<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>UAV &#8211; FATÁJ</title>
	<atom:link href="https://fataj.hu/cimke/uav/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://fataj.hu</link>
	<description>Hírek az erdőgazdálkodásban, faiparban, bútoriparban, asztalosságban, fakereskedelemben, ...</description>
	<lastBuildDate>Thu, 01 Oct 2026 08:18:46 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=7.1</generator>

<image>
	<url>https://fataj.hu/wp-content/uploads/2021/06/cropped-favicon-32x32.png</url>
	<title>UAV &#8211; FATÁJ</title>
	<link>https://fataj.hu</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>Erdőgazdálkodás 5.0</title>
		<link>https://fataj.hu/2026/10/erdogazdalkodas-5-0/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[fatajadmin]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 01 Oct 2026 08:18:44 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Erdőgazdálkodás]]></category>
		<category><![CDATA[Faipar]]></category>
		<category><![CDATA[Fakereskedelem]]></category>
		<category><![CDATA[Jogszabályok]]></category>
		<category><![CDATA[Környezeti ügyek]]></category>
		<category><![CDATA[Technológia]]></category>
		<category><![CDATA[célrendszer modernizációja]]></category>
		<category><![CDATA[digitalizáció]]></category>
		<category><![CDATA[Erdőgazdálkodás 5.0]]></category>
		<category><![CDATA[erdőkezelés]]></category>
		<category><![CDATA[erdőkezelési keretrendszer]]></category>
		<category><![CDATA[GIS]]></category>
		<category><![CDATA[HCAI]]></category>
		<category><![CDATA[Human-Centered Artificial Intelligence]]></category>
		<category><![CDATA[Hunyadi Richárd]]></category>
		<category><![CDATA[IoT]]></category>
		<category><![CDATA[LIDAR]]></category>
		<category><![CDATA[mesterséges intelligencia]]></category>
		<category><![CDATA[MI]]></category>
		<category><![CDATA[precíziós erdőgazdálkodás]]></category>
		<category><![CDATA[technológiai modernizáció]]></category>
		<category><![CDATA[UAV]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://fataj.hu/?p=99644</guid>

					<description><![CDATA[A napokban megjelent új tanulmány az Erdőgazdálkodás 5.0 paradigma hazai bevezetésének lehetőségeit vizsgálja, amely az Ipar 5.0 elveire&#8230;]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p class="wp-block-paragraph"><strong>A napokban megjelent új tanulmány az Erdőgazdálkodás 5.0 paradigma hazai bevezetésének lehetőségeit vizsgálja, amely az Ipar 5.0 elveire épülő, emberközpontú, fenntartható és reziliens erdőkezelési keretrendszer.</strong></p>



<p class="wp-block-paragraph">A szerző: <strong><a href="mailto:hunyadirichard24@gmail.com" target="_blank" rel="noopener">Hunyadi Richárd</a></strong>, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet, Katonai Műszaki Iskola doktorandusza, korábban a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán végzett erdőmérnök<br><br>A tanulmány címe: <a href="https://ojs.mtak.hu/index.php/vedelemtudomany/article/view/23889/20724" target="_blank" rel="noopener">Stratégiai keretrendszer a fenntartható, reziliens és innovatív erdőkezelés megvalósításához</a> </p>



<p class="wp-block-paragraph"><strong>A tanulmány összefoglaló kivonata</strong></p>



<p class="wp-block-paragraph">Az elmúlt két évtizedben a precíziós erdőgazdálkodás technológiai eszköztára különösen az UAV, LiDAR, GIS, mesterséges intelligencia és IoT rendszerek jelentős fejlődésen mentek keresztül. Alkalmazásuk azonban jellemzően továbbra is a faanyagtermelés-központú szemléletet szolgálja, amely egyre kevésbé képes hatékony választ adni a klímaváltozás, az ökoszisztéma-szintű kockázatok és a komplex természeti veszélyek kihívásaira. </p>



<p class="wp-block-paragraph">A tanulmány az <strong>Erdőgazdálkodás 5.0</strong> paradigma hazai bevezetésének lehetőségeit vizsgálja, amely az Ipar 5.0 elveire épülő, emberközpontú, fenntartható és reziliens erdőkezelési keretrendszer. </p>



