Évtizedek óta rét volt a területen

A Újszülöttek erdejének története, 2020-ben kezdődött, ekkor tett vállalást a magyar kormány, hogy minden születendő gyermek után 10 fát ültetnek. Ennek az országos fásítási programnak volt az egyik nagyszabású helyszíne 2024-ben a Fenyőfő melletti terület, ahova ünnepélyes keretek közt több mint 30 ezer fát telepítettek. Több csemetét gyerekekkel közösen ültettek el a résztvevők. A tábla és a kerítés most is ott van, de facsemeték sokasága helyett többnyire mezei virágok hajladoznak a szélben.

Mielőtt belevetnénk magunkat a két éves küzdelembe érdemes felidézni az elmúlt fél évszázad folyamatait, ugyanis a Bakonyerdő Zrt. szakemberei által mutatott, közel 50 évet felölelő légi felvételeken jól látható, hogy a Fenyőfőt körülvevő területen az évek múlásával jelentősen nőtt az összefüggő erdő mérete, de épp azon a területen, ahol most az Újszülöttek erdeje lenne, sosem kezdődött meg igazán a fásszárú növények térfoglalása. Pedig két oldalról is erdő szegélyezi a rétes területet.

Homokban égnek meg a csemeték

– A terület úgynevezett erdősztyepp klímában található, melynek a talaja karbonátos-humuszos-homok, ami egy nagyon rossz vízgazdálkodású talajtípus. A víz gyorsan leszivárog a mélyebb rétegekbe, mivel nincs humuszréteg ami megtartsa, ezt a szintet pedig a fiatal fák gyökere nem éri el – magyarázza el Szórádi Zalán a Bakonyerdő Zrt. Bakonyszentlászlói Erdészetének igazgatója és Fellner Zoltán a Bakonyszentlászlói Erdészet erdőgondnoka.

Mint kiderül, pont a talajminőség miatt már az ültetést megelőző évben szarvasmarha trágyával javították fel a területen a föld minőségét. Ebbe a talajba került 2024-ben a mintegy 31 ezer csemete, többségében szürke nyár, erdei fenyő, mezei szil és vadkörte. Mind homoktalajt kedvelő fafaj.

A terület sajátosságai mellett egy másik tényező is szerepet játszik abban, hogy a facsemetéknek és a szakembereknek is ennyire keményen kell küzdeniük, hogy ezen a területen megtelepedjen az erdő.

– Az elmúlt öt évben jelentősen megváltozott a csapadék eloszlása, májustól szeptemberig szinte alig van csapadék. Ez a már nagyobb fákat is megviseli, például Fenyőfő jellegzetes fenyői nem tudnak elég gyantát termelni, hogy megvédjék magukat a rovarkártevőktől. Az Újszülöttek erdejének homokos talaja pedig gyorsan átforrósodik, ami miatt a fiatal fák gyökfőének megégéséhez vezethet.

Hét Balaton (vize) hiányzik a földből

A beszélgetés során kiderül, országos szinten közel 3 évnyi csapadék, a becslések szerint mintegy 7 balatonnyi víz hiányzik a földből. Ráadásul a 2024. év rendkívül aszályos is volt, és azóta is folytatódnak a szélsőségesen száraz és meleg nyarak. Nem csoda, hogy az első ültetés csemetéi még az őszt sem érték meg.

– Csupán az erdősávhoz közelebb eső néhány csemete maradt meg, amelyek élvezik a nagyobb fák árnyékát és páramegtartó hatását. Ezek most is jól láthatóak a bekerített területen – mutatja Szórádi Zalán és Fellner Zoltán a néhány, immár három éves csemetét, amelyek derékmagasságig érnek. Az első ültetés sikertelenségét követően még azon az ősszel újabb 30 ezer csemetét ültettek el a területen, de ezekből is csak néhány maradt meg.

2025 őszén következett a harmadik próbálkozás, itt, kísérleti jelleggel, Romániából származó szárazságtűrő szürke tölgy is került a csemeték közé. A szürke tölgy alkalmazását azért vizsgálják, mert várhatóan jobban alkalmazkodhat a szárazabb, melegebb klímához.

