Európa ökoszisztémáinak 2050-re helyre kell állniuk. Az EU természet-helyreállítási rendelete előírja egyes mezőgazdasági területek újbóli benedvesítését. A lápok helyreállítása jót tesz az éghajlatváltozás elleni védelemnek és a biológiai sokféleségnek, mivel az élő lápok elnyelik a szén-dioxidot. Összehasonlításképpen: az erdők bolygónk szárazföldi felszínének egyharmadát, a lápok csupán három százalékát borítják. Pedig a lápok kétszer annyi szén-dioxidot kötnek meg, mint az erdők. Amikor azonban a lápokat lecsapolják, az évezredes szén-dioxid-tározók kibocsátóvá válnak.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében az EU támogatja a vizes élőhelyek kutatását, feltérképezését és helyreállítását. A természet-helyreállításról szóló uniós jogszabály előírja, hogy az évtized végéig a lecsapolt lápok 30 százalékát helyre kell állítani, és ennek negyedét újra kell nedvesíteni. 2050-re a károsodott lápok felét helyre kell állítani – egyharmadukat újranedvesítés révén. A gazdák anyagi kártérítést vagy földterületet kapnak cserébe. A helyreállítási rendelet végrehajtása a tagállamok feladata. Az első tervek jövőre válnak elérhetővé. 

Koppenhágától északra hatalmas sekély vizű tavat hoznak létre. Több mint 200 évvel ezelőtt kis árkokat használtak a terület lecsapolására. A lecsapolás következtében a vízszint hét méterrel csökkent. Ezáltal klímakárosító szén-dioxid szabadul fel. Ennek megállítására most mocsári tavat hoznak létre.

Morton Elling a Dán Természetvédelmi Ügynökség munkatársa szerint a kormány úgy döntött, hogy csökkenti a mezőgazdaságból származó CO2-kibocsátást. „Ezért emeljük a talajvízszintet, mint itt Søborgban. A nedvesítés évente 8000 tonnával csökkenti a CO2-kibocsátást. Tavaly elkezdtük feltölteni a vízelvezető árkokat, és kis tavak alakultak ki, amelyekben sokféle élőlény él.”

Søborg Sø a 600 hektáros projekt neve. 63 földtulajdonost kellett meggyőzni. Néhányan már generációk óta művelik a földet. Sally Schlichting lótulajdonos eladta földje egy részét. „Ennek önkéntesnek kell lennie, mert ha megmondjuk a gazdáknak, hogy mit tegyenek, sokan nemet mondanak.”

A mezőgazdasági területek visszaállítására és újranedvesítésére vonatkozó uniós jogszabály ösztönzi a gazdálkodókat. De a törvény célokat is meghatároz. A legsürgősebb intézkedéseket 2032-ig végre kell hajtani.

A koppenhágai székhelyű Európai Környezetvédelmi Ügynökségnél találkozom a vizes élőhelyek szakértőjével, Yurena Lorenzóval.

Euronews: „Miért fontosak a vizes élőhelyek és a lápok?”

Lorenzo: „Az elmúlt évezred során Európában a vizes élőhelyek 80 százalékát elvesztettük. Az EU-ban található (megmaradt) lápok 50 százalékát pedig lecsapolták.” 

Euronews: „Miért probléma a vízelvezetés?” 

Lorenzo: „Ha elvezetjük a vizet a lápokból, nagy mennyiségű szén-dioxid szabadul fel. Indonézia után Európa az üvegházhatást okozó gázok második legnagyobb kibocsátója a világon a lecsapolt lápok esetében. Ez riasztó. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében tehát vissza kell vezetnünk a vizet a lápokba. Számomra a lápok és a vizes élőhelyek a természet szuperhősei. A világ növény- és állatfajainak 40 százaléka itt él.”

Euronews: „A közelmúltban lépett hatályba az uniós helyreállítási rendelet. Mi történik most?”

Lorenzo: „A tagállamoknak legkésőbb 2027-ig fel kell vázolniuk a helyreállítási terveiket.” 

Euronews: „A helyreállításra és benedvesítésre vonatkozó uniós célkitűzések ajánlások vagy kötelező érvényű célok?”

Lorenzo: „Ez az első alkalom, hogy (ezen a területen) egész Európára kiterjedő, jogilag kötelező érvényű, határidőkkel rendelkező jogszabályunk van. Ezek számszerűsíthető helyreállítási célok, amelyek határidőkhöz vannak kötve.” 

forrás: EuroNews

A találkozó napirendjének első számú témája az volt, hogy miként lehet előmozdítani az Egyesült Királyság faültetését a közös nettó nullás célkitűzésünk elérése érdekében, a kormány azon kritikus fontosságú küldetésének részeként, hogy az Egyesült Királyság tiszta és zöld energia szuperhatalommá váljon.

Az Egyesült Királyságban kevesebb a fával borított terület, mint szinte bárhol máshol Európában, és több munkára van szükség ennek a hiányosságnak a megszüntetéséhez. Nemzetünk erdőterületei és fái az egész Egyesült Királyságban a közösségek szívét alkotják, elengedhetetlenek a jólét támogatásához és az életminőség javításához, emellett fenntartható faanyagot biztosítanak, és otthont adnak a legfontosabb fafajok némelyikének.

