A minisztérium elnevezéséhez Attenborough sorozata, az Élő bolygó adta az ötletet. Gajdos azt mondta a névvel deklarálják, hogy nemcsak egyszerűen védik a környezetet. Szerinte az élő környezet politikája új hazafiasságot is jelent, mert a föld, a víz, az erdő és a táj az alapja annak, hogy mennyit termel egy ország. Az élő környezet politikája szerinte jövővédelem is, ebben a fiatalokra és a környezeti nevelésre építeni. A nevelés hatékonyságára az állatkerti igazgatóságából hozott fel példát, sikerült elérnie, hogy a fókák medencéjébe ne dobjanak pénzt az emberek.

Gajdos szerint az Orbán-kormány az elszalasztott lehetőségek 15 éve volt, leépült a minisztérium, ami fájdalmas és nehezen pótolható dolog. Felemlítette, hogy felelőtlenül felgyorsították a környezetvédelmi engedélyezést, ignorálták a civileket. Ő jobban adna a szavukra, még ha ez le is lassítja a folyamatokat. „Kicsit strapás dolog, ez tény, de nagyon hiszek a párbeszédben.” Azt szeretné, hogy a napi kapcsolat mellett minden évben lenne egy olyan dedikált esemény, ahol civil szereplőkkel találkozik.

Gajdos elárulta, hogy Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülete szóvivőjét kérte fel a minisztériumi szóvivői feladat elvégzésére. Bízik benne, hogy figyelni fognak rá.

„Ami jó, az marad, nincs okunk a jól bevált dolgokon változtatni” – válaszolt Gajdos Koncz Zsófiának, aki az iránt érdeklődött, hogy mi lesz az olyan programokkal, mint a Te szedd! szemétszedési akció, vagy más környezeti nevelési programok.

Gajdos azt mondta, hogy az erdő mindennek az alapja, ezért fel kell számolni a hazai ipari erdészeti hozzáállást, és mint lehet, moratóriumot hirdetnek a védett erdőkben a fakitermelésre, és felfüggesztik a tarvágást is, mert végtelenül káros, nem segíti a vízmegtartást sem. Szerinte a 21 hazai állami erdészet helyzetét is át kell gondolni, a fakitermelés helyett az ökológiai szemléletnek kellene teret nyernie bennük. Azt akarja, hogy a tíz hazai nemzeti parkban is a természetvédelmi szempontok legyenek az elsődlegesek, ne a gazdálkodás. Úgy látja, hogy legalább kétszer annyi természetvédelmi őrre van szükség, mint amennyi most van, és nekik is emelni kellene a fizetésüket.

A jelölt a cirkuszi állatok helyzetére is kitért, azt mondta, hogy az Európai Unióban utolsóként betiltják olyan állatcsoportok szerepeltetését, mint az úszólábúak, a főemlősök, a nagymacskák és az elefántok, és ezután főként csak háziállatokat, vagy olyan patásokat lehet majd használni, mint például a teve és a láma. A tárcája tervei között szerepel, hogy szeptembertől feláll egy országos hatáskörű hatóság, ami állatjóléti kérdésekben járhat el, a településeket pedig állatjóléti őrök járják majd. Ők a tervei szerint nemcsak szankcionálnak, vagy koboznak el állatokat, hanem edukációs szerepet is visznek majd. Szeretne egy olyan programot, hogy kerüljenek le a kutyákról a láncok, és segítenék a kennelek építését. Az ebrendészeti telepek nincsenek jó állapotban, ezen a területen valamiféle egységesítést és rendszerbe foglalást szeretne elérni. Elindít egy menhelyprogramot is, hogy a lefoglalt állatokat hatékonyan el tudják helyezni, egyik eleme ennek egy központi telephely lehetne, ahol élethosszig tarthatnak állatokat (egzotikus állatokat és társállatokat egyaránt) és akár bemutatóhelyként is működhet.

Azt mondta, Magyarországon ma 3-4 millió kutya lehet, de csak 900 ezerről van információ, de nemcsak ezek jólétét tartja fontosnak, hanem a haszonállatokét is, hogy amíg nekünk termelnek, addig legyenek a lehető legboldogabbak és éljenek kellemes helyen, ha már az életüket adják értünk. A kóbor macskáknál ivartalanítási programot indítana el, és így hosszú távon eltűnnének a falkáik, annak nem híve, hogy levadásszák a macskákat. Azt is szeretné elérni, hogy a fagyállókba valami olyan anyagot keverjenek, hogy se a kutya, se a macska ne akarja meginni, mert nagyon sok állat döglik meg emiatt. Minden állatkínzás ellen fellépne, azt akarja, ha érző lényekként tekintene mindenki az állatokra. „Nem lehet slaggal agyonverni a disznót azért, hogy menjen fel a platóra, ha ilyenre sor kerül, be fogunk avatkozni. Mint ahogy nem lehet a kutyákkal, a macskákkal, sem egyéb állattal embertelenül bánni” – mondta.

