„A magyar szakmai élet nagy lelkesedéssel üdvözli, hogy létrejött az élő környezetért felelős minisztérium” – hangsúlyozta Ürge-Vorsatz Diána fizikus, világhírű klímakutató, a CEU professzora az Euronews-nak adott interjúban. A talaj megvédése, a vízes élőhelyek visszaállítása, a mezőgazdasági gyakorlatok megváltoztatása, az erdővédelem mind olyan téma, amelyek megoldásra várnak. Ürge-Vorsatz Diána, aki az ENSZ klímavédelmi szervezetének (IPCC) az alelnöke is, kiemelte, a szakma hatalmas várakozásokkal néz a jövő elé, de a sikerhez az átlag emberekre is szükség van.

Az interjút az új magyar kormány megalakulása után rögzítettük.

Energiaválság: út a megújulók felé?

Az iráni háború és az elszálló energiaárak miatt egyre többször hallani, hogy a megújulók felé kell fordulni, de mennyire egyszerű vagy bonyolult döntés ez?

„Egy évtizede már a harmadik energiakrízisben vagyunk, energiapiaci sokkban. Ez elég jel kellene, hogy legyen ahhoz, hogy nem érdemes függeni nagyon központosított régióktól az energiaellátásunkban, amikor van alternatíva.” – emelte ki Ürge-Vorsatz Diána.

„Mind az olaj alapú közlekedésre, mind a földgáz alapú akár fűtésre van alternatíva. Az ipari felhasználáson belül nehezebb néha az alternatíva, van, csak még drágább. Ennek ellenére azért problémás a helyzet, mert az a baj, hogy minden krízis alkalmával ahelyett, hogy elgondolkodtunk volna, hogy ez nagy gáz, hogy ennyire ki vagyunk téve ezeknek a kríziseknek, inkább tegyük le az alapjait, hogy végre megszabaduljunk ettől a függőségtől, nem ezt tettük, hanem gyorsan a válságokra ideiglenes intézkedéseket teszünk, amivel igazából jobban belakatoljuk magunkat ebbe a függőségbe hosszabb távon.”

A hosszú távú megoldások helyett a politikusok rövid távra szóló döntéseket hoznak, amivel nem csökkentik a függőséget. Például nem az épületek szigetelésére fókuszálnak, nem keresik a megoldás, hogyan lehet csökkenteni a földgázszükségletet, vagy teljesen megválni tőle, hanem azt nézik, hogy honnan tudnának máshonnan beszerezni földgázt.

„Az sem segít a történetnek, hogy amikor nagyon magas az olajár, ugyan a fogasztóknak ez nagyon rossz, viszont a fosszilis cégek hatalmas profitot termelnek, tehát nekik nem az az üzenet megy át, hogy ki kellene szállniuk ebből az iparágból.”

Politikai bátorság a változásért, de van aki ezt bevállalná?

„A jelenlegi fosszilis energiaszektorral kapcsolatos iparágak hatalmas politikai befolyással rendelkeznek, közben nagyon sok országnak tényleg sok munkahelyet teremtenek, rengeteg adót fizetnek, tehát fontos alapját képzik a gazdaságnak. A kormányok pedig nem könnyen mondják azt, hogy ettől megválnának és egy teljesen más irányba fordulnak. Ez egy nagyon bátor elhatározás kell, hogy legyen. Nem lenne probléma, ha ezt egy hosszú átmenet alatt csinálnánk. De itt a második probléma.” – vázolta a bonyolult politikai környezetet a CEU professzora.

„A politikai és a gazdasági döntéshozás legjobb esetben 4-5 éves horizontokban gondolkodik, a gazdasági döntéshozás ennél rövidebb horizontban gondolkodik. Nem lehet egy hosszú távú átmenetet rendesen érdekké tenni, hiszen látványos, gyors, egy-két éven belül felmutatható, minden szavazót elérő intézkedéseket kell hozni. Amíg ezt nem tudjuk feloldani, nagyon nehéz lesz nem csak a környezetvédelmet, de az energetikában nagyon fontos átmeneteket megtenni. Nem a klíma miatt, az energiafüggőség miatt, az energiaszegénység miatt, a gazdasági termelékenység és versenyképesség miatt.”

Szuper El Nino és alkalmazkodási készség

A nemzetközi sajtóban több cikk is megjelent arról, hogy idén egy szuper El Nino várható, hogyan hat ez az Európára, mik lesznek ennek a jelei, fel lehet erre készülni? – kérdezte az Euronews Ürge-Vorsatz Diánát.

„Van esélye, de a szakma nem egyezik meg abban, hogy ez biztos, hogy így lesz. Az El Nino Európát érinti, de nincsenek nagyon markáns, tipikus hatások. Inkább arra kell felkészülni, hogy mivel az egész Földet érinti, az egész Föld klímáját. Azokat az országokat különösen érinti, ahol a monszun fontos, így az egész élelmiszerellátásunkat érinteni fogja. Lehetséges, hogy megint felveri az élelmiszerinflációt, ellátási problémák lesznek, ilyenekben jeletkezhet Európára nézve.”

Fontos alkalmazodni, a de a végtelenségig az sem megoldás, mert amíg a melegedés tart, a klíma változik, mindig falakba fognak ütközni az emberek, amin túl már kevés az alkalmazkodási készség.

„Nemrég jött ki a Copernicus szolgálat Európára vonatkozó klímajelentése, amelynek eredménye nagyon ijesztő. Az látható, hogy Közép-Európa télen körülbelül 1 Celsius fokot, de lehet, hogy 1,5 fokot melegszik évtizedenként. Ha az éves átlagot nézzük, akkor évtizedre vonatkoztatva 0,7 és 1 fok között melegszik Magyarország nagyrésze, ami körülbelül háromszorosa a globális felmelegedési rátának, ami nagyon magas a maga 0,3 fokjával.

Ezzel a melegedéssel nem tudjuk alkalmazkodással felvenni a versenyt. Ideig óráig lehet ezzel-azzal próbálkozni, mást ültetünk, locsolunk, de látjuk, hogy micsoda problémát okoz már most nem csak az éghajlatváltozás, hanem ahogy keleztük a vizeket meg a talajainkat, erdőinket. Kapkodunk fűhöz-fához, de nem fogjuk tudni tökéletesen megoldani, visszacsinálni ami volt.

