V. Németh Zsolt a beavatkozás helyszínén tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, az elmúlt évek időjárási tapasztalatai világosan megmutatták, hogy a vízhiány és az aszályos időszakok tartósabbá válása nem átmeneti jelenség, hanem tartós kihívás, amelyre mezőgazdasági, ökológiai, társadalmi és gazdasági megoldásokat kell találni.

Emlékeztetett, májusban a kormány az ország szinte egészén fennálló súlyos csapadékhiányra reagálva aszály veszélyhelyzetet hirdetett és azonnali vízvisszatartási intézkedésekre adott felhatalmazást, amely célra 4,7 milliárd forintot biztosított.

Ebből számos beavatkozás indult el országszerte, köztük a mostani projekt, amiben a Tisza vizét ideiglenes duzzasztással, a meglévő műtárgyak és egy kisebb, erdőt átszelő csatorna segítségével juttatják el egy kőriserdőbe – ismertette az államtitkár.

Megjegyezte, a mintegy 30 hektáron közel 80 ezer köbméter vizet tartanak vissza, átlagosan 20-30 centiméteres vízmélységgel. Ez az ideiglenes vízborítás nemcsak a fák egészségét védi, növekedését serkenti, hanem új élőhelyet biztosít számos állat- és növényfaj számára.

V. Németh Zsolt rámutatott, a beregi vízhiány kezelése nem az egyetlen ilyen lépés a körzetben: idén hat tiszai holtmeder vízpótlását is elvégezték több mint másfél millió köbméternyi víz betáplálásával.

Ezek az intézkedések együtt járulnak hozzá ahhoz, hogy a térség ellenállóbb legyen a klímaváltozás hatásaival szemben – tette hozzá az államtitkár.

Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója azt hangsúlyozta, ez a projekt nemcsak az erdő öntözéséről szól, hanem arról, hogy a térségben elkezdődjön a talajvízszint visszaemelése.

Ez egy tesztüzem, van egy olyan megoldás kis túlzással kulcsrakészen, ami a végleges víztározásra is lehetőséget ad, ehhez azonban szükséges az infrastruktúra, a közút, a környező szántóföldek tulajdonosainak hozzájárulása, illetve az erdőgazdálkodás üzemrendjének a vízmegtartáshoz történő igazítása – mondta a WWF magyarországi igazgatója.

Sipos Katalin hozzátette, a projekt tervezése európai uniós kutatás-fejlesztési pályázat segítségével valósult meg, de a programban mintegy 20 millió forint értékben vállalati finanszírozás is megjelent.

Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese elmondta, az ország árvizeknek leginkább kitett területén fontosak az árvízvédelmi beruházások, de a klímaváltozás miatt hatékonyabban kell gazdálkodni a vízkészleteinkkel is.

Tilki Attila, a térség országgyűlési képviselője kiemelte, az aszályvédelmi akcióterv és a Vizet a tájba program a gazdák és a térségben élő emberek nagy megelégedésére szolgál.

forrás: MTI 08-13

A rendezvény akkreditált, akkreditációs száma: VKK-2025-00391

Időpont: 2025. szeptember 25.
Helyszín: Horizont rendezvényház, Budapest, Hármashatárhegyi út 3.

Részletes program:
09.30-10.00 érkezés regisztráció
10.00-10.20 Köszöntő – Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár (AM)
10.20-10.40 Köszöntő – V. Németh Zsolt vízgazdálkodásért felelős államtitkár (EM)
10.40-10.50 Köszöntő – Kiss László elnök (OEE)

10.50-11.20 Passzív vagy aktív erdőgazdálkodás? – Mocz András helyettes államtitkár (AM)
11.20-11.50 A Vízgazdálkodás jelene és jövője a klímaváltozás tükrében – Láng István – főigazgató (OVF)
11.50- 12.20 Nemzetközi kitekintő – Az erdők szerepe a nemzetközi klímapolitika alakulásában – Dr. Bagi Veronika osztályvezető (EM)

12.20- 12.50 Ebéd

12.50-13.20 Szakmai kitekintő – Erdősítés és erdőgazdálkodás Kínában, klímacélok és a műholdak használata – Edl András elemző (ESI)
13.20-13.50 A vízgazdálkodás kihívásai az erdőkben – Dr. Gribovszki Zoltán egyetemi tanár (SOE Erdőmérnöki Kar)

