A macskakölyök története májusban kezdődött, amikor kirándulók halk nyávogásra figyeltek fel a Börzsöny egyik félreeső területén, és értesítették a szakembereket. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a természetvédelmi gyakorlatnak megfelelően először nem avatkoztak közbe, hanem vadkamerák segítségével figyelték meg a helyszínt, hogy kiderüljön visszatér-e az anyamacska a kölyökhöz. A közel kétnapos megfigyelés során azonban nem észleltek anyaállatot a környéken. A mentőcsapat végül egy öreg tölgyfa mély odvában találta meg a legyengült kölyköt. A kiszáradt és alultáplált állatot a Budakeszi Vadaspark szakemberei vették gondozásukba. Pár kritikus nap elteltével a kölyök határozottan vadmacskára jellemző viselkedési jeleket mutatott, így a gondozók már a genetikai vizsgálat előtt úgy nevelték az állatot, hogy a lehető legkisebb emberi hatás érje. Június elején a kis jövevény a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója és vezető állatorvosa dr. Sós Endre közreműködésével egészségügyi vizsgálaton esett át, amelynek része a vérvétel is, genetikai, virológiai és parazitológiai vizsgálatokhoz. A genetikai vizsgálatok alátámasztották a szakemberek sejtését: Felícia genetikailag tisztavérű, jelenleg 8 hetes, vadmacska nőstény egyed.

Felícia a tervek szerint szeptember végéig élvezi majd a Budakeszi Vadaspark vendégszeretetét egy látogatóktól elzárt területen, a lehető legkisebb emberi behatás mellett, hiszen a cél, hogy ősszel visszakerüljön természetes közegébe, az erdőbe. A repatriáció eredménye pedig annál sikeresebb minél vadabb természetű marad.

A vadmacska (Felis silvestris) Magyarország egyik legritkább őshonos ragadozója, fokozottan védett faj. Fennmaradását számos tényező veszélyezteti, többek között élőhelyeinek feldarabolódása, a közúti forgalom és a házi macskákkal történő keveredés. Éppen ezért minden sikeres mentés kiemelt jelentőségű a faj hosszú távú megőrzése szempontjából. A Budakeszi Vadaspark, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt.  2021 márciusában együttműködési megállapodást kötött, amellyel elindult a Vadmacska Fajmegőrzési Program. A partnerség célja a főváros közelében, a Pilisben, a Budai-hegységben és a Visegrádi-hegységben élő, genetikailag tisztavérű vadmacskák és a hibridek arányának megismerése, élőhelyük és viselkedésük pontos feltérképezése, hosszú távon pedig a fajmegőrzés.

Forrás: Budakeszi Vadaspark

A Szerencsejáték Zrt. éves papírfelhasználása megközelíti a 2.500 tonnát, amelynek jelentős részét az éves sorsjegy kibocsátások teszik ki. Évente átlagosan mintegy 160 millió sorsjegy, több mint 60 millió segédszelvény, 355 ezer darab thermo papír, marketing anyagok, plakátok, szórólapok, valamint az irodai papírhasználat adja ki az éves mennyiséget. Mindez egy közepes méretű (50-60 hektár) hazai erdőterület éves hozamával egyenértékű. 

A nemzeti lottótársaság idei CSR programjának fókuszában a vállalat ökológiai lábnyomának csökkentése áll. Ennek első lépéseként a termékekhez, illetve a tevékenységéhez kapcsolódó papír-felhasználást ellensúlyozza a faültetési programmal. Kifejezett cél volt olyan környezetvédelmi program keresése, amely valódi, hosszú távú hatással bír a helyi ökoszisztémára – ezt biztosítja a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel kötött megállapodás.

Guller Zoltán, a Szerencsejáték Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta,

első lépésként mintegy 40 ezer fa elültetéséhez nyújtunk támogatást a budapesti és a város környéki erdőkben, ez a mennyiség hozzávetőlegesen 70–85 focipályányi erdőterületet jelent. Hosszútávon azonban az a cél, hogy az éves papírfelhasználás kétszeresének megfelelő számú fa ültetését valósítsuk meg minden évben.