Fontos alkalmazkodni, de csak akkor fog működni, ha emellett behúzzuk a féket és próbáljuk megállítani a folyamatokat. Viszont nem csak lelasstani tudjuk a folyamatot, hanem megállítani, és nem csak tudjuk, hanem muszáj. Ha nem állítjuk meg, addig amíg nem nullázzuk le a kibocsátásokat, addig a melegedés mindig folytatódni fog.”

Hőségrekord Budapesten és a városi hőszigetek

Nyáron újabb hőségrekordokra lehet számítani, Budapest főkertésze már jelezte, hogy a fiatal fák nem fogják kibírni a hősokkot és a vízhiányt. Hogyan lehet élhetőbbé tenni nyáron a városokat? Európa-szerte egyre több városban nyitnak légkondicionált helységeket, hogy az emberek bemehessen hűsölni, de ez lenne a jó megoldás?

„Az úgynevezett városi hősziget jelenség, ami azt jelenti, hogy egy nyári forró napon, ha bemegyünk a városba akár 5-10 fokkal is melegebb van, mintha kimegyünk zöldterületbe. Már melegedtünk annyit, hogy előbb-utóbb Budapesten is lesz 50 fok. Nem az a kérdés, hogy lesz-e, csak az, hogy mikor. Tehát ez a városi hősziget jelenség, ez jelen pillanatban jobban melegíti még a városainkat, mint maga az éghajlantváltozás. Az a szerencse, hogy ezt a városi hősziget jelenséget viszonylag jól lehet kezelni. Hiszen a fák azzal, hogy párologtatnak aktívan légkondicionálnak. Semmi más nem légkondicionálja aktívan a nyílt teret, mint a fák. Jó építészeti megoldásokkal, jó szigetelésekkel nagyon jól meg tudjuk szüntetni a városi hősziget hatást. Akkor pedig jóval kevesebb légkondicionálásra van szükség, ezzel még jó sokáig túlkompenzálható az éghajlantváltozásnak a hőhullám hatása.”

Ürge-Vorsatz Diána hozzátette, hogy a zöldterületek növelésével, azaz a füves-fás területek növelésével könnyedén lehet javítani a városi élet minőségén.

Magatartásváltoztatás a változásért

A magatartásváltoztatás nem azért fontos, mert azzal a „szívószállal” megvédtünk valamit, hiszen amikor a milliárdosok magánrepülőkkel röködnek ide-oda, jachtokkal közlekednek és „az űrben nyaralnak”, egy szívószál kevésnek tűnik – hangsúlyozta a klímakutató. Viszont azzal, hogy mindenki megpróbál változtatni, üzen a vállalati döntéshozóknak, a kormányoknak, az önkormányzatoknak, az összes döntéshozónak, hogy „nekem ez fontos”, akkor már az egyéni változtatások tudnak akár 70% kibocsátást is megtakarítani.

Példa erre, hogy ha nincs biztonságos kerékpárinfrastruktúra, akkor csak egy öngyilkosjelölt az a kerékpáros vagy egy mártír, aki biciklire pattan. Ám ha tömegek összefognak és igényik a kerékpárutat, akkor a döntéshozók kénytelenek leszenk a többségi választói akarat előtt meghajolni.

Megoldás lehet az árazási rendszer

Mi igényel sok energiát? Például a számítógéphasználat, a mesterséges intelligencia használata. Ezen a területen az árazási rendszer átgondolásával lehetne csökkentei az energiafelhasználást – mondta Ürge-Vorsatz Diána.

„Az, hogy percenként nem tudom hány terrabájtnyi kismacska videó kerül fel a világhálóra, vagy értelmetlen, funkciótlan slopokat (alacsony minőségű, de nagy mennyiségben készített digitális tartalom – a szerk.) csináltatunk mesterséges intelligenciával, ami rettenetesen sok energiát használ és utána tároltatjuk a felhőben, ami szintén nagyon sok energiát és vizet igényel, ezt valakinek meg kell fizetni. Most az átlagember fizeti meg, de nem biztos, hogy nem azzal kellene megfizettetni, aki így éli ki a kreativitását.”

forrás: EuroNews 05-21

„RESTART a természetvédelemben” -> Fesztivál a 10 millió Fa 7. születésnapja apropóján

Változás van!
Felszabadító, reménykeltő változás.

Végre a nemzet polgárai kezükbe vehetik hazájuk sorsát. Az országot, az emberiséget egyaránt kihívások elé állító problémák megoldására kereshetünk közösen valódi válaszokat.
Ami a magyar politikában korszakváltás, az emberiség történetében pedig civilizáció fordulat zajlik, amely a környezetünk fokozatos és egyre növekvő sebességű átalakulásának következménye.

A 10 millió Fa most összehívja a természetvédelemben érintett valamennyi szakterület meghatározó gondolkodóit, szervezőit és döntéshozóit egy inspiráló, jövőformáló találkozóra az alapítvány 7. születésnapja apropóján.

Célunk, hogy közösen alakítsuk ki a zöld társadalmi fordulat konkrét lépéseit, valódi hatással bíró együttműködéseket indítva.

Házigazdaként a 10 millió Fa – mint a változás egyik aktív, széles társadalmi bázison nyugvó katalizátora -, értékteremtő, cselekvésorientált platformot biztosít.
Töltsük el együtt a nyár két szép napját és estéjét a Szent György-hegy oldalában oldott, baráti környezetben alkotó beszélgetésekkel, koncertekkel, irodalmi és filozófiai pódium programokkal.

Bízunk a találkozásban!
Bojár Iván András, a 10 millió Fa elnöke

2026. július 3-5.
Vulkán Kert, Kisapáti

PROGRAM

Július 3. péntek – A legjobb kérdések egy fröccs mellett születnek!

Szakmai program:
Természetvédelem és psziché
A Z generáció társadalmi szerepvállalása
A társadalmi bázisépítés kihívásai a rendszerváltás előtt és azután
Lehet-e még reményteljesen beszélni a klímaválság kezeléséről?