13.50- 14.00 Szünet

14.00-14.30 Az alföldi erdőkről aszály idején – Dr. Keserű Zsolt tudományos osztályvezető (SOE – ERTI)
14.30-15.00 Erdeink egészsége a változó környezeti viszonyok között – Dr. Csóka György Tudományos osztályvezető (SOE-ERTI)
15.00-15.30 Szomjazó erdők – Dr. Molnár Dénes erdőgondnok (MECSEKERDŐ Zrt.)

15.30- 15.45 Zárszó – Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár (AM)

A rendezvény térítésmentes, de regisztrációhoz kötött!
Regisztráció: https://forms.gle/9nEfB82BgREmz2oD6

forrás: OEE

V. Németh Zsolt vízgazdálkodásért felelős államtitkár az induló online felületet működését ismertető budapesti sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a klímaváltozás hatásai, illetve az ehhez kapcsoló új kihívások miatt középpontba került a vízkészletekkel való felelős gazdálkodás. Felidézte, hogy tavaly ősszel a Dunán az évtized árvize vonult le, miközben a Tisza völgyében rekordközeli volt a vízhiány.

A vizek visszatartásához és felhasználásához ugyanakkor nem elegendő a meglévő tározási kapacitás, ezért szükség van arra, hogy megállapodjanak a gazdálkodókkal – hívta fel a figyelmet.

Az államtitkár elmondta: a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság egyebek mellett számba vette az eddigi vízvisszatartás eredményeit. A január végi adatok szerint összesen 270 millió köbméter vizet tart vissza a vízügy, és 300 kilométeren végeznek kapacitásbővítő beruházásokat a csatornákban.

V. Németh Zsolt különösen fontosnak nevezte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) által kialakított online felületet, amely jelentős lépés a táji vízvisszatartás lehetőségeinek feltérképezésében.

Gacsályi József, az OVF műszaki főigazgató-helyettese a gazdákkal való partneri viszony fontosságát hangsúlyozva elmondta: várják a gazdák jelentkezését, az ingatlantulajdonosok helyrajzi szám alapján bejelenthetik vízvisszatartási igényüket, felajánlhatják területüket.

Annak érdekében, hogy a megkeresések vizsgálata után megvalósíthatónak minősített későbbi területi elárasztások szabályozott, biztonságos keretek között történjenek, az OVF kialakította a vízmegtartási igények elektronikus bejelentésének lehetőségét – közölte.

A gazdák a szükséges adatok megadásával és egy nyilatkozat elfogadásával egyszerűen és gyorsan benyújthatják igényüket (FATÁJ pontosítás: terület-felajánlásukat), amelyeket minden esetben szakmai (vízügyi, agrár és természetvédelmi), valamint jogi szempontból is megvizsgálnak és elbírálnak – ismertette.

forrás: Energiaügyi Minisztérium

A miniszter emlékeztetett, a több mint egy évtizede az Országgyűlés által a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról elfogadott törvény azzal a céllal jött létre, hogy megfelelő jogi keretet adjon a magyarság egésze számára fontos értékek azonosításához, gyűjtéséhez és dokumentálásához. A jogszabály által létrehozott Nemzeti Értékpiramis lehetővé teszi, hogy mindannyian közel kerüljünk ehhez az eszmeiséghez azzal, hogy egy időben fordíthatunk figyelmet helyi, tájegységi, megyei értékeinkre és nemzeti sajátosságainkra. A ma élő tradícióink és megóvni kívánt nemzeti értékeink túlnyomó részét elődeinktől kaptuk örökségül, a mi felelősségünk pedig az, hogy ezt a lángot, ezt a küldetést továbbadjuk a jövő generációi számára – tette hozzá.

