A hétvégi ültetés, amibe a civil lakosságot is bevonták, a terület nemes nyárfás erdejének erdészeti átalakításához kapcsolódik, amelynek során első ütemben négy hektáron alakul át az idegenhonos nemesnyár faállomány őshonos fafajokból álló, elegyes erdővé, összesen mintegy 25 000 darab őshonos fa- és cserjefaj elültetésével. 

A területen lévő nemesnyár faültetvénnyel az egyik fő probléma, hogy a fafaj rövid életciklusa miatt a teljes megújítása elkerülhetetlen, és mindenkinek sokkal kedvezőbb az a megoldás, ha a drasztikus tarvágás helyett egy fokozatos, ütemezett erdőátalakítás valósul meg. A LIFE Biodiverz Város projekt ezt teszi lehetővé, a folyamatos ültetések eredményeként egy ellenállóbb, fajgazdagabb, elegyes erdő jön létre mintegy 15 őshonos fa és cserjefaj visszaültetésével. A fafajok között kiemelt szerepet kap a szürke és fekete nyár, valamint a fűz, éger, juhar, kőris és tölgy, illetve olyan cserjék, mint a galagonya vagy a vadrózsa. A faállomány természetes záródása 5-10 éven belül fokozatosan helyreáll, és hosszabb távon egy sokkal változatosabb, klímareziliens erdő fejlődik ki.

Azaz a beavatkozások nem csupán természetvédelmi, hanem klímaalkalmazkodási szempontból is fontosak: cél, hogy a terület jobban őrizze a vizet (ez elmúlt év országos asztálytérképét nézegetve rémisztő eredményeket láthatunk), ellenállóbbá váljon a szélsőséges időjárási eseményekkel szemben, és olyan élőhelystruktúra alakuljon ki, amely hosszú távon is fenntartható.

A projekt keretében 2025 őszén első körben négy hektár faállomány átalakítása kezdődött meg, majd a következő években további 2 + 3 hektár alakul át, míg a jelenlegi faállományban meglévő őshonos és egyéb értékes elegyfajokból álló három hektáros terület megőrzésre kerül.

Egy természetvédelmi és erdőgazdálkodási léptékben átmenetinek számító, 15 éves megújulási időszakkal érdemes számolni, amikortól már ismét egy természetes (elegyes, legalább 10-15 őshonos fa és cserjefajból álló, vegyes korösszetételű és szerkezetű) erdő érzete lesz a területnek. A projekt hozzáadott értéke, hogy a természetvédelmi beavatkozások hatására a talajvízszint emelkedni fog, az erősebb vízborítottság pedig gyorsítani fogja a fák növekedését is.

A beavatkozások területén meglévő természetes újulat és az ültetett csemeték lombkoronája várhatóan 5-7 éven belül ismét bezárul, egy ökológiailag sokkal stabilabb és magasabb biodiverzitású erdőt létrehozva. Ezt az átmeneti időszakot követően az ökológiai funkciók – mint a hőmérséklet-szabályozás, a páratartalom fenntartás és a szél elleni védelem – visszaállnak a lakosság által megszokott szintre, azonban már egy olyan sokkal természetesebb erdő formájában, mely hosszú távon képes az erdő ökológiai és rekreációs értékeit biztosítani. 

A márciusi ültetésen a Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei egy kb. 0,5 hektáros területet készítettek elő kifejezetten lakossági ültetésre. A helyszínen több erdész szakember segítette a résztvevőket, hogy mindenki megtanulhassa a helyes ültetési módszereket. Ez az alkalom nemcsak önkéntes munka, hanem közös élmény is volt: bárki elültethetett néhány vagy akár több tucat facsemetét az új, ellenálló és fajgazdag erdőben. A program során első kézből ismerhették meg a résztvevők a természetvédelmi célok hátterét és szakmai szempontjait is.

Fontos hangsúlyozni, hogy a Mocsáros természetvédelmi terület erdészeti átalakítását részletes erdészeti és természetvédelmi felmérés előzte meg, amely egyrészt a meglévő és megőrzendő értékek pontos megismerését, valamint a munkálatok tervezéséhez szükséges adatgyűjtést szolgálta.

Az eseményt Budapest Főváros Önkormányzata, Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő NKft., és a Pilisi Parkerdő Zrt. szervezte, a közösségi erdőtelepítésen az Aquincum-Mocsáros Egyesület, a LIFE Biodiverz Város projekt regisztrált önkéntesei és helyi lakosok, természetkedvelők vettek részt. 

