A tuskógombák nagyrészt az emberi szem számára láthatatlanul, a talajban vannak jelen és szinte mindenhol megtalálhatók. Az egészséges, jó védekezőképességű erdőkben a tuskógombák és a fák között egyfajta egyensúlyi állapot van, amely két ok miatt borulhat fel. Az egyik, ha az adott tuskógomba a faj agresszív változata, s az egészséges erdőben is támad és tarol. A másik, hogy a klímaváltozás negatív hatásai hazánkban is jól érzékelhetőek, elég a tavalyi hőségre és aszályra vagy az idei egyenetlen eloszlásban megjelenő csapadékra gondolni. Ezek a negatív hatások érzékenyen érintik az erdőket: általános egészségi állapotuk romlik, károsítók elleni védekezőképességük gyengül, teret adva ezzel a tuskógombák pusztításának.

„A Keszthelyi-hegység erdőit kezelő Bakonyerdő Zrt.-vel a tuskógomba-pusztítások után, 2016-ban kezdtük meg ez irányú kutatásainkat és projektjeinket. Ennek köszönhetően csatlakoztunk a tuskógomba nemzetközi kutatási programjához, és már 2017-ben publikáltunk egy kiemelkedő színvonalú cikket a Nature Ecology & Evolution folyóiratban, aminek világszerte rendkívüli visszhangja volt. (New York Times is beszámolt róla). A napokban pedig a legújabb eredményeinkről jelent meg egy meghatározó tudományos cikkünk a Nature Microbiology című szakmai folyóiratban. A mi kutatási területünk a tuskógombák genetikai hátterének feltérképezése. Ennek kiemelt jelentősége, hogy el tudjuk különíteni az erdővel egyensúlyban együtt élni képes tuskógombákat az agresszív, támadó, pusztítást okozó változatoktól.” – foglalta össze Dr. Sipos György, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki karának kutatóprofesszora, a nemzetközi kutatás soproni szakmai vezetője.

A nemzetközi tudományos projekt célja természetesen a tuskógombák elleni védekezés, az egészséges és a klímaváltozás negatív hatásai által romló erdők védelme. Tekintettel arra, hogy erdőről és erdőkárosító faj elleni küzdelemről van szó, amelyben a vegyszeres kezelés nem csak a károsítót, hanem magát az erdőt és a benne található teljes ökológiai értéket pusztítja, csak biológiai védekezése jöhet szóba.

„A tuskógombák pusztítóképességét és virulenciáját nem csak a saját tulajdonságaik, genetikájuk határozza meg, hanem az őt és a gazdanövényt, azaz a fákat körülvevő egész mikrobiális, más gombákból és baktériumokból álló közösség is. Ebben a közösségben vannak olyan tagok, amelyek a tuskógombák agresszív támadókészségét erősítik, míg más tagok fékezik. Ezen a felismerésen alapszik egy új, természetbarát, úgynevezett „biokontroll” alapú védekezési stratégia, amellyel kapcsolatban intenzív és eredményes kutatást folytatunk a Soproni Egyetemen, a nemzetközi kutatási program szegedi partnereivel, az SZBK mellett a Szegedi Tudományegyetem TTIK Mikrobiológia tanszékével is szoros együttműködésben.” – mutatott rá Dr. Sipos György.

Az erdőket fenyegető agresszív tuskógombák elleni biológiai védekezés úgy a hazai, mint az európai és a globális erdőgazdálkodás számára kiemelt feladat, amely nagymértékben határozhatja meg ökológiai jövőképünket.

Forrás: SOE

A projekt eredményei megteremtették a lehetőséget az erdészeti metagenomika és metatranszkriptomika módszertanának fejlesztésére és egy erdészeti mikrobiális bioinformatikai kiválósági központ létrehozására. A projektjavaslat megvalósítóinak a szakterületükön elért sokéves gyakorlati tapasztalatai tovább bővültek a modern molekuláris biológiai módszerek innovatív alkalmazása terén.

A 2017. január 1-én indított projekt a genomika, transzkriptomika és a biológiai védekezés tudományterületein rendelkezésre álló jelenlegi tudásszinthez képest hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt kiemelkedő jelentőségű, új tudásanyaggal tudta bővíteni a súlyos erdészeti kártevő Armillaria gombanemzetséggel kapcsolatos ismereteinket. A projekt megvalósítása során a legkorszerűbb molekuláris biológiai és bioinformatikai módszerek alkalmazásával a vizsgált szakmai terület a nemzetközi élvonalbeli kutatások szintjére emelkedett. A konzorciumi partnerek által a projekt során kialakított Stratégiai K+F műhely biztosítani tudja a tudás-infrastruktúra további magasszintű működtetését, a növény-gomba kölcsönhatások vizsgálata területén a legkorszerűbb nemzetközi kutatás-módszertani tapasztalatok hazai adaptációját, valamint a létrehozott genomikai adatbázisok integrálásának lehetőségét, mely megteremti a nemzetközi kiválósági együttműködésekhez, összehasonlító genomikai projektekhez (pl. 1000 Fungal Genomes Project) történő csatlakozás feltételeit. A Dr. Nagy László projektrésztvevő által kidolgozott komparatív genomikai módszer (COMPARE pipeline) az első olyan metodika, amely lehetőve tette egy tetszőleges fenotipikus jelleg hátterében álló gének és géncsaládok teljes genomszekvenciák alapján történő szisztematikus azonosítását. A projekt keretein belül így a meglévő nemzetközi tudományos együttműködések célzott továbbfejlesztésére és új együttműködések kialakítására egyaránt hosszútávú lehetőségek nyíltak.

A projekt feladatainak megvalósítása során a biológiatudomány részterületein elfogadott protokollokhoz illeszkedő korszerű, modern, átfogó kutatási metodológia került felhasználásra, mely mikrobiológiai, metabolomikai, fermentációs, molekuláris biológiai, mikroszkópos, bioinformatikai, metagenomikai, komparatív genomikai, transzkriptomikai, illetve új generációs szekvenálási módszereket és a módszertanokhoz alkalmazkodó új terepi vizsgálati koncepciókat is egyaránt magába foglal, melyek minden szempontból alkalmasak további hosszútávú célok eléréséhez.

Kedvezményezett neve: Soproni Egyetem (9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.)
Konzorciumpartnerek: Szegedi Tudományegyetem, Szegedi Biológiai Kutatóközpont

A projektről további információ a http://projektek.uni-sopron.hu/ginop-2-3-2-15-2016-00052/ oldalon olvasható.

forrás: Soproni Egyetem