Az idei verseny témája, hogy mitől válik tisztává a víz és az élőlények, illetve az ember, milyen módon, milyen technikák alkalmazásával tisztítják a vizet. A vízfolyáshoz kötődő szabad szemmel látható gerinctelen élőlények – például szitakötő lárvák, bolharákok, csigák, kagylók – megfigyelésével meghatározható a vízfolyás ökológiai állapota, az élőlények érzékenysége alapján pedig osztályozható a vízminőség. A versenyzők ezt a módszert alkalmazva vizsgálják meg egy vízfolyás ökológiai állapotát, értékelik a vízminőséget, emellett elméleti feladatsor, valamint tervezési és kreatív feladatok is várnak rájuk.

A versenyre 4-6 fős csapatok jelentkezését várjuk felkészítő pedagógusaikkal együtt. A nevezés és az első forduló beküldési határideje 2022. december 15. A felhívás további részletei a https://bisel.hu/verseny oldalon érhetők el és a bisel@tim.gov.hu címen is lehet érdeklődni.

Mindenkinek sikeres versenyzést kívánunk!

forrás: BISEL 10-28

A TIM tájékoztatása szerint a prototípust Palkovics László technológiai és ipari miniszter mellett a katasztrófavédelem szakemberei is szemügyre vették, és a vizsgálat tapasztalatai alapján biztonságos használatra alkalmasnak találták.

A TIM emlékeztet: a kormány 1 milliárd forintos támogatással járult hozzá a magyarországi gyártókapacitás megerősítéséhez.

Az elhúzódó háború és a szankciós politika okozta drasztikus energiaár-emelkedés, ellátási nehézségek miatt az Energia-veszélyhelyzeti Operatív Törzs egyes állami épületek alternatív fűtési módokra való átállítását kezdeményezte. A TIM javaslata alapján konténerkazánok válthatják ki elsősorban bölcsődék, óvodák és iskolák, bentlakásos szociális otthonok gázfűtését. Az első körben munkába álló 400 berendezés felét Magyarországon állítják elő.

A szaktárca ismerteti: a gyártó 200 darab, többféle teljesítményű, fapelletet égető egységet készít és szállít le a következő hónapokban. Az eszközök időigényes engedélyeztetés nélkül telepíthetők, néhány nap alatt rendszerbe köthetők. A külföldi beszerzésből származó további berendezések várhatóan november végéig érkeznek meg Magyarországra. A gyártás, leszállítás üteméhez igazodva a TIM és a Belügyminisztérium közös munkacsoportja dönt majd arról, hogy melyik helyszínekre, milyen sorrendben telepítsék a korszerű konténerkazánokat.

A gyors és hatékony intézkedés a földgázfelhasználás mérséklésével hozzájárul az ország energiaellátás biztonságának fokozásához is. A program a későbbiekben újabb helyszíneken, szélesebb intézményi körre kiterjesztve folytatódhat – olvasható a minisztérium közösségi oldalán.

forrás: MTI 10-20

A miniszter arról a tervről is beszámolt, hogy az új termelőknél 2024. január 1-től kivezetik a szaldóelszámolást, illetve egyéb részleteket is megtudhattak a résztvevők a kormány szélenergiai stratégiájáról, a gázfogyasztás visszaszorításáról, valamint a következő évek várható energiapolitikai lépéseiről. A miniszter ennek kapcsán azt vázolta, hogy az orosz gázimport 2050-re nullára csökkenhet Magyarországon.

A cikkben szó esik arról, hogy-

• Mi a kormány feladata most?
• Átfogó intézkedéssorozat különböző időtávokon a gáz- és áramátmenetben
• Mennyibe kerül mindez?
• Mik a következő lépések? Miről döntött a kormány?

A cikk a portfolio.hu oldalán itt folytatódik

Az elmúlt öt év legtragikusabb munkabaleseti statisztikáját hozta az idei első félév: 38 dolgozó vesztette életét munkavégzés közben, 14 ember pedig súlyos csonkulásos balesetet szenvedett – derül ki a Technológiai és Ipai Minisztérium statisztikájából. Az elmúlt tíz évben ennél többen – 45-en – csak 2017-ben haltak meg munkahelyi balesetben hat hónap leforgása alatt. Pedig már a 2021-es év is igen szomorú statisztikát mutatott, hiszen tavaly összesen 84 dolgozó halt meg munkavégzés közben; ilyen magas éves adatra pedig 2015 óta nem volt példa.

Az elmúlt évtizedben a munkahelyi balesetek száma folyamatosan nőtt: 2012-ben több, mint 17 ezer ilyen eseményt jegyeztek fel, 2019-ben, a Covid előtti évben már több, mint 24 ezret. Ezt vélhetően a járvány miatti lezárások mérsékelték, 2020-ban kicsit több, mint 20 ezer, majd tavaly mintegy 21 600 esetre. Az idei első félévben tovább nőtt a munkahelyi balesetek száma:

a hat hónap alatt történt 9 776 baleset 3,5 százalékos növekedést jelent a tavalyi első félévhez képest.