<p class="wp-block-paragraph">A megközelítés a Human-Centered Artificial Intelligence (HCAI) elveire támaszkodva biztosítja az átlátható, ellenőrizhető és emberi felügyelet mellett működő döntéstámogatást. A kutatás egy ötkategóriás funkcionális modellt javasol (adatgyűjtés, tervezés, műveletvégzés, logisztika, ellenőrzés), amely a precíziós erdészeti rendszerek fenntarthatósági tényezőinek újra értelmezéséül szolgál. A paradigma kiemelt jelentőséggel bír a katasztrófavédelem és iparbiztonság területén is, mivel támogatja az erdőtüzek, viharkárok és aszály okozta degradáció korai észlelését, valamint a gyors és adatvezérelt beavatkozások tervezését. </p>



<p class="wp-block-paragraph">A kutatás fő következtetése, hogy az <strong>Erdőgazdálkodás 5.0</strong> hidat képez a precíziós technológiák és az ökoszisztéma-alapú, reziliens erdőkezelés között, elősegítve egy adatvezérelt, klímaadaptív és biztonsági szempontból integrált erdészeti és kockázatkezelési rendszer kialakítását.</p>



<figure class="wp-block-image size-full"><img fetchpriority="high" decoding="async" width="800" height="533" src="https://fataj.hu/wp-content/uploads/2026/10/erdogazdalkodas_5_0.jpg" alt="" class="wp-image-99647" srcset="https://fataj.hu/wp-content/uploads/2026/10/erdogazdalkodas_5_0.jpg 800w, https://fataj.hu/wp-content/uploads/2026/10/erdogazdalkodas_5_0-300x200.jpg 300w, https://fataj.hu/wp-content/uploads/2026/10/erdogazdalkodas_5_0-768x512.jpg 768w, https://fataj.hu/wp-content/uploads/2026/10/erdogazdalkodas_5_0-380x253.jpg 380w" sizes="(max-width: 800px) 100vw, 800px" /><figcaption class="wp-element-caption">A FATÁJ illusztrációk elkészítéséhez mesterséges-intelligenciát használó alkalmazást vettünk igénybe.</figcaption></figure>



<hr class="wp-block-separator has-alpha-channel-opacity"/>



<p class="wp-block-paragraph">A tanulmány legfontosabb gondolata nem maga az MI, a LiDAR vagy a dróntechnológia, hanem az a felismerés, hogy a 21. századi erdőgazdálkodásban a technológiai modernizációt a célrendszer modernizációjának kell kísérnie. Az <strong>Erdőgazdálkodás 5.0 </strong>akkor jelent valódi előrelépést, ha: nemcsak a faanyagtermelés hatékonyságát növeli; az erdők hosszú távú életképességét is vizsgálja; a klímaváltozás következményeit a tervezés kiindulópontjává teszi; a gazdasági, ökológiai és társadalmi szempontokat egy rendszerben kezeli; a technológiai döntéseket mérhető eredményekhez és szakmai felelősséghez köti. <br><br>Az <strong>Erdőgazdálkodás 5.0</strong> nem egyszerűen digitalizált erdőgazdálkodás, hanem annak a lehetősége, hogy az erdőkezelés a faanyagtermelés optimalizálása helyett az erdei ökoszisztémák hosszú távú működőképességét is központi tervezési céllá tegye.</p>



<p class="has-text-align-right wp-block-paragraph">forrás: <a href="https://ojs.mtak.hu/index.php/vedelemtudomany/article/view/23889" target="_blank" rel="noopener">Védelem Tudomány</a></p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>A drónok időben figyelmeztetnek a futótűzre</title>
		<link>https://fataj.hu/2021/07/a-dronok-idoben-figyelmeztetnek-a-futotuzre/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[fatajadmin]]></dc:creator>
		<pubDate>Tue, 13 Jul 2021 05:09:33 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Érdekességek]]></category>
		<category><![CDATA[Környezeti ügyek]]></category>
		<category><![CDATA[drón]]></category>
		<category><![CDATA[erdőtűz]]></category>
		<category><![CDATA[fütótűz]]></category>
		<category><![CDATA[IoT]]></category>
		<category><![CDATA[UAV]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://fataj.hu/?p=9806</guid>

					<description><![CDATA[A szimulációk szerint 99 százalékos pontossággal veszik észre a kisebb kiterjedésű, könnyen oltható tűzfészkeket, amelyek amúgy katasztrófát is&#8230;]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p class="wp-block-paragraph"><strong>A szimulációk szerint 99 százalékos pontossággal veszik észre a kisebb kiterjedésű, könnyen oltható tűzfészkeket, amelyek amúgy katasztrófát is okozhatnának.</strong></p>



<div class="wp-block-image"><figure class="aligncenter size-large"><img decoding="async" width="750" height="430" src="https://fataj.hu/wp-content/uploads/2021/07/A-dronok-idoben-figyelmeztetnek-a-futotuzre-750x430-1.jpg" alt="" class="wp-image-9808" srcset="https://fataj.hu/wp-content/uploads/2021/07/A-dronok-idoben-figyelmeztetnek-a-futotuzre-750x430-1.jpg 750w, https://fataj.hu/wp-content/uploads/2021/07/A-dronok-idoben-figyelmeztetnek-a-futotuzre-750x430-1-300x172.jpg 300w, https://fataj.hu/wp-content/uploads/2021/07/A-dronok-idoben-figyelmeztetnek-a-futotuzre-750x430-1-380x218.jpg 380w" sizes="(max-width: 750px) 100vw, 750px" /></figure></div>



<p class="wp-block-paragraph">A futótüzek egészen horrorisztikus gyorsasággal képesek letarolni egy egész országnyi területet, ezért a kialakulásuk észlelése életeket menthet, hiszen gyorsabban és pontosabban reagálhatnak rá a tűzoltók vagy az evakuálást végző hatóságok. A futótüzeket jellemzően műholdakról figyelik, ami felhős égbolt esetén finoman szólva sem ideális, ráadásul csak 18,4 négyzetkilométeresnél nagyobb tűzfészket képesek észlelni.</p>



<p class="wp-block-paragraph">A korai jelzéshez inkább IoT-módszereket javasolnak a tudósok: szerintük érzékelők, drónflották és más légi járművek (UAV) segítségével sokkal sikeresebb lehetne a védekezés. Az igazukat szimulációval bizonyították: ezeknek az eszközöknek a „bevetésével” már 2,5 négyzetkilométeres futótüzet is 99 százalékos pontossággal észlelnek. A felfedezésük több mint időszerű, tudatában a tavalyi ausztrál és amerikai természeti katasztrófáknak, amelyekből a klímaváltozás miatt szinte biztos, hogy csak egyre több lesz.</p>



<p class="wp-block-paragraph">Az <a href="https://autonomousrobotics.tii.ae" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Abu-Dzabi Autonóm Robotikai Kutató Központ</a>ban készült modellezésről <a href="https://cemse.kaust.edu.sa/ece/people/person/osama-bushnaq" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Osama Bushnaq</a> vezető kutató azt mondta, hogy a ma létező egyetlen hatékony megoldás a futótüzek elfojtására az lenne, ha idejekorán sikerülne jelezni a kialakulásukat. Elképzelése szerint minden olyan nemzeti parkot és erdőséget IoT-eszközökkel kellene behálózni, amely emberek lakta települések közelében terül el. A keletkezett tűzfészket a szenzorok azonnal észlelik, majd az adatokat automatikusan továbbítják egy járőröző UAV-nek, hogy az értesítse a legközelebbi tűzoltó-parancsnokságot.</p>



<p class="wp-block-paragraph">A tudósok modelljével sikerült megtalálni az IoT-eszközök legideálisabb kombinációját is: e szerint 18 UAV-vel 400 négyzetkilométernyi erdőt lehet folyamatosan szemmel tartani, igaz, a teljes sikerhez négyzetkilométerenként 420 szenzor telepítésére is szükség van. Ha ez megvalósul, akkor elérhető a fentebb írt, szinte tökéletes, több mint 99 százalékos pontosságú észlelés. A rendszer egyébként a 2,5-nél jóval kisebb, fél négyzetkilométeres területre vetítve sem vizsgázott rosszul: egy ekkora tűzfészket 69 százalékos pontossággal vesz észre.</p>



<p class="has-text-align-right wp-block-paragraph">forrás: <a href="https://newtechnology.hu/a-dronok-idoben-figyelmeztetnek-a-futotuzre-2/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">NewTechnology</a></p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
