A munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Trenkwalder csaknem 7 ezer munkavállaló béradatait dolgozta fel az elemzésében.

A földrajzi bontást tartalmazó statisztikák szerint már Észak-Magyarországon is 1600 forint fölé kúszott az átlagos fizikai órabér, a többi régióban 1700-1900 forint között alakul ez az érték. Közép-Magyarország és a főváros továbbra is kiemelkedik ebből a mezőnyből: itt az órabérek átlagos nagysága már a 2500 forintos szintet közelíti.

A közlemény idézte Hamrák Viktort, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatóját, aki elmondta az átlagos órabér-növekedés 19 százalékos szintje azt jelzi, hogy még a második negyedévben is csökkentek a reálbérek: júniusban ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal továbbra is kevéssel 20 százalék feletti inflációt mutatott ki az előző 12 hónapra. Véleménye szerint bár 2023 egészére valószínűleg csökkenő reálbért fog kimutatni a statisztika, a harmadik negyedévtől már újból javulhat majd a fizikai dolgozók keresetének vásárlóértéke – fogalmazott a szakember.

Arra is kitértek, hogy az év elején még számos cégnél tetten érhető volt, hogy igyekeznek késleltetni a béremelést, mára azonban a munkaerő megtartása érdekében szinte minden vállalat lépett ezen a téren. A reálbérek korábbi szintjének fokozatos eléréséhez viszont további lépésekre van szükség az év hátralévő részében. Ennek az éves szinten nagyságrendileg 25 százalékos béremelésnek a kigazdálkodása azonban már igen sok munkáltatónak okoz komoly fejtörést.

A Moore Hungary tanácsadó és könyvvizsgáló cég ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég magyarországi leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezető béradatait vizsgálta meg. A 700 ezer és 1 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottaknál a béremelkedés mértéke 2023 második negyedévében átlagosan 11 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva – írták.

Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere a közleményben megjegyezte, hogy a szellemi munkát végző középvezetők körében az átlagbérek növekedése egyelőre jelentősen elmarad az infláció mértékétől. Ebben a körben (különösen ott, ahol munkaerőhiány tapasztalható) a vizsgált időszakban megnőtt azok száma, akik munkahelyváltással igyekeztek nagyobb bérnövekedést elérni. Ezt jelzi az is, hogy az elemzett mintában egy év alatt 2-ről 5 százalékra nőtt a kilépések száma.

forrás: MTI

Magyarországon csökkentek a legnagyobbat a reálbérek az OECD tagállamai között

Az OECD munkaerőpiaci jelentése szerint 2023 első negyedévében Magyarországon 9,8 százalékkal emelkedtek a nominálbérek 2022 azonos időszakához képest. Azonban hazánkban estek a legnagyobbat a reálbérek a szervezet tagállamai között, átlagosan 15,6 százalékot. Tehát az általános inflációtól jócskán elmaradó mértékben emelkedtek a fizetések itthon a vizsgált időszakban. Az OECD-országok átlaga 3,8 százalékos csökkenést mutat egy év alatt.

Magyarország után a legnagyobb reálbér-visszaesést Lettországban (mínusz 13,4 százalék), illetve Csehországban (mínusz 10,4 százalék) mérték. A felsorolásban találni négy olyan országot is, ahol a gazdasági nehézségek ellenére növekedtek a reálbérek. A pozitív listán Hollandia (plusz 0,4 százalék), Izrael (plusz 0,6 százalék), Costa Rica (plusz 1,7 százalék) és Belgium (plusz 2,9 százalék) szerepelnek.

Az OECD vizsgálata kitért az országok foglalkoztatási rátájára is. Ebben a tekintetben a lista középső mezőnyéhez tartozunk 3,9 százalékos munkanélküliségi mutatóval. A felsorolás szerint idén májusban a legnagyobb a munkanélküliség Spanyolországban (12,7 százalék), Görögországban (10,8 százalék) és Törökországban (10,2 százalék) volt a szervezet tagállamai között. A legkedvezőbb értékekkel pedig Csehország (2,4 százalék), Dél-Korea (2,5 százalék) és Japán (2,6 százalék) rendelkeztek. Az átlag 4,8 százalék volt.

A magyar munkavállalók harmadának lehet másodállása

A munkaerő-toborzó Randstad felméréséből kiderül, a magyar dolgozók 34 százalékának lehetett áprilisban másodállása. Ez az érték 9 százalékponttal nagyobb a kutatásban vizsgált 34 ország átlagánál.

Azért, hogy ne kelljen minden egyes dologra fillérezgetni, hogy jobban ki tudjunk jönni. A szolgáltatások, minden többe kerül, úgyhogy nekem is plusz munkát kell vállalnom

– magyarázta egy hölgy az RTL Híradójának korábban, miért van másodállása.

A szakszervezeteknek mindig az a céljuk, hogy az emberek olyan bért kapjanak, amihez már nem kell plusz túlórákat, plusz műszakokat vállalni, hanem kijöjjenek az alapbérükből. De sajnos most az infláció nagyon megkavarta ezt a helyzetet

– nyilatkozta Bábel Balázs, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.

Vendéglátás és mezőgazdaság

Nógrádi József, a Trenkwalder Magyarország kereskedelmi igazgatója hozzátette, a magyarok elsősorban a vendéglátásban és a mezőgazdaságban találnak plusz munkalehetőséget.

Ilyenek például az idénymunkák. Erre most a tavasz beálltával van lehetőség. (…) Felmérésünk szerint a fizikai munkavállalók 45 százaléka idén még nem feltétlen kapott plusz béremelést. Ami azt jelenti, hogy ők abszolút ki vannak szolgáltatva, és keresik a kitörési pontokat

– mondta az igazgató május elején.

A reálkeresetek szeptember óta csökkenek Magyarországon, hiszen a 20 százalék fölötti inflációval nem tudtak lépést tartani a keresetek.

forrás: haszon 07-14