Hangsúlyozta, az idén 450 millió forintos keretösszeggel írta ki a pályázatot az agrártárca, három célterületre. Az első terület, amire 360 millió forintos keretösszeg áll rendelkezésre, hazai és külhoni pályázóknak elektronikus kiadványok, fényképsorozatok, filmek készítését, új honlap létrehozását, meglévő honlap fenntartását és fejlesztését, rendezvények megvalósítását foglalja magában. Ezeken belül új kezdeményezésként jelenik meg az adott falura, városra jellemző jelképeknek a településkép arculatába való beillesztése, felhasználása, azok láthatóvá tétele. A második célterületen 75 millió forint keretösszeg áll rendelkezésre felső tagozatos és középiskolás diákok részvételével vetélkedők szervezésére az identitástudatuk megerősítése és a hagyományőrzés ápolása érdekében. A „Hagyomány a divatban – viselet másként” célterületet – amire 15 millió forint áll rendelkezésre – immár hetedik alkalommal hirdeti meg az Agrárminisztérium. A szándékunk ezzel az, hogy a Kárpát-medence hagyományos öltözet-kultúrája, valamint népi kézműves értékeinek megőrzése, népszerűsítése, alkalmazása ünnepeink és hétköznapjaink részévé váljon – emelte ki Nagy István. A tárcavezető kitért arra is, hogy a korábbi évekhez hasonlóan tavaly is sokan érezték magukénak a „cselekvő hagyományápolás” ügyét: 869 pályázatot nyújtottak be, amelyekben csaknem 3 milliárd forint támogatási igényt jelöltek meg. A múlt évben pedig összesen 391 pályázó részesült támogatásban.

A sajtótájékoztatón a magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztos arról beszélt, hogy a célterületek meghatározásával az idei kiírással is igyekeztek a törvényalkotó szándékának megfelelően közel vinni az emberekhez a hungarikumok ügyét. A pályázatnak mindig vannak állandó elemei, de ahogy a korábbi években, úgy az idén is kerültek be újdonságok. V. Németh Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy a felhívási felületen, a palyazat.hungarikum.hu oldalon már lehet regisztrálni, kitölteni és feltölteni az adatlapokat, illetve a mellékleteket. A pályázatok véglegesítésére május 22-én reggel 8 órától lesz lehetőség.

forrás: AM Sajtóiroda

A Jeli Arborétum megalapítója, gróf Ambrózy-Migazzi István 1869-ben Nizzában született. A jogász, dendrológus, botanikus életcélja a mi természeti körülményeink között egy „örökké zöldellő kert” létrehozása volt. 1922-ben kezdte meg a munkát a családi birtokon, Jelihálás területén. 1933-ban Tanán hunyt el. Az arborétum melletti síremlékénél Ruborits Tamás főkertész idézte fel az alkotó életútját. A Nizzában, pálmák alatt született gróf tiszteletére, halálának 90. évfordulója alkalmából mostantól egy télálló kínai kenderpálma őrzi örök nyugalmát. A faültetés után a résztvevők: V. Németh Zsolt államtitkár, miniszterelnöki biztos, országgyűlési képviselő, a Szombathelyi Erdészeti Zrt., a Vas Megyei TIT Egyesület, a Vakok és Gyengénlátók Vas Megyei Egyesület tagjai, Tanakajd önkormányzatának képviselői helyezték el koszorúikat a síron.

A Jeli Arborétum évadnyitó ünnepsége a magnóliásban folytatódott.

V. Németh Zsolt, a térség országgyűlési képviselője ünnepi beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a Jeli Varázskertben minden évben új lehetőséget kapunk arra, hogy nyissunk a szépre, a csodára, a varázslatra, hiszen hajlamosak vagyunk a problémákra fókuszálni, bezárkózni, pedig nagy szükség van a gyermeki szépre-jóra való nyitottságra. „A Virágos Gróf az I. Világháború tragédiája után látta még a világban a csodát és arborétumot telepített. A viszályos XX. században békés együttélésre tanította a kaukázusi, balkán, amerikai, japán, kanadai és kínai növényeket, egy zűrzavaros, elutasító világban létrehozta a befogadás terét. Ambrózy-Migazzi István a nehéz időkben virágokról álmodott. Nem csillapítják az éhünket, szomjunkat, meleget sem adnak, egyszerűen csak szépek. Nyitni viszont nagyon tudnak. Ki itt belépsz, töltődj fel minden reménnyel!” – zárta beszédét az államtitkár, miniszterelnöki biztos.

