Az elmúlt napokban nem csak a szokásos tavaszi kertészeti munkákat kezdték meg a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. munkatársai, de sorra szabadítják meg a fiatal fákat a védelmező karóktól. Az első pillantásra talán törékenynek tűnő növények ugyanis gyorsan elérték azt a fejlettségi szintet, ahol már nincs szükségük külső segítségre.

Szépen erősödnek a szegedi fák

Bár a köztudatban az él, hogy a fák növekedése egy lassú, generációkon átívelő folyamat, a modern városi fásítás üteme rácáfol erre a sztereotípiára. A szakértő kezek és a szakszerű tápanyag-utánpótlás hatására a szegedi fák növekedése olyan dinamikát mutat, amely lehetővé tette, hogy sok csemete szó szerint „saját lábra” álljon. Éppen ezért kezdte meg a napokban a Szegedi Környezetgazdálodási Nkft. a megerősödött fiatal fák támasztékának eltávolítását. Erre azért volt szükség, hogy a növények szabadon fejlődhessenek tovább. 

S persze nem csak a csemetékben indult be a nedvkeringés, mert a magnóliafák is bimbóba borultak, s hamarosan a belváros egyik közkedvelt szelfipontja teljes pompájában virágzik majd.

forrás: DÉLMAGYAR 

A Sóstó néhány évvel ezelőtti, a kormányzat segítségével történő megmentése országosan is példaértékű projekt. Azóta is folyamatosan dolgozunk városunk páratlan természeti értékének ápolásán és gyarapításán.

Fehérvár zöldítése elképzelhetetlen lenne a felkészült tervezők és erdészek nélkül. Ezúton is köszönöm a projektet előkészítő és kivitelező szakemberek munkáját! Bízom benne, hogy a holnapi Közgyűlés támogatni fogja az előterjesztést, a pályázat lezárását és a költségvetést is, ami a pénzügyi fedezetet biztosítja az erdőtelepítés megvalósításához.

A Fehérvár Tüdeje program szakmai megvalósítója a VADEX Zrt.

forrás: Cser-Palkovics András facebook bejegyzése 02-19

Na de mit rejt ez a név? A Miyawaki-erdő kicsi, sűrű, változatos, gyorsan növő minierdő. Nevét Miyawaki Akira japán botanikusról, ökológusról kapta, aki a degradált területek természetes növényzettel történő helyreállítására kidolgozott módszerével szerzett ismertséget.

Március 1-én rendezik meg a 10 millió Fa országos közösség koordinálásával a nemzeti faültetés napját – olvasható a szervezet közleményében. 2025-ben 320 helyszínen 300 szervezet és közel 13 ezer ember vett részt az akcióban, akkor nagyjából 100 ezer fát öltettek el.

A 10 millió Fa pályázati felhívásában összesen 133 önkormányzat, 59 szervezet és 75 oktatási intézmény küldött be zöldítési terveket. A pályázatokhoz összesen 400 millió forintra lenne szükség, a szervezet most keresi a további forrásokat, az alapítvány hozzájáruló cégek támogatását is várja.

A nemzeti faültetés napján a 10 millió Fa további faültető szervezetekkel, civil csoportokkal és önkormányzati partnerekkel folytat majd fásítást. A lakossági ültetéseket szolgálja, hogy február közepétől térképen mutatják majd az akciónap alkalmából kedvezményt adó kertészeteket és faiskolákat. Szintén február közepétől lehet regisztrálni pici, 30–50 centiméteres erdészeti csemeték ingyenes beszerzésére. Legalább 40 helyszínen a tavalyi mennyiség kétszeresét, 40 ezer csemetét adnak majd át.

Az idei év kiemelt vállalása az ország eddigi legnagyobb Miyawaki-erdejének kialakítása Csepelen. Ennek területe legalább 300 négyzetméter lesz.

forrás: 10 millió Fa

A fák között tizenhárom nagylevelű hárs, hét juhar, hat ámbrafa, valamint kettő kislevelű juhar található. A bölcsődék közül a Kuckó Bölcsőde hét, a Bóbita Bölcsőde négy, a Zöldág Bölcsőde tíz, a Napraforgó Bölcsőde kettő, a Százszorszép Bölcsőde pedig öt új fával gazdagodott. A századik fát a Zöldág Bölcsőde udvarán ültette el dr. Farkas Ciprián polgármester és az IKEA Industry Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.

– Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy még zöldebb és egészségesebb környezetet biztosítsunk a soproniak számára – hangsúlyozta az ültetésen a polgármester. – Nagy öröm, hogy a 100. új fát egy bölcsőde udvarán ültettük el, hiszen ez a program különösen a legkisebbeket, a jövő generációt szolgálja.

Az „1000 új fát ültetünk” programhoz csatlakozva az IKEA Industry Magyarország Kft. összesen 1 millió forint értékű felajánlást tett. Az ültetésen Szakály Emese, a cég ügyvezető igazgatója, Hagymási Tamás EHS vezető és Gerencsér Edit környezetvédelmi koordinátor is részt vett.

forrás: SoproniTéma

A verseny ötletét az adta, hogy 1896. április 11-én, a millenniumi rendezvények keretében 5 db tölgyfát ültettek el Hajdúböszörményben, a Bocskai István téren az „ócska” templom körül. Erről részletesen Szekeres Gyula a Hajdúsági Múzeum igazgatója, etnográfus, főmuzeológus írt, a Böszörményi Szemle I. évfolyam 2. számában.

Az elültetett fák közül már csak egy tölgyfa matuzsálem él közöttünk a napjainkban is. A verseny célja, hogy ennek a tölgyfának a makkjait gyűjtsék össze a gyerekek, majd a megfelelő körülményeket megteremtve ültessék el, és neveljenek belőle tölgyfa csemetét.

A versenyben a hajdúböszörményi óvodák csoportjai és az általános iskolák alsó tagozatos osztályai vehetnek részt.

Kérünk minden résztvevőt, hogy csakis a főtéri tölgyfa makkját ültessék el, neveljék és ápolják.

A legtöbb facsemetét ápoló és nevelő közösségek értékes jutalomban részesülnek. Eredményhirdetés: 2026. szeptember 13-án, a Város Napján. 2026-ban lesz 130 éve, hogy a Bocskai tér tölgyfáját elültették elődeink. Az elültetett facsemeték megtekintését 2026. szeptember 07-ig végzik el a verseny bírái.

A 14 legszebb csemetét, egyesületeink tagjaival, vezetőivel közösen ültetik majd el a gyerekek, diákok.

forrás: Hajdúsági Csillagászat

Az urbanizáció gyorsan átalakítja társadalmainkat, és kihívást jelent az éghajlatváltozással, a biológiai sokféleség csökkenésével és a környezet romlásával kapcsolatban, amelyek mind az emberi egészséget fenyegető jelentős veszélyeket jelentik. További probléma, hogy a városi életmód, amelyet a krónikus stressz, a társadalmi elszigeteltség és a fizikai aktivitás hiánya jellemez, az alábbiakkal jár együtt megváltoztatta a globális betegségterhelést, amelyet ma már a nem fertőző betegségek (NCD-k), például az elhízás, a szívbetegségek, a cukorbetegség és a depresszió uralnak.

Ezeket az egymással összefüggő kihívásokat részben a természetalapú megoldásokkal lehet kezelni, például a városi erdőkkel, amelyek képesek javítani mind a városi környezetet, mind az emberi egészséget. A városi erdők tágan értelmezve a városokban és azok környékén található fákat és a hozzájuk kapcsolódó ökoszisztémát jelentik.

A városi erdők elősegítik a közegészséget és a jólétet

Rengeteg kutatási tanulmány bizonyítja, hogy a városi zöldövezetekben való élet elősegíti a fizikai aktivitást és az emberek közötti társadalmi interakciókat, ami jelentős előnyökkel jár a közegészségügy szempontjából. Az egészséges magatartásformák előmozdítása jelentősen csökkenti a nem fertőző betegségek számát, és az emberek hosszabb és egészségesebb életet élnek. Emellett kísérleti tanulmányok bizonyítják a természet stresszcsökkentő hatását, valamint a depresszió és más mentális zavarok megelőzését.

Fontos, hogy a városi erdők pufferolhatják a társadalmi-gazdasági eredetű egészségügyi egyenlőtlenségeket, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy mindenki hosszabb életet éljen, ha a zöldterületeket megfelelően tervezik és kezelik.

