A Tisza-kormány és az Akadémia új vezetése együtt történelmi lehetőséget kap arra, hogy jó irányba fordítsa a hazai tudományos életet, hogy egy olyan pályára állítsa a magyar tudományt, amely Magyarországot a sereghajtók közül ismét az éllovasok közé sorolhatja – jelentette ki.

Magyar Péter hozzátette, új fejezetet kell nyitni a kormány és a tudomány kapcsolatában, amelynek legfontosabb fejezetei a hazai kutatási ökoszisztéma megerősítése, a stabil finanszírozás biztosítása, az intézetek autonómiájának erősítése és a kutatási szabadság védelme.

Magyar Péter kiemelte: a fontos döntéseket a tudományos közösséggel érdemben megvitatva kell meghozni. Jelezte: hallják az MTA jelzését, hogy nyitott a korábbi években elcsatolt kutatóhálózat visszafogadására.

Az új kormány minden támogatást meg fog adni ahhoz, hogy ez a kérdés megnyugtatóan rendeződjön – fogalmazott Magyar Péter.

A leendő miniszterelnök hangsúlyozta: a közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerével a távozó kormányzat magánál akarta tartani a terület irányítását és a pénzek feletti kontrollt, félve attól, hogy a polgárok megvonják tőlük a bizalmat.

Megemlítette, a tudomány az igazságon, a szabad kritikán és a kiszámítható háttéren alapszik, és ha ezek nem adottak, az a területen dolgozókat bizonytalanságba taszítja, aláásva a morált és a produktivitást. Hozzátette: az Európai Unió komolyan veszi az akadémiai szabadság sérelmét, aminek helyreállítását a befagyasztott fejlesztési források lehívásának egyik kritériumává tették. Nekünk első kormányzati teendőink egyike lesz ennek a kérdésnek a rendezése – fogalmazott Magyar Péter.

A leendő miniszterelnök arról is szólt: a Magyarországon GDP-arányosan kutatás-fejlesztésre fordított összeg 1,3 százalék, ami messze elmarad a 2 százalékos uniós átlagtól vagy az élmezőnybe tartozó államok 3 százalékos költésétől.

Magyarországon évente hozzávetőlegesen ezermilliárd forintot költünk kutatásra és fejlesztésre, de ennek a háromnegyedét nem az állam, hanem cégek fizetik. A magyar állam minden évben kétszer-háromszor annyi pénzt költött el az utóbbi években propagandára, mint tudományra – emelte ki Magyar Péter.

Eközben, jegyezte meg, aggasztóan magas a pályaelhagyáson gondolkozó fiatal kutatók aránya, főként azért, mert fizetésük elmarad a diplomás átlagbértől, hiányoznak a kutatási források és karrierjük kiszámíthatósága, míg a HUN-REN kutatási hálózat vezetői az ő fizetésük tíz-húszszorosát keresik.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megalapítása körüli éveket sokan a reformkor kezdeteként tartják nyilván, kétszáz évvel később pedig egy újabb korszakhatárhoz értünk. Magyarország történelmi lehetőséget kapott arra, hogy végrehajtson egy valódi rendszerváltást, és ebben a tudománynak és a tudósok közösségének fontos szerepe lesz – mondta Magyar Péter.

A leendő miniszterelnök kiemelte, hogy a 21. és a 20. század egyetemes történetét, társadalmát, gazdaságát és tudományos életét magyar tudósok sora formálta olyanná, amilyennek ma ismerjük.

Az elmúlt két évszázad bebizonyította, hogy a tudományos közösség Magyarország egyik legfontosabb tartóoszlopa és egyben a magyar jövő záloga – jelentette ki.

A nemzetet a legnehezebb helyzetekből is a kiművelt emberfők vezetik ki, és akik ezt lehetővé teszik, azok minden tiszteletünket megérdemlik – szögezte le. Az elmúlt két évszázad bebizonyította, hogy a tudományos közösség Magyarország egyik legfontosabb tartóoszlopa és egyben a magyar jövő záloga – mondta.