Ruborits Tamás, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. közjóléti műszaki vezetője, az arborétum főkertésze erdőgazdaságunk eddigi és a varázskert további fejlesztéseiről beszélt.

„Áprilistól 150-féle nárcisz és 67 fajta magnólia, judásfák és fűszercserjék, később az Európa-hírű rododendron-gyűjteményünk, majd a csillagsomok, hegyi babérhangák és hortenziák csábítják a látogatót a Varázskertbe. A következő időszakban az őszi látnivalókat erősítjük, amelyek az ország minden pontjáról ide vonzzák a turistákat: például az Észak-Japán Hokkaidóban honos juhar- és nyírfagyűjteményt hozunk létre, Amerika keleti részén, az Appalache-hegységben honos vöröstölgy és hikoridió erdőfoltokat ültetünk, és a tervek között szerepel a vermonti ősz, vagy ahogy az amerikaiak mondják, a vérző fák havának megidézése olyan fajok telepítésével, amelyek októberben húsvörösre színeződnek éppúgy, mint az Atlanti óceán partvidékein. A klímaváltozásra tekintettel különleges és hazánkban még ritkán látható növényeket telepítünk, például pisztáciát, az olajfát, a télálló banánt és eukaliptuszt.”

A Jeli Nap ünnepségén díjaztuk az Agrárminisztérium Magyarország legszebb erdeit és az állami erdőgazdaságokat bemutató nyereményjátékának a Szombathelyi Erdészeti Zrt. erdei helyszíneire szavazó nyerteseit: Balogh Albertet, Csapóné Nagy Bernadettet, Pecsenka Vincét és Szabó Klaudiát köszöntöttük. Ketten közülük személyesen vették át ajándékcsomagunkat. 

forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

A rendhagyó áprilisi évadnyitó nem volt véletlen. Szeretnék ugyanis a kert jelenleg májusra koncentrálódó látogatottságát kitolni és áprilistól szeptember végéig új látványos elemekkel vonzóvá tenni a természetszerető emberek számára. Az Ambrózy-sírkertben a koszorúzás előtt Ruborits Tamás, az arborétum vezetője elmondta, hogy Ambrózy-Migazzi István 100 évvel ezelőtt kezdte meg az arborétum kialakítását. Haláláig mindössze 11 évet tölthetett a kert gyarapításával, de ezalatt több ezer rhododendront ületett el. Jeli jelképe a reménynek is. 

Ambrózy a trianoni békediktátum következtében elvesztette a kertjét Malonyán, és haza kellett térnie, de nem adta fel, hanem új álmokat szőtt itt, a Vasi Hegyháton. A koszorúzás után a kertben Bugán József, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. vezérigazgatója köszöntötte a vendégeket. Kiemelte, hogy a Jeli Arborétum Közép-Európa legnagyobb természetes kertje. 

Az erdőgazdaság az elmúlt években jelentős fejlesztéseket valósított meg az élő gyűjteményben. Ruborits Tamás elmondta, hogy 2016-ban adták át a magnóliagyűjteményüket, mely 67 különböző liliomfaféle 300 egyedét tartalmazza. 2019-ben gróf Ambózy-Migazzi István születésének 150. évfordulója tiszteletére 150 különböző nárciszfajt ültettek, minden fajtából 100 példányt. Az idei évben 13 millió forintos fejlesztést valósítottak meg. Új öntözőrendszer készült, mely a nyári hortenziavirágzást fogja elnyújtani és a szépségét emelni. A látogatóknak pedig három helyen párakapukat alakítottak ki. A 100 éves jubileum alkalmából több mint 140 különböző növényfaj 600 példányát ültették el a kertben. Létrehoztak egy 14 fajból álló hársgyűjteményt is, ami egyedülálló Közép-Európában. 

– Több mint 50 éve minden évben legalább egyszer eljövök ide – kezdte beszédét V. Németh Zsolt országgyűlési képviselő, miniszteri biztos. – Idén is itt vagyunk, hogy a természetet és azon is túl az életet ünnepeljük. Mert itt élet van, és minden évben újra élet sarjad, emlékeztetve bennünket arra, hogy pusztíthat világjárvány, vagy dúlhat háború, a természet mindig megtalálja a továbblépés, a továbbélés lehetőségét. Tanulnunk kellene tőle. 

