<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>tölgy tömörítése &#8211; FATÁJ</title>
	<atom:link href="https://fataj.hu/cimke/tolgy-tomoritese/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://fataj.hu</link>
	<description>Hírek az erdőgazdálkodásban, faiparban, bútoriparban, asztalosságban, fakereskedelemben, ...</description>
	<lastBuildDate>Wed, 22 Jan 2025 12:47:55 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=6.9.1</generator>

<image>
	<url>https://fataj.hu/wp-content/uploads/2021/06/cropped-favicon-32x32.png</url>
	<title>tölgy tömörítése &#8211; FATÁJ</title>
	<link>https://fataj.hu</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>Tömörített tölgy faanyagok</title>
		<link>https://fataj.hu/2025/01/tomoritett-tolgy-faanyagok/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[fatajadmin]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 22 Jan 2025 12:47:54 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Faipar]]></category>
		<category><![CDATA[Oktatás]]></category>
		<category><![CDATA[Technológia]]></category>
		<category><![CDATA[faanyag tömörítése]]></category>
		<category><![CDATA[famodifikáció]]></category>
		<category><![CDATA[rostirányú tömörítés]]></category>
		<category><![CDATA[tölgy tömörítése]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://fataj.hu/?p=74899</guid>

					<description><![CDATA[A rostirányú tömörítés segítségével számos fafaj nagymértékben hajíthatóvá válik. A rostok irányában jellemzően 20% mértékű összenyomást alkalmaznak gőzölést&#8230;]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p><strong>A rostirányú tömörítés segítségével számos fafaj nagymértékben hajíthatóvá válik. A rostok irányában jellemzően 20% mértékű összenyomást alkalmaznak gőzölést követően, elkerülve az esetleges roncsolódásokat a modifikáció folyamán, ezt az eljárást alkalmaztuk mi is a kutatás során. Célunk az volt, hogy megfigyeljük milyen hatással van a tulajdonságokra a jól hajlítható, rostirányban tömörített tölgy faanyag nedvességtartalmának változása.</strong></p>



<p>Négypontos hajlítószilárdság vizsgálatot és nyomószilárdság vizsgálatot végeztük, melyeket egy zsugorodás-dagadás vizsgálattal egészítettünk ki. A különböző nedvességtartalmú mintacsoportok hasonlóan viselkedtek a mérések során.</p>


<div class="wp-block-image">
<figure class="aligncenter size-full"><img fetchpriority="high" decoding="async" width="500" height="667" src="https://fataj.hu/wp-content/uploads/2025/01/kep2.png" alt="" class="wp-image-74901" srcset="https://fataj.hu/wp-content/uploads/2025/01/kep2.png 500w, https://fataj.hu/wp-content/uploads/2025/01/kep2-225x300.png 225w, https://fataj.hu/wp-content/uploads/2025/01/kep2-380x507.png 380w" sizes="(max-width: 500px) 100vw, 500px" /></figure>
</div>


<p>A szilárdsági vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a nedvesebb csoportok nagymértékben kevesebb terhelést voltak képesek elviselni, mint a szárazabb mintacsoportok. A tömörített minták alacsonyabb hajlítószilárdsága (és ezzel együtt a hajlítófeszültségeik) azt is jelentik, hogy azonos hajlítási iv eléréséhez kisebb erőre van szükség. Hajlítható faanyag esetében ez előnyös tulajdonság.</p>


<div class="wp-block-image">
<figure class="aligncenter size-full"><img decoding="async" width="602" height="341" src="https://fataj.hu/wp-content/uploads/2025/01/graf1.png" alt="" class="wp-image-74903" srcset="https://fataj.hu/wp-content/uploads/2025/01/graf1.png 602w, https://fataj.hu/wp-content/uploads/2025/01/graf1-300x170.png 300w, https://fataj.hu/wp-content/uploads/2025/01/graf1-380x215.png 380w" sizes="(max-width: 602px) 100vw, 602px" /><figcaption class="wp-element-caption">Hajlítószilárdsági vizsgálatok csoportonkénti átlagai és szórás eredményei</figcaption></figure>
</div>

<div class="wp-block-image">
<figure class="aligncenter size-full"><img decoding="async" width="602" height="328" src="https://fataj.hu/wp-content/uploads/2025/01/graf2.png" alt="" class="wp-image-74904" srcset="https://fataj.hu/wp-content/uploads/2025/01/graf2.png 602w, https://fataj.hu/wp-content/uploads/2025/01/graf2-300x163.png 300w, https://fataj.hu/wp-content/uploads/2025/01/graf2-380x207.png 380w" sizes="(max-width: 602px) 100vw, 602px" /><figcaption class="wp-element-caption">Nyomószilárdság csoportonkénti átlagértékei szórásokkal</figcaption></figure>
</div>