Kultúra:
Romani Design Exhibition and Shop
Kemény Zsófi élőzenés standupja
Pajtamozi
Cseh Tamás-dalok és bölcsész beat Bárth János előadásában

Július 4. szombat – A nap, amikor mindent megértünk

Szakmai beszélgetések:
Aktualitások a hazai természetvédelemben
Miyawaki-k, a városi kertek erdőfoltjai
Mindennek alapja: a víz
Az erdők funkciómegújítása
Városi klímaadaptációs kísérletek – Önkormányzatok lehetőségei
Szakértelem és döntéshozás

Kultúra:
Romani Design Exhibition and Shop
Trilla Manó és a Kavics Társulat
Sarazós játszóház
Miyawaki- kerítés építő workshop
Pajtamozi
Röhrig Géza felolvas készülő regényéből
Prieger Zsolt-Magyar Bori: Szerb Antal legendája (zene és irodalom)
Varga Helena koncert

Július 5. vasárnap – Mentális feltöltődés és búcsú

forrás: 10 millió Fa

Többek között erről beszélt az RTL-nek Ürge-Vorsatz Diána, a CEU professzora, az ENSZ klímatestületének alelnöke, aki szerint Európa jelenleg a leggyorsabban melegedő kontinens, ahol nyaranta a hőhullámok sok tízezer plusz halálesetért felelősek. A szakember hangsúlyozta: nagyon fontos lenne a megelőzés, ugyanis „bután növesztünk fákat, bután építkezünk”.

A legintenzívebb tüzek ugyanis abból erednek, hogy a kontinens említett részein hatalmas monokultúrás, nem őshonos faültetvények találhatók, köztük Douglas-fenyő, eukaliptusz vagy akác, amik rendkívül gyúlékonyak. Helyettük itthon is őshonos fajokra lenne szükség, például tölgyre és bükkre.

A rövid beszélgetés itt nézhető meg (nyolc perc):
https://rtl.hu/reggeli/2025/08/18/urge-vorsatz-diana-klimavaltozas-europa

„Ez a régió hagyományosan nem része a természetes tüzeknek, de az éghajlatváltozás eléri. Ehhez hozzájárul, hogy nemcsak jóval melegebb van, de a meleg jobban kiszárítja a talajt, ráadásul a villámtevékenység is intenzívebb. Ezek mind növelik a tűzveszélyt” – fogalmazott a szakember.

Ürge-Vorsatz ismét hangsúlyozta, egy városi környezetben jelentős eltérések lehetnek a különféle felületek között: akár 30 Celsius-fok különbség is lehet egy egymás mellett lévő nagy, lombos-fás terület és egy betonból álló, épített környezet között.

„Nem az a kérdés, hogy lesz-e 50 fokos hőség Magyarországon, hanem az, hogy mikor. És hogy ezt elviselhetővé tegyük, rettenetesen fontos a nagy lombos fák ültetése. Most kell elültetni azokat a fákat, amik segítenek majd élve maradni vagy élhetően tartani a városainkat a hőhullámokban.”

forrás: telex.hu

Figyelemre méltó ehhez Szedlák Tamás észrevétele:

Hogyan „lettem” klímaszkeptikus (de nem)

Szembejön egy hír, https://telex.hu/…/urge-vorsatz-diana-erdotuz…

Mivel a professzor asszonyt ismerem, mivel én is „hivatalból” foglalkozom a klímaváltozással, illetve az európai erdőtüzekkel igen intenzíven foglalkoztam az elmúlt 21 évben. (Ha manapság ez számít bármit is.)

Érdemes lett volna megemlíteni, hogy az európai erdőtűz statisztikák alapján https://forest-fire.emergency.copernicus.eu/ a „vadontüzek” (wildfires) legalább 95%-ban emberi tevékenységhez köthető. Ebben a szándékos gyújtogatás is keményen benne van.

Ugyancsak fontos és szintén számos tanulmány, vizsgálat által támogatott tény, (például az 2017-es nagy Portugál erdőtüzek (több mint 100 ember halt meg) utáni workshopon is ismertetésre került, hogy a fő ok a területek nem megfelelő kezelése (művelése). Ez azt jelenti, hogy az fontosabb, hogy egy fás, bokros, stb. terület a tűzveszély mértékének megfelelően legyen kezelve, karbantartva, minthogy éppen milyen fafajból, vagy fa és cserjefajokból áll. Még a Spanyol WWF is elismerte egy tanulmányában, hogy egy jól karbantartott ültetvény, legyen az akár eukaliptusz is le tudja lassítani, megállítani a tüzek terjedését.

Amit kihangsúlyoztak rendszeresen az erdőtüzes szakértők akiknek napi munkája az erdőtüzek elleni védelem, megelőzés, illetve a tüzek kioltása, az az, hogy vannak olyan körülmények (mint pl. a „3×30-as szabály”, hogy ha a szélsebesség 30 m/s-nál magasabb, a levegő páratartalma 30%-nál alacsonyabb, és a hőmérséklet 30 C°-nál magasabb) amikor a legkisebb apró hiba, eldobott csikk, üveg is elindíthat egy szinte elolthatatlan tüzet.

Viszont ha az erdők, természeti területek az erdőtűz keletkezését figyelembe véve vannak kezelve, akkor sokkal kisebb károkkal is meg lehet úszni még szándékos gyújtogatást is.

Eddig a munkám során nem volt bejövő információ, panasz, hogy hatalmas duglászfenyő, illetve akác telepítések okoznak kiemelkedő bozót, illetve erdőtűz problémát Európa szerte.

Inkább a bizonyított tény az, hogy az elhanyagolt területeken kontrollálatlanul felnövő biomassza a fent említett klimatikus helyzet következtében kiszárad és kiváló üzemanyaga lesz az egyre gyakoribb „megatüzeknek”, amiknek saját légkörzése, viselkedése van.

Például a védett területeken lévő természetes vegetáció által létrejött „kihívásra” is felhívták a figyelmet spanyol tűzoltók már 2005-ben és a JRC vizsgálta is a kérdést később https://publications.jrc.ec.europa.eu/repository/handle/111111111/27318

Röviden, ez egy nem egyszerű kérdés, és nem lehet azzal megoldani, hogy csak „helyben őshonos fafajokat pl. tölgyet, bükköt” ültessünk pl. Magyarországon. Ráadásul ez helyből megkérdőjelezi, hogy van-e egyáltalán változás, mert pl a bükknek nem a manapság „divatos” aszály és hőhullámok a kedvencei.