Közösen kell dolgozni azért, hogy egy szabad, megfelelően megbecsült tudományos szférában megérje „legkiválóbb intellektuális utánpótlásunknak” itthon kamatoztatnia a tehetségét – jelentette ki Magyar Péter.

Emlékeztetett, hogy 1990. májusában Antall József a rendszerváltás utáni első miniszterelnökként szólt a Magyar Tudományos Akadémia 150. közgyűléséhez és azt kérte, hogy az MTA mindent kövessen el azért, hogy a tudomány, a tudományos élet és a kutató között az igazságot szolgálja. Antall József akkor az akadémia szellemisége előtt tisztelegve megígérte, hogy kormánya nem irányítói, hanem koordinálói szerepet vállal az együttműködésben – tette hozzá.

Szembe kell nézni azonban azzal a ténnyel, hogy a tudományos kutatói szféra az elmúlt évek és évtizedek politikai kurzusainak a kárvallottjává vált – fogalmazott Magyar Péter.

Az antalli hozzáállás az utóbbi 16 évben szinte nyomtalanul eltűnt a magyar kormányzat filozófiájából, a kabinet sokszor inkább ellenségként, sem mint partnerként kezelte a tudományos közösséget, hasonlóan más társadalmi alrendszerekhez „az akadémiai szférában is irritálta a hatalmat az autonómia” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kritikai gondolkodás, a valóság tényszerű feltárása, az adatvezérelt érvelés nem volt kívánatos a kormányzati döntéshozatal számára. Az akadémiai szféra „maga alá gyűrésétől remélték”, hogy eltéríthetik, engedelmességre kényszeríthetik, vagy akár el is lehetetleníthetik a nekik nem tetsző kutatókat és szakterületeket, a számukra kedveseket pedig felemelhetik – mondta a politikus.

Az akadémiai képviselőkkel folytatott egyeztetések sokszor álságosak voltak és nem is törekedtek egy mindenki számára kedvező kompromisszumos megoldás elfogadására, „erőből lenyomták akaratukat az akadémiai világ torkán”, melynek fontos bizonyítéka volt az akadémiai kutatóhálózat 2019-es „erőszakos átszervezése” – emelte ki Magyar Péter, hozzátéve, hogy a társadalomtudósokat, a bölcsészeket a kormányzat különösen fenyegetőnek érezte, tavaly leválasztották őket a kutatóhálózat többi részéről és az ELTE irányítása alá helyezték a négy társadalomtudományi és bölcsészettudományi intézetet.

A politikai nyomás időközben elérte a felsőoktatást is, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokba történő kiszervezés miatt magyar tanulók, hallgatók és kutatók tízezreit fosztották meg az Erasmus vagy éppen a Horizont programokban való részvétel lehetőségétől – mondta Magyar Péter.

Kijelentette: az új kormány az MTA és a kutatóintézetek vezetésének bevonásával kialakítja azt a kutatóhálózati működési és irányítási modellt, amely hosszú távon tartósan biztosítja a kutatók számára az autonómiát és egyben a leghatékonyabb működést. A modell kialakításában a társadalomtudományos intézeteket a gondolkodás szerves részeként és aktív közreműködőként kezelik majd, és megszüntetik azokat az igazságtalanságokat, amelyek „jelenleg joggal felháborítják a tudósok jelentős részét” – tette hozzá.

Közölte: biztosítják az Akadémia függetlenségét, az átláthatóságot, a közpénzek hatékony felhasználását és a politikai befolyásolástól való mentességet. Növelik majd az alapkutatásra szánt forrásokat, és biztosítják, hogy a tudományos szakma saját maga dönthessen a források legcélszerűbb felhasználásáról, politikai beavatkozásoktól mentesen.