Guller Zoltán hozzátette: 

a városi erdők fejlesztése és a hazai élővilág védelme olyan ügy, amely közvetlenül hatással van az emberek életminőségére, valamint a vállalat ökológiai lábnyomának csökkentésére. A faültetés mintegy 2,5 millió fővárosi és főváros környéki lakos életminőségét szolgálja.

A közös program célja, hogy a klímaváltozás hatásainak egyre inkább kitett városi erdők még inkább ellenállóvá és biodiverzzé váljanak. A főváros területének mintegy 10%-át erdő borítja, amelynek jelentős részét a Pilisi Parkerdő kezeli. Ezek az erdők Budapest egyik legfontosabb ökológiai rendszerét és közösségi terét alkotják, évente több millió látogatónak nyújtanak kikapcsolódási lehetőséget.

A Pilisi Parkerdő vezérigazgatója, Reinitz Gábor szerint:

a városi erdők megőrzése és támogatása a Parkerdő kiemelt és önként vállalt feladata, mely messze túlmutat a hagyományos erdőgazdálkodás keretein. A tapasztalható társadalmi elvárások mellett viszont a városi erdő nem tudja finanszírozni önnön megújulását. Ezért van szükség olyan partnerekre, akik értik, hogy a jövő zöldfelületei már nem spontán alakulnak, hanem tudatos tervezés, komplex gondolkodás és közös felelősségvállalás eredményei. Ez biztosítja a lokális tudást, a társadalmi legitimitást és a valódi jelenlétet erdeinkben.

Az erdőtelepítésen túl az együttműködés kiterjed a Budakeszi Vadaspark vadmacskafajmegőrzési programjának támogatására is. A természetes erdei élőhelyek megóvása kiemelt fontosságú a vadmacska fennmaradása szempontjából.

A Szerencsejáték Zrt. a kezdeményezés jelképeként örökbe fogadta a Vadaspark egyik vadmacskáját, Szilvesztert. A fajmegőrzési program célja a vadmacska hazai állományának pontosabb megismerése és hosszú távú védelme. A szakmai munka része többek között a terepi felmérések, a kameracsapdás megfigyelések, genetikai vizsgálatok és a visszatelepítési programok támogatása. A vadmacskák csendes, láthatatlan jelenléte ősi harmóniát képvisel a hazai erdők ökoszisztémájában. 

Szabó Péter, Budakeszi Vadaspark ügyvezető igazgatója elmondta: 

Az erdei ökoszisztéma immunrendszerének kiemelt szereplőiről a kisragadozókról, köztük a lopakodás nagymesteréről a Vadmacskáról az elmúlt időszak kutatásainak köszönhetően már egyre többet tudunk. A Budakeszi Vadaspark célja, – együttműködve a Pilisi Parkerdő Zrt-vel és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal – nemcsak a vadon élő vadmacska populáció megismerése, sérült, elárvult vadmacska kölykök megmentése, visszavadítása, hanem a hétköznapi ember oktatása is. Rá kell ébreszteni az embereket, hogy egyszerű eszközökkel ők is tehetnek környezetünk sokszínűségért, a vadmacska populáció megőrzésért. A Szerencsejáték Zrt. támogatása szintén nagymértékben hozzájárul, a program folytatásához és sikeréhez.

