Minél többen induljanak el otthonról, és ostromolják meg Magyarország hegycsúcsait – ez a pályázat nem titkolt célja. A természetben túrázni, kerékpározni nem csak a testnek egészséges, de az emberi lelket is megnyugtatja, főleg ha olyan csodáknak lehet szemtanúja, mint egy hegyek fölötti naplemente, a rajokban szálló madarak egy tó fölött vagy éppen egy kilátó falára festett freskó.

Itt tudsz szavazni!

Gloriette kilátó (Fertő tó)

A környék kastélyainak méltó társa a klasszicista torony. Ha körbenézel, a Fertő táj számos csodáját megfigyelheted közel s távol.

Thuróczy Lajos-kilátó / Galya-kilátó (Mátra)

Az ország második legmagasabb pontján áll az átkeresztelt kilátó, amelyben bivakszállást is foglalhatsz.

Gortva-Jójárt-kilátó (Mátra)

A Mátra egyik legújabb, és az ország egyik legegyedibb kilátója. Nem csak a tetejéből látható táj gyönyörű, de a belső falain található freskók is.

Kömpe Szeme kilátó (Őrség)

Szalafőnél, az Őrség szívében áll a különleges nevű fatorony. A földszinten hintába ülve merenghetsz, felmászva a hullámzó tájat csodálhatod.

Zengő-kilátó (Mecsek)

A Mecsek tetején áll ez a mesébe illő nevű kilátó. A betontornyot fakeret burkolja, így nem csak a kilátás dicséri a természetet, de az épület is belesimul a tájba.

Szár-hegyi kilátó (Bakony)

Vár állott, most kőtorony. Az egykori erőd helyén a Bakony talán legmasszívabb kilátója áll, ahonnan jó időben akár az Alpok kétezreseit is kiszúrhatod.

Lábasház-kilátó (Tisza-tó)

A kilátót és körülvevő épületeit 130 cölöp tartja. Az erős lábakon álló építményből a Tisza-tó folyton változó világát lesheted meg.

Julianus-kilátó (Börzsöny)

A Hegyes-tetőn álló kilátóból, mint egy középkori vár bástyájából figyelheted a Dunakanyar nyugalmát és a Börzsöny ormait.

Megyer-hegyi kilátó (Tokaj-Hegyalja)

A malomkőbánya tengerszemétől pár száz méterre áll a kilátó. Innen láthatod a Bodrog árterének síkját és a Tokaj környéki hegyeket egyaránt.

Csere-hegyi kilátó (Balaton)

A különleges vörös kőházra még egy faszerkezetet is felhúztak, hogy hibátlanul élvezhesd a kilátást a Balatonra és a Tihanyi-félszigetre.

forrás: AktívKalandor

Thuróczy Lajos születésének 100. évfordulóján, augusztus 28-án egykori turistatársai, családtagjai és az MTSZ képviselőinek jelenlétében megemlékezést tartottak a rákospalotai köztemetőben lévő sírjánál, majd a Lokálpatrióták a XV. kerületét Egyesület kezdeményezésére felavatták az emléktábláját a Magyarok Nagyasszonya templomnál. Augusztus 30-án Galyatetőn folytatódott a centenáriumi ünnepség-sorozat: egy rövid közös túra után került sor a turistatérképeken eddig Galya-kilátó néven szereplő torony átkeresztelésére.

Ennek alkalmából az MTSZ részéről az elnökség egyik tagja, Tömördy Szabolcs, a tulajdonos Egererdő Zrt. vezérigazgatója, Dobre-Kecsmár Csaba, a család képviseletében pedig Wolf Richárd idézte fel Thuróczy Lajos tevékenységét és emlékezetét, majd Dobák Gábor plébániai kormányzó megáldotta a kilátót.

Az épület lábánál az MTSZ elhelyezett egy tájékoztató táblát is, amely röviden ismerteti Thuróczy Lajos munkásságát és a kilátó történetét, illetve az Országos Kéktúra közeli irányító tábláin is kicserélték a torony nevét Thuróczy Lajos-kilátóra.