Azt mondta, hogy a tudományos eredményeket beépítik majd a kormányzat működésébe, a fontos szakpolitikai döntések – legyen szó egészségügyről, oktatásról, energiáról, közlekedésről vagy éppen éghajlatvédelemről – tudományos megalapozottságon fognak nyugodni.

Az új kormány folyamatos párbeszédre törekszik majd a tudóstársadalommal, „intézményesített formában a Magyar Tudományos Akadémia új vezetésével szoros együttműködésben” – jelentette ki.

Magyar Péter hangsúlyozta: az új kormány megteremti az intézetek stabil finanszírozási feltételeit, amire egyszerűbb, gyorsabb pályázati rendszert állítanak fel. Az államháztartás „rendbetételét” követően többéves viszonylatban kiszámítható pályára állítják a közkiadásokat, és a teljes kutatás-fejlesztési ráfordítást a bruttó hazai össztermék két százaléka fölé emelik középtávon, a hosszú távú cél pedig a csaknem három százalékos uniós átlag elérése – fogalmazott a leendő kormányfő.

Szólt arról is, hogy a fiatal kutatók megtartását, az elvándorlás megállítását, valamint a külföldön élő, dolgozó kiválóságaink hazatérését ösztönzőleg kezdő kutatói ösztöndíjakat, mobilitási és visszatérési programokat indítanak. Arról is beszélt, hogy a fiataloknak kiszámítható bérpálya és lakhatási támogatás jár majd.

Magyar Péter leszögezte: a szükséges törvényi változtatások meghozatalával lehetővé teszik, hogy a magyar egyetemek, kutatóintézetek és kutatók előtt újra megnyíljon a lehetőség az Erasmus és a Horizon programokban való részvételre.

A következő 10-15 évben nem arról leszünk ismertek Európában, hogy itt vannak a legnagyobb összeszerelő üzemek. Arról akarunk ismertté válni, hogy itt vannak a legkiválóbb kutatók és a leginnovatívabb vállalatok, hogy Magyarországon születnek a tudományos áttörések, hogy innen indulnak el azok a startupok, amelyek egy évtized múlva a kontinens élvonalában lesznek, hogy a magyar egyetemekről kerülnek ki azok a mérnökök, biológusok, közgazdászok és bölcsészek, akik nem csak elvégzik a feladatukat, hanem meghatározzák a jövő fejlődési irányait – fogalmazott a leendő miniszterelnök.

Magyar Péter beszéde végén garantálta, hogy a kormányzat visszatér a tudományos világot tisztelő és partnerként kezelő attitűdhöz, amelyet Antall József az MTA 1990-es májusi közgyűlésén megígért.

Délután zárt munkaközgyűléssel, elnöki és főtitkári beszámolókkal és további napirendi pontokkal folytatja munkáját az MTA legfőbb döntéshozó testülete.

Május 5-én, kedden zárt ülésen választja meg a Közgyűlés az Akadémia új vezetőit. A Magyar Tudományos Akadémián azért van szükség tisztújításra, mert az MTA Alapszabályának 27. § (2) bekezdése alapján az MTA tisztségviselőinek – vagyis elnökének, főtitkárának, főtitkárhelyettesének és három alelnökének, továbbá az Elnökség három akadémikus tagjának – hároméves megbízatása 2026 májusában lejár. Az akadémiai szabályozás szerint a Közgyűlés a tisztségviselőket három évre választja, akik legfeljebb egy alkalommal választhatók újra.

Az MTA elnökét idén négy jelölt – Borhy László régész, Miklósi Ádám biológus, Perczel András kémikus és Pósfai Mihály geológus – közül választja meg a Közgyűlés.

A főtitkári posztra Gelencsér András levegőkémikus, Kecskeméti Gábor irodalomtörténész és Kovács Ilona pszichológus, a főtitkárhelyettesi pozícióra pedig Demény Attila geológus és Kovács Ilona pszichológus a jelöltek.