– A 2025 őszi ismételt erdősítés folyamán az akkor ültetett szürke nyár csemetéket tőre vágtuk, hogy a növény a gyökerek növesztésére fordítsa az energiáját és hamarabb elérhesse azt a réteget, ahol már a nyári melegben is talál vizet. Ennek köszönhető, hogyha most valaki végignéz a bekerített területen olyan mintha csak vadvirágok nőnének itt. A lágyszárú növényzetet is szándékosan nem vágtuk le teljesen, hogy árnyékot tartson a jelenleg csak néhány centis fácskáknak.

Zöldellő Újszülöttek erdeje

A sorok közt sétálva a szakemberek bizakodóak, a nyár kezdetét eddig jól viselik a kis csemeték, de az augusztus lesz a döntő. Ha kibírják ezt a nyarat, jó eséllyel megmaradnak. Az erdészet azon is gondolkozik, hogy szintén kísérleti jelleggel néhány sorban öntözi is majd a csemetéket, hogy megfigyeljék, mennyire tudja ez támogatni az életben maradásukat. Az tagadhatatlan, hogy a teljes területen lévő közel 31 ezer csemetét folyamatosan öntözni képtelenség, és rendkívül vízpazarló, az amúgy is vízben szegény vidéken.

A történetből azt sem szabad kihagyni, hogy a Fenyőfő melletti tájékoztató táblán látható milliárdos összeg, nem annak az egy területnek a erdőtelepítésére szolgál. Számos más helyen is van Újszülöttek erdeje, ilyen például a közeli Pápateszér mellett található rész. Ezeket a csemetéket 2020-ban ültették egy olyan részre, ahol a környező növényzet kedvezőbb mikroklímát biztosít nekik és a talaj minősége is kedvezőbb a fák növekedésének. Meg is látszik az eredmény, ugyanis itt már több fa embermagasságú vagy még annál is nagyobb. A Bakonyerdő Zrt. Bakonyszentlászlói Erdészete az elmúlt időszakban közel 40 hektár új erdőt telepített.

Összességében tehát a fenyőfői Újszülöttek erdeje, nem elfeledett projekt, amivel már senki nem törődik, hanem olyan terület, ahol a szakembereknek meg kell találniuk, hogy hogyan tudnak hatékonyan reagálni a klímaváltozás okozta új kihívásokra, a megváltozott klimatikus viszonyok között keresik a hosszú távon is eredményes szakmai megoldásokat. Ehhez viszont idő és több türelem szükséges.

forrás: VEOL

A terület sokáig mezőgazdasági föld volt. Gyenge talaj, kavicsos felszín, szerény termés – nem volt hálás vidék. A háttérben ma is ott áll egy állattartó telep, emlékeztetve arra, milyen szerepet töltött be korábban. Most azonban más jövőt szánnak neki. A  területen erdőtelepítés zajlik – nem gyors, látványos átalakulás, hanem lassú, tudatos építkezés. Évről évre haladnak, egyszerre körülbelül 20 hektárt alakítanak át.

A földbe kerülő csemeték esetében nem egyetlen fafaj dominál majd, hanem egy sokszínű, vegyes erdő alakul ki: madárcseresznye, barkócaberkenye, kislevelű hárs, vadkörte – ritkább, őshonos fajok, amelyek együtt egy ellenállóbb rendszert alkothatnak.

„Próbálunk felkészülni arra, ami jön” – hangzik el. A klímaváltozás nem jövő idő, hanem jelen idejű kihívás, és az erdészek már most reagálnak rá. Ezért kerülnek a területre kísérleti jelleggel délebbről származó tölgyek is – olasz, román, bolgár változatok. Egyfajta élő teszt: melyik faj hogyan bírja majd az egyre szárazabb, melegebb körülményeket.