Forrás: Szedlák Tamás FB oldala

Mi, a magyar klímatudományban és a kapcsolódó területeken tevékenykedő szakemberek korunk hatalmas és egyre nagyobb problémát jelentő környezeti kihívásainak tudatában, felelősséget érezve a jelen és jövő generációk élhető létfeltételeinek biztosítására, látva, hogy az éghajlatváltozásra adott eddigi globális és hazai válaszok, habár mutatnak részeredményeket, összességében nem eredményeznek kellő változásokat, azzal a céllal, hogy elősegítsük a szükséges pozitív változások felgyorsítását, illetve elindítását, és, hogy tudásunkat és hitelességünket felhasználva hozzájáruljunk az érdemi társadalmi párbeszéd elindulásához, illetve magasabb cselekvési szintre emeléséhez a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredmények alapján az alábbiakra szeretnénk felhívni a figyelmet a klímaváltozás hatásaival, illetve a problémák kezelési lehetőségeivel kapcsolatban.

1. Szembe kell nézni a problémákkal

Az emberi civilizáció alapja a Föld bioszférájának működése és a Föld által biztosított véges erőforrások léte, amelybe beletartozik az éghajlati rendszer most veszélybe került stabilitása is. A bioszféra pusztításáért, az erőforrások kimerítéséért, és a már most érzékelhető és egyre súlyosabbá váló éghajlati változásokért elsősorban az emberi tevékenység a felelős, amely minden korábbinál nagyobb léptéket ölt és mértéke folyamatosan növekszik. A 2023-as év rekordmeleg volt a rendszeres meteorológiai megfigyelések kezdete óta bolygónk egészén és Magyarországon is. 2024-ben is sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, hazánkban csak idén július közepén kilenc nap alatt 22 országos és fővárosi melegrekord dőlt meg, ebből 13 hajnali melegrekord volt. 2024 nyara a legmelegebb volt 1901 óta. Az elmúlt 12 hónapban a globális átlaghőmérséklet 1,5 °C fokkal meghaladta az 1850–1900-as, iparosodás előtti átlagot, míg Magyarországon a múlt század elejétől 2023-ig 1,53 °C fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet. Mindezek a változások alapvetően érintik környezetünk állapotát, emberi életünk és civilizációnk működésének valamennyi területét. A környezeti folyamatokba az emberi tevékenység számos egyéb módon is jelentősen beavatkozik és negatív változásokat okoz, nem az éghajlatváltozás az egyetlen környezeti probléma.

2. Az éghajlatváltozás negatív hatásai már most érzékelhetők és súlyosbodni fognak

Becslések szerint 2050-re az emberiség egyharmadának jelenleg otthont adó területek „élhetetlenné” válhatnak az éghajlatváltozás hatásai miatt, de a Föld valamennyi régióját érintik a negatív változások. A legveszélyesebb következményekkel járó változásokat már ma is észleljük, de a jövőben ezek súlyosbodása várható: (1) hőhullámok gyakoriságának és intenzitásának növekedése, mely komoly egészségügyi kockázatokkal jár, (2) heves esőzések következtében kialakuló árvizek, villámárvizek, melyek a mezőgazdasági termelést ellehetetlenítik, illetve hegyvidéki környezetben komoly földcsuszamlásokat, sárlavinákat indíthatnak, (3) a jelentős melegedéssel együtt megjelenő új kártevők a fertőzések és járványok elterjedésével jelenthetnek újabb kihívásokat, (4) száraz időszakok, aszályok gyakoriságának növekedése, amelyek egyrészt az élelmezésbiztonságot veszélyeztetik, másrészt növelik a tűzvészek esélyét, (5) mérsékeltövi viharok, trópusi ciklonok, hurrikánok intenzitás és gyakoriság növekedése, mely a szélviharok révén okoz komoly károkat, (6) mindemellett az épített környezetben és egyéb infrastruktúránkban kiemelt mértékű károkat okozhat az eddig felsorolt veszélyek bármelyikének megjelenése. Az éghajlatváltozás negatív hatásai tehát nemcsak gyermekeinket és unokáinkat sújtják, hanem már minket ma élő embereket, s közülünk is a leginkább kiszolgáltatott társadalmi csoportokat, akik a kisgyermekek, az idősek, a krónikus betegek és a legszegényebbek.

3. Alkalmazkodás vagy kibocsátás-csökkentés helyett alkalmazkodás ÉS kibocsátás- csökkentés most azonnal

A fenti hatásokkal kapcsolatban belátható, hogy nem lehet bármekkora mértékű felmelegedéshez alkalmazkodni, az egyén, illetve a társadalom alkalmazkodóképességének korlátai vannak. Az emberi tevékenység több módon is (köztük az üvegházhatású gázok kibocsátásával) fokozza az éghajlatváltozás ütemét és növeli annak kockázatait. Mindezért egyszerre kell hangsúlyt fektetni egyrészt a kárt okozó tevékenységek fékezésére, lehető legkisebbre szorítására, illetve megszüntetésére, másrészt pedig fel kell készülnünk az elkerülhetetlen hatásokhoz való alkalmazkodásra. A környezet pusztítását, az erőforrások felélését, az energiafelhasználást és az üvegházhatású gázok kibocsátását rövidtávú, érdemi intézkedésekkel csökkenteni kell, és el kell érni, hogy azok koncentrációja ne növekedjen tovább (klímasemlegesség), ugyanis azok a légkörben felhalmozódnak, egyes fajtáik évszázadokig is megmaradnak, folyamatosan kifejtve felmelegítő hatásukat. Ezért az azonnali, akár alacsonyabb mértékű kibocsátás-csökkentés többet jelent az okozott károk mérséklése érdekében, mint a későbbre halasztott, akár jelentősebb mértékű csökkentési intézkedések.