A vízgazdálkodás és a vízmegtartás is hangsúlyosan szerepelt Gajdos programjában. Ezen a területen is az edukálás szükségességéről beszélt, szerinte kicsiben is el lehet kezdeni a vízmegtartást, például a háztetőkről lefolyó esővíz összegyűjtésével, és később ivóvíz helyett azzal lehet locsolni a kiskerteket. Beszélt arról, hogy ma Magyarországon több ezer illegálisan fúrt kút van, mert az az alapvető hozzáállás, hogy az a víz senkié, pedig szerint pont fordítva van, az a víz mindenkié. Itt sem egyből szankciókkal élne, hanem oktatással, ismeretterjesztő műsorokkal.

Jelentősen növelné a szennyvizek tisztítását és azok újrafelhasználását is. Ezzel lehetne erdőket, mezőgazdasági területeket öntözni, halastavakat tölteni. Számít az agrárium szereplőire is, például abban, hogy hagyják területeiket elárasztani, és hogy térjenek át kevésbé pazarló öntözési módokra, például csepegtető öntözésre. A változó klíma és a nagy párolgási veszteségek miatt sok helyen a nyílt csatornák helyett csővezetékekre is szükség lehet átállni.

Az ívóvízrendszerek, víziközművek korszerűsítését már szinte azonnal elkezdené, egy 51 milliárd forintos keretösszegű pályázat kiírható erre. Azt szeretné, ha ez a pénz első körben oda kerülne, ahol valóban gondot okoz a vízellátás, ahol jelentősen nő az aszálykár. „Kellő empátiát és önmérsékletet várok a társaságoktól, hogy tudják megbeszélni, hogy olyan sorrendben pályázzanak, hogy a leghatékonyabban költsük el azt a pénzt” – mondta. Nem híve a központosításnak, de szerinte a Nemzeti Víziközművet nem kellene megszüntetni. Ugyanakkor azt mondta, hogy amelyik szereplő benne erőre kapott, az nyugodtan kimehet belőle.

Szerinte azzal kell számolni, hogy az olyan felvízi országok, mint Románia vagy Ukrajna egyre több vizet fognak visszatartani a saját területükön a Tisza vízgyűjtőjén. Úgy látja, hogy a hazai vízügyi igazgatóságok munkáját is jobban össze kell hangolni, hogy ne csak helyi érdekeket érvényesítsenek.

V. Németh Zsolt a nyugat-magyarországi azbesztügyről kérdezte Gajdost, aki azt mondta, hogy első útja majd a terepre fog vezetni. Szerinte is ez a legfontosabb kérdés most az aszály mellett. Erről egyeztetett már Magyar Péterrel is, és meg fogják találni a forrást az azbesztmentesítésre.

A kérdések és válaszok után a bizottság szavazott a jelölt támogatásáról. Gajdost a bizottság hat igen szavazattal támogatta, ellenszavazatot nem kapott, a fideszes Varga Gábor tartózkodott.

Már a kampányban megígérték

A Tisza Párt már a kampányban azt ígérte, hogy ha nyer a választáson, akkor újra önálló tárcát kap a környezetvédelem is. Ezt a vállalását teljesíti, és Gajdos Lászlót, a Nyíregyházi Állatpark egykori igazgatóját jelölte az élő környezetért felelős miniszternek.

Amikor Gajdos feltűnt a Tisza Párt közelében, úgy tűnt, hogy a tárcában csak egy szűkebb területért lesz felelős, főként állatjóléti ügyekkel akart foglalkozni, de később egyre szélesedett programja. (A miniszterjelöltet ebben a portréban mutattuk be.) Még meg sem választották, de már hatással van a területre, az aszályra való felkészülésként meghirdette a vágatlan májust (települési gyepterületeket nem kaszálnak), és a kezdeményezéshez fideszes települések is csatlakoztak. Gajdos azt is előrevetítette, hogy bizottsági meghallgatásán bemutatja három államtitkárát, és három azonnal megtörténő környezetvédelmi lépést is bejelent.

Ahogy a többi minisztert, úgy Gajdost is Magyar Péter miniszterelnök jelölte a posztra. A hétfői meghallgatása után az illetékes házbizottság kedden ismerteti az országgyűlésnek, hogy támogatják-e vagy sem. A délután 4-kor kezdődő plenáris a Házbizottság napirendjavaslata szerint ismertetik majd a köztársasági elnök átiratát a miniszterek kinevezéséről. Magyar Péter miniszterelnök bemutatja majd a minisztereit, majd a miniszterek le is teszik az esküjüket.

forrás: telex / MTI