A civil, szakmai és érdekképviseleti szervezetek július elején bemutatták és a kormány rendelkezésére bocsátották saját klímatörvény-javaslatukat. A több mint 200 szervezet összefogásával készült tervezet célja, hogy Magyarország ne csak az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentse, hanem felkészüljön a klímaváltozás egyre súlyosabb következményeire is. Az Alkotmánybíróság tavalyi döntése is átfogó szabályozást sürgetett, amely a kibocsátáscsökkentés mellett az alkalmazkodást és az ország ellenállóképességének növelését is rendezi.

A civilek bizakodva fogadták, hogy a kormány is dolgozik az új szabályozáson. Magyar Péter miniszterelnök augusztus 23-án bejelentette, majd augusztus 27-én az Országgyűlésben is megerősítette, hogy ősszel benyújtják az új klímatörvényt. November elején azonban a kormány tervezete még nem nyilvános, és a széleskörű társadalmi vitára bocsátás menetrendje sem ismert. A levél aláírói attól tartanak, hogy így az év végéig nem marad elég idő a tervezet érdemi megvitatására és parlamenti elfogadására. Köztudott, hogy a kapcsolódó egyre sürgetőbb intézkedések megtervezése és megvalósítása, a hazai és EU források felhasználása megalapozott szabályozás nélkül nem sikerülhet, ezért minden nap késedelem sok hónapos csúszást okozhat a felkészülésben. 

„Pedig az éghajlatváltozás nem vár a törvényalkotásra.” – írják a miniszterelnöknek. Az idei rendkívüli hőség, aszály és vízhiány megmutatta, hogy a klímaváltozás nem csupán környezetvédelmi kérdés. Hatással van az emberek egészségére, a mezőgazdaságra, a vízellátásra, az energiaellátás biztonságára és a természet állapotára. Minden elvesztegetett hónap csökkenti az esélyt arra, hogy az állam, az önkormányzatok, a vállalkozások és a családok tudatosan felkészüljenek a klímaváltozás hatásaira. Ha ez elmarad, a megelőzés helyett ismét a költséges, kényszerű válságkezelés marad.

A civil szervezetek hangsúlyozzák, hogy a törvény tartalma legalább olyan fontos, mint a mielőbbi elfogadása. Egyértelmű kibocsátáscsökkentési célokat, ötéves karbonköltségvetéseket, független tudományos tanácsot és önálló klímavédelmi hatóságot javasolnak, a kormányzati kötelezettségek jogi számonkérhetőségével. Az alkalmazkodásnak a kibocsátáscsökkentéssel azonos súlyt kell kapnia, konkrét állami és önkormányzati feladatokkal, biztos pénzügyi háttérrel. Ezt szolgálhatná a kibocsátáskereskedelmi bevételekből finanszírozott klímaalap is. A szervezetek szerint az ország ellenállóképességének erősítéséhez a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás, az energetika és más ágazatok szabályait is felül kell vizsgálni.

A kezdeményező szervezetek abban bíznak, hogy a kormány mielőbb társadalmi vitára bocsátja törvénytervezetét és az Országgyűlés még az idén megtárgyalhatja és elfogadhatja az új klímatörvényt. A levélben hangsúlyozzák: a több mint 200 szervezet közös munkája megmutatta, hogy van társadalmi készség az együttműködésre. A civilek továbbra is készek szakmai javaslataikkal hozzájárulni ahhoz, hogy Magyarország felkészültebben nézzen szembe a következő évek kihívásaival.

A nyílt levél teljes szövege ITT letölthető.

A nyílt levelet aláíró szervezetek:

Green Policy Center
Energiaklub Szakpolitikai Intézet
Éghajlatvédelmi Szövetség
Greenpeace Magyarország
Levegő Munkacsoport
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Magyar Természetvédők Szövetsége
Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület
Reflex Környezetvédő Egyesület
WWF Magyarország

forrás: Új Klímatörvény