A városi erdők hozzájárulnak a rekreációs igények kielégítéséhez és az éghajlatváltozás kezeléséhez

A városi erdők megfelelnek a polgárok rekreációs igényeinek, miközben enyhítik a nagyvárosok szén-dioxid-adósságának egy részét.
Az éghajlati alkalmazkodás egyik fontos hatása a városi hőmérséklet lehűlése, amely közvetlenül megelőzi a hőség okozta betegségeket a városokban, és évente több tízezer életet ment meg.

A biodiverz környezet jobb immunfunkciót eredményez

A városi erdők a következőkkel járulnak hozzá a biológiai sokféleséghez élőhelyet biztosítva a különböző növény- és állatfajok számára. A városi erdők növelésével és a fásítás fenntartásával a városok megvédhetik a biológiai sokféleséget és támogathatják az emberi jóléthez elengedhetetlen ökoszisztéma-szolgáltatásokat. Közvetlen egészségügyi járulékos előnyként a biológiai sokféleséggel való kapcsolat javítja a gyermekek immunrendszerét, ami potenciálisan csökkenti számos „modern” betegség, például az allergia és az asztma előfordulását.

Mit tehetnek a döntéshozók?

1. A fák beépítése a várostervezésbe: a városi faültetési és -fenntartási programok beépítése a fejlesztési tervek és területrendezési előírások a fák lombkoronájának megőrzése és bővítése érdekében, ami a biológiai sokféleség és a városlakók számára most és a jövőben is előnyös.
2. Egészségügyi hatásvizsgálatok elvégzése: számszerűsítsék az egészségügyi előnyöket és értékeljék a zöld infrastruktúra és a városi erdők helyreállításával kapcsolatos projektekből származó egészségügyi megtakarításokat, hogy igazolják a fák védelmére és a faültetési kezdeményezésekbe történő beruházásokat, különösen a kevésbé kiváltságos területeken.
3. A közösségek felvilágosítása és bevonása: a városi fák hosszú távú egészségügyi előnyeinek tudatosítása oktatási kampányok és közösségi kezdeményezések révén.
4. Ágazatok közötti együttműködés: a különböző kormányzati szervek, nonprofit szervezetek, közösségi csoportok és magánérdekcsoportok közötti partnerségek előmozdítása az erőfeszítések összehangolása és a városi faültetési és -fenntartási projektek forrásainak mozgósítása érdekében, a közegészségügyi intézkedések és erőfeszítések részeként.

Szerző: Matilda van den Bosch

szerk/ford: Tóth János, forrás: EFI

– A korábbi évek sikere alapján Farkas Attila alpolgármester kezdeményezésére ebben az évben is elindult az önkormányzat „Zöldebb Egerért! – Fogadj Örökbe egy fát!” programja, melynek célja, hogy az egri lakókat, lakóközösségeket a környezetükben lévő fák, fás szárú növények ültetésére, gondozására ösztönözzék – tette közzé az önkormányzat.

Az önkormányzat a program keretében 2022-ben összesen 94, 2023 tavaszán összesen 221 növény, 2023 őszén pedig összesen 120 növényt juttatott el a város különböző részeire. Idén is sokan csatlakoztak a kezdeményezéshez, a jelentkezők összesen 618 növényt igényeltek. A héten az Agria Speciális Mentő és Tűzoltó Csoport segítségével 34 fa, 557 cserje és 27 örökzöld sikerült kiszállítaniuk.

forrás: HEOL

Örökzöld cserjékkel és nyáron virágzó dús évelőkkel ültetik be a Fő utcai kör alakú ágyásokat.

Mintegy háromszáz fát és közel háromezer új cserje is kerül a fehérvári közterületekre az elkövetkezendő hetekben. „A belvárosi növényágyakban végzünk frissítést, ugyanis voltak már olyan díszcserjék, amik elöregedtek – díszértékük nem volt teljes értékű – ezek állományát frissítjük. Illetve nyáron hosszan virágzó évelőket is ültetünk a Fő utcai virágágyakba, ezeknek a beültetését végezzük a napokban. Az ősz folyamán pedig hagymás évelőkkel is gazdagítottuk az ágyásokat, úgyhogy ezeknek is hamarosan látszik majd az eredménye” – mondta el a Fehérvár Televíziónak, Homoki László, a Városgondnokság kertészeti divízióvezetője. 

Összesen mintegy 50-60 helyszínen ültetnek városszerte új fákat és bokrokat.

A Fő utcai bültetések tervezésénél ügyeltek arra is, hogy ne csak tavasszal és nyáron, hanem télen is mutatósak maradjanak az ágyások.

