Eközben Wales egyetlen ilyen jellegű csoportja tömeges finanszírozást kezdett egy merész újraerdősítési projekthez, amely 2025 tavaszán kezdődik.

Skócia világos jövőképet nyújt az újraerdősítésről

A múlt héten a kormány minisztereinek egy fogadáson bemutatták a Skóciát „újraerdősítő nemzetté” alakító útvonalat, amelyet a The Herald című skót nemzeti lap „úttörő reményteli víziónak” nevezett.

A „Rewilding Nation Charter” (Újjáépítési Nemzeti Charta) felszólítja a skót kormányt, hogy kötelezze el magát a nemzet földjeinek és tengereinek 30 százalékos „természeti helyreállítása” mellett. A közvélemény-kutatások szerint a skótok 80 százaléka úgy véli, hogy a kormánynak olyan politikákat kellene bevezetnie, amelyek támogatják az újjáépítést.

„A vidéki közösségek egyöntetű és hatalmas támogatást élveznek a természet helyreállítása iránt” – mondja Steve Micklewright, a Trees for Life vezérigazgatója és a Skót Újjáépítési Szövetség társelnöke. „És ami fontos, hogy a vidéki közösségek számára – és a különböző ágazatokban, beleértve a hagyományos vidéki munkahelyeket is – a természet helyreállítása az egyéb társadalmi és gazdasági előnyök mellett munkalehetőségeket is teremt” – teszi hozzá Micklewright.

„A szarvasok számának csökkentése az erdők regenerálódásának lehetővé tétele érdekében például több szarvasbőgésszel rendelkező embert igényel, míg a tőzeglápok helyreállítása teljesen új munkaerőt teremt.” A szövetség kizárólag nyilvános adományok révén az év elején mindössze hat nap alatt sikeresen elérte az ambiciózus 200 000 font (242 650 euró) adománygyűjtési célját, amelyhez az Egyesült Királyság Big Give Green Match Fund programja keretében 100 000 fontig (121 325 euró) minden adományt társítottak.

Ahhoz azonban, hogy a világ első hivatalos „újraerdősítő nemzetévé” váljunk, politikai vezetésre van szükség, hogy úttörő jogszabályokat fogadjunk el – és több közpénzre. Skócia rewilding-útvonala átfogó, és „magában foglalja a közösségek felhatalmazását és bevonását célzó intézkedéseket” – mondja Kevin Cumming, a skót rewilding-szövetség helyettes vezetője és a Rewilding Britain rewilding igazgatója.

Vannak javaslatok a vadon élő állatokkal való együttélésre, a földjeink helyreállítására, a földművelők és gazdálkodók alapvető támogatására, a tengereink helyreállítására, valamint a természetalapú gazdaságra és munkahelyekre” – mondja Cumming.

Wales közösségi finanszírozást indított merész rewilding-víziójához

Walesben a Tir Natur környezetvédelmi csoport a múlt hónapban crowdfunding-kampányt indított, hogy létfontosságú pénzeszközöket gyűjtsön az általa Wales legnagyobb ökoszisztéma-helyreállítási projektjének nevezett projekthez. „A crowdfunder néhány nap alatt elérte a kezdeti 20 000 fontos (24 265 euró) célt, és jelenleg valamivel több mint 45 000 fontnál (54 596 euró) tart, ami elmarad a 60 000 fontos (72 795 euró) céltól” – mondta Stephen Jenkins, a Tir Natur vezérigazgatója. A január 6-ig tartó kampányban 50 font (60 euró) feletti adományokkal egy What3Words négyzetméternyi területet lehet támogatni, így „odamehetünk, ott állhatunk, és tanúi lehetünk a vad természet visszatérésének” – teszi hozzá Jenkins. A Tir Natur jelenleg az egyetlen jótékonysági szervezet Walesben, amely a „példátlan mértékű biológiai sokféleség csökkenésével és az éghajlatváltozáshatásával” kíván foglalkozni, amelyet a környezet helytelen használata súlyosbít.

A két évvel ezelőtt alapított Tir Natur egy 1000 hektáros területet jelölt ki, amelynek újraerdősítését 2025 tavaszán tervezi megkezdeni. A csoport azt reméli, hogy őshonos lombhullató fákat, valamint ősi legelő szarvasmarha-, póni- és sertésfajtákat telepít majd oda.

