<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>UNU &#8211; FATÁJ</title>
	<atom:link href="https://fataj.hu/cimke/unu/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://fataj.hu</link>
	<description>Hírek az erdőgazdálkodásban, faiparban, bútoriparban, asztalosságban, fakereskedelemben, ...</description>
	<lastBuildDate>Wed, 21 Jan 2026 12:26:45 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=6.9.1</generator>

<image>
	<url>https://fataj.hu/wp-content/uploads/2021/06/cropped-favicon-32x32.png</url>
	<title>UNU &#8211; FATÁJ</title>
	<link>https://fataj.hu</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>ENSZ: globális vízcsőd korszaka</title>
		<link>https://fataj.hu/2026/01/ensz-globalis-vizcsod-korszaka/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[fatajadmin]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 21 Jan 2026 11:20:00 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Egyebek]]></category>
		<category><![CDATA[Környezeti ügyek]]></category>
		<category><![CDATA[Egyesült Nemzetek Szervezetének Egyeteme]]></category>
		<category><![CDATA[ENSZ]]></category>
		<category><![CDATA[globális vízcsőd]]></category>
		<category><![CDATA[klímaváltozás]]></category>
		<category><![CDATA[szárazodás]]></category>
		<category><![CDATA[talajromlás]]></category>
		<category><![CDATA[talajvíz-kimerőlés]]></category>
		<category><![CDATA[Tshilidzi Marwala]]></category>
		<category><![CDATA[UNU]]></category>
		<category><![CDATA[vízcsőd]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://fataj.hu/?p=88305</guid>

					<description><![CDATA[Az emberi tevékenység a világot a „globális vízcsőd” korszakába sodorta, a szakértők sürgős, tudományosan megalapozott átalakítást sürgetnek. Új&#8230;]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p><strong>Az emberi tevékenység a világot a „globális vízcsőd” korszakába sodorta, a szakértők sürgős, tudományosan megalapozott átalakítást sürgetnek. Új jelentésében az Egyesült Nemzetek Szervezetének Egyeteme (UNU) figyelmeztet, hogy az erdőirtás, a szennyezés, a talajromlás és a krónikus talajvíz-kimerülés évtizedeinek hatásait tovább súlyosbítja a globális felmelegedés, melyek így együtt „visszafordíthatatlan károkat” okoztak a bolygó vízellátásában és regenerálódó képességében.</strong></p>



<h5 id="mit-jelent-a-vizcsod" class="wp-block-heading">Mit jelent a „vízcsőd”?</h5>



<p>Az <a href="https://unu.edu/inweh/collection/global-water-bankruptcy" target="_blank" rel="noreferrer noopener">UNU-jelentés</a> a vízcsődöt úgy határozza meg, mint a felszíni és felszín alatti vizek tartós és túlzott kivonását a megújuló beáramlásokhoz és a biztonságos kimerülési szintekhez képest. A fogalom továbbá „a vízhez kapcsolódó természeti tőke visszafordíthatatlan vagy vaskosan költséges elvesztését” is feltételezi. Ez különbözik a vízstressztől (amely súlyos, de még visszafordítható helyzetet mutat), illetve a vízválságtól (mely leküzdhető állapot).</p>


<div class="wp-block-image">
<figure class="aligncenter size-large is-resized"><a href="https://unu.edu/inweh/collection/global-water-bankruptcy" target="_blank" rel="noreferrer noopener"><img decoding="async" src="https://unu.edu/sites/default/files/inline-images/cover-bankrapcy-report.png" alt="" style="width:325px;height:auto"/></a></figure>
</div>


<p>A jelentés szerint a vízcsődöt globális szemüvegen át kell szemlélni, mert következményei továbbgyűrűznek egy-egy regionális problémán. „Az édesvíz-felhasználás döntő többségét a mezőgazdaság adja, az élelmiszerrendszerek pedig a kereskedelem révén szorosan összekapcsolódik vele”, írja a jelentés.</p>



<p>A világ nagy tavai 2025-re a víztartalmuk közül 50 százalékát vesztették el az 1990-es évek eleje óta, miközben az emberiség 25 százaléka közvetlenül ezekre támaszkodik vízforrásként. Az elmúlt öt évtizedben 410 millió hektárnyi <a href="https://www.euronews.com/my-europe/2025/08/20/renaturalisation-of-wetlands-slows-global-warming-and-species-decline">természetes vizes élőhely</a> is eltűnt, ami csaknem az EU méretének felel meg. Az 1970-es évek óta a globális gleccserveszteség 30 százalékkal nőtt. A sófelhalmozódás mintegy 100 millió hektárnyi szántót károsított, a legnagyobb vízadó rétegek 70 százaléka (amelyek a felszín alatti vizet tárolják és vezetik) tartós hanyatlást mutat.</p>



<p>A jelentés olyan politikát sürget, mely hivatalosan elismeri a vízcsőd állapotát, a vizet pedig a klímavállalások teljesítése szempontjából „egyszerre korlátnak és lehetőségnek” tekinti, sőt a vízcsőd nyomon követését globális keretrendszerbe ágyazza. A kormányokat arra ösztönzik, hogy keményebben lépjenek fel a szennyezéssel és a vizes élőhelyek károsításával szemben.</p>



<p>„A vízcsőd a törékenység, az elvándorlás és a konfliktusok mozgatórugójává válik”, mondja Tshilidzi Marwala, az ENSZ főtitkár-helyettese, és hozzáteszi, hogy &#8222;a sebezhető közösségek védelme és az elkerülhetetlen veszteségek igazságos megosztása központi eleme a béke, a stabilitás és a társadalmi kohézió fenntartásának.”</p>



<p class="has-text-align-right">forrás: EuroNews</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