Aki most érkezik ide, annak talán nehéz elképzelni a végeredményt. Alacsony növények, sorokba rendezett csemeték – inkább emlékeztet kertészetre, mint erdőre, de e a változás már elindult. Három év után derékig érő fák jelennek meg. Öt év múlva már látványos a fejlődés. Tíz-tizenöt év kell ahhoz, hogy az arra járó egyszer csak azt mondja: „igen, ez már erdő”. Addig azonban gondoskodásra van szükség. A csemetéket ápolják, a növényzetet szabályozzák, figyelik az időjárást. Minden év, minden csapadékos vagy száraz időszak nyomot hagy a fejlődésen.Ültetni ősszel, lombhullás után, vagy kora tavasszal lehet dolgozni – amikor a talaj engedi. Ha túl sok az eső, ha fagyos a föld, minden csúszik. Ilyenkor felgyorsul minden: több ember, hosszabb napok, gyors döntések. Mert amit most nem ültetnek el, az egy teljes évet csúszhat.

A szakemberek szerint ma még nehéz pontosan megjósolni, milyen lesz a jövő erdeje. Egy dolog azonban biztos: a változatos fafajösszetétel növeli az ellenálló képességet. Ha egyes fajok nem bírják a megváltozott klímát, mások átvehetik a helyüket – így az erdő egésze fennmaradhat. Kislőd határában tehát nem csupán fákat ültetnek, hanem egy alkalmazkodó, sokszínű ökoszisztéma alapjait rakják le – olyat, amely a következő generációk számára is értéket jelent majd.

forrás: PápaiMédiacentrum

A résztvevők 50–100 őshonos facsemetét ültettek el, köztük mezei szilt, vadkörtét, vadalmát, nagylevelű hársat és sajmeggyet. Az ültetést szakmai irányítás mellett végezték, miközben a közösség tagjai összegyűjtötték a területen szétszórt szemetet is. Szabó Lajos hangsúlyozta, hogy az akció célja a véderdő állapotának javítása, a biodiverzitás növelése, valamint a közösség és a természet kapcsolatának erősítése.

Mint említettük, a mostani faültetés abban a Szép utcai véderdőben történt, ahol január végén szintén az erdőmérnök szakmai irányítása alatt elkezdődött a nyárerdő felújítása, és ennek kapcsán a legmarkánsabb beavatkozással, egy fakitermeléssel szembesültek a környék lakói. Tóth Szilárd önkormányzati képviselő és több lakos is akkor negatív véleményét fejezte ki a vágással szemben, Tóth a munkálatok leállítását is kérte.

A szombati ültetéssel kapcsolatban Szabó Lajos a KecsUP Híreknek elmondta, hogy azon gyerekekkel együtt mintegy 15 fő vett részt. A szakember kiemelte, hogy az esemény egy átfogó, négy évvel ezelőtt Kecskemét önkormányzata részére megírt modern szemléletű erdőkezelési koncepció része. „Ez egy faültetési akció, de ennél sokkal többről szólt” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a koncepció a lakossági kommunikációra és a fenntarthatósággal kapcsolatos nevelésre is fókuszál. Szavai szerint az aktív részvétel célja, hogy a kisebb erdőkezelési, valamint közösségfejlesztő munkák elősegítsék a város és a lakosság közötti kommunikációt, és az emberek figyelmét a fenntartható életmód felé irányítsa.

Hozzátette: az ültetés során a kiválasztott fafajok a helyi éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodnak. „Olyan fákat ültettünk, amelyeknek esélyük van megmaradni a száraz, homokos területen, például mezei szil, nagylevelű hárs, sajmeggy és vadalma. A lakóközelben ezek a fafajok jótékony hatással vannak az életközösségre és növelik a biodiverzitást” – magyarázta.

Szabó Lajos beszámolt a nehézségekről is: a terület – az idősek elmondása alapján – korábban nádas volt, majd építési törmelékkel töltötték fel, még a most ott található idős nyárfaerdő telepítése előtt, így az ültetőgödrök kiásása, de még a fúró használata is komoly kihívást jelentett. Kiemelte a lakosság bevonásának fontosságát a faültetés fenntartásában: néhány környékbeli lakos vállalta, hogy locsolja  a fákat. Hangsúlyozta a vízmegtartási lehetőségek, például a csapadék területre vezetésének szerepét is.