4. A legtöbbet a legtehetősebbek tehetik

Egymásra mutogatás helyett mindenki a saját lehetőségeihez mérten kell, hogy részt vegyen a klímaváltozás elleni fellépésben. A világ országai és régiói között, valamint országokon, régiókon belül is óriási egyenlőtlenségek vannak e tekintetben is. De ha hazánkra tekintünk, a magyarok szegényebb felének környezeti lábnyoma kevesebb, mint fele a világátlagnak, a legtehetősebb egy százaléké viszont annak sokszorosa. Ráadásul a jobb anyagi helyzetben levőknek – legyenek azok országok, gazdasági szereplők vagy egyének – több lehetőségük van a cselekvésre. Miközben a szegényebb rétegek még az életszükségleteik magasabb színvonalú kielégítése céljából esetleg növelni is fogják a kibocsátásaikat (pl. nagyobb mobilitás, rendezettebb lakhatás, egészséges élethez szükséges hőkomfort biztosítása, egészségesebb élelmiszerek), a tehetősebbeknek hatalmas lehetőségeik vannak az éghajlatváltozáshoz való hozzájárulásuk csökkentésében. Megfelelő szakpolitikákkal elő lehet segíteni, hogy a szegényebb rétegek fejlődése se a nagyobb energiafelhasználás irányában történjen. Amennyiben senki más nem változtatna, csak a magyar lakosság leggazdagabb 1%-a csökkentené az energiafelhasználását az EU-s átlagra, Magyarország energiafelhasználása egytizedével csökkenne. Ha pedig a felső egytized tenne ugyanígy, az energiafelhasználás közel harmadával csökkenne.

5. A különböző cselekvéseknek egymást erősíteniük kell

Fontos, hogy a klímaváltozás mérséklése, illetve a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás ne újabb környezeti problémák előidézésével történjen meg, különben a klímaválság megoldása során csak más területeken idézünk elő nagyobb bajt; például az ökológiai válság súlyosbodását, a természeti erőforrások kimerítését, vagy az élelmiszertermelés ellehetetlenülését. Az emberiség történelme során sajnos sokszor úgy próbált egy adott környezeti problémát orvosolni, hogy közben egy másik területen még nagyobb bajt idézett elő. Mindezért a negatív környezeti hatások mérséklésére és az elkerülhetetlen hatásokhoz való alkalmazkodásra irányuló tevékenységeket egymásra tekintettel, egymást erősítő módon kell végrehajtani.

6. Természeti stabilitás nélkül nincs jövőnk

Erdeink, mezeink, lápos vizenyős területeink, talajaink óriási szolgálatot tesznek nekünk sok más egyéb mellett azzal, hogy megkötik a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok egy részét. Az emberi tevékenység ezeket is veszélyezteti, és kiterjedésüket drasztikusan és folyamatosan csökkenti. Az éghajlatváltozást elszenvedő felszíni és felszínalatti vizek átalakulása, változása hozzájárul az ökoszisztémák degradációjához. Ha nem őrizzük meg aktívan, és nem növeljük a természetes ökoszisztémákkal borított területeinket, sokkal nehezebb lesz a kibocsátások jelentős csökkentése és bolygónk élhetőségének fenntartása. A mezőgazdaság is nyer abból, ha kellően nagy területeken fenntartjuk a természetes ökoszisztémákat.

7. Értékeljük a környezeti erőforrásainkat!

Olyan szabályokra van szükség, amelyek a termelés és a fogyasztás minden vonatkozásában átláthatóvá és számszerűsíthetővé teszik az energia- és anyagigényt és az ezek termelésével, használatával és a keletkező hulladék kezelésével kapcsolatos környezeti terhelést és az ebből fakadó költségeket. Káros és elfogadhatatlan, ha egy környezetet erősen szennyező áru vagy szolgáltatás olcsóbb, mint a környezetet kevésbé terhelő alternatívája.

8. Jóllétet a jólét helyett

A környezeti problémáink okait a globális gazdaság működésben kell keresni, így megoldásokat is annak rendszerszintű átalakításában fogunk találni. Minden fogyasztás energia- és anyagfelhasználást idéz elő, az adott esetben kedvezőbb „zöld” technológiák éppúgy, mint a hagyományosak. Meg kell haladnunk az önmagáért való gazdasági növekedésre épülő szemléletünket. A gazdaság valódi célja az kell legyen, hogy biztosítsa a „jó életet” mindenki számára Földünk természetes megújulóképességén belül. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy közösen megegyezzünk arról, hogy mi az a „jó élet”, amit a környezetünkkel harmóniában tudunk élni anélkül, hogy felélnénk a jövő erőforrásait. Jelenleg ugyanis a jóllét a fogyasztás és anyagi javak növelése mögött háttérbe szorul.

9. A kibocsátáscsökkentés lehetetlen szolidaritás nélkül

A klímaválság kezelése során fontos, hogy ne idézzünk elő további társadalmi problémákat, illetve ne súlyosbítsuk a már fennálló egyenlőtlenségeket. Szolidaritásra van szükség a társadalmi csoportok között, hiszen Ferenc pápa szavaival élve „a valódi emberi haladásnak erkölcsi jellege van.” A fejlődésről alkotott vízióink átalakulásra szorulnak, mivel amíg a társadalom egyes rétegeinek túlfogyasztása környezeti és éghajlati problémákat okoz, más társadalmi csoportok számára a méltó emberi élethez szükséges alapvető feltételek sem adottak. Ez az egyenlőtlenség minden társadalmon belül fennáll. Az igazságos klímasemleges gazdasági-társadalmi átállás megvalósításához szükséges beruházások és fejlesztések árát nem lehet a leginkább rászorultakkal megfizettetni, még áttételesen sem. Másrészt fontos, hogy gyermekeink és a mai fiatalok jövőjéért felelősséget vállaljunk, mivel az ő életfeltételeik és jövőbeli lehetőségeik a mi nemzedékünk döntésein és cselekvésén múlnak. A klímaváltozás káros hatásainak mérsékléséért ezekben az években tehetünk, és ha most nem lépünk fel érdemben, azzal egyre nehezebben elviselhető következmények elszenvedésére kárhoztatjuk őket.