A cél – amint arról a nation cymru című Wesh hírszolgálat elsőként beszámolt – a „természetes legeltetés” bemutatása, ahol az állatok ugyanolyan szabadon kószálhatnak, mint egykor vad őseik – köztük a vad deszka, az aurok és a tarpán -.

A területen már most is több természetes folyó, tőzegláp és ritka ősi fa található, amelyek segíthetnek a vadon élő állatok számára létfontosságú folyosókat biztosítani, de mindezek figyelmet igényelnek.

A „gobaith i natur” – „remény a természetben” – felajánlásával a csoport azt tervezi, hogy a terület „változatos és dinamikus tájjá alakul át, ahol az élővilág és az emberek egymás mellett virágoznak”. A Tir Natur az állattenyésztést is beillesztheti a természetközpontú helyreállításba: a helyi közösségek számára „vadhúst” kínál majd, ami megmutatná, hogy a rewilding hogyan fedheti át a „hagyományosabb mezőgazdasági rendszereket”.

„Az első naptól kezdve együttműködünk a szomszédainkkal és a helyi közösséggel” – mondja Jenkins. „Szeretnénk meghallgatni a történeteiket, és megismerni a földdel kapcsolatos nézeteiket. „A lehető leghamarabb közölni fogjuk a legfontosabb üzeneteinket is; nevezetesen, hogy ez a projekt élelmiszert fog termelni, vizet fog tartani a földön, és megvédi a közösségeket az árvizektől, valamint ösztönzi a helyi gazdaságot” – teszi hozzá.

Az újraerdősítési projektek gyors sikereket érnek el

Nagy-Britannia a világ egyik legjobban természetromboló országa – és a természet állapotáról szóló legfrissebb jelentés szerint a világ országai között az utolsó 25 százalékban szerepel. Ennek oka az intenzív mezőgazdaság és az éghajlatváltozás, amelyek nagy hatással vannak a biológiai sokféleségre. A nem őshonos erdészet, a környezetszennyezés és a behurcolt fajok is veszélyt jelentenek. Skóciában mintegy 15 százalékkal csökkent a fajok száma, és különösen 11 tengeri madárfaj esetében 1986 óta átlagosan 49 százalékkal csökkent a fajszám – derül ki a jelentésből. Hasonlóképpen, a szárazföldi és édesvízi fajok száma Walesben 1994 óta átlagosan 20 százalékkal csökkent, és az őshonos fajok 18 százalékát fenyegeti a kihalás veszélye.

Ennek ellenére a rewilding-projektek gyorsan képesek regenerálni a létfontosságú természetes élőhelyeket.

„A természet a létfenntartó rendszerünk, de komoly bajban van” – mondja Karen Blackport, a skót Rewilding Alliance társelnöke és a Bright Green Nature vezérigazgatója. „Meg kell fordítanunk ezt a szerencsétlen állapotot. És még nem késő cselekedni. Itt jön a képbe a rewilding – a nagyszabású természet helyreállítása -” – teszi hozzá Blackport.

„Az újjáépítés segíthet a természet és az éghajlat összefüggő vészhelyzeteinek kezelésében, és az emberek és a helyi közösségek számára előnyök kaszkádját hozhatja létre.”

A skóciai Perth-től északra egy 90 hektáros területen a dongók populációja a két évvel ezelőtti 116-szorosára nőtt, köszönhetően a Rewilding Denmarkfield erőfeszítéseinek. A jótékonysági szervezet szerint a helyi közösségek most már a természet zümmögését élvezhetik a forgalom helyett.

Az önkéntesek és a földtulajdonosok munkája nélkül a természet állapotáról szóló jelentés szerint Skócia veszélyeztetett vörös mókusállománya „jelentősen csökkent volna”, de valójában stabil maradt, sőt „helyi területeken még nőtt is”.

Hasonlóképpen, amikor James Hitchcock 1987-ben elkezdte helyreállítani a természetet a közép-walesi Gilfachban található egykori dombvidéki farmon, hamarosan „lazacot látott a folyón”, az erdőben számos madárfaj, ritka pillangók és még fenyőmaradékok is megjelentek.

Hírességek adták a nevüket az Egyesült Királyság újraerdősítési erőfeszítéseihez.