Harangozó Bertalan kormánymegbízott kiemelte: – Legyen előttünk példa az alapító gróf, ugyanakkor ne feledkezzünk el azokról az elkötelezett utódokról, erdészekről, természetet kedvelő emberekről, akik biztosították az elmúlt 100 évben a folytonosságot, fenntartották, bővítették és fejlesztették a kertet.

forrás: VAOL

Rácz András az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság 20 éves fennállásának évfordulós ünnepségén elmondta, 1978-ban az Őrségben létrejött Magyarország legnagyobb kiterjedésű tájvédelmi körzete mintegy 38 ezer hektárnyi területen, mely a 25 évvel később megalakuló nemzeti park alapját képezte. Az élővilág megismerésére, természetvédelmi bemutatására az igazgatóság számos létesítményt üzemeltet az évek során négyszeresére nőtt költségvetéssel, mely mostanra meghaladja az évi 800 millió forintot. Az induló látogatószám megháromszorozódott, évi 70 ezer látogató keresi a nemzeti park által nyújtott kikapcsolódási lehetőségeket. Szintén az elmúlt 20 év során épült meg 32 olyan ökoturisztikai létesítmény, amellyel az aktív, természetjáró szabadidő töltést kereső vendégek igényeit igyekeznek kiszolgálni.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy az Őrségi Nemzeti Park mellett 2 tájvédelmi körzetet, 8 természetvédelmi területet gondoz az őrségi igazgatóság, melyre a mai napon büszkék lehetünk. Ha nem csupán az elmúlt 20 évre tekintünk vissza ezen alkalomból, beszélnünk kell Rakonczay Zoltánról, aki az Országos Természetvédelmi Hivatal vezetőjeként már 50 évvel ezelőtt gondolkodott az Őrség területén nemzeti park létrehozásában, majd később sokat tett ennek megvalósításáért.

Rácz András kiemelte, itt az Őrségben felépült két látogatóközpont, egy erdei iskola, 5 egyéb bemutatóhely, létrejött egy arborétum, 21 tanösvény és 50 fő befogadására alkalmas szálláshely. A helyi partnerség jegyében az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság közreműködésével jött létre hazánk első és legutóbbi natúrparkja az Írottkő Natúrpark és Vasi-Hegyhát Natúrpark, mely szintén az elmúlt 20 év eredményei közé sorolandó – fogalmazott.

Az államtitkár hangsúlyozta, az állami természetvédelem csak a helyben élőkkel együtt érhet el sikereket. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság ezért hozott létre egy olyan állatkihelyezési programot, melynek során több mint 100 magyar tarka szarvasmarha kihelyezésével segítették a gazdákat. A muraközi ló regenerálási programját még 2003-ban indította el az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, akkor 6 kancával és hatalmas lelkesedéssel. Ennek eredményeként 2016-ban elindíthatták a muraközi ló kutatási programot. Ma már 60 tenyésztő vesz részt az Igazgatóság mellett a programban, melyben jelenleg 217 ló található a fajtából – tette hozzá.

V. Németh Zsolt, a tárca kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztosa, valamint a térség országgyűlési képviselője felidézte, hogy 2002. március 8-án nyílt meg az ország tizedik nemzeti parkja, így avathatták fel az Őrségi Nemzeti Parkot. Értékteremtéssel telt el ez a 20 év, melynek során összesen 4,5 milliárd forint értékű fejlesztés valósulhatott meg, köztük például a Széll Kálmán majori istállók vagy a csákánydoroszlói Látogatóközpont is. A természetvédelemmel foglalkozó emberek munkájáról sem szabad megfeledkezni, hiszen világunkban egyre inkább oda kell figyelni a környezet, a természet megóvására – emelte ki.

Dr. Markovics Tibor, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója visszaemlékezett az elmúlt időszak eseményeire. Fontos feladatuk a térség természeti jellegének megóvása, megőrizve, fenntartva annak sokszínű változatosságát. A fejlesztési programok között a Pityerszer múzeumfalu is szerepel, melynek folyamatos gondozása, felújítása is az Igazgatóság feladata – emelte ki.

forrás: AM Sajtóiroda