„Általában nem szoktunk erdőterületeket locsolni, hiszen ezek viszonylag nagy kiterjedésű területek, és a locsolás megfizethetetlen erőforrást igényelne. Ugyanakkor a mostani, egyre szárazabb klíma miatt érdemes elgondolkodni a vízmegtartási és vízvisszatartási lehetőségeken, például a csapadék erdősebb, fásabb területekre vezetésén a település közelében” – mondta az erdészmérnök.

A szakember elmondta, hogy a közeljövőben további lakossági faültetések várhatók: a Vízmű utcai védőterületen március 16-án, hétfőn délután, továbbá a Melinda parkban március 18-án.

forrás: KecsUP

Az ok: az Orion Seed Mission küldetése, melynek keretében 24 magyar növényfaj magjai jártak a világűrben – köztük 5 erdei fafaj magja is! Ezek a Bakonyerdő erdeiből származó magok voltak:

vadalma

vadkörte

bibircses nyír

feketefenyő

erdeifenyő

Ez az izgalmas, jövőbe mutató együttműködés az ORION Űrnemzedék Alapítvány és a Bakonyerdő Zrt. közös munkájának köszönhetően valósult meg!

Hisszük, hogy a tudomány és a fenntartható erdőgazdálkodás kéz a kézben jár, és a jövőnk a tudatos nevelésben rejlik!

Mi volt a legnépszerűbb a standunknál?

A rendezvényre ezernél is több látogató regisztrált, és szinte folyamatos volt a jövés-menés a Bakonyerdő standjánál is!

A mikroszkópok alatti élet felfedezése

A madárhangok felismerése

Az „Iskolában az Erdő” program játékos elemei

Szuper program, szuper érdeklődő és nyitott közösség! Köszönjük a rengeteg kérdést és a lelkesedést!

Köszönjük az Orion Űrnemzedék Alapítványnak a lehetőséget!

forrás: Bakonyerdő Zrt.

A kutatás célja: megérteni, hogyan hat a világűr extrém környezete a növényi életre – és ezzel egy lépéssel közelebb kerülni a hosszútávú űrkolonizációhoz és a földi fenntarthatósághoz. A magok földkörüli pályára állnak, majd visszatérésük után elültetésre kerülnek, valamint az ORION Űrnemzedék Alapítvány további kutatásaiban vesznek részt.

Hatalmas megtiszteltetés és büszkeség számunkra, hogy a partnerség kapcsán mi is részesei lehetünk ennek a történelmi pillanatnak!

BAKONYERDŐ Zrt.

A Milliomodik hektár erdőben kezdődött szerda délután az a lakossági faültetés, amely a kecskeméti önkormányzat vagyonkezelésében lévő, lakóövezetben található véderdők fenntartását szolgálja.

A mai eseményen Szabó Lajos erdőmérnök, erdészeti szakirányító elmondta: a lakossági faültetés célja legfőképp az, hogy a helyi lakosok részt tudjanak venni a városi erdőszépítésben, és hogy még változatosabb legyen a véderdő, több fafajta legyen és gazdagabbá váljon az erdei életközösség.

Ennek érdekében 700 facsemete elültetésére kerül sor. Az ültetendő fajok között megtalálható a mezei szil, a vénic szil, a kocsányos tölgy, a mezei juhar, a vadkörte, a sajmeggy és a kökény is.

A mai ültetésen az erdészeti szakemberek segítségével kivették részüket a feladatokból a Lánchíd Utcai Sport Általános Iskola diákjai is. Az iskola tavaly júniusban kapta meg az Örökös Ökoiskola címet.

A munkálatokban részt vett Szamler László és Nemcsik Mátyás önkormányzati képviselő is.

