A finn meteorológiai intézet szerint a július szokatlanul meleg hőmérsékletet hozott az egész országban, de a hőség különösen Észak-Finnországban volt jellemző.

Az ország északi részén a havi átlaghőmérséklet 15,5 és 18 Celsius-fok között volt, mintegy 2-3,4 fokkal az átlaghőmérséklet felett.

Mika Rantanen, a Finn Meteorológiai Intézet (FMI) kutatója az YLE News finn hírportálnak elmondta, hogy Lappföld az eddigi legmelegebb nyár előtt áll.

„Jelenleg úgy néz ki, hogy ez így is lesz, hacsak nem tör ki hideg levegő a hónap utolsó napjaiban. Ha ez bekövetkezik, az újabb jele lesz az egyre melegedő éghajlatunknak, és azt fogja mutatni, hogy Lappföldön már túlléptük a történelmi nyári éghajlatot” – mondta Rantanen.

A forró napok száma – az FMI meghatározása szerint azok a napok, amikor a napi hőmérséklet meghaladja a 25 Celsius-fokot – júliusban elérte a 20-at, ami négy nappal haladja meg a havi átlagot.

Kevóban, az Utsjoki legészakibb településén található természetvédelmi területen volt a legtöbb forró nap, 14 nap. Az FMI hozzáteszi, hogy a forró napok száma szokatlanul vagy kivételesen magas volt Északkelet-Lappföldön.

Megnövekedett az erdőtüzek kockázata Lappföldön

Az éghajlatváltozás okozta melegebb hőmérséklet az erdőtüzek kockázatának növekedésével jár.

A finnországi Lappföld Inari régiójában a helyiek és a vadvilág idén nyáron eddig 17 tűzesetet szenvedett el. Timo Nyholm, a lappföldi mentőszolgálat ügyeletes tűzoltó tisztje szerint ez jóval meghaladja az évszakos átlagot, amely 10 tűzvész. Várakozásai szerint a nyári össztűzvészek száma 20 tüzet fog meghaladni.

A melegebb hőmérséklet miatt a növények szárazabbá válnak, és serkentik a növények növekedését, ami azt jelenti, hogy a tüzek számára több üzemanyag áll rendelkezésre az égéshez.

„Az éghajlatváltozás meghosszabbítja a tűzszezont” – mondta Outi Kinnunen, az FMI kutatója az YLE Newsnak.

„Ahogy az éghajlat melegszik, a hótakaró korábban csökken, a nyári hőmérséklet emelkedik, és a földfelszínek szárazabbá válnak, még akkor is, ha az általános csapadékmennyiség várhatóan növekedni fog.”

Kutatásai szerint Finnországban az évszázad végére valószínűleg nőni fog a tüzek éves száma és mérete.

A kibocsátások kezelése ezért elengedhetetlen. Mivel azonban sok erdőtűz tábortűzként kezdődik – ami a tavi halászat, a bogyószedés és a vadászat egyik alaptevékenysége -, az embereknek is nagyobb körültekintéssel kell eljárniuk.

Lappföld távoli fekvése miatt a tüzeknek gyakran hosszú ideig van idejük égni, mielőtt a tűzoltók a helyszínre érnének.

szerk/ford: Tóth János, forrás: EuroNews 08-27