„Az volt a cél, hogy hosszabban virágzó, vegyes színeket adó dísznövények legyenek az ágyásokban, és némi örökzöld is, melyek télen is adnak valamilyen díszértéket, hogy ne csak a kopár utca látszódjon a hideg évszakban az ágyásokban” – magyarázta a koncepciót a kertészeti divízióvezető. 

Nemcsak a Fő után, a Palotavárosi tavaknál, továbbá a  III. Béla király téren, a Gáz utcában és a Lövölde utcában is zajlik a munka.

Változatos méretű és fajtájú fákat ültetnek a kertészek. A cserélendő fajtáknál a többi egyedhez igazodva választottak növényt a faiskolai készlethez alkalmazkodva. Az új fák ültetése mellett cserélik a korábban kiszáradt egyedeket, és a korai fagyok miatt ősszel elmaradt faültetéseket is most pótolják a Városgondnokság szakemberei. 

forrás: FMC

– Megbeszéltük a tegeződést, szóval: hogyan és miért csatlakoztál az alapítvány munkájához, kitől hallottál a 10 millió Fáról?

Franci édesapjával voltam jóban (Hervai Franciska főkoordinátor – a szerk.), ő alapította és vezette a 22. kerületi keresztény értelmiségiek körét. Amúgy tősgyökeres pesti vagyok, ’82-től pedig 22. kerületi lakos. Sokat jártunk szervezetten kirándulni, jó kis közösség volt, innen az ismeretség. A természet szeretete a kirándulásokon erősödött fel bennem, na meg a kert miatt, hiszen családi házban lakunk, kell, hogy legyen valami affinitása az embernek a kertészkedéshez. Az eredeti szakmám egyébként elektroműszerész, de emellett is fúrtam-faragtam egész életemben. Talán nem véletlen, hogy a 10 millió Fánál is én lettem a mindenes. Az alapítványi tevékenységem Iván (Bojár Iván András, az alapítvány vezetője – szerk.) tanyáján indult el az első országos találkozón. Egy héttel korábban odamentem Balaton-felvidékre, és segítettem az előkészületekben: falazni is kellett, meg villanyt csiholni a pajtában.

– Hogyan neveznéd magad?

Segítő vagyok – fogalmazzunk így. Igyekszem minél több ültetésre kijárni, ehhez szállítani is kell, például a locsolási eszközöket. Amikor megvették a kisteherautót, arra fel kellett építenünk a tartályokat, összekötni a szivattyút. Hetente többször is járok locsolni, közben a javításokat is én végzem és mellékesen szerszámokat is készítek. Vettünk például hegyesásókat, de elég drága beruházás volt, így amikor megkérdezték: ’Dénes, nem tudnál csinálni néhányat?’, akkor nekiálltam. Hat már készen van, de vérszemet kaptam, úgyhogy vettem újabb anyagot, lesz mit csinálni télen… Amikor kell, a pakolásba is besegítek, legutóbb 200 darab zsákos csemetét rakodtam, meg trágyát. Persze mindig mondják, hogy kíméljem magam, aggódnak, hogy bírom-e szusszal.

– Ezen a ponton meg kell kérdeznem: hány éves vagy?

75 évesen valószínűleg én vagyok a legöregebb tag a 10 millió Fánál. Jól álcázom magam (nevet). Azt hiszem a genetikai örökségemnek is sokat köszönhetek, a papám is kertészkedett míg élt, és van két nővérem is, az egyikük húsz évvel idősebb nálam. Szóval, remélem, én is hosszú ideig csinálhatom még.

– Ahogy beszélsz, abból kiderül, hogy a napi munka és a család mellett mindig szükséged volt tartozni valahová. Mit ad neked ez a közösség?

Nagyon sokat jelent! Egyrészt mert fiatalokkal vagyok együtt, és nagyon szeretem, ha a közelemben vannak és hogy még szóba állnak velem. Másrészt mindig a lakosságot szolgáltam a munkámmal és most is ezt teszem. Társas lény vagyok, társasági ember voltam mindig, amibe a nejem már nem nagyon kapcsolódik be, nekem viszont nagy szükségem van rá. Úgy érzem, a többiek jó szívvel állnak hozzám, és ez jól esik. Miért ne legyek önző ennyire? A 10 millió Fa közössége pedig új távlatot is adott az életemben. Olyan embereket ismerek meg, akikkel nem találkoztam volna, és mellékesen teszünk is valamit. A faültetés értelmes cselekedet, jövőbe mutató történet. Majd talán elismerik az unokák…

– A családod, a gyerekeid elismerik, amit csinálsz?