Az erdőtelepítés a LIFE Biodiverz Város projekt keretében, az Európai Unió támogatásával valósult meg.

forrás: ÉnBudapestem

Nagy István agrárminiszter a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (2) bekezdés 3. és 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 54. § 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendelte el: védetté nyilvánították az Imrehegy-kiskunhalasi homokbuckák természetvédelmi terület elnevezéssel az 1. mellékletben meghatározott, összesen 225,93 hektár kiterjedésű területet.

A védetté nyilvánítás célja a Duna–Tisza közén az Illancs jellegzetes, természeteshez közeli állapotban fennmaradt tájrészletének és azon belül elsősorban

a) a futóhomok és a lösz természetes felszínformáinak mint tájképi szempontból is jelentős földtudományi
természeti értékeknek,

b) a természetes homokiélőhely-együtteseket reprezentáló élőhelyek, különösen a zárt homoki sztyepprétek,
az évelő nyílt homoki gyepek és a borókás-nyárasok maradványainak,

c) a védett és fokozottan védett fajok, különösen a tavaszi hérics (Adonis vernalis), közönséges csikófark
(Ephedra distachya), homoki kikerics (Colchicum arenarium), homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria)
állományainak hosszú távú megőrzése, fenntartása.

Az Imrehegy-kiskunhalasi homokbuckák természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervét a 2. melléklet tartalmazza. Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Ezeket nem árt tudni

Fokozottan védett természeti területen lévő erdőben erdőgazdálkodási beavatkozás csak a természetvédelmi kezelés részeként végezhető. Védett természeti területen lévő erdőben kerülni kell a teljes talaj-előkészítést és a vágásterületen az égetést. Védett természeti területen erdőtelepítés kizárólag őshonos fafajokkal, természetkímélő módon és a termőhely típusra jellemző elegyarányoknak megfelelően végezhető! A területen mező- és erdőgazdasági géppel történő munkavégzés csak napkeltétől napnyugtáig lehetséges. A rendelet teljes terjedelmében itt érhető el.

forrás: AgrárSzektor

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy természeti örökségünk a hazánk több mint ötödét kitevő védett természeti és Natura 2000 terület. Az elmúlt 10 évben soha nem látott mértékben hajtottak végre természetvédelmi beruházásokat. A több mint 80 milliárd forint összértékű, döntően nemzeti park igazgatóságok által megvalósított 323 egyedi fejlesztés révén összességében több mint 300 000 hektáron javítottuk, illetve javítjuk az élőhelyek állapotát – emelte ki Nagy István.

A miniszter a hortobágyi nemzeti parkkal összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy az igazgatóság a 2014-ben elindult és 2023-ig futó Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében 9 kiemelt természetvédelmi fejlesztést kezdett el mintegy 6 milliárd forint támogatás felhasználásával. Ennek eredményeként összesen több mint 5000 hektárnyi védett természeti területen javulnak a természeti értékek megőrzésének feltételei. Hozzátette, az igazgatóság működési területén olyan kiemelkedő jelentőségű élőhelyek találhatók, mint például a nyírségi lápok, a Tiszakürti Kis-Tisza, a Hortobágy, a Nagykunság és a Felső-Tisza-vidék vizes élőhelyei. Ezeken a területeken három kiemelt beruházást valósíthatnak meg még az idén, melyek következtében 1373 hektáron javulhat a vizes élőhelyek állapota. Emellett biztosított lesz a vízvisszatartás, a természetvédelmi célokat szolgáló vízkormányzás lehetősége, segítve az ezekhez az élőhelyekhez kötődő fajok, mint a vöröshasú unka, a négylevelű mételyfű, a kisfészkű aszat, a sztyepplepke, vagy számos vízimadárfaj állományainak megőrzését. Ezáltal nem csak ezen fajok számára javulnak az életfeltételek, hanem közvetetten az itt élőké is, hiszen egy terület megfelelő vízháztartása és a biodiverzitása teremti meg az ember számára is a szükséges gazdálkodási és létfeltételeket – fejtette ki a tárcavezető.

A miniszter kitért arra is, hogy az elmúlt tíz évben csaknem másfélszeresére nőtt a védett természeti területek kezelésében kulcsfontossággal bíró nemzeti park igazgatósági haszonállatok egyedszáma. Az olyan őshonos állatok mint például a  magyar szürke szarvasmarha és a magyar házi bivaly állománya 2018-ra meghaladta a 14 ezres egyedszámot, amely 2010-hez viszonyítva 45% feletti növekedést jelent.

forrás: AM Sajtóiroda