A Szerencsejáték Zrt., a Pilisi Parkerdő és a Budakeszi Vadaspark együttműködése nemcsak a főváros zöldfelületeinek jövőjét erősíti, hanem példát is mutat arra, hogyan lehet hosszú távon, felelősen tenni a hazai természeti értékek megőrzéséért.

forrás: novekedes

Ma olyan erdővagyont gondozunk, amelyet elődeink – sokszor évtizedekkel korábban – a saját koruk szakmai tudása és társadalmi elvárásai szerint alakítottak ki. Ahogyan ők válaszoltak saját koruk kihívásaira, úgy tesszük ezt mi is. Szakmai tudásunk, szemléletünk és mindenekelőtt a megváltozott társadalmi igények mentén végezzük munkánkat. Száz évvel ezelőtt az ország újjáépítése volt az elsődleges feladat, mára azonban egyre inkább előtérbe kerül a környezetminőség, a rekreáció, valamint az egészséges, élhető természeti környezet iránti igény. A kérdés számunkra az, miként tudnak mindezekre a kihívásokra felelősen reagálni az erdővel, természettel foglalkozó szakmák, köztük az erdész szakma.

Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az erdő nem hasonlítható egy mezőgazdasági kultúrához. Az erdő egyszerre biztosít élőhelyet, munkát, megújuló nyersanyagot, megújítható és CO2 semleges energiaforrást, tiszta levegőt, vizet és pihenési lehetőséget. Ezeknek a sokrétű elvárásoknak az összehangolása komoly szakmai kihívás, amely folyamatos tanulást, alkalmazkodást és megújulást igényel.

Erdővagyon és tervezés számokban

Magyarországon jelenleg több mint 2 millió hektár erdő található, ebből társaságunk, az EGERERDŐ Zrt. mintegy 72 ezer hektárnyi területet kezel. Munkánkat az erdészeti hatóság által jóváhagyott, tíz évre szóló erdőtervek határozzák meg, amelyek részletesen szabályozzák az erdőfelújítást, az erdőkezelést és a fakitermelést. Természetvédelmi és Natura 2000 területeken ezek a tervek kizárólag a természetvédelmi hatóság és a terület természetvédelmi kezelését végző Nemzeti Park Igazgatóság egyetértésével készülnek.

A fenntartható gazdálkodás eredményei egyértelműen mérhetők. Az általunk kezelt erdők élőfakészlete folyamatosan növekszik. Kiragadva a legutóbbi 11 évet, ebben az időszakban 16,5 millió köbméterről közel 19 millió köbméterre emelkedett. A körzeti erdőtervekben rögzített fakitermelési lehetőségeknek csupán, mintegy 70 százalékát használjuk ki, biztosítva ezzel az erdővagyon hosszútávú növekedését.

Erdőhasználat – összképben gondolkodva

A gazdasági fenntarthatóság azonban elképzelhetetlen ökológiai fenntarthatóságra való törekvés ill. tervezés nélkül, hiszen ez képes felkészíteni erdei életközösségeinket a klímaváltozás egyre szélsőségesebb időjárási eseményeire, biztosítani az alkalmazkodás lehetőségét. Erdeinkben egyszerre vannak jelen fiatal, középkorú és idős állományok, amelyek mindegyike fontos szerepet tölt be. Erdészeti beavatkozásainkat hosszú távú tervezés mentén, mozaikos elrendezésben végezzük. Ez magában foglalja a fiatal erdők telepítését, felújítását és ápolását, valamint a szükséges fakitermeléseket is. Célunk az, hogy az erdő ma és a jövőben is fennmaradjon és értéket teremtsen a társadalom számára, mindinkább előtérbe kerüljenek nem anyagi jellegű szolgáltatásai a fatermékek mellett.

Az I. és II. világháború után, az ország újjáépítésének időszakában – az ország iparának és lakosságának fával való ellátásához – gyakran teljes hegyoldalak fakitermelésére volt szükség. Napjainkban ezzel szemben már elsősorban kisebb kiterjedésű, az erdők természetes működésére jobban építő, ahhoz illeszkedő, mozaikos erdőhasználat valósul meg. A jelen védett erdei, beleértve a nemzeti parkokat és tájvédelmi körzeteket is, ilyen, korábban intenzíven kezelt erdőkben kerültek kijelölésre, nem pedig ökológiai egyensúlyi állapotban lévő őserdőkben.

2020 óta közel 50 hektárnyi új erdőt telepítettünk. Bár ez