Több véderdő is található a különböző városrészekben, ezek közül a helyi közösségek részvételével további falültetések lesznek az Izsáki úti véderdőben március 14-én 9.00 és 18.00 óra között, valamint a katonatelepi véderdőben szombaton, március 16-án 9.00 és 18.00 óra között.

forrás: hiros.hu

A beküldéssel bárki hozzájárulhat ezen tiszteletet parancsoló faegyedek megőrzéséhez, védelméhez, vagy éppen bemutatásához.

A programba elsőként beküldött faegyed a Rátót község közigazgatási területéhez tartozó Róna-erdő egyik vadföldjén helyezkedik el. Az idős vadkörte (Pyrus pyraster) lemért mellmagassági kerülete 274 cm. Egészségi állapota jónak mondható, habár a tőkorhadás és a koronában található száraz ágak jelenléte arra utal, hogy a faegyed már a hanyatlás útjára lépett. Törzsébe mászóvasak kerültek beütésre, koronájában düledező magasles látható, minden bizonnyal egykor vadásztak e fáról.

Az idős vadkörte nem szerepelt a nemzeti park adatbázisában, ezúton is köszönjük Róza Árpád nyomravezetőnek a beküldést, aki a Hegyek Vándorai Turista Egyesület tagjaként végzett turistaút-hálózat felújítási munkák során lelt a faegyedre.

A program keretében továbbra is várjuk a beküldéseket, mely az alábbi linken tehető meg:
https://forms.gle/kcc9VemhEbMfohC88

A programmal és a beküldéssel kapcsolatos további részletek:
https://www.orseginemzetipark.hu/hu/info/igazgatosag/tevekenysegeink/onkentesseg.html

forrás: Őrségi NPI

Április elsején, az Emerson Automation FCP Kft. 18 önkéntese kitelepült a festői szépségű, cserépfalui Túrbuckához, hogy a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) munkatársainak szakmai támogatása mellett, elültessenek 2000, hazai őshonos fajú facsemetét, a LIFE4OakForests programmal érintett területen. Minderről az igazgatóság értesítette portálunkat.

A BNPI közölte, a projekt leromlott állapotban lévő tölgyesek természetességének javítását tűzte ki célul, és olyan természetvédelmi kezelési módszereket alkalmaz, amelyekkel az erdő és annak ökológiai folyamatai is rekonstruálhatóak. Az ilyen erdőkben tetten érhető sokféleség fontos ahhoz, hogy az erdő ellenálljon a klímaváltozás kihívásainak, élőhelyet biztosítva számos védett állat- és növényfajnak.

A munka megkezdése előtt az önkéntesek rövid tájékoztatást kaptak az igazgatóság történelméről, jelenlegi feladatairól és tevékenységéről. Majd betekintést nyerhettek a Bükk hegység kialakulásába és megismerhették a helyszín sajátosságait, saját önkéntességük szerepét, jelentőségét – tették hozzá.

Miután mindenki kitűzte a BNPI-től kapott, az önkéntesek összetartozását is szimbolizáló jelvényt, az időjárási előrejelzés ellenére gyönyörű, napsütéses időben látott neki a csapat a kemény munkának – közölte az igazgatóság. 

– Nagyobbrészt őshonos, molyhos tölgy csemetéket telepítettek kézi erővel, de elegyfaként mezei szilt és vadgyümölcs fajokat (vadkörtét, vadalmát és sajmeggyet) is ültettek. Nemcsak a felnőttek dolgoztak, hanem a velük érkező gyermekek is nagy odaadással segítették szüleiket a munkában. A fantasztikus hangulatban zajlott kezdeményezés során gyorsabban fogytak el az ültetésre váró csemeték, mint a rendelkezésre álló pogácsa- és szendvicshalmok. Az önkéntesek hihetetlen elszántsága és önzetlen munkája újra bizonyította, hogy mindenki tud, képes tenni valamit a természetért, miközben a szabadidőt is tartalmasan tölti el! -írták.

Hozzátették, az Emerson Automation FCP KFT. munkatársai kissé fáradtan, de a hasznosan eltöltött nap örömével telve, mosolyogva vették át az oklevelet, amelyben önkéntes munkájukból fakadóan, hivatalosan is elismerésre került munkahelyük és a BNPI partnersége.