A tisztújítás folyamatáról ide, a vezetőjelöltek koncepcióiról pedig ide kattintva olvashat.

forrás: MTI

Niemelä úr egy újabb ciklusban folytatja az elnökséget, miután először 2023-ban választották meg, amikor Reinhardt Neft, a Bayerische Staatsforsten AöR ügyvezető igazgatóját váltotta. 2025. március 18-án az EUSTAFOR közgyűlése a következő kétéves ciklusra a következő végrehajtó bizottsági tagokat nevezte ki a szövetség munkájának irányítására és vezetésére:

Elnök:

• Juha S. Niemelä, Director General of Metsähallitus (Finland)

Alelnök:

• Georg Schöppl, Österreichische Bundesforste (Austria)

Elnökség további tagjai:

• Josef Svoboda, Lesy České Republiky s.p. (Czech Republic)
• Natalie Barbe, Office National des Forêts (France)
• Mark Carlin, Coillte (Ireland)
• Jerzy Fijas, Lasy Państwowe (Poland)
• Marius Dan Sîiulescu, ROMSILVA (Romania)
• Mikk Marran, Riigimetsa Majandamise Keskus (Estonia)
• Olaf Johansson, Sveaskog (Sweden)
• Sara Maltoni, ANARF (Italy)
• Manfred Kröninger, Bayerische Staatsforsten AöR (Germany)

Az új uniós politikai ciklus kezdetével és az Európai Bizottság teljes kinevezésével Niemelä úr és a Végrehajtó Bizottság kiemelt fontosságú stratégiai célként kezeli az uniós döntéshozókkal és a nyilvánossággal való kommunikáció fokozását. Középpontjukban az állami erdőgazdálkodási szervezetek és azok hozzájárulása áll majd a gazdasági, környezeti és társadalmi szerepek egyensúlyának megteremtéséhez a társadalmi igények kielégítése érdekében.

„Az EUSTAFOR növekszik, de az erdészeti szakpolitikai előrelépések és kezdeményezések is fejlődnek. Kihívásunk, hogy továbbra is fenntarthatóan gazdálkodjunk erdeinkkel, hogy fát és bioalapú termékeket biztosítsunk, és hozzájáruljunk gazdaságunk szén-dioxid-mentesítéséhez, miközben megőrizzük erdei ökoszisztémáinkat. A kommunikáció és a részvétel az összes vitában, mind uniós, mind nemzeti szinten kulcsfontosságú” – Juha Nimelä, az EUSTAFOR elnöke.

Az új Végrehajtó Bizottság egyik első eredményeként a Közgyűlés elfogadott egy állásfoglalást, amelyben felvázolta az EUSTAFOR kiegyensúlyozott és szilárd földvédelmi megközelítésekre vonatkozó felhívásait. Az állásfoglalás itt érhető el. (3 oldal angolul)

Ugyanezen az ülésen az EUSTAFOR tagjai az éves munkatervre és a költségvetésre vonatkozó, jogszabályban előírt határozatokat hoztak, valamint üdvözölték a Junta de Castilla y León (Spanyolország) teljes jogú tagságát. Továbbá új tagokat köszöntöttek Hollandiából (Staatsbosbeheer) és Németországból (Hessenforst).

A közgyűlés során az EUSTAFOR a lengyel Állami Erdészeti Főigazgatóság (Lasy Państwowe) által odaítélt Kordelas of the Polish Forestry Award díjjal ismerte el az EUSTAFOR kiemelkedő hozzájárulását az európai erdők fenntartható kezeléséhez.

Az idei közgyűlésre Katalónia kormányának az Európai Unió melletti küldöttségénél került sor. Katalónia 2016 óta tagja az EUSTAFOR-nak, 2020 óta pedig szavazati joggal rendelkező tag. Az állandó küldöttségükön tartott idei esemény jól mutatja a katalán kormány egyértelmű elkötelezettségét az EUSTAFOR-ral való szoros együttműködés és részvétel mellett a multifunkcionális erdőgazdálkodás és a fenntartható erdőgazdálkodás előmozdítása érdekében.