A Titanic világhírű színésze és környezetvédő Leonardo DiCaprio támogatta Skócia rewilding-nemzeti erőfeszítéseit, amikor az év elején 62 millió követőjének posztolt az Instagramon:

„Ezzel a kampánnyal Skócia világelső lehet a tájak újraerdősítésében, biztosítva a tiszta levegőt és vizet, a szén-dioxid tárolását, az árvizek csökkentését, a vadvilág helyreállítását és a helyiek életének javítását”.

A ‘Succession’ színésze és a skót származású Brian Cox CBE szintén támogatja Skócia rewilding nation kampányát. A múlt hónapban a Guardian című napilapnak írt nyílt levelében azt írta, hogy természeti szépségei ellenére Skócia „a bolygó egyik leginkább természetromboló országa”.

„A természeti erőforrásainak évszázados túlzott kiaknázása olyan helyet hagyott nekünk, amely gyönyörűnek tűnik, de napról napra fogyatkozik” – tette hozzá Cox.

„Ez csődöt mond a dombjaink, a völgyeink és a folyóink. Ez nem tesz jót az állatoknak, akikkel megosztjuk a földünket és a tengereinket. Felborítottuk a természet egyensúlyát. Ez szörnyű hatással van az élővilágra, de ránk is. Skócia megbomlott természeti folyamatai aláássák az éghajlatváltozással való megbirkózási képességünket, befolyásolják az élelmiszertermelést és veszélyeztetik az egészségünket.”

Rámutatott azonban, hogy van remény – és büszkeség – Skócia rewilding-előmenetelében.

„Jelenleg több mint 150 rewilding-projektünk van országszerte. Emberek százai dolgoznak azon, hogy a dolgokat újra rendbe hozzák”.”

A levélben Cox reflektorfénybe helyezte a Mull-sziget lakóit, akik újjáélesztették erdőterületeiket.

Lolo Williams, a BBC természettelevízió műsorvezetője és ornitológus is nagykövete lett a Tir Natur új walesi rewilding-kampányának: „Nagyon izgatott vagyok a földvásárlásra irányuló erőfeszítéseik miatt, és hogy bemutatják a rewilding előnyeit, nemcsak a vadvilág és a fizikai környezet, hanem a mezőgazdaság, a walesi közösségek és a kultúra számára is”.

„A természetnek szüksége van erre.”

szerk/ford. Tóth János, forrás: EuroNews

A megyei tanács Életet jelentő fák Hargita megyében kampánya, csatlakozva a Régiók Bizottsága Trees for Life kezdeményezéséhez, 2022 márciusban indult el. Az eredményeket szerdán ismertették a sajtó képviselőivel. Mint kiderült, Hargita megye lakossága, civil szervezetek, iskolák, alárendelt intézmények, polgármesteri hivatalok és egyesületek közreműködésével a céljuk számos fenyő- és gyümölcsfa csemete ültetése volt Hargita megyében. 2030-ig több ezer facsemete ültetését vállalta Hargita Megye Tanácsa, közösen Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesületével és a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökséggel, valamint a Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulással. Eddig összesen több mint 110 ezer facsemetét ültettek el sikeresen megyeszerte.

A projekt kapcsán Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta: „két céllal vágtunk bele ebbe a projektbe. Az egyik az erdősítés, a másik pedig az, hogy a megyei utak mentén őshonos gyümölcsfákat ültessünk. Köszönöm az önkéntes tűzoltóknak, hogy a facsemetéinkről a szárazabb időszakokban is gondoskodtak. A faültetési akciókba többször is becsatlakoztak a megyében lévő iskolák diákjai is. Azt szeretném, hogy azok a diákok, akik részt vettek a faültetési akciókban, örökbe fogadjanak egy fát és gondoskodjanak róluk.”

A facsemetéken kívül időkapszulák „elültetésére” is sor került három helyszínen: Csíkkozmáson, Szépvízen és a Bucsin-tetőn. Így évtizedek múlva majd akár az unokáik GPS koordináta alapján fel tudják majd keresni az erdőt, amelyet a nagyszüleik ültettek. Az időkapszula az ültetésben részt vett gyermekek névsorát és a Trees for Life együttműködési szerződést is tartalmazza.

forrás: Maszol.ro