<p>A hajlítórugalmassági modulus diagramból azt figyelhetjük meg, hogy azon csoportok, amelyek nedvesebbek, sokkal alacsonyabb értékkel rendelkeznek, mint azon csoportok, amelyek szárazabban, valamint azon csoportok, amelyek nem voltak tömörítve. A hajlítórugalmassági modulus esetén kimagaslóan magas rugalmassági modulussal rendelkeztek azon csoportok, amelyek nem voltak tömörítve. Ez számunkra azt jelentette, hogy a nedvesebb csoportok faanyaga sokkal plasztikusabb jellemzőkkel rendelkezik, vagyis nagymértékben hajlítható.</p>


<div class="wp-block-image">
<figure class="aligncenter size-full"><img loading="lazy" decoding="async" width="605" height="349" src="https://fataj.hu/wp-content/uploads/2025/01/graf3.png" alt="" class="wp-image-74905" srcset="https://fataj.hu/wp-content/uploads/2025/01/graf3.png 605w, https://fataj.hu/wp-content/uploads/2025/01/graf3-300x173.png 300w, https://fataj.hu/wp-content/uploads/2025/01/graf3-380x219.png 380w" sizes="auto, (max-width: 605px) 100vw, 605px" /><figcaption class="wp-element-caption">Hajlítórugalmassági modulus átlagértékei és szórási értékei</figcaption></figure>
</div>


<p>A zsugorodás-dagadás vizsgálatnál az volt a cél, hogy ellenőrizzük az anyagok stabilitását. A mérés során a mintacsoportokat két cikluson keresztül mértük. Egy ciklus állt egy 12%-os nedvességtartalomra kondicionálásból à majd egy abszolút szárazra kondicionálásból à majd egy vízzel telített állapotra kondicionálásból. Minden kondicionálás után lemértük a faanyagok méreteit, tömegét és a 4. diagramot kaptuk.</p>


<div class="wp-block-image">
<figure class="aligncenter size-full"><img loading="lazy" decoding="async" width="605" height="377" src="https://fataj.hu/wp-content/uploads/2025/01/zsugor-garf.png" alt="" class="wp-image-74906" srcset="https://fataj.hu/wp-content/uploads/2025/01/zsugor-garf.png 605w, https://fataj.hu/wp-content/uploads/2025/01/zsugor-garf-300x187.png 300w, https://fataj.hu/wp-content/uploads/2025/01/zsugor-garf-380x237.png 380w" sizes="auto, (max-width: 605px) 100vw, 605px" /><figcaption class="wp-element-caption">Zsugorodás-dagadás százalékos értékeinek ábrázolása</figcaption></figure>
</div>


<p>Azon csoport esetén, amely nem volt tömörítve a zsugorodás-dagadás mértéke ciklusonként csak kis mértékben változik, értékeik közel meggyeznek. A tömörített csoport esetén azonban a zsugorodás-dagadás mértéke sokkal nagyobb. Ez a jelenség a rostirányú tömörítés közben létrejövő összelapított sejtfalak miatt történik, amelyek vízzel történő találkozás során megpróbálnak újra kiegyenesedni (memória-hatás), azonban minden ciklus alkalmával kisebb mértékben képesek, hiszen az előző ciklus során már némiképp kiegyenesedtek.</p>



<p>Összességben a mérési eredményeinkből arra következtethetünk, hogy a nedvességtartalom változás nagy hatással van a rostirányban tömörített tölgy faanyag mechanikai tulajdonságaira. A faanyag nedvesség hatására ugyan plasztikusabb lesz, azonban kisebb terhelést képes elviselni, mint a száraz faanyag.</p>



<p>kutatók: <a href="mailto:gecsegpali@gmail.com" data-type="mailto" data-id="mailto:gecsegpali@gmail.com" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Gecseg Péter Pál</a>, <a href="mailto:bader.matyas@uni-sopron.hu" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Dr. Báder Mátyás</a></p>


<div class="wp-block-image">
<figure class="aligncenter size-full"><img loading="lazy" decoding="async" width="512" height="512" src="https://fataj.hu/wp-content/uploads/2021/10/soe-fmkk.png" alt="" class="wp-image-14981" srcset="https://fataj.hu/wp-content/uploads/2021/10/soe-fmkk.png 512w, https://fataj.hu/wp-content/uploads/2021/10/soe-fmkk-300x300.png 300w, https://fataj.hu/wp-content/uploads/2021/10/soe-fmkk-150x150.png 150w, https://fataj.hu/wp-content/uploads/2021/10/soe-fmkk-80x80.png 80w, https://fataj.hu/wp-content/uploads/2021/10/soe-fmkk-110x110.png 110w, https://fataj.hu/wp-content/uploads/2021/10/soe-fmkk-380x380.png 380w" sizes="auto, (max-width: 512px) 100vw, 512px" /></figure>
</div>


<p class="has-text-align-center"><strong>A kutatás a(z) 2024-2.11-EKÖP-2024-00007 számú projekt, amely a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs alapból nyújtott támogatásával az EKÖP-24-1-I pályázat projektfinanszírozásában valósult meg.</strong></p>



<p></p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