Mivel az őshonos erdőtársulások védelme, fenntartása fontos feladat a fenntartható jövő, a biodiverzitás megőrzése érdekében is, az ilyen kezdeményezések lehetővé teszik, hogy ne csak álmodozzunk egy természet-közelibb jövőről, hanem ténylegesen cselekedjünk is érte – közölte a nemzeti park. – A BNPI önkéntesei újra és újra azt is megmutatják, hogy bolygónk jövője nem csak a szakemberek munkáján múlik, hanem bárki hozzájárulhat ahhoz, hogy a világ egy zöldebb és élhetőbb hellyé váljon! 

De mi is az a közérdekű önkéntes tevékenység?

A közérdekű önkéntes tevékenységgel az önkéntesek szabad elhatározásából, ellenszolgáltatás nélkül segíthetik egy társadalmilag fontos cél megvalósítását. Ilyen fontos cél a természetvédelem ügye is. Önkéntes tevékenységek regisztrált fogadó szervezeteknél, a törvény által meghatározott tevékenységi körben végzett munka. A törvény meghatározza a fogadó szervezetek körét és az ott végezhető tevékenységet, valamint annak szabályait. A BNPI 2022-ben vált ilyen regisztrált fogadó szervezetté.

A természetvédelem ügyét, önkéntesként, nemcsak a fent leírt, igen fontos faültetési akciókkal tudjuk szolgálni, hanem számos egyéb tevékenységgel is hozzájárulhatunk ahhoz. Ilyenek a különböző élőhely-kezelési feladatokban, cserjeirtásban, inváziós fajok eltávolításában, szemétszedési napokon és egyéb tevékenységekben való részvétel, ezért önkénteseink számára, több mint 70, opcionálisan választható modult alakítottunk ki – közölte a BNPI.

forrás: HEOL 04-08

Nyolc hónap alatt félmilliárd forintot kaptak a hivatásos felvásárlóktól azok a magánszemélyek, akik csigát, gombát, levendulát, medvehagymát és más hasonló, nem védett állatot és növényt gyűjtenek az erdőn-mezőn. Az összegből az állam is részesült, az adóbevétel idén meghaladta a 18 millió forintot.

Hetedik éve élnek azok a kedvezményes adószabályok, amelyek az úgynevezett hobbigyűjtők dolgát könnyítik meg. A rendelkezéseket annak idején sokan félreértették, egyesek félremagyarázták, és még politikai csörték is kialakultak miatta, a gyakorlat azonban azóta a hétköznapi ügymenetben megfelelően kialakult. Ez pedig azt mutatja, hogy évente fél- és egymilliárd forint közötti adózott jövedelem üti az erdőt-mezőt járó magánszemélyek markát – eközben pedig az állam is szert tesz némi összegekre.

A ma is élő szabályokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szóvivője, Kis Péter András ismertette a Világgazdaság kérdésére. 

A rendelkezések kizárólag azoknak a teendőjét könnyítik meg, akik nem őstermelők, és nem is egyéni vállalkozók, hanem magánemberként, egyfajta mellékes keresetkiegészítésért járják a természetet – kezdte Kis Péter András. Fontos mozzanat az is, hogy a passzusok csak akkor alkalmazhatók, ha a hobbigyűjtők hivatalos felvásárlónak adják el a vadon talált portékát, a csigát, gombát, medvehagymát, esetleg a bodzavirágot, csipkebogyót, netán a levendulát vagy más hasonló, nem védett állatot és növényt. Ekkor ugyanis a leadott termény, állat ellenértékének 25 százaléka számít jövedelemnek, vagyis erre a részre számítandó fel a 15 százalékos személyi jövedelemadó. 

Idén augusztusig a hobbigyűjtők 493 millió forintot kaptak a felvásárlóktól, az államnak pedig megközelítőleg 18,5 millió forint adóbevétele származott – közölte a szóvivő.

