Nem a lucfenyők a probléma, hanem az öreg fák

Dr. Carsten Merforth, a Német Faipari Szövetség nyersfa-munkacsoportjának (AGR) szóvivője a következőképpen kommentálta a szövetségi mezőgazdasági minisztérium 2024-es erdőállapot-felmérésének eredményeit:

„A legfrissebb erdőállapot-jelentésből kitűnik, hogy az erdőinknek a klímaváltozás következményeihez való alkalmazkodásához elengedhetetlen az aktív erdőgazdálkodás. Az erdőkben mára már több a beteg fa, mint az egészséges, és a száraz évek után nem látszik a helyreállás. Az adatok azt mutatják, hogy nem csak a tűlevelűek érzékenyek a klímaváltozás következményeire. A lombhullató fák koronája még a tűlevelűekénél is jelentősen ritkább.”

A legfrissebb németországi erdőállapot-felmérés itt található (német nyelven, 11 MB).

Az erdőkben emellett az öregedés jelei is láthatók. Az erdőállapot-jelentés adatai azt mutatják, hogy az öreg fák a fiatal fákhoz képest lényegesen gyakrabban és súlyosabban károsodnak.

„Ahhoz, hogy erdőinket a jövő generációi számára is megőrizhessük, ezért következetesen meg kell fiatalítanunk őket, és sürgősen át kell alakítanunk őket vegyes állományúvá és éghajlatváltozásnak ellenálló fafajokká” – folytatja Merforth.

„Ezeknek az állományoknak legalább 50 százalékban tűlevelű fákból kell állniuk. Csak a tűlevelű fák megfelelő arányával, mint a fenntartható házépítés legfontosabb anyagával, amely messze a legnagyobb faanyag-felhasználó, tudnak az erdők pozitív éghajlati hatásai teljes mértékben kibontakozni. Minden köbméter fa körülbelül 0,3 tonna szén-dioxidot tartalmaz, amely évtizedekig megmarad olyan termékekben, mint a faházak vagy a bútorok. Ha a fa helyettesíti az energiaigényes anyagokat, mint a cement vagy az acél, akkor jelentősen csökkennek az ezeknek az anyagoknak a gyártása során keletkező üvegházhatású gázok kibocsátása, és a szén-dioxid hosszú távon megkötődik.”

A tanulmány előszava

Németország erdőország. Az erdők jellemzik a tájakat, és fontos funkciókat töltenek be az emberek, a természet és az éghajlat számára. Az erdők például szabályozzák az éghajlatot és szén-dioxidot tárolnak. Számtalan állat- és növényfajnak nyújtanak egyedülálló élőhelyet, és így biztosítják a biológiai sokféleséget. Számunkra, emberek számára az erdők fontos védelmi funkciókat töltenek be, és fontos fa- és nyersanyagszállítóként hozzájárulnak országunk jólétéhez.

De hogyan állnak erdeink? Erdőink egészségi állapota még mindig aggodalomra ad okot. Sajnos a 2024-es erdők állapotfelmérése nem ad figyelmeztető jelzést. Erdőink folyamatos stressznek vannak kitéve. Az erdei fák koronaállapota az erdő egészségének fontos mutatója. Ez 2024-ben nem javult jelentősen az előző évhez képest. A tavalyi viszonylag kedvező időjárási viszonyok ellenére a károk továbbra is magas szinten vannak. Különösen az idősebb fákat érinti a jelentős koronaritkulás.

Az eredmények újabb ébresztőt jelentenek. Cselekednünk kell, és életképesebbé és stabilabbá kell tennünk erdeinket. Ez azt jelenti, hogy támogatnunk kell az erdőtulajdonosokat a szükséges erőfeszítésekben, és nem szabad további bürokráciával akadályoznunk őket. Be kell fektetnünk a kutatásba és meg kell erősítenünk a tudásátadást. És végül, de nem utolsósorban meg kell erősítenünk az erdőgazdálkodást, mert az erdőhasznosítás és az erdőátalakítás aktív klímavédelmet jelent.