A Galya-tető tömbjének legmagasabb pontján még 1934-ben, egy korábbi fatorony helyére épült meg az a 17 méteres kilátó, amit 2015-re, a Magyar Természetjáró Szövetség konzorciumvezetésével, az Egererdő Zrt. beruházásában felújítottak, és 13 méterrel megmagasítottak.

A rangos építészeti díjakkal jutalmazott modernizáció keretében a torony külsejére egy fel- és egy levezető acéllépcső épült, a belsejében pedig három, éjszakázásra alkalmas, minimalista „bivakszobát” alakítottak ki.

Csaknem 1000 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő teraszáról az ország egyik legszebb kilátása nyílik: a Mátra mellettünk hullámzó hegyein, a szemközt magasodó Kékesen túl a Karancstól a Bükk-fennsíkig pásztázhatjuk végig a horizontot, és feltűnnek a Felvidék hegységei, köztük tiszta időben még a Magas-Tátra is.

A kilátó egyben annak az Országos Kéktúrának az egyik leglátványosabb pontja, amelynek a Budapesti Lokomotív Sportkör Természetjáró Szakosztályának tagjaként az 1950-es évek elején alapítói közé tartozott Thuróczy Lajos is.

Az 1925. augusztus 28-án született, és 2021-ben 96 évesen elhunyt „Lajos bácsi” a hazai turistaélet meghatározó alakja volt.

Bár 1952-ben ő nyerte meg a magyar tájékozódási versenyzés történetének első egyéni bajnokságát, és eleinte a „Lokó” összes tevékenységében részt vett, 1958-ban ő lett az ország első „hivatásos turistája”, amikor elfogadta az akkoriban a sporthivatalhoz tartozó Magyar Természetbarát Szövetség irodavezetői, titkári posztját.

Innentől egész életében a túrázók közösségét szolgálta, és nem sokat törődött a saját teljesítéseivel, minősítéseivel. 2011-ben megjelent életrajzi könyvében így írt erről: „Részemre is megszűnt a rendszeres túrázás. Bár állandóan jöttem-mentem, alig voltam otthon a hétvégeken, de általában nem oda mentem, ahová én akartam, hanem ahova az ügy érdekében menni kellett. Viszont kevés embernek adatik meg, hogy az legyen a foglalkozása, ami a szenvedélye.”

Turista találkozókat, konferenciákat, sátortáborozásokat, gyerektáborokat, szemináriumokat szervezett. Részt vett a nemzetközi természetbarát szövetség kongresszusain, az enyhülő szocializmus éveiben segített újra bekapcsolni a hazai turistaéletet a nemzetközi vérkeringésbe.

Megalapította az Aranyjelvényes Túravezetők Klubját, 12 évig elnökségi tagja volt az Európai Gyalogos Turista Szövetségnek.

A többször újjáalakuló MTSZ-nek is elnökségi tagja, elnökhelyettese, rövid ideig elnöke, majd tiszteletbeli elnöke lett. Eközben számtalan bizottság munkáját segítette. Az összes szakágban aktív volt: nemcsak a gyalogtúrázásban és a tájfutásban, hanem vízen, két keréken, sílécen, barlangban, sziklán. Sőt még a motoros túrázás is szívügye volt, és a magyar kempingklubnak szintén elnökségi tagja, majd alelnöke lett. A munkásságáért 2009-ben méltán kapta meg a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet.

Thuróczy Lajos szerkesztette az Országos Kéktúra első, 1964-ben megjelent útikalauzát, de még a 2010-es évek közepén, az Országos Kékkör átfogó felújítása során is értékes szakmai tanácsokkal segítette a Magyar Természetjáró Szövetséget. Ennek a projektnek lett az egyik koronaékszere a Galya-kilátó, amelynek az átépítése utáni avatásán, 90 évesen személyesen is részt vett. A hazai természetjárás szervezésének megkerülhetetlen alakja 2021-ben, 96 évesen hunyt el.

forrás: Turista Magazin