Az EUSTAFOR 39 tagja – 28 európai ország dinamikus és hatékony állami erdőgazdálkodó szervezetei – rendszeresen együttműködnek a tudás és a szakértelem megosztása érdekében. Nemcsak egymással, hanem az erdészeti ágazat legfontosabb érdekelt feleivel és az uniós döntéshozókkal is együttműködnek. Álláspontjukat bevált, szakértők által támogatott gyakorlatok alapján alakították ki, amelyeket Európa erdőterületeinek mintegy egyharmadán alkalmaznak. Konzultatív megközelítéssel releváns, értékes és megbízható hozzájárulást nyújtanak az EU szakpolitikai fejlesztési folyamataihoz.

Az EUSTAFOR 2006-ban jött létre. Tagjai 28 európai ország állami erdőgazdálkodási szervezetei. Ezek a szervezetek Európa erdőterületének mintegy 1/3-án folytatnak fenntartható erdőgazdálkodást, beleértve több mint 18 millió hektár kijelölt Natura 2000 területet és más, törvény által védett erdőket. Évente mintegy 145 millió m³ hengeresfát termelnek ki, és együttesen több mint 130.000 embert foglalkoztatnak.

Forrás: EUSTAFOR

Remélhetően előbb-utóbb a magyar állami erdőgazdálkodás is képviselteti majd magát az EUSTAFOR elnökségében (MM)

Az elnöki köszöntőt követően a megjelent tagok szavazással az alábbi 35 küldöttet választották meg:

Ács Péter
Babics István
Beck Antal
Bolla Balázs
Czeller Márton
Csordás Tibor
Dobrovitz Attila
Dr. Borovics Attila
Dr. Patocskai Zoltán
Fadgyas Attila
Farkas Pál
Fejes Gábor
Gödörházi Gábor
Gyenes Károly
Horváth Ádám
Horváth Jenő
Isó Lajos
Kámpelné Bitter Adrienn
Kárpáti Béla
Kelemen Sándor
Kiss Balázs
Kiss János
Kopeczky Tamás
Könnyid Roland
László Péter
Lázár Tamás
Sass Tamás
Simonics Ervin Gyula
Nótárosné Szalai Zita
Száva Tamás
Török Zsófia
Varga Péter
Vida Boglárka
Vörös Attila
Zakariás Éva

Az újonnan megválasztott küldöttek a tisztújító ülés során újra Kárpáti Bélát választották meg az EESZT elnökévé. A régi/új elnök így 2009 óta folyamatosan vezetheti majd a jövőben is az EESZT szakmai munkáját.

A tisztújítás során új választmányt is választottak a küldöttek. Az EESZT választmány 12 posztjára az alábbi tagok kerültek megválasztásra:

Ács Péter
Babics István
Beck Antal
Bolla Balázs
Csordás Tibor
Dobrovitz Attila
Farkas Pál
Gyenes Károly
Horváth Jenő
László Péter
Török Zsófia
Varga Péter

Az EESZT választmányi elnöki tisztségét a továbbiakban is Varga Péter fogja betölteni.

A Terméktanács Ellenőrző Bizottságában szintén nem történt személyi változás. Dr. Borovics Attilát, Kiss Balázst és Száva Attilát választották meg a küldöttek a tisztségek betöltésére, a független bizottság elnökévé ismételten Dr. Borovics Attilát választotta.

Farkas Pál ügyvezetői beszámolóját követően a küldöttgyűlés záró napirendi pontja az elmúlt időszakban beérkezett tagfelvételi kérelmek elbírálása volt.