Az Erdők Állapotfelmérése 2024 jelenlegi eredményei azt mutatják, hogy az erdők éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodása továbbra is fontos feladat az erdők fejlesztése és megőrzése szempontjából. Ez a kiadvány részletesen bemutatja az Erdőállapot-felmérés 2024 eredményeit. Az országos felmérés az erdők környezeti állapotfelmérésének része, és évente kerül elvégzésre.

Szeretnék köszönetet mondani az adatokat a helyszínen összegyűjtő szövetségi államoknak és a Thünen Intézetnek az országos elemzésért.

Informatív olvasást kívánok! Üdvözlettel
Alois Rainer, a német Bundestag tagja, Mezőgazdasági, Élelmezési és Belügyi szövetségi miniszter

AGR

A Fraunhofer Institute for Industrial Mathematics (ITWM) kutatói a Thünen Intézettel szoros együttműködésben fejlesztik ki az automatikus képfelismerő rendszert a fafajok deklarációinak nagyszabású ellenőrzésére. A gépi tanulást alkalmazó mesterséges intelligencia célja, hogy a növekvő számú ellenőrzési megbízások miatt tehermentesítse az ellenőrzést végző személyzetet.

A projektben a kutatók kezdetben a lombosfákra, különösen a világszerte cellulózgyártás céljából termesztett ültetvényfákra összpontosítanak. A mesterséges intelligencia segítségével meghatározhatóak a fafajok a különböző szerkezetű, alakú és méretű sejtjeik alapján.

A Fraunhofer ITWM tudósai a Thünen Intézet hatalmas faanyaggyűjteményéből származó referenciapreparátumokkal addig képzik a neurális hálózatokat, amíg a mesterséges intelligencia önállóan képes azonosítani és osztályozni a fafaj jellegzetes tulajdonságait, és így felismerni az ismeretlen minta mikroszkópos képén található fafajt. Minden egyes fafajt, például nyír, bükk vagy nyárfa, külön-külön betanítanak.

szerk/ford. Tóth János, forrás: ThünenInstitute

A faépítési aránya a lakóépületeknél 18,6 százalékról 20,4 százalékra nőtt a 2021-es jelentéshez képest, míg a nem lakóépületeknél 19,6 százalékról 20,8 százalékra. A fát különösen gyakran használják a mezőgazdasági épületek építésénél, ezt követik a szállodák és éttermek, valamint az egylakásos családi házak.

A legfrissebb jelentés adatai ráadásul meglehetősen óvatosak; az éghajlati válság és a koronavírus-járvány utóhatásai továbbra is kihívások elé állítják az erdészeti és faipari ágazat szereplőit.

„A kulcsszámok az aktuális fejleményeket tükrözik. És ismét hangsúlyozzák a Charta-összefogás céljainak sürgős szükségességét: a társadalmi-ökológiai átalakulást csak akkor lehet érdemben kezelni, ha minden érdekelt fél összefog” – magyarázza Dr. Jan Lüdtke, a Charta a fáról 2.0 koordinátora a Thünen Fakutató Intézetben.

Az erdőkárosodás az éghajlatra gyakorolt hatás csökkenéséhez vezet

Az egyik legfontosabb változás a 2021-ben közzétett legutóbbi kulcsadatokról szóló jelentéshez képest az, hogy az erdők éghajlati hatása a korábbi évekhez képest némileg csökkent. Az éghajlati hatás egyrészt a CO2-megkötéssel és a szén-dioxid-tárolással összefüggő fák növekedésének, másrészt az erdőből történő fakivonásnak köszönhető.
Az éghajlattal összefüggő erdőkárok következtében megnövekedett fakivágások és az idős faállományok növekvő aránya miatt – a 60 évnél fiatalabb fák bizonyítottan a legnagyobb arányban kötik meg a CO2-t hektáronként és évente – az erdők éghajlati hatása 2021 óta enyhén csökkent.

