Török Katalin, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa az InfoRádióban hangsúlyozta, hogy „túlhasználjuk” természeti erőforrásainkat, ezzel az emberiség már 1992-ben is tisztában volt.

„Ez a projekt most azt a tudást próbálja felszínre hozni, ami a természeti rendszerek és az emberi tevékenység közti határterületen zajlik arra vonatkozóan, hogy az emberi tevékenység (állattenyésztés, növénytermesztés, fafelhasználás…) mennyire befolyásolja a sokféleség csökkenését, milyen befolyással van az ivóvíz hozzáférésére vagy az árvízi kockázatra” – ecsetelte.

Javaslatokat is tesznek arra, hogy hogyan lehet megfordítani a negatív folyamatokat, tudatában annak, hogy a biológiai sokféleség és a klímaváltozás ellen külön-külön nem nagyon lehet mit tenni:

• zöldinfrastruktúra-hálózat fejlesztése
• térképi megvalósítás.

A projektnek alfeladata volt tagállami hatáskörben például az egyes fajok élőhelyeinek biztosítása, felmérése. Az alfeladatokra öt év alatt összesen egymilliárd forintot különítettek el.

EU-tagállamként Magyarország ökoszisztéma-alaptérképe is elkészült – tudta meg az InfoRádió Balczó Bertalantól, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkárától.

„Több száz szakértőt bevonva arra vállalkoztunk, hogy feltárjuk, miként tudjuk megőrizni hazánk természetes élőhelyeinek, területeinek hálózatát, milyen módon tudjuk fejleszteni azokat a helyszíneket, ahol esetleg már leromlott a természeti állapot. Kicsit megfoghatóbban:

• faltól falig elkészült Magyarország ökoszisztéma-alaptérképe állapottal, szolgáltatásokkal együtt
• elkészült egy zöldinfrastruktúra-térkép arról, hogy hol érdemes beavatkozni tájvédelmi téren”

– mondta.

A projekt mozgatórugója szerinte az volt, hogy a természetvédelmi szakma kilépjen az eddigi tevékenységéből, amikor szűkebben koncentrált a természetvédelemre, nyisson más ágazatok felé.

Kapcsolódó hangfájlok:

EU Biológiai Sokféleség Projekt – Török Katalin / EU Biológiai Sokféleség Projekt – Balczó Bertalan

forrás: InfoStart

A projektzáró eseményen a Közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok című projektet mutatták be.
Balczó Bertalan rámutatott: jól működő ökoszisztéma nélkül nincs biztonságos élelmiszerellátás, tiszta ivóvíz és levegő, kevésbé lehet megelőzni a járványokat, természeti katasztrófákat.

Sík András, a Lechner Tudásközpont Térbeli Szolgáltatások Igazgatóságának vezetője ismertette: a bemutatott projekt segít megérteni a természetes élőhelyeket érő fenyegetéseket, és közelebb visz a lehetséges megoldásokhoz. Erre álláspontja szerint egyre nagyobb szükség lesz, hiszen ezeket a területeket a települések terjeszkedése és a földművelés egyszerre fenyegeti. A zöld infrastruktúrák feltérképezése például településrendezési tervekhez járulhat hozzá, Magyarország tájtípusainak felmérése pedig a tájépítészek, területrendezési szakemberek munkáját segítheti – tette hozzá.

Török Katalin, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyéni érdekek gyakran ellentétesek a természetvédelmi szempontokkal, a természeti és társadalmi rendszerek közötti feszültségek hosszú távú megoldást igényelnek. A környezetet ma már nem elég pusztán megóvni, sok helyen vissza kell állítani a korábbi állapotokat, és mérsékelni kell az egyre nagyobb „földhasználati éhséget” – fogalmazott.

A Közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok című projekt megvalósítása 2017 októberében kezdődött el a Környezeti és energiahatékonysági operatív program (KEHOP) keretében.

A több mint 1 milliárd forintos támogatás kedvezményezettje az Agrárminisztérium. A pályázati konzorcium tagja az Ökológiai Kutatóközpont, az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet, az Agrárgazdasági Kutatóintézet, a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft., valamint a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság – olvasható a projekt honlapján, a termeszetem.hu oldalon.

forrás: AM Sajtóiroda