A Soproni Egyetem megújított Vadgazdálkodási Gyűjteményének átadóján Semjén Zsolt kiemelte, hogy a koronavírus-járvány idején megroppant az a felfogás, hogy a globális világpiac mindent megold, az orosz-ukrán háború nyomán pedig beigazolódott, hogy ha „nem tudunk a legszükségesebbekre tekintettel önellátásra berendezkedni, akkor könnyen kiszolgáltatott helyzetbe kerülünk”.

Különösen így van ez a faipar tekintetében – mondta, hozzátéve, hogy Oroszországból már nem érkezik fa Európába.

Ha nincsenek professzionális erdészetek, akkor az ország kiszolgáltatott helyzetbe kerül. Ugyanez érvényes az élelmiszer tekintetében is, ahol egyre inkább megkerülhetetlen az a forrás, amit a természet ad vadhús formájában – mondta.

A miniszterelnök-helyettes – aki 2021 óta díszpolgára a Soproni Egyetemnek – kiemelte, hogy az erdészetnek három alapvető feladata van; Sopron ezeknek a fellegvára, letéteményese és művelője.

Az első feladatként említette a politikus azt, hogy legyenek minőségi erdők idehaza. A második a magyar gazdaság faanyaggal való ellátása, mert életidegen lenne, ha „az erdeinkre nem tekintenénk gazdasági erőforrásként”. A harmadik pedig a rekreáció, a kikapcsolódás – sorolta.

Hasonlóan hármas feladata van a vadgazdálkodásnak is – mondta. Részletezte: az első, hogy legyen minőségi vadállomány, a második pedig a társadalom vadhússal való ellátása.

Semjén Zsolt kitért arra is, hogy a kormány minden támogatást megad ahhoz, hogy a közétkeztetésbe is bevonják a vadhúst. „Arra törekszünk”, hogy a vadhús ne luxuscikként jelenjen meg a piacon – mondta, hozzáfűzve, hogy a harmadik feladat a fenntartható vadászat. Ez utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta, hogy fenntartható vadászat nélkül sem erdő-, sem mező-, sem minőségi vadgazdálkodás és természetvédelem sem lehetséges.

Ezért fontosak az olyan oktató- és kiállítóterek, mint az egyetem Vadgazdálkodási Gyűjteménye – mondta.

Kifejtette, hogy az erdő csonka és üres lenne a vad nélkül, ugyanakkor a fenntartható vadászat nélkül a vad túlszaporodása következtében az erdészet lehetetlenülne el. Ugyanez igaz a mezőgazdaságra és a természetvédelemre is – fűzte hozzá.

Az emberiség kulturális örökségéhez hozzátartozik a vadászati kultúra, ami a legősibb, történelem előtti örökségünk, amit magunkkal hoztunk – zárta szavait Semjén Zsolt.

Jánoska Ferenc, az egyetem Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézetének igazgatója elmondta, hogy a Vadgazdálkodási Gyűjteményt 1971-ben hozták létre. A gyűjtemény az utóbbi években erősen leromlott, így két lépcsőben két év alatt megújították.

Az egyetem főépületében található kiállításon a látogatók megismerkedhetnek egyebek mellett a vadgazdálkodás múltjával és működésével.

forrás: MTI 12-15