A megnövekedett kalamitos fa mennyiségével párhuzamosan a hazai faanyagból készült, anyagilag hasznosított fatermékek klímahatása is némileg csökkent. A fa épületszerkezetekben és tartós termékekben történő anyagában történő felhasználása a szén-dioxid-megkötés növekedéséhez vezet. Ha az anyagként felhasznált fa aránya csökken – például a kálváriafával szemben támasztott minőségi követelmények miatt -, akkor a fatermékraktár éghajlati hatása is csökken. A számok azonban még mindig az elmúlt tíz év átlaga felett vannak.

A faanyag felhasználásának enyhe csökkenése

A kitermelt hengeresfa mennyisége 2022-ben 84,7 millió köbméter volt, a keménylombos hengeresfa aránya 21 százalék. A 2010-es évhez képest mind a fenyők, mind a keménylombos hengeresfa felhasználása enyhén csökkent. Míg az anyagként felhasznált tűlevelű hengeresfa aránya a vizsgált időszakban kismértékben, 79-ről 84 százalékra nőtt, addig a keménylombos hengeresfa anyagként történő felhasználása ugyanebben az időszakban kismértékben csökkent, ami a keménylombos hengeresfa faalapanyag-iparban történő felhasználásának csökkenése miatt következett be. Az import aránya továbbra is alacsony, és 2019 óta jelentősen csökkent.

Alacsonyabb bruttó hozzáadott érték és forgalom stabil foglalkoztatás mellett

Az összeállítás szerint a faipari szegmensben a bruttó hozzáadott érték és a forgalom is csökkent, amelyek többéves növekedés után 2018 óta csökkennek. A 2021-es évhez képest azonban a forgalom a vizsgált időszakban stabil maradt. Az építőiparban és a fakereskedelemben még nőtt is a forgalom.
A foglalkoztatottak száma nem változott.

A szakképzett munkaerő hiánya továbbra is kihívást jelent

A klaszter egészében a munkaerőpiacon és a szakképzésben betöltetlen álláshelyek átlagos betöltési ideje tovább emelkedett. Németország összes gazdasági ágazatához képest jelentősen az átlag felett voltak, különösen az építőiparban és a faiparban.

Háttérinformációk:

A Faanyag Charta 2.0 a fenntartható erdőgazdálkodásból származó fa felhasználásával kapcsolatos fellépés és a kapcsolódó szociális párbeszéd folyamatának keretét képezi, amely a fa felhasználásáról, mint az éghajlatvédelemhez, az erőforrás-megőrzéshez és a vidéki területek megerősítéséhez való hozzájárulásról szól.

A Thünen Intézet által készített és az FNR által kiadott jelentés letölthető (FNR: Mediathek – Charta für Holz 2.0: Kennzahlenbericht 2023 Forst & Holz) a Charta für Holz 2.0 weboldalról.

szerk/ford: Tóth János, forrás: FNR

A Teraszépítési Szemináriumot a Thünen Intézet közvetlen szomszédságában lévő „Alt Lohbrügger Hof”-ban tartották. Az üzleti, tudományos és kutatási előadásokat tartalmazó program mellett a személyes találkozók és a szakmai eszmecsere is a középpontban állt. „Különösen a hálózatépítés szenvedett sokat az elmúlt években a világjárvány okozta korlátozások miatt” – mondta Florian Zeller, a rendezvény szervezője.

A rendezvény a Thünen Intézetben „fafajok nagyítóval történő azonosításával” kezdődött. Ezt követően a szemináriumon előadást tartott Dr. Gerald Koch (fafajok teraszépítéshez – vizsgálatok, szakértői vélemények és vizsgálatok), Prof. Dr. Christian Brischke (A fából készült teraszok élettartama – a vásárlói elvárások és a valóság), Uwe Romstedt és Thomas Wilper (Az ördög a részletekben rejlik: a tetőteraszok tervezése és kivitelezése), Werner Mangold (Bambuszteraszok – termékek, projektek, panaszok), Claudia Koch (Éljen a fából készült terasz – új kutatási eredmények az építésről és a gondozásról), Franz-Xaver Kraft (Teraszdeszkák importálása – tartsa be a kellő gondosságot!) és végül Michel Kahrs (Teraszdeszkák sikeres online kereskedelme).

szerk/ford: Tóth János, forrás: GD Holz 10-22