10.A közös cselekvés hajtóerővé változtathatja a klímaszorongást

Mind az éghajlatváltozás tagadása vagy kisebbítése, mind a felelőtlenül fenyegető és tehetetlenséget sugalmazó üzenetek reményvesztettséget, visszavonulást, tétlenséget okoznak. Minden embernek van módja tenni egy élhetőbb jövőért, hiszen mindenki számos társadalmi szerepében befolyásolja a jövőt; fogyasztóként, választópolgárként, példaképként, befektetőként, munkájában vagy bármilyen egyéb közösségben, másokra is ható tevékenységén keresztül. A megoldásban való sokrétű részesedésünk felismerése a klímaszorongást pozitív, közös cselekvéssé változtathatja.

A nyilatkozat létrehozói:

• Bartholy Judit
• Felsmann Balázs
• Gelencsér András
• Haszpra László
• Köves Alexandra
• Lakatos Mónika
• Mádlné Dr Szőnyi Judit
• Pintér László
• Sulyok Katalin
• Szathmáry Eörs
• Ürge-Vorsatz Diána

A nyilatkozat teljes szövegét ide kattintva lehet elolvasni.

forrás: Klímatudomány10üzenete

A kiválasztásra kerülő önkormányzatok – vagy az általuk megjelölt helyi intézmények/szervezetek – különböző mintaprogramok megvalósítására nyernek pénzügyi és szakmai támogatást. Három, településméret szerinti kategóriában egy-egy pályázót díjaznak. A nagyobb városok és kerületek rezsitámogatási és adósságkezelési alapra pályázhatnak (2 millió Ft), a kisvárosok nyílászárócserére (8 lakás, 4 millió forint), a községek pedig tűzifa támogatási alapra és tároló építésére (7,5 millió Ft).

A pályázati felhívás a szervezet honlapján található, a felmerülő kérdéseket a palyazat@habitat.hu címen várják. A pályázat lezárulta után a Habitat kiadványt jelentet meg a beérkező jó gyakorlatokból.

Az értékelést a Habitat munkatársai és egy háromfős szakmai zsűri végzi: Kőszeghy Lea szociológus, Rácz Béla közösségszervező, valamint Dr. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató.

A szervezet jelentkezésre biztat minden olyan önkormányzatot, amely elkötelezett a lakhatás ügye mellett, hogy minél többekhez jusson el az inspiráló kezdeményezések híre!

forrás: Habitat for Humanity Magyarország Alapítvány

A jelenlegi helyzet komoly kihívások elé állítja az üzleti szereplőket. Ez még inkább a gyors cselekvésre, a rendszereink fenntarthatóbbá történő átalakítására kell, hogy ösztönözzön bennünket.
A Fenntartható jövőért díjat  azokra a területekre összpontosítva hirdetjük meg, ahol a rendszerek átalakítására a legnagyobb hatása van a vállalatoknak.
Inspirálni kívánjuk a vállalatokat és vezetőiket, hogy döntéseikbe integrálják a fenntarthatóság szempontjait és olyan, a szokásos üzletmeneten túlmutató üzleti megoldásokat dolgozzanak ki, amelyeknek az üzleti szféra más szereplőire való kiterjesztésével valódi, széles körű hatást tudunk elérni, fel tudjuk gyorsítani a rendszerszintű változásokat.
A világ jobbá tételéhez most egyedülálló lehetőség áll rendelkezésünkre, de csak rövid ideig van alkalmunk cselekedni, átalakítani vállalatainkat és társadalmainkat. A fenntarthatósági folyamatok felgyorsítását, a rendszerszintű változások elindítását célzó vállalatvezetői gyors, hiteles és példamutató fellépésék, innovatív intézkedések, a bevezetett kreatív új üzleti modellek mindegyike elismerésre méltó. Ezeket is szeretnénk díjjal jutalmazni és a szélesebb közönséggel is megismertetni.

Határidők

• A jelentkezési határidő: július 31., 23:59
• A zsűri döntése: szeptember 11.
• Ünnepélyes díjátadó: október 12. – a BCSDH Üzleti ebédjén

A pályázatok és jelölések online formában készíthetők el az egyes kategóriák aloldalain. Az online pályázati lapok kitöltése megszakítható és akár más gépről is folytatható.

forrás: BCSDH

A műsorban, amely a legnépszerűbb videomegosztó oldalon is megtekinthető, Áder János – a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke – bevezetésként utalt Ferenc pápa enciklikájára, mely szerint ökológiai megtérésre van szükség.

Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke elmondta: munkája során arra jutott, hogy csak technológiával nem lehet megállítani a klímaváltozást. A GDP növekedése mindig környezeti problémákat generál, még nagyon fejlett technológiák esetén is. A kutató szerint erkölcsi megtérésre van szükség, hogy ne csak az anyagi javak birtoklásáról szóljon a világ. Arra kell fókuszálnunk, ami igazából fontos az életünkben, amitől boldogok lehetünk – tette hozzá.

Áder János ehhez kapcsolódóan elmondta, a levegő, a víz és a föld azok az erőforrások, amelyek nélkül nem tudunk élni, pedig ezekkel bánunk a legfelelőtlenebb módon.

Ürge-Vorsatz Diána felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi évtizedekben jelentősen szennyeztük a környezetünket. A mikroműanyagokat már a csecsemők is magukba szívják. Ez a folyamat egyre gyorsabb, olyan mértékig szennyezett a világ, hogy hamar élhetetlenné válhat.

Meg kell kongatni a vészharangot – hangsúlyozta Ürge-Vorsatz Diána, aki szerint még sok mindent meg tudunk állítani, de fontos az is, hogy „észbe kapjunk”.

Áder János energia-előállítással kapcsolatos kérdésére az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke megjegyezte: minden alkalommal, amikor energiát használunk fel annak környezeti lábnyoma van. „Az egyetlen igazán fenntartható energia az, amit sosem kellett megtermelnünk, tehát az, amit megtakarítottunk” – jegyezte meg. Ezért a klímakutató szerint mindig meg kell kérdezni magunktól, hogy biztosan szükségünk van-e a következő egység plusz energiára.

Áder János ennek kapcsán szintén úgy vélte, hogy az az életszínvonal, amit megszoktunk, egyre növekvő energiafelhasználással jár. Szerinte a mi felelősségünk, hogy önmérsékletet tanúsítsunk.

Ürge-Vorsatz Diána erre reagálva arról beszélt, hogy nagyon egyszerű dolgokkal, így a kulturális szokásaink megváltoztatásával, például az öltözködési kultúra átalakításával is sok energiát lehet megtakarítani.

