erdőgazdálkodás témakörét is oktatják.

Az erdő persze több önmagánál, egy egész ökoszisztéma, ahol vizes élőhely is létesül majd, illetve madármegfigyelésre alkalmas kilátót is építenek. Vagyis a terület új ökológiai funkciókkal bővül az eredetihez képest, számos állatnak és növénynek ad majd otthont. Az ezer fa körülbelül egyhektárnyi területet fed le, harminc év alatt pedig harminchektáros lesz a Hűségerdő. Aki ismeri a Városligetet, el tudja képzelni a különbséget: utóbbi 100-120 hektár, de 6500 fával, míg a Hűségerdő harmadakkora lesz, harmincezer fával. Mindez azt is mutatja, hogy nem is kell olyan nagy terület egy kisebb egyetem harminc éves kibocsátásának kiváltására, mindez nem lehetetlen vállalkozás.

– Nyilván nem lehet egy ország vagy egy város teljes kibocsátását faültetéssel kiváltani, mert nincs elég hely hozzá, de sok olyan terület van még az országban, amelyet erdőtelepítésre tudnánk használni. Természetesen a szántóföldi termesztés alá vonható területeken kívül – fűzi hozzá a környezetmérnök.

Zöld listák

Szellemiségét tekintve eleve zöldegyetemként helyezi el a felsőoktatás térképén a Soproni Egyetemet az itt folyó oktatás és kutatás: a kurzusok több mint 60 százaléka kapcsolódik a fenntartahatósághoz. Mindezt ugyanakkor külső szempontok szerint is megvizsgálják.

Többen is rangsorolják a felsőoktatási intézményeket a fenntarthatóság szempontjából, az Indonéz Egyetem (Universitas Indonesia) által kifejlesztett mutatószámokon alapuló UI GreenMetric World University Rankings lett az első világszintű lista, amelyen az első háromszáz közé jutott a soproni, méghozzá ezer résztvevőből. Ez ezüst fokozatnak felel meg, Európán belül pedig az első száz közé tartoznak 88.-ként a legutolsó felmérések szerint.

Ehhez a fentieken kívül az a szerencsés helyzet is hozzátesz, hogy egy botanikus kert öleli körbe az egyetemet, csodálatos környezetet biztosítva a hétköznapokhoz. A központi campus tekintetében pedig immár karbonsemlegesnek mondhatták a tavalyi évet a faültetések révén. De kifejezetten jól állnak még más részterületeken is, mint a hulladék- és vízgazdálkodás. Utóbbit tekintve magyar viszonylatban a második helyen, ugyanis az egyetemhez tartozik az Erdészeti Tudományos Intézet is, amelynek három arborétumában ökológiai célú vízpótlás érdekében hasznosítják a tavakat, gyűjtik az esővizet. Számos vizes élőhely is van, ez mind pluszpontokat hoz a fenntarthatósági és természetvédelmi számításokban. Kis egyetemként közlekedésük is zöldnek tekinthető, miután a campus kerékpárral és gyalog is megközelíthetők.

A másik fenntarthatósági világrangsor az Impact Rankings lista, amely az ENSZ által lefektetett 17 Fenntartható Fejlődési Cél (Sustainable Development Goal, azaz SDG) alapján állítja sorba a felsőoktatási intézményeket. Legutóbb 1406 egyetem közül 106 országból nyolc hazai intézmény szerepelt. A Soproni Egyetem idén mérette meg magát először és rögtön két kategóriában említésre méltó eredményt ért el: „Felelős fogyasztás és termelés” terén elsők lettek, ugyanis a megállapítások szerint nagyon anyagtakarékosnak bizonyultak, vagyis nem vásárolnak túl sok mindent fölöslegesen, továbbá a lerakott és a szelektíven gyűjtött hulladék arányát tekintve is jól szerepelnek. A „Szárazföldi ökoszisztémák védelme” kategóriában a második helyezést érték el, amiben nagy szerepe van a botanikus kertnek, a biodiverzitás védelmének, a vörös listás fajok megőrzésének, a génkonzerválásnak, a fenntartható területhasználatnak, az idegen fajok visszaszorításának, a vegyszermentes növényvédelemnek. Mindez az SDG-hez kapcsolódó világranglistán szereplő közel 600 egyetemből a top 300-ba való kerülést jelenti.

