Horváth István közlése szerint a városi távhőszolgáltató 1,5 milliárd forintot kapott a távhővezetékek cseréjére, így a beruházás előkészítése hamarosan megkezdődhet. A fejlesztés a Szekszárdi Távhőszolgáltató Nonprofit Kft. hosszú távú energetikai programjának első fontos lépése, amelynek végső célja egy korszerű biomassza-erőmű megépítése.

Jelentősen csökkenhetnek a veszteségek

A most induló projekt elsősorban a város több pontján futó, elöregedett távhővezetékek cseréjét jelenti. A munkálatok több szakaszt érintenek, köztük a Mártírok utcai, a Bakta városrészi, az ÁNTSZ–Mélyakna környéki, valamint a Kölcsey utcai hálózati elemeket.

A korszerűsítés célja, hogy csökkentse a rendszer veszteségeit és stabilabbá tegye a távhőszolgáltatást.

A számítások szerint a fejlesztés után jelentős megtakarítás érhető el:

• a távvezetéki veszteség évi 51,9 millió forintról 31,1 millió forintra csökkenhet
• a pótvíz költsége 24,4 millió forintról 4,9 millió forintra mérséklődhet
• az üvegházhatású gázok kibocsátásának költsége is csökken

Összességében a rendszer működtetése évente mintegy 41,9 millió forinttal kerülhet kevesebbe a jelenlegi állapothoz képest.

Az első lépés a biomassza-erőmű felé

A vezetékcsere a korábban bejelentett, nagyobb léptékű energetikai beruházás alapját teremti meg. A tervek szerint a következő években egy biomassza-alapú erőmű épülhet Szekszárdon, amely a város távhőellátását biztosítaná.

A beruházás becsült költsége mintegy 3,5 milliárd forint, és a cél az, hogy a távfűtési rendszer hosszú távon megfeleljen az energiahatékonysági és környezetvédelmi követelményeknek.

Megvan a pénz! Indulhat a fejlesztés, ami évtizedekig meghatározza Szekszárdot

A tervek szerint az erőmű fő tüzelőanyaga faapríték és zöldhulladék lehetne, amely részben a térségből is beszerezhető. Ebben szerepet kaphatnak a környék jelentős erdőgazdaságai, így a Gyulaj Zrt. és a Gemenc Zrt. is, amelyek évente több tízezer köbméter biomassza-alapanyagot tudnak biztosítani.

Teljesen átalakul a város távhőrendszere

A városvezetés szerint a teljes, évek alatt megvalósuló, többlépcsős szekszárdi program egyszerre szolgálja a környezetvédelmi, az energetikai és a gazdaságfejlesztési célokat. A hálózat korszerűsítése csökkenti az energiaveszteséget, a későbbi biomassza-erőmű pedig növelheti Szekszárd energia-önellátását és stabilabbá teheti a távhőszolgáltatást.

orrás: TEOL

A közlemény szerint az igazi “kihelyezési dömping” január 6. után kezdődik, és általában egy-másfél hónapig tart. Azt írták, a lakosság a fák kihelyezésénél több lehetőség közül is választhat: a több mint 250 kijelölt gyűjtőhely bármelyikére elhelyezheti a kiszolgált karácsonyfát, vagy a háztartási hulladékos kukák mellé is kiteheti a hulladékgyűjtés napján. Ez utóbbi esetben a fák kihelyezésekor figyelni kell arra, hogy azok ne akadályozzák a gyalogos-, bicikli- és gépjárműforgalmat – jegyezték meg. Az FKF kéri a budapestieket, hogy a fenti két megoldás egyikét válasszák, és semmiképpen se dobják el fájukat a közterületeken, mások biztonságát és a főváros tisztaságát veszélyeztetve ezzel.

A társaság közölte, hogy a kijelölt gyűjtőpontokról vízkeresztet követően fenyőfajáratok szállítják el a naponta összegyűlő karácsonyfákat, amelyektől – az FKF tapasztalatai szerint – a budapestiek közül legtöbben már ezen a környezetkímélő módon válnak meg. A fenyőfajáratokkal párhuzamosan a lakóingatlanoktól a kommunálishulladék-szállító célgépek gyűjtik össze az örökzöldeket, illetve szükség esetén külön járművek is besegítenek a nagyméretű fák elszállításába. Az FKF kérése, hogy a fákról a kihelyezést megelőzően a díszeket, a csillagszórókat, a szaloncukor-kampókat, és elsősorban a talpakat távolítsák el az emberek.

A magas fűtőértékű tűlevelűek aprítást követően, a kommunális hulladékkal keverve a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű kazánjaiba kerülnek. Az így nyert hőenergiából – nagyhatékonyságú, úgynevezett kapcsolt energiatermeléssel – környezetbarát távhőt és villamos energiát állítanak elő – tudatták. A létesítményben termelt hőenergia a Főtáv hálózatán keresztül mintegy 76 ezer budapesti lakásba jut el távfűtés és használati melegvíz formájában, az előállított villamos energia pedig mintegy 50 ezer átlagos budapesti háztartás éves áramigényét biztosítja – olvasható a közleményben. A fenyőfák begyűjtésével kapcsolatos információk elérhetőek az FKF honlapján, a www.fkf.hu oldalon.

forrás: AlternatívEnergia