Inkább aggódnak, hogy megerőltetem magam. Van két fiam, egy lányom, és egyelőre csak egy unokám. Fel van nekik dobva a labda, de nem mozgatta még meg őket az én elszántságom. A nagyobbik fiam azért néha besegít pakolni, talán a kisebbik is eljön egyszer velem. Ő az egyetemen zöldkörös, vannak fenntarthatósággal kapcsolatos gondolatai, vegetáriánus is lett pár éve, szóval, remélem, előbb-utóbb bekapcsolódik.

– Te mindenképpen túlteljesítetted már azt, hogy egy ember az életében ültessen el legalább egy fát…

Igen, ezt elmondhatom, még ha nem is ez a fő tevékenységem, mert az ásást azért szívesen másra hagyom már. De az otthoni kertünkben is sokat próbálkoztam. Három barackfát már korábban elültettem, de sajnos kiszáradtak, remélem a legutóbbi, amit az alapítványtól kaptam, megmarad. Az a gond, hogy csákánnyal kell a földet kivájni, mert nagyon köves nálunk a talaj, így a gyökerek nem tudnak elég mélyre menni. Több fám is kipusztult emiatt, pedig volt sok barackfám, egy olyan rózsabarack is, amiben megeredt egy mandulaág. Ültettem meggyfákat és diót, szerencsére ezek élnek. A saját kertemben próbáltam ki az első cölöpverőt is, amit én csináltam az alapítványnak. Amerre járok, gyűjtöm a csöveket, eldobott, másnak értéktelen anyagokat. Halmozódtak is nálunk, kaptam érte fejmosást, de most legalább jól jött. Ötven kiló vashulladékot használtam fel belőlük a cölöpverőkhöz.

– Nagyon szerényen beszélsz arról a tevékenységről, amit a 10 millió Fával együtt végzel. Büszke vagy magadra, hogy ennyi idősen is kiveszed a részed a kemény munkából?

Régen úgy mondták: az úttörő ahol tud, segít. Ma is így vagyok ezzel. Nem tudok ölbe tett kézzel ülni, fontos, hogy tegyek valami hasznosat, és jól esik, ha visszaigazolják ezt. Ma például megszereltem a szomszédasszony konyhai robotgépét. Beteg a keze, neki létkérdés ez a gép, és nagy nehezen sikerült meghegesztenem. Jól esett, amikor láttam az örömét.

– A faültetés, az alapítványi segítő munkád még ennél is távolabbra mutat. De mindez ennyire természetes számodra?

Így nőttem fel. Persze nemcsak a segítés a fontos, hanem a megjavítás is. Csaknem hét évtizede ezt csinálom, igaz, korábban rá voltam kényszerítve. Most viszont a környezet kímélése kényszerít erre. Felháborít a túlfogyasztás-mánia, mennyi anyag, mennyi energia megy el. Bűn az ilyen mértékű pazarlás. Én mindig inkább megjavítom az elhasznált, rossz dolgokat. Teszem, amíg lehet. Ez egy érzék: újrateremteni a dolgokat.

– Van kedvenc fád?

Volt egy. Balatonakarattyán a 400 éves Rákóczi szilfa. Tizenöt évesen annak a tövében pihentünk meg az unokatestvéremmel, amikor körbetekertük a tavat. A hatvanas évek végén sajnos kiszáradt. De nagyon szeretem a fűzfát, gyerekkori emlék kapcsolódik ehhez is. Almádiban töltöttem a téli szünetet egy rokonomnál, és nagyon szép volt, ahogy a parti ágak belógtak a vízbe, ami befagyott. Sokszor nyaraltam is arrafelé, az ottani parti fűzfasor a kedvencem.

– Nagyon aktív életet élsz. Mit gondolsz, meddig lesz kedved kijárni ültetni?

Ameddig bírom. Van ugyan néhány ízületi problémám, és mostanában megfigyeltem, hogy ebéd után lefeküdnék szunyókálni is kicsit. Ez azonban lehetetlen egy-egy ültetésnél. Ott ezt nyilván nem tehetem meg, de egyelőre visz a lendület!

forrás: VULKÁNFolyóirat