A Terméktanács elnöksége ezúton is köszönetét fejezi ki a küldötti és választmányi tisztségeket betöltő tagjainak önzetlen munkájáért, illetve az elnökség szakmai támogatásáért.

forrás: EESZT

frissítve 2024. június 30.
2023. április 20-án tartotta tisztújító közgyűlését a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség – FAGOSZ, melyen az elmúlt időszak nyolc tagú elnökségét újabb négy évre megválasztották.

FAGOSZ elnöke: Sulyok Ferenc (vezérigazgató, KEFAG Zrt.)
FAGOSZ alenöke: dr. Jung László (c. egyetemi tanár, erdőmérnök, szakértő)
FAGOSZ alelnöke: Kardos József (ügyvezető, KARDEX Kft.)
elnökségi tagok:
Jarabek Szabolcs (ügyvezető, BEK-HOLZ Kft.)
Mihályfalvy István (vezérigazgató, ERDŐSZÖV Zrt.)
Palaczki Gábor (ügyvezető, DUNAKER Kft.)
dr. Pásztory Zoltán (külügyi-kutatási dékán-helyettes, Soproni Egyetem FMKK)
[Seregi Barnabás (vezérigazgató, ERDÉRT-TUZSÉR Zrt.) -> 2024. június végén lemondott a tisztségéről]

Sulyok Ferenc a következő időszak legnagyobb kihívásának a hazai faipar hatékonyságának javítását, technológiai fejlesztését, az építésgazdasági értékláncban elfoglalt helyének megerősítését, a nemzetközi együttműködések és lobbizások erősítését tartja.

FAGOSZ / FATÁJ / FATUDAKOZÓ / ERDŐINFO

Az Országos Erdészeti Egyesület tagjai a 2022. évi Egyesületi Választások során, az egyesület Alapszabályában és a Választási Szabályzatban rögzített feltételek és szabályok szerint, az Országos Választási Bizottság ellenőrzése mellett, szeptember hónapban választották meg az országos választások során a Helyi Csoportok és Szakosztályok vezető tisztségviselőit és a Küldöttgyűlés küldötteit, illetve jelölti ajánlásokat tettek az országos vezető tisztségviselők, az OEE elnöke, a régióképviselők és az Ellenőrző Bizottság elnökének és tagjainak tisztére.

November 25-én a Budapesti Erdészeti Információs Központ konferenciatermében gyűltek össze, a hivatalosan összehívott Küldöttgyűlés keretében, a frissen delegált küldöttek, hogy az Országos Választás 2022 menetrendje alapján az Egyesület elnökének közvetlen, személyes megválasztásával, és az Elnökség országos tisztségviselői posztjaira jelölt tagok kiválasztásával, valamint az Ellenőrző Bizottság elnökének és annak tagjainak megválasztásával zárják le az idén zajlott egyesületi országos választási ciklust.

A Küldöttgyűlést és a megjelent küldötteket a leköszönő elnök, Kiss László köszöntötte, majd Orbán Tibor az Országos Választási Bizottság elnöke ismertette az eddigi Helyi Csoport, Szakosztály és Küldött választások hivatalos végeredményeit, illetve az egyesületi országos tisztségviselők megválasztásának pontos menetrendjét és szabályait. Az Országos Választási Bizottság tagjai szintén teljes képviseletben jelen voltak az eseményen.

Ezután a Küldöttek megkezdték a tisztújító választást, melyet az Országos Választási Bizottság tagjai ellenőriztek, majd számolták össze a leadott szavazólapok adatai alapján az összesített végeredményt.

A szavazat számlálás és azok ellenőrzése során Zambó Péter Bedő-díjas okl. erdőmérnök, a földügyekért és erdőgazdálkodásért felelős államtitkár (AM) – az OEE 2010-2019 közötti korábbi elnöke – adott tájékoztatást az elmúlt időszak szakmai eseményeiről, eredményeiről, az aktuális ágazati helyzetképről és az egyesületi vonatkozásokról, jövőbeli tervekről.

Beszédét követően Orbán Tibor jelentette be a Küldöttgyűlés előtt az országos vezetőségválasztó tisztújító szavazás végeredményét.