Nem csoda, hogy az egyetem 2021-es évre számított ökológiai lábnyoma egy hallgatóra vetítve kifejezetten kedvező értéket mutat, ami a hazai fenntarthatósági küszöb alatt van.

forrás: Demokrata

Az elmúlt évek klimatikus változása idén már olyan méreteket öltött, hogy a saját környezetünkön tapasztalhattuk annak negatív következményeit. Mind a mezőgazdaság, mind pedig az erdőgazdaságok súlyos aszálykárokról számoltak be. Folcz Ádám, a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. termelési és kereskedelmi igazgatója elmondta:

„Az idei nyár rendkívül száraz volt: a megszokottnál 100-150 milliméterrel kevesebb csapadék esett a mi térségünkben is. Az ország más részein még fokozottabb volt ez a csapadékhiány. Ezek az aszályok kihatnak az erdők egészségi állapotára, és a szárazságtól legyengült fák sokkal fogékonyabbak lesznek a károsítók és a kórokozók okozta fenyegetésekre. Az aszály következtében bekövetkezett károk szórványosan, mozaikosan keletkeznek. Különböző fajok, különböző termőhelyeken máshogy tolerálják az aszályos időszakokat. Ez általában a faegyedek pusztulásához vezet. Nekünk, erdészeknek az a feladatunk, hogy amikor az aszályos időszakok csökkennek, felmérjük ezeket a károkat, és valamelyest megpróbáljuk enyhíteni a bajt – mondta a szakember.

A károsodott faállományokból a faanyagot kitermeljük, és helyükre új fafajokat ültetünk. Lehetőség szerint olyanokat keresünk az ilyen területekre, amelyek jobban tűrik a szélsőséges klimatikus viszonyokat. A kiszáradt fák sajnos ilyen módon elpusztulnak, többnyire különböző gombák és rovarok megtelepednek rajtuk, így úgynevezett értékcsökkent termékek készíthetőek belőlük. Ezeket a fákat ugyanúgy a fakitermelés megfelelő szabályai szerint kitermeljük és olyan helyre értékesítjük, ahol ilyen csökkentett értékű faanyagot tudnak fogadni. A TAEG Zrt. évek óta azon van, hogy segítse az új fafajok telepítését. A csemetekertünkben is kutatjuk azokat a fafajokat, amelyek Dél-Magyarországról, és a Balkánról származnak, illetve a hazai fajok között is előnyben részesítjük azokat, amelyek jobban bírják a szárazabb termőhelyeket. Azokon a helyeken, ahol kipusztultak a bükk- vagy fenyőállományok, kocsánytalan tölgyet, szelídgesztenyét és más szárazságtűrő, klímára kevésbé érzékeny fafajokat kívánunk ültetni – hangsúlyozta Folcz Ádám.

Az erdősítések átfutási ideje itt, a Tanulmányi Erdőgazdaságnál átlagosan 9,2 év. Vannak olyan fajok, mint például az akác, amelyik gyorsan, akár két-három év alatt is erdőképet mutat, mert nagyon gyors növekedésű, ugyanakkor egy száraz, vékony talajjal rendelkező termőhelyen mondjuk egy csertölgy erdősítés akár 15-20 évet is igénybe vehet.

A soproni térségben az erdőpusztulások mértéke még nem haladta meg a kritikus mennyiséget, de a szakemberek azon vannak, hogy mielőbbi újratelepítésekkel pótolják a hiányt.

forrás: sopronmedia 09-15

A Soproni Egyetem által létrehozott „Okoserdő” technológia a digitalizáció eszközeivel támogatja az erdők felkészítését a klímaváltozásra: az intelligens szenzorok rendszerére épülő okoserdő nem csak az erdei ökoszisztéma megfigyelését és megértését teszi a mainál jóval pontosabban lehetővé, hanem a hatékony és a fenntarthatóságot támogató beavatkozások tervezését és végrehajtását is.

Az Albacomp RI Rendszerintegrációs Kft.-vel kötött stratégiai megállapodásnak köszönhetően olyan hálózati lefedettség és eszközpark válik elérhetővé, amellyel a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. területén lévő leárnyékolt, eldugottabb völgyszakaszokból is biztonságosan érkezhet információ. Az együttműködés keretében az Albacomp a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karával együttműködve, az egyetem szakmai követelményrendszere alapján okosszenzorokat fejleszt és gyárt erdők monitorozásához, a Tanulmányi Erdőgazdaság által biztosított erdőterületen gyűjtött adatokból épített adatbázist pedig a Soproni Egyetem rendelkezésére bocsátja elemzésre, kiértékelésre.

A  fenntarthatóság oktatásának és kutatásának koncepciójába illeszkedő  okoserdő-projekt XXI. századi eszköz a klímaváltozás hatásai elleni védekezésben, azok az információk és módszertan, amelyek a következő időszakban megszületnek, hosszú távú hatással lehetnek az erdei ökoszisztéma egyensúlyának fenntartásában – mondta az együttműködési megállapodás aláírása alkalmából Prof. Dr. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora.

A  Planet Fenntarthatósági Expon megkötött együttműködési megállapodást az egyetem nevében Prof. dr Fábián Attila rektor, az Albacomp RI Kft. részéről Minárovits Márton ügyvezető, valamint a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. képvisletében Dr. Sándor Gyula vezérigazgató írta alá.

Forrás: Soproni Egyetem