A HUSRB/23R/11/052 azonosítószámú kezdeményezés célja a talajerózió és az éghajlatváltozás okozta elsivatagosodás csökkentése Tompa és Zenta térségében, különös tekintettel a két település mezőgazdasági útjai mentén található területekre.

A projekt 2024. július 1-jén indult, megvalósítási ideje összesen 18 hónap. A fő cél a szélvédő erdősávok telepítése, amelyek hosszú távon védelmet nyújtanak a termőföldeknek, javítják a levegő minőségét, mérséklik az üvegházhatású gázok kibocsátását, és hozzájárulnak a helyi gazdaság fejlődéséhez.

Zöld jövőt a gyerekeknek – környezetvédelmi edukáció Tompán

2025. április 28-án Tompán került megrendezésre az „Ültess jövőt!” elnevezésű környezetvédelmi workshop. A program célja az volt, hogy a legfiatalabb generáció figyelmét is felhívják a fenntarthatóságra, természetvédelemre és a fák szerepére az egészséges ökoszisztémában.

Az esemény előadói Farkas Zsófia, a Zöld Közösségért Természetbarát Egyesület tagja és Greguss Viktor, az Egyesület elnöke volt.

A gyermekek megismerkedhettek fa mérőműszerekkel, mint például fakopp gép és más természetvédelmi eszközök, valamint bemutatásra kerültek különféle facsemeték és erdészeti oltványok is. A szakemberek célja, hogy élményszerű módon mutassák be: a fák elengedhetetlen részei a jövőnknek.

Faültetés okosan – Workshopok gazdálkodóknak

A projekt kiemelt célcsoportját jelentik a helyi mezőgazdasági termelők, akiknek bevonásával hosszú távon fenntarthatóvá válik a fásítás. 2025. április 29-én Tompán kerültek megrendezésre a „Faültetés okosan” szakmai workshopok.

Az esemény során az alábbi előadók osztották meg szaktudásukat Dr. Tóth Béla, vidékfejlesztési agrármérnök, Szabó Tibor József, okleveles erdőmérnök és Greguss Viktor, a Zöld Közösségért Egyesület elnöke.

A résztvevők átfogó, gyakorlatorientált ismereteket szerezhettek a faültetés szakszerű kivitelezéséről, a különböző erdőtelepítési technikákról, valamint arról, hogyan lehet a helyi talaj- és éghajlati viszonyokhoz leginkább illeszkedő, ellenálló és hosszú távon fenntartható fafajokat kiválasztani (fajtaszelekció). A szakemberek bemutatták továbbá a növények és fiatal facsemeték védelmére alkalmazható korszerű megoldásokat, például a vadkár elleni védelmet, a megfelelő talaj-előkészítést, a vízutánpótlás biztosítását, valamint az ültetést követő gondozási technikákat, amelyek elengedhetetlenek a fásítás sikerességéhez.

A workshop egyik fontos célkitűzése az is volt, hogy közösen meghatározzák a fásítás pontos helyszínét Tompa térségében. A résztvevők döntése alapján a fásítást a következő helyrajzi számok tervezik elvégezni: 0427, 0394/1, 029, ahol a beavatkozás hatékonyan szolgálja majd a mezőgazdasági területek védelmét és a biodiverzitás megőrzését.

Ez a dokumentum az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg a Interreg VI-A IPA Magyarország-Szerbia együttműködési program által. A dokumentum tartalmáért teljes mértékben Tompa Város Önkormányzata vállalja a felelősséget, és az semmilyen körülmények között nem tekinthető az Európai Unió és / vagy a programot Irányító Hatóságnak állásfoglalását tükröző tartalomnak.

halasmedia.hu

Zambó Péter beszédét Dr. Tóth Béla hosszú kutatói és állomásvezetői munkájának méltatásával kezdte, majd kitért a kutató nyártermesztés fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységére és egyedülálló fajta-összehasonlító kísérleteire is. Arról is szólt, hogy Dr. Tóth Béla nevéhez kötődik a pusztaszil szelektálása és fajtaelismertetése, ennek a fajtának nemcsak az alföldi viszonyok között történő alkalmazása hozott jelentős eredményeket, hanem a kedvezőtlen termőhelyi viszonyokkal szembeni toleranciájának köszönhetően alkalmas zöldövezeti, rekultivációs fásítási célokra is. Az államtitkár kiemelte, ennek a fajtának az alkalmazása a mai napig több ezer hektár kopár terület termővé tételében nyújt segítséget.

Az államtitkár beszélt a klímaváltozásról és arról, hogy a jövőben aktívan fejleszteni kell az erdők alkalmazkodóképességét, folyamatosan keresni kell a természet és az ember együttműködéséből fakadó új megoldásokat. Hangsúlyozta, ebben a munkában új lehetőséget jelent a Soproni Egyetem és az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) szervezeti összekapcsolódása, amelynek köszönhetően az erdészeti kutatás és oktatás jövője így a korábbiaknál stabilabb alapokon nyugszik és hosszabb távon tervezhető.

Zambó Péter azt mondta, hogy a klímaváltozás elleni harcban fontos lépés a fával borított területek növelése is. Példaként említette az Országfásítási Programot, amellyel az utóbbi két évben jelentős eredményt sikerült elérni.

Az államtitkár zárásként elmondta, hogy Dr. Tóth Béla közel fél évszázadon át itt dolgozott a püspökladányi Farkassziget környékén, ahova később is visszajárt, és segítette a fiatalabb kutatók munkáját. „A kutatóház az ő ötlete nyomán készült el, szobra így nem is állhatna méltóbb és jobb helyen, mint itt”- emelte ki az államtitkár.

forrás: AM Sajtóiroda