Az Országos Erdészeti Egyesület elnöke, a küldöttek szavazatai alapján, a 2023/2026 közötti egyesületi ciklusra, ismét Kiss László, korábbi elnök lett.

A hivatalosan közzé tett országos tisztségviselői tisztújítási lista az alábbiakban olvasható, táblázatos formában.

Az Országos Erdészeti Egyesület megválasztott Elnöke és Elnöksége, és az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai a 2023/2026 közötti egyesületi ciklusban

A tiszújító választások során szerzett bizalmat Kiss László, mint régi-új elnök köszönte meg a Küldötteknek, a Küldöttgyűlés nyilvánossága előtt és az Egyesület teljes tagsága felé tolmácsolva, ahogy ezt Bak Julianna az Ellenőrző Bizottság újra megválasztott elnöke is megtette.

Ezt követően Elmer Tamás főtitkár a 2023. évi tagdíj megállapításának napirendi pontját ismertette, majd a szavazás után, a november 25-i választások eredménye alapján szükséges Alapszabály változások megszavazása következett.

A küldöttek ezután egyesületi és szakmai kérdéseket tettek fel Kiss László elnök és Zambó Péter államtitkár számára.

Majd Ágíj László, az OEE Kárpátaljai Helyi Csoport elnöke emelkedett szólásra, hálásan megköszönve a magyar erdészek példátlanul szolidáris és hatékony, gyors, nagyfokú segítséget jelentő összefogását a kárpátaljai, elsősorban magyar erdészek számára nyújtott  karitatív anyagi és tárgyi támogatás érdekében, miközben az egyre súlyosbodó háború következményeiről is beszélt.

Végezetül Elmer Tamás főtitkár megköszönte a Küldöttek aktív részvételét a tisztújító országos választáson, illetve az Országos Választási Bizottság  pontos  és megbízható munkáját a teljes választási ciklus végigvitele során. Ezután a Küldöttgyűlést berekesztette.

Az Országos Erdészeti Egyesület teljes tagsága nevében ezúton kívánunk erőt, egészséget a sikeres és tartalmas egyesületi és ágazati érdekérvényesítő szakmai munkához Kiss László elnöknek éz az újonnan megválasztott Elnökség tagjainak, valamint az Ellenőrző Bizottság elnökének és tagjainak, és a korábban megválasztott Helyi Csoport és Szakosztály vezetőknek és a Küldötteknek!

Egyúttal megköszönjük a 2019/2023 közötti, kényszerű elnökválasztással is egybekötött ciklusban működő Elnökség leköszönő tagjainak – Nagy Frigyes Vince általános alelnöknek, Pintér Csaba magánerdős alelnöknek, Köveskúti Zoltán régióképviselőnek (Nyugat-Dunántúl régió), Macsek Lajos régióképviselőnek (Közép-Magyarország régió), Szabó Tibor József régióképviselőnek (Dél-Alföld régió)  eddigi áldozatos, kitartó egyesületi munkáját!

További képek a Küldöttgyűlésről az Egyesületi élet galériában, a szövegkapcsolóra kattintva tekinthetőek meg.

fotók: Bárdi Bálint, forrás: OEE

A FATÁJ szerkesztőség ezúton gratulál a frissen megválasztott egyesületi tisztviselőknek és egészségben megélt, gazdag szakmai tartalommal kitöltött munkát kíván!
Jó szerencsét!

Üdv az Erdésznek!
Pénzt a Fásnak!!
Megosztást a FATÁJnak!!!