A korábbi években is rendre százmilliós összegek szerepeltek az aktuális adóhatósági összesítésben. A szabályok első évében, 2016-ban például 490 millió forint bevételre tettek szert az erdőt-mezőt járó magánszemélyek. A következő két esztendőben hasonlóan alakult az éves érték, miközben 2019-ben már 660 millió forintot tehettek zsebre az érintettek, 2021-ben pedig majdnem nyolcszázmilliót.

Ezzel – nyilván – növekedett az állami bevétel is.

Kis Péter András kiemelt még néhány fontos tudnivalót. Például azt, hogy a hobbigyűjtőknek semmilyen adóügyi kötelezettségük nincs: a közterhet a felvásárló számolja ki, majd levonja azt a gyűjtőnek járó összegből, s be is vallja az adóhivatalnak. Ez azt is jelenti, hogy a magánszemélyeknek nem kell kérvényt beadniuk a hatósághoz, vagy igazolást kérniük a NAV-tól, ahogy a bevallással és az adófizetéssel sem kell vesződniük. Lényeges az is, hogy a felvásárlók nem egy-egy magánszemélyhez kötve kezelik és adják meg az adatokat, hanem ömlesztve, ilyen értelemben anonim módon.

A szóvivő ugyanakkor azt külön is hangsúlyozta, hogy a kedvezményes rendelkezések csak akkor alkalmazhatók, ha a hobbigyűjtő betartja a feltételeket. Ha az összegyűjtött terményeket, csigákat valaki nem felvásárlónak adja el, akkor a kapott ellenérték az érintett önálló tevékenységéből származó bevételének minősül, s bevallásadási kötelezettség alá tartozik.

forrás: VG.hu 11-15

A 2010 óta minden évben megszervezett versennyel az Ökotárs Alapítvány a közvetlen környezetünkben élő fákra és általában a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére szeretné felhívni a figyelmet. A versenybe bármely közösség nevezhet egy számára kedves fát vagy facsoportot, amelynek érdekes története van, és amely szerepet játszik a körülötte élők életében. A vetélkedő ma talán aktuálisabb, mint valaha, hiszen az éghajlatváltozás fenyegető árnyékában a korábbinál is fontosabb a településeinket hűtő, árnyékoló fák megőrzése. Idén 32 jelölt indult a versenyen, melyek közül a szakmai zsűri választott ki a 12 döntőst. Ezek közül a közönség online szavazással választotta ki kedvencét július 1. és október 1. között. A fákra összesen 12606 szavazat érkezett.

A nyertes tatai platánfa 230-250 éves. Valószínűleg nem sokkal ültetése után megdőlt, így a földfelszínnel párhuzamosan növekedett. Kialakításakor a Cseke-tó partja nem volt kikövezve a jelenleg ismert módon, így a közvetlenül a tó partjára ültetett platánsor több példánya is megdőlt a laza szerkezetű, vizes talajon, de egyik sem feküdt fel a partfalra ilyen csodával határos módon. Szerencsére a platánokra jellemzően remekül alkalmazkodott a helyzethez és törzséből további statikai támasztó gyökereket növesztett. A tatai Angolkert egyik legjellegzetesebb fája, közkedvelt esküvői és szerelmes fotó készítő helyszín, de a Bikini zenekar egyik nagylemezének zenekari fotója is ezen a fán ülve készült. Egyfajta hidat képez a Cseke-tó vízfelszíne felett, a bátrabbakat egészen közel vezeti a víztükörhöz. Mások szerint, egyszerűen csak a világ leghiúbb fájával van dolgunk, aki egész évben saját tükörképét csodálja a víz tükrében.