A halálos kimenetelű balesetek száma 27, a súlyos csonkulásos baleseteké 8, az egyéb súlyos kimenetelű baleseteké pedig 48 százalékkal nőtt. A legtöbb baleset a gépiparban (1941), a feldolgozóiparban (1710), a szállítás, raktározás, postai ágazatban (1295) történt, és ezen a három területen következett be a 14 súlyos csonkulásos baleset is. A legtöbb halálos baleset viszont évek óta az építőiparban történik, és ezen áldozatok száma 2016 óta évről évre növekszik is.

FATÁJ kiegészítés:

• az Erdőgazdálkodás (02) ágazatban 31 munkabaleset történt (ebből egy halálos és további súlyos);
• a Fafeldolgozás (16) ágazatban 97 munkabaleset történt (ebből 3 súlyos);
• a Bútorgyártás (31) ágazatban 74 munkabaleset történt (ebből 2 csonkolásos).

Tavaly 28 építőipari munkás vesztette életét az építkezéseken, az idei első félévben 14. Utóbbi adat az összes halálos baleset 37 százalékát jelenti.

A tragikus építőipari számok részben az ágazati megrendelések gyors növekedésével magyarázhatók. A munkahelyi baleseti statisztikákból összességében is az látszik, hogy ahol munkaerőhiány párosul jelentős megrendelésszámmal, ott megugrik a súlyos balesetek száma is. Így például a tavalyi első félévben a Covid miatt felpörgött szállítás, raktározás ágazatban nőtt meg a súlyos balesetek száma, az idén pedig a feldolgozóiparban és a gépiparban.

Rendkívül nagy a leterhelés most az iparban a munkahelyeken, hiszen továbbra is jelentős a munkaerőhiány, és nagy a fluktuáció. A nagyobb gyárakban is csak párszáz fős törzsgárda dolgozik évek óta, a többiek pár havonta cserélődnek, mert munkahelyet váltanak. Mindez összefügg azzal is, hogy az új emberekre nem jut kellő figyelem, nincs idő őket betanítani, ami óhatatlanul is munkahelyi balesetekhez és nagyszámú selejt legyártáshoz vezet – vázolta a helyzetet lapunknak László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Mint mondta: az újonnan belépőkkel már nem foglalkozik napokig egy gyakorlott szakember, hanem pár óra múlva egyedül kell a munkafolyamatokat végezniük, a mennyiségi és a minőségi elvárás pedig ugyanaz velük szemben is, mint a régebb óta ott dolgozókkal szemben. Így azonban nem lehet jól betanulni, pláne, hogy az iskolákból frissen kikerült jelentkezőknek meglehetősen hiányos a tudása.

Az egyik gyárban nemrég egy pár napja felvett fiatalembernek kellett volna furatos fémhengereket esztergálnia, csakhogy az általa legyártott teljes mennyiség javíthatatlan selejt lett – említ egy példát László Zoltán. Ha valaki selejtet gyárt, annak többnyire az az oka, hogy nem megfelelően működik az adott gép, vagy valamelyik munkafolyamatot nem jól végzi. De ha nincs tapasztalata, és nincs senki, aki segítsen neki, akkor ezt észre sem veszi – magyarázta a szakszervezeti vezető. Nem véletlen, hogy míg pár éve jó jövedelem-kiegészítőnek számított a minőségi bónusz, amely 5 százalék alatti selejtgyártás esetén járt a dolgozóknak, addig ma már jó eredménynek számít, ha a selejt nem haladja meg a 40 százalékot – jegyezte meg László Zoltán. Hangsúlyozta: ezek a helyzetek egyben hatalmas baleseti kockázatot is jelentenek, hiszen a dolgozók valójában nincsenek rendesen felkészítve a biztonságos és megfelelő munkavégzésre, a számokat viszont hozniuk kell. A Vasas alelnöke szerint a munkahelyei balesetek megelőzésében fontos szerepet játszana tehát, 

ha elegendő időt és megfelelő segítséget adnának a cégek az új dolgozóknak a betanulásra; ez egyben a fluktuációt is csökkenteni tudná.

Nem tartják be a munkavédelmi szabályokat

A munkavédelmi hatóság az idei első félévben tavalyhoz képest ezerrel több, mintegy 4500 munkáltatót ellenőrzött, és ezerrel több, mintegy 3250 szabálytalan munkaadót is talált. Vagyis az ellenőrzött munkáltatók csaknem háromnegyede nem tartotta be az előírásokat, ami a vizsgált mintegy 142 ezer dolgozó bő felét érintette. A súlyos jogsértések közé tartozott az építőiparban a magasban végzett munkáknál a leesés elleni védelem, mélyépítésnél a munkagödrök aládúcolásának, elkerítésének hiánya. A vállalkozások gyakran nem biztosítottak egyéni védőeszközt, vagy a dolgozók nem használták azt. A feldolgozóipar, gépipar, és a mezőgazdaság területén használt gépek gyakran okoztak súlyos baleseteket a veszélyes tér lehatárolására szolgáló védőburkolatok, biztonsági berendezések hiánya, illetve azok használatának kiiktatása miatt. 

forrás: Népszava 09-14