Az eseményt megnyitó Győrffy Balázs elnök a május 20-ai rekord részvétellel záródó sikeres kamarai választások eredményeinek ismertetésével kezdte beszédét. Mintegy 79 ezren adták le voksukat, közel 70 százalékkal többen, mint a legutóbbi, 2017. évi kamarai választásokon.
Az elnök felidézte az élelmiszer-ellátás pandémia ideje alatt is érzékelhető biztonságát, ami a gazdák kemény munkájának volt köszönhető. A háború és az éghajlatváltozás szintén az önellátás fontosságára hívja fel a figyelmet, ez pedig erős agrárium nélkül nem valósulhat meg, tette hozzá.

A választás során az országos küldöttek egyhangúlag megerősítették pozíciójában Győrffy Balázs elnököt, ahogy az eddigi alelnököket is.

Továbbra is Süle Katalin végzi az általános agrárgazdasági ügyekkel járó teendőket, míg Zászlós Tibor a mezőgazdaságért, Éder Tamás az élelmiszeriparért, Luzsi József pedig a vidékfejlesztésért lesz felelős alelnöki tisztségében. A kamara egy új, környezeti fenntarthatóságért felelős alelnökkel erősödött, a posztot Szólláth Tibor tölti be.

forrás: MagyarMezőgazdaság

November 17-én volt a PEFC 26. közgyűlése – melyet a vírus miatt online tartottak meg -, ahol megtartották a soron lévő tisztújítást is. A 14 tagú elnökségből leköszönt az előző elnök, megválasztották az új elnököt és két új elnökségi tag is belépett a csapatba, a többieket pedig újraválasztották.

Az új elnök a 2021-2024. időszkra: Eduardo Rojas Briales, aki a FAO vezérigazgató helyettese és az Erdészeti Igazgatóság vezetője és az ENSZ Erdők Együttműködési Partnerségének elnöke volt. PEFC elnökké megválasztása utáni gondolata: „Bár a PEFC fő eszköze a tanúsítás, küldetése és alapértékei sokkal szélesebbek, és sokkal messzebbre mennek. A PEFC gerincét a családok, közösségek vagy bennszülött népek, valamint más magán- és állami szereplők által végzett alulról építkező, helyi erdőgazdálkodás jelenti. Nincs még egy olyan szervezet a világon, amely integráltan képviselné az erdészeti közösséget, mint a PEFC.”

Ben Gunneberg, a PEFC ügyvezető igazgatója: „Erdőtulajdonosok képviselőjeként, nemzetközi erdészeti politikát oktató egyetemi tanárként és a FAO korábbi főigazgató-helyetteseként Eduardo magával hozza azt a tudást és készséget, amely a mai politikai vitákban szükséges ahhoz, hogy felerősítse a fenntartható erdőgazdálkodás szerepét bizonyos problémák kezelésében a társadalom legnagyobb éghajlati kihívásai közt.”

Eduardo mellett két új tagot üdvözöltek az elnökségben: Sara El Kadrit és Guy Gleysteent, és három elnökségi tagot újraválasztottak, Gerald Pfiffingert, Dradjad Wibowót és Fatimah Mohammadot. A teljes PEFC elnökség összesen 14 tagú.

Az előző elnök tíz éven át Peter Latham volt. 2011-ben csatlakozott a PEF elnökséghez és 2016-tól volt az elnök. Elnöksége alatt a PEFC tagországok száma 43-ról 55-re nőtt Ázsiából, Afrikából és Európából.

Említést érdemel még, hogy a PEFC központi irodáját augusztusban Brüsszelbe, az Európai Erdészeti Házba költöztette, mert onnét jobban tudja képviselni tagságát és közelebb van más, hasonló érdeklődésű szervezethez. Az Európai Erdészeti Házat [European Forestry House (EFH)] 2007-ben a CEPF (magánerdő) és az EUSTAFOR (állami erdő) alapította.

Forrás: PEFC és a szervezet honlapjáról
a tisztújítással kapcsolatos és
a fenti további híranyagok

Kiegészítés:

A magyarországi PEFC tanúsítási rendszerről itt tájékozódhat. 2017. szeptember 1-től Magyarországon is elérhető a PEFC által elismert erdőtanúsítás.