A Munkacsoport célja, hogy erősítse az együttműködést az Egyesült Királyságban, és meghatározza az együttműködés lehetőségeit, hogy javítsa a faültetéseket és biztosítsa az erdők hosszú távú fennmaradását, megőrizve azok előnyeit a jövő generációi számára.

Mary Creagh erdészeti miniszter elmondta:  „Ezt a kormányt azzal a megbízatással választották meg, hogy megvédje és helyreállítsa a természetet. Ezért ma büszkén teljesítem ígéretünket, hogy létrehozzuk a faültetési munkacsoportot, amely négy nemzetünkben több millió fa ültetését fogja felügyelni. A fák hatalmas társadalmi, környezeti és gazdasági előnyökkel járnak: elnyelik a szén-dioxidot, hűtik városainkat, javítják a közérzetet és segítenek csökkenteni az NHS költségeit, miközben a virágzó erdészeti ágazat támogatja a zöld munkahelyeket és ösztönzi a gazdasági növekedést”.

Richard Stanford, az Erdészeti Bizottság elnöke elmondta: „Soha nem volt még ennél fontosabb az idő, hogy lépéseket tegyünk a fák, erdők és erdők számának növelésére és javítására az Egyesült Királyságban a következő években. Létfontosságú, hogy négy nemzetünk összefogjon és partnerségben dolgozzon ezen a küldetésen. Ez az új Faültetési Munkacsoport elkötelezett a négy nemzet közös erdészeti céljainak megvalósítása mellett, hogy a virágzó fákkal, erdőkkel és erdőkkel továbbra is meg tudjunk küzdeni a társadalom legnagyobb kihívásaival.”

Mairi Gougeon, Skócia vidékügyi minisztere elmondta: „Üdvözlöm a munkacsoport megalakulását, mivel mindannyiunk közös érdeke, hogy növeljük az erdősültséget és elérjük az ezzel járó többszörös előnyöket, különösen az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenésének kezelése tekintetében.

„Jelenleg Skócia az Egyesült Királyságban az összes új erdőterület mintegy 75%-át adta. A 23/24-es időszakban 15.000 hektár új erdőt hoztunk létre, ami az Egyesült Királyságban kitűzött cél több mint 50%-át tette ki. Bár ez jelentős hozzájárulás, tudjuk, hogy mindannyian tehetünk még többet.

„Az új munkacsoport nagyszerű lehetőség lesz valamennyi ország számára, hogy megosszák egymással értékes meglátásaikat és ötleteiket az erdőterületeink bővítése és a jövő ellenálló erdeinek létrehozása érdekében.”

Andrew Muir, Észak-Írország mezőgazdasági, környezetvédelmi és vidékügyi minisztere elmondta: „Üdvözlöm a faültetési munkacsoport létrehozását az Egyesült Királyságban, és úgy vélem, hogy a munkacsoport hatékony eszközt jelent a kihívást jelentő faültetési célok elérése érdekében történő együttműködés elősegítésére.

„A munkacsoport munkája kulcsfontosságú lesz a faültetések nagyobb mértékű ösztönzésében, az éghajlatváltozással kapcsolatos célok elérése, a biológiai sokféleség növelése, valamint az erdők és erdős területek fenntarthatóságának az egymást követő generációk számára történő fenntarthatóságának alátámasztása érdekében.”

Huw Irranca-Davies, Wales éghajlatváltozásért és vidékügyekért felelős miniszterelnök-helyettese elmondta: „Wales volt az egyik első nemzet a világon, amelyik klímavészhelyzetet hirdetett, és üdvözöljük a lehetőséget, hogy tagjai lehetünk az Egyesült Királyság faültetési munkacsoportjának.

„Az erdőgazdálkodás decentralizált ügy, de mindannyiunknak közös kihívásokkal kell szembenéznünk, és a nemzetek közötti jó gyakorlatok megosztásának egyértelmű előnyei vannak. Továbbra is szeretnénk megkönnyíteni a walesi földtulajdonosok számára, hogy olyan módon ültessenek fákat, amely egyrészt hozzáadott értéket teremt a vállalkozásuk számára, másrészt segít az éghajlati és természeti vészhelyzet kezelésében.

„A zöld munkahelyek és a növekedés megteremtése vidéki közösségeinkben kiemelt prioritás számunkra, és ehhez elengedhetetlen a virágzó mezőgazdasági ágazat mellett a virágzó fa- és erdészeti ágazat. Ezért örülök, hogy az új évben konzultációt fogunk közzétenni a walesi faipari stratégiáról. Alig várom, hogy a munkacsoport segítsen nekünk a Walesre vonatkozó kötelezettségvállalásaink teljesítésében.”

A bejelentés a költségvetésben tett kötelezettségvállalást követte, amely szerint Angliában a következő két évben (2024/5 és 2025/6) akár 400 millió fontot is biztosítanak faültetésre és a tőzeglápok helyreállítására.

A kormány a környezetvédelmi fejlesztési terv gyors felülvizsgálatát indította el, hogy biztosítsa a jogi célok teljesülését, beleértve a környezetvédelmi törvény azon célkitűzését is, hogy 2050-re 16,5%-os fásítást kell elérni.

Nemrégiben bejelentette a következő lépéseket annak a nemzetközi célnak a megvalósítása felé, hogy 2030-ra a természetvédelmi területek és tengerek 30%-a természetvédelmi terület legyen, és kinevezte a természetvédelem első különleges képviselőjét.

szerk/ford.: Tóth János, forrás: GOV.UK / ForestryJournal