Korábban ott illegális kakaótermesztés folyt (az országból származik a világ kakaóbabtermésének közel a fele), de egy ideje felhagytak vele. A kutatók azt tapasztalták – számoltak be a francia Le Monde napilapnak –, hogy két évtized alatt, mindenféle emberi beavatkozás nélkül, 80 százalékosan helyre tud állni egy őserdő struktúrája, életközösségének szaporodóképessége és növényeinek sokszínűsége, miközben az ott maradt kakaócserjék haldokolnak.

Ez a gyorsaság csak részben magyarázható a mérsékelt klímánál melegebb és nedvesebb éghajlat ösztönző hatásával. Mint az egyik kutató, Bruno Hérault elmondta, nagy szerepet játszanak benne a természetes „magbankok”, vagyis a korábban a területen élt növények földben megbúvó magvai, amelyeket nem tudott elpusztítani a mezőgazdasági termelés, és sokat számít az állatok közreműködése is.

Megfigyelték, hogy a legnagyobb fák termeszvárakon vagy azok mellett nőnek, mivel ezek a rovarok alaposan átforgatják a talajt, és segítik az ásványi anyagok felszínre kerülését. A denevérek és a madarak pedig sokat tesznek a magvak szétterítéséért.

A legnehezebb épp a háborítatlanság biztosítása: a Magyarországnál három és félszer nagyobb Elefántcsontparton az elmúlt 60 évben az erdőségek négyötödét irtották ki az intenzív és sokszor illegális kakaótermesztés miatt, ezért sok helyen fegyveres erdészek vigyáznak a fák nyugalmára.

forrás: greenfo