A klímakutató kiemelte ugyanakkor, hogy a negatív jelenségek mellett fontos látni, hogy az elmúlt évben sok jó dolog is történt ezen a területen. A legfontosabb az, hogy a világ belátta, jelen pillanatban a klímaváltozás a legnagyobb problémánk. Ez szemléletváltást indított el, ami minden területen jelentkezett.

Áder János zárásként szintén azt hangsúlyozta, hogy látni kell a pozitív jeleket, világossá téve mindenki számára, hogy tennivaló azért lesz a következő években is, és a következő generációkra is komoly feladatok várnak.

forrás: Kék Bolygó Podcast

Az alkotók feladata, hogy egy novella formájában mondják el, hányféle motivációnk lehet a környezetvédelemre, és mi mindent tehetünk meg azért, hogy a jövő számára is élhető maradjon a Föld. A húsz nyertes pályázó lehetőséget kap arra, hogy több százezer ember előtt publikálja az alkotását, és ezzel mások életére, döntéseire is hatással legyen.

A zsűrizésben többek között részt vesz Ürge-Vorsatz Diána klímakutató is, aki örömmel vállalta a felkérést: „Fontosnak tartom, hogy a klímaváltozás üzenete minél több emberhez eljusson, és minél több formában közvetítsük feléjük, hogy milyen sok olyan megoldás van a környezeti válságra, amitől ráadásul az életminőségünk is javulhat. Úgy gondolom, hogy a művészet, az irodalom ehhez nagyszerű eszközt ad, hiszen egy magával ragadó történettel könnyebben azonosulhatunk, mi több, akár erőt és reményt is meríthetünk belőle a változáshoz” — fogalmaz a szakértő. A zsűri elnöke a korábbi évekhez hasonlóan Grecsó Krisztián József Attila-díjas író, aki Vecsei H Miklós színművésszel, Samu Tímeával, a JCDecaux vezérigazgatójával, valamint Károlyi Zsuzsannával, az E.ON márka- és marketingvezetőjével jelöli ki a nyerteseket. 

A JCDecaux friss, reprezentatív kutatása szerint a budapestiek kimondottan sok időt, — egy átlagos napon legalább 60 percet — töltenek tömegközlekedéssel, és a felnőtt lakosságnak 69 százaléka választja az utazásnak ezt a formáját. Samu Tímea vezérigazgató szerint ezért egyáltalán nem mindegy, milyen tartalmakkal találkoznak a megállókban elhelyezett citylight felületeken. — „A felmérésünk szerint minden második budapesti örülne neki, ha a várakozással töltött időt szórakoztatóbbá és érdekesebbé tennénk a számukra. Vezető outdoor médiavállalatként felelősségünk van a zöldebb és élhetőbb városi környezet kialakításában, és ennek kifejezésére, bemutatására az irodalom nagyszerű eszköz lehet. Éppen ezért idén megújítottuk a pályázat tematikáját, az Álljon meg egy novellára! történetében először.” 

„Mi hiszünk a zöld, fenntartható, élvezhető jövőben, hosszú évek óta ez áll a fókuszunkban, ezért szeretnénk minél több embert inspirálni arra, hogy mondja el az ő történetét erről, adjanak pozitív energiát mindannyiunknak ahhoz, hogy ezt megvalósíthassuk közösen” – mondta el Károlyi Zsuzsanna, az E.ON Hungária Csoport márka- és marketing vezetője.

A pályázatokat 2023. június 11-ig várják. Idén az E.ON Hungária kulturális fenntarthatósági különdíjat ajánl fel 100 000 Ft értékben, A Rossmann Magyarország pedig a tavalyi évhez hasonlóan 100 000 Ft-os ajándékutalványt ad egy általa kiválasztott novellának.

További részletek a pályázat weboldalán.

forrás: marketing.hu

A programra olyan közösségi kezdeményezésekkel lehet jelentkezni, amelyekben a közös munka és élmény hozzájárul a gyerekek oktatásához és neveléséhez, rajtuk keresztül pedig tágabb környezetük szemléletformálásához.

Egy-egy iskolai vagy óvodai fenntarthatósági projektre akár 2,5 millió forint összegű támogatást nyerhetnek a közösségek zöld elképzeléseik megvalósításához. A díjakat az E.ON a Föld bajnokai ősszel rendezett gálája keretében adja át.

“A fenntarthatóság az E.ON Hungária Csoport számára olyan alapérték, mely minden egyes cselekedetünket inspirálja. Elkötelezettek vagyunk olyan programok támogatásában, amelyek célja, hogy segítsen a gyerekeknek abban, hogy minél korábban megismerjék a környezettudatosság fontosságát. Hiszünk abban, hogy jelentős és tartós változást elérni csak összefogással lehet, ezért keressük most a „Föld bajnokait”, és szeretnénk megtalálni és támogatni a legizgalmasabb iskolai vagy óvodai fenntarthatósági programokat. A legjobb pályázatokat be is mutatjuk majd, hiszen fontos számunkra, hogy ezek felkarolásával inspirációt nyújtsunk másoknak, akik szeretnék a környezettudatos és fenntartható szemléletet beépíteni a gyerekek mindennapjaiba” – mondta el Losonczi Gergely, az E.ON Hungária Csoport vállalati kommunikációs vezetője.

A környezeti és fenntarthatóságra nevelés kis lépésekkel kezdődik, az E.ON pedig abban hisz, hogy a legkisebb iskolai vagy óvodai közösségek projektjei is képesek változást előidézni a szűkebb környezetükben. Közös szemétgyűjtéssel, a helyi patak megtisztításával, vagy egy rovarbarát virágoskert kialakításával is sokat tehetünk a fenntarthatóbb holnapért, a programokba bevont gyerekek pedig egyre nyitottabbá válnak a zöld kezdeményezések iránt.

