Bár a tudományos közösségben a javaslat általában egyetértésre talált, a részleteket illetően megoszlanak a vélemények, amint azt az „Forest Ecology and Management” című szaklapban 20 erdészeti kutató által írt véleménycikk is mutatja. Véleményük szerint azonban az adatintegrációnak a korábban tervezettnél sokkal messzebbre kell mennie. A tervek szerint például jobban összehangolják és összehangolják az EU-tagállamok nemzeti erdőkatasztereit, és összekapcsolják adataikat a műholdas távérzékelés adataival. A terv azonban figyelmen kívül hagyja az olyan alapvető forrásokat, mint a svájci hosszú távú erdei ökoszisztéma-kutatás (LWF), amely az erdők egészségére összpontosít. Egy másik fontos kiegészítés lenne a Szénmegfigyelő Intézet (ICOS), amely az ökoszisztémák és a légkör közötti szénáramlást méri.

Az éghajlatváltozás jelentősen meg fogja változtatni az erdőket, és komoly kihívások elé állítja az erdőgazdálkodást. Az Európai Bizottság új erdőfigyelési programra vonatkozó javaslata az adatok minőségének és hozzáférhetőségének javítását célozza.

Az erdők állapotának pontos értékeléséhez és a jövőbeli fejlemények előrejelzéséhez pontosabb adatokra van szükség, mint amilyeneket a nemzeti programok nyújtani tudnak, és a földi megfigyelési programok adatait össze kell kapcsolni a távmegfigyelési adatokkal. A szakértők javasolják a meglévő nemzetközi megfigyelőhálózatok szorosabb bevonását és az együttműködés intézményi kereteinek megteremtését. Ez növelné a monitoring hatékonyságát és csökkentené a nemzeti rendszerek terheit.

A javaslat célkitűzéseinek eléréséhez, valamint az európai erdők fenntartható kezelésének és védelmének biztosításához koncepcionális kiigazításokra van szükség.

szerk/ford: Tóth János, forrás: WaldWissen