A zsűri döntése alapján a Lengyeli-legelő fái kapták a 2022-es Hős Fa címet. A legelő a Zala megyei Szentpéterúr és Pacsa települések határvidékén fekszik, és a benevezett matuzsálemi vadkörte- és tölgyfák az itt található gémeskutakkal, forrással, pásztorszoborral együtt a hely jelképei. Az idősebb fák még láthatták I. Ferenc Józsefet is, amint elkocsizott a közeli főúton. Az állattartás visszaszorulása után a legelő minimális háborítottságával a béke és a nyugalom szigetévé, a vadon élő állatok fontos bázisává, találkozási pontjává vált. Az idilli állapot fennmaradt egészen addig, amíg el nem döntötték, hogy a tervbe vett M76-os autóút nyomvonala ne az eredeti tervek szerint, a legelőt elkerülve, hanem épp annak közepén menjen. Ezzel a döntéssel nemcsak a fák és az élővilág járna rosszabbul, de a három szomszédos település lakossága is.

A különdíjas hársak a Pest megyei Dánszentmikós határában állnak. Egy elszánt és lelkes helyi csapat már korábban megtisztította elhanyagolt környezetüket, pihenő- és kirándulóhelyet hozott létre, faápolót fogadott megmentésükre.

Az Év Fája egy speciális kezelést nyer, amit Börzsei Bence faápoló és csapata fog elvégezni. Az Országos Erdészeti Egyesület különdíjasa az OEE ajándékcsomagját kapta. A Kenderkóc webáruház jóvoltából a dobogósok többek közt madárodúkat is kaptak ajándékba.

 
Az idei hazai verseny döntősei, helyezési sorrendben:

1 Platán „híd” a tatai Angolkertben a Cseke-tó felett-3887 szavazat
2 Gesztenyefa Angyalföldön -2964 szavazat
3 250 éves fekete nyárfa -1963 szavazat
4 A Bakáts tér Hőse -852 szavazat
5 Nagy idők tanúja – Páfrányfenyő a keszthelyi kastély parkjában-737 szavazat
6 Kincses Makkfa-552 szavazat
7 Ősi gyógyító Hársfa az évszakok jegyében-487 szavazat
8 A Hétágfa Tanösvény galagonyafái Kistótfaluban-387 szavazat
9 Akiknek már nem lesz több tavaszuk: a Lengyeli-legelő Fái-307 szavazat
10 Perkátai Öreg Tölgy – az idős fák nagykövete-296 szavazat
11 Aggastyánok (Micsky hársak)-100 szavazat
12 A gyógyító fa Petus Márta-74 szavazat

Az Ökotárs Alapítvány
Az Ökotárs Alapítvány az állampolgári önszerveződések támogatásával kíván hozzájárulni egy demokratikus, fenntartható és igazságos társadalom, valamint a nyilvánosság részvételén alapuló intézményrendszer fejlődéséhez.

Tudta-e?
Az Országos Erdészeti Egyesület már 1996-ban elindította az ugyanilyen néven futó Év Fája mozgalmat. Az Év Fája mozgalom nem egy konkrét fát, hanem egy-egy kevésbé ismert hazai fafajt ismertet meg a nagyközönséggel és az erdészeti szakmával. Az adott évben az erdészeti ismeretterjesztés, az erdei iskolai programok, tanulmányi versenyek és a szakmai kutatások kiemelten foglalkoznak a választott fafajjal. Az elmúlt időszakban mintegy 200 tanulmány és kiadvány jelent meg az év fáival kapcsolatban. 2021-ben az év fafaja a lisztes berkenye, melyről bővebb információt a www.azevfaja.hu honlapon olvashatnak. Az Év Fája verseny lebonyolításához az Országos Erdészeti Egyesület 2012-ben csatlakozott.

Az Év Fája vetélkedőről
Az Év Fája vetélkedő célja, hogy a fák természetben betöltött szerepén keresztül hívja fel az emberek figyelmét a környezettudatosságra. A vetélkedő a nemzetközi Európai Év Fája versenyhez kapcsolódik. A nemzetközi versenyt az Environmental Partnership Association (EPA) szervezi, mely az Ökotársból és 5 további közép-európai országban működő testvéralapítványaiból áll. A verseny magyarországi partnerei az Országos Erdészeti Egyesület, a Greenpeace Magyarország, a Varga-Erdőmester Kft., a Szabad Föld, a Kenderkóc webáruház, az Ecolounge és a Civil Rádió.

forrás: ÉvFája, Ökotárs Alapítvány