“Az ökotudatos szemléletmód nem a tananyag része, hanem észrevétlenül itatja át a gyerekek iskolás mindennapjait.  Fontosnak tartjuk, hogy a diákokat a zöld programjaink aktív részeseivé tegyük, és azt tapasztaljuk, hogy ezeket nem feladatként, hanem egy számukra fontos és élvezetes közösségi programként élik meg. Legyen szó a madárbarát parkunk csinosításról, vagy egy közös kupakgyűjtő akcióról, mindenki szereti kivenni a részét a Föld megmentéséből. Egy ilyen pályázat a gyerekeknek még több tudást, tapasztalatot, az intézményeknek pedig hatalmas segítséget jelent a programok továbbfejlesztéséhez” – teszi hozzá Dicső István, az ökoiskolaként működő budapesti Kosztolányi Dezső Általános Iskola igazgatója.

Az E.ON a Föld bajnokai pályázatokat a megújuló energia, az energiahatékonyság, a klímavédelem, az üvegházhatású gázok, a levegőtisztaság, a vizek védelme, az újrahasznosítás, a természeti erőforrások és a biodiverzitás témakörében várja. 

A részletes pályázati kiírást és pályázati lapot a Föld bajnokai oldalon találják meg az érdeklődők.

A pályázatokat május 1-ig lehet beküldeni az afoldbajnokai@eon.hu e-mail címre.

A beérkező pályázatokat öttagú zsűri bírálja el. A zsűriben Guntram Würzberg, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgatója mellett olyan, – a fenntarthatósághoz és energetikához kapcsolódó – szakemberek és közéleti szereplők foglalnak helyet, mint Ürge-Vorsatz Diána fizikus, az ENSZ klímajelentéseket készítő testületének alelnöke, Kump Edina, környezetkutató, a Körforrás szakmai vezetője és alapítója, Szomolányi Katalin, fenntarthatósági szakértő, a Planet Fanatics alapítója és Pokorny Lia színésznő, a Holnapra is marad című fenntarthatósági szemléletű receptgyűjtemény szerzője.

“Azért fontos az E.ON pályázata, mert az ovisoktól egészen a középiskolásokig mindenkinek ad lehetőséget, hogy ne csak elméleti szinten, hanem a gyakorlatban is meg tudják valósítani azokat a fenntarthatósági programokat, amikre egyébként nem biztos, hogy lenne lehetőségük” – mondta el Kump Edina, a Föld bajnokai pályázat zsűritagja.

A zsűri mellett a közönségnek is fontos szerep jut az iskolák és óvodák pályázatainak értékelésében, hiszen  a közönség szavazatai alapján is be lehet majd jutni a győztes kezdeményezések közé.  

forrás: E.ON

Első alkalommal jelenik meg ilyen összeállítás hazánkban, azt jelezve, hogy a fenntarthatóság képviselői immár meghatározó tényezők a közéletben és a gazdaságban is. A 25-ös listát a GREEN BRANDS Hungary vezetői által alapított GB Academy fenntarthatósági szakmai közösség száz tagja választotta ki kiegyensúlyozott kritériumrendszer alapján.

A listán jelentős többségben vannak a nonprofit szféra képviselői, de ez nem véletlen, hiszen az elmúlt évtizedekben a zöld kérdés főként civil kérdés volt, és itt alakultak ki a téma azon fórumai, amelyek kellő példamutatással és hatással vannak a szavazókra. Helyett kapott többek között a KÖVET, a HuGBC, a BCSDH, a Humusz Egyesület, az Ökotárs Alapítvány, a Levegő Munkacsoport vezetője is.

Várható volt, hogy a listán ott lesz a világ két legismertebb zöld nonprofit „márkája”, a Greenpeace és a WWF hazai vezetője is, akik viszont saját személyiségük, szakmai tudásuk révén emelték itthon is tényezővé ezeket a szervezeteket, így a listán szereplés elismerése őket magukat is illeti. Politikus gyakorlatilag nem kapott helyet, a versenyszféra viszont nagyobb térhez jutott például ifj. Chikán Attila (ALTEO), Gazsi Zoltán (Eisberg) vagy Lévai Gábor és Wiszkidenszky András (a GREEN BRANDS Hungary alapítói) szereplése révén.

A zöld influencerek még nem lepték el a közösségi médiát, de aki annak mondható – Ürge-Vorsatz Diána klímakutató a tudományos oldalról, Litkai Gergely, a Dumaszínház alapítója a szórakoztatás irányából -, azt viszontláthatjuk az ABC-sorrendben közölt névsorban.

Nem csak a hagyományteremtő lista számít újdonságnak, hanem az a módszer és a közösség is, amely szavazott az első 25 helyezettről.

Kik szavaztak?

A TOP 25 lista megalkotásának előzménye egy friss szakmai közösség, a GB Academy (a GB a Green Business rövidítése) létrejötte. A GB Academy a fenntarthatósági szakma összefogásával törődik, miközben évente díjazza is a legjobbakat. Az akadémia alapja tulajdonképpen egy alumni program, azon hallgatókból, oktatókból, akik a GREEN BRANDS Hungary fenntarthatósági menedzser képzésén (Certified Sustainability Manager, CSM) vettek részt. Az itt végzett és oklevelet szerzett menedzserek, az őket a fenntarthatóságba bevezető oktatók, valamint a GREEN BRAND minősítésű cégek képviselői alkotják a GB Academy tagságát

A módszertan

A TOP 25 kiválasztásának első fázisában az alapítók arra kérték a GB Academy közösségének tagjait, hogy jelöljenek olyan személyiségeket, akik véleményük szerint meghatározóak a hazai fenntarthatósági mozgalomban vagy egyre inkább szakmában.  Az erre adott 2 hetes időszak alatt csaknem 100 név állt össze az ún. long listben, amelynek szereplői mind teljes mértékben indokoltan szerepelhettek volna a 25-ös, végső sorrendben is. A fenntarthatósági szakemberek a versenyszféra, a politika, az oktatás, a civil szféra jeles képviselőit, bloggereket, tévés személyiségeket, influencereket jelöltek.

Ezt követően a GREEN BRANDS csapata egy kritériumrendszert állított fel, amelynek mentén 1-5-ig pontozni lehetett a long list jelöltjeit:

Társadalmi hatás * Gazdasági hatás * Hitelesség * Példamutatás * Életmű

A  TOP 25 kiadvány letöltése: TOP 25 legbefolyásosabb magyar zöld személyiség (pdf. 20 MB.)

forrás: greenfo 03-23