A nagyszabású esemény előkészítő kerekasztal beszélgetése – melyet a Bakui Magyar Nagykövetség szervezett – október 11-én zajlott. 

Baku, Azerbajdzsán fővárosa ad otthont a 2024-es ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciának (UNFCCC COP 29) november 11-22. között. A COP29 előkészítő kerekasztal beszélgetésére október 11-én került sor, ahol a résztvevők az éghajlatváltozással kapcsolatos tárgyalások előmozdítása érdekében tanácskoztak. Az olyan kulcsfontosságú prioritások terén történő előrelépésekre összpontosítottak, mint a hosszútávú klímastratégia, a kiszolgáltatott közösségek pénzügyi és technológiai támogatása, az új, számszerűsített vállalások meghatározása és a Párizsi Megállapodás végrehajtásának felgyorsítását célzó intézkedések. Az eseményen a világ minden részéről, közel 70 résztvevővel zajlott a klímapolitikai egyeztetés. 

A konferenciáról bővebb információ itt és itt érhető el.

forrás: COP29

Óriási lehetőség az állam- és kormányfők, a civil társadalmi szervezetek, az üzleti élet és a nemzetközi intézmények összehozása a Dél-Kaukázusban, hogy megvitassák az éghajlatváltozást, a Párizsi Megállapodás végrehajtásának felgyorsítását célzó intézkedéseket, és a hosszú távú klímastratégiákra összpontosítsanak. és a célok.  

Ha a nemzetközi eseményekről beszélünk, érdemes megjegyezni, hogy Baku már értékes tapasztalatokkal rendelkezik a fontos nemzetközi események lebonyolításában. Baku, Azerbajdzsán legnagyobb városa és a legfontosabb közlekedési csomópont jó összeköttetésekkel rendelkező nemzetközi repülőtérrel, valamint stratégiai elhelyezkedése Európa és Ázsia kereszteződésében ideális találkozási ponttá teszi az ilyen rendezvények megrendezésére. Baku adott otthont 57-ben az 2012. Eurovíziós Dalfesztiválnak, 12. június 28-től június 2015-ig az első európai olimpiának, a 2015-ös sakkvilágbajnokságnak, a 2016-os sakkolimpiának, a 4.^th Az Iszlám Játékok 2017, az UEFA Euro 2020 néhány játéka és az El nem kötelezett Mozgalom Parlamenti Hálózatának (NAM PN) konferenciája „A nemzeti parlamentek szerepének erősítése a globális béke és a fenntartható fejlődés előmozdításában” témának szentelt június 30-tól júliusig. A fent említett nemzetközi rendezvények mindegyike hozzájárult az infrastruktúra fejlesztéséhez és fejlesztéséhez, valamint értékes tapasztalatokat szerzett a város a biztonság biztosításában, a kommunikációs infrastruktúra fejlesztésében, a digitális technológia biztosításában, a kulturális rendezvények tervezésében, és nem utolsósorban a város támogatásában. turisztikai ágazat.

Lényegében Azerbajdzsán gazdaságában a turizmus az egyik kiemelt ágazat, a nemzetközi rendezvények befogadása és az infrastrukturális projektek fejlesztése pedig növeli az ország turisztikai célpontként való vonzerejét, és pozitív gazdasági és társadalmi fejlődést biztosít. Például az alatt Európai Játékok, több mint 28 000 külföldi turista látogatott el Azerbajdzsánba, hogy megnézze a sporteseményt. A legtöbb külföldi turista az Orosz Föderáció, az Egyesült Királyság, Németország, Hollandia, Olaszország, Svájc, Spanyolország, az Egyesült Államok és az Egyesült Arab Emírségek állampolgára volt. A bakui PN-konferencián több mint 40 NAM-tagállam parlamenti képviselői is részt vettek, köztük a nemzeti parlamentek házelnökei és alelnökei, valamint 8 parlamentközi szervezet. Valamint Garabagh örmény megszállás alóli felszabadítása után a bakui konferencia résztvevői ellátogattak Shusha városába.

A 2024-es esztendőt Azerbajdzsánban a „zöld szolidaritási világévnek” nyilvánították, és ez egy fontos intézkedés annak bizonyítására, hogy Azerbajdzsán elkötelezett a környezetvédelem és az éghajlatváltozás iránt. Bakunak a nemzetközi események rendezésében tapasztalt országként betöltött kiemelkedő szerepe támogatja Azerbajdzsán végső célját, a COP29 bakui megrendezését. Ráadásul Azerbajdzsán megbízható energiapartnerként és a nemzetközi közösség felelős tagjaként bizonyult a globális felmelegedés elleni küzdelemben. Annak ellenére, hogy az ország gazdag fosszilis tüzelőanyagokban, és energiaszerkezete erősen a fosszilis tüzelőanyagokra (olaj és földgáz) koncentrálódik, Azerbajdzsán támogatja a fenntartható energiajövőt és a zöld gazdaságot. Azerbajdzsán zöld növekedési stratégiája és zöldenergia-projektjei az országot a régió „zöld energiaközpontjává” alakítják, amely a Dél-Kaukázusból Európába szállít megújuló energiaforrásokat. Ennek érdekében az Azerbajdzsán, Grúzia, Románia és Magyarország között aláírt fekete-tengeri víz alatti elektromos kábel projekt támogatja a regionális zöldenergia-átállást és az európai zöld megállapodás céljait. 

Természetesen a COP29 csúcstalálkozó sokkal nagyobb esemény, és nem lehet összehasonlítani a COP29-et az ország egyik rendezvénnyel. E fontos esemény sikeres megtervezésére és lebonyolítására Ilham Aliyev Azerbajdzsán Köztársaság elnöke aláírt egy rendelet a Szervezeti Bizottság létrehozásáról az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye Részes Feleinek Konferenciájának 29. ülésszakához (COP29), a Kiotói Jegyzőkönyv Részes Felei Találkozójának 19. ülésszakához, valamint a 6. ülésszakhoz kapcsolódóan a Párizsi Megállapodásban részes felek találkozóján. A Szervezeti Bizottság kiemelt feladata a COP29, a Kiotói Jegyzőkönyv Részes Felek Találkozójának 19. ülésszakának, valamint a Felek Találkozójának 6. ülésszakának megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos cselekvési terv elkészítése és végrehajtása. a Párizsi Megállapodás. Ezen túlmenően, az azerbajdzsáni miniszteri kabinet megbízást kapott egy működő vállalat létrehozására irányuló intézkedések megtételére, hogy biztosítsa a cselekvési terv végrehajtásával kapcsolatos finanszírozást.

Meg kell jegyezni, hogy Dubaiban COP28, amely a valaha volt legnagyobb ENSZ klímacsúcs volt a megbeszéléseken mintegy 200 nemzet képviseletével és 80,000 28 résztvevővel, a kulcskérdés az volt, hogy az országoknak foglalkozniuk kell a fosszilis tüzelőanyagokkal, mint az üvegházhatású gázok kibocsátásának fő forrásaival. Sőt, a COP2024 során a felek megállapodtak a „veszteség és kár” alapról, amely megkezdheti a pénzosztást. Folytatódtak továbbá a megbeszélések egy „az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására vonatkozó új kollektív számszerűsített cél” 100-es meghatározásáról, figyelembe véve a fejlődő országok szükségleteit és prioritásait. Az új cél, amely évi 2025 milliárd dolláros alapértékről indul, építőköve lesz a 29-ig teljesítendő nemzeti éghajlati tervek tervezésének és későbbi végrehajtásának. Ennek fényében úgy tűnik, hogy a fő kérdés a bakui COPXNUMX a pénzügyekről és a hosszú távú célokra és stratégiákra való összpontosításról fog szólni.

A COP29 az egyik legnagyobb és legfontosabb nemzetközi esemény lesz 2024-ben, és mivel kevesebb előrelépés történt az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátásának csökkentésében, túl lassú volt az előrehaladás az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépések, valamint a kiszolgáltatott nemzetek pénzügyi és technológiai támogatásának minden területén, a bakui COP29 fontos platform lesz az e területeken folytatott nemzetközi együttműködés támogatására, a párizsi kötelezettségvállalások végrehajtására, és végső soron a pénzügyi kérdésekre összpontosítva. Emellett Baku olyan fontos témákat is felvehet a COP29 napirendjére, mint a háborús környezeti fenyegetések és a taposóaknák fenyegetése, mivel az ország a környezet leromlásától és a taposóaknákkal való szennyeződéstől szenved. Idővel a COP29 fontos lehetőségnek bizonyulhat Azerbajdzsán számára, hogy támogassa a megújuló energiaforrások szélesebb körű használatát az egész gazdaságban, és felgyorsítsa a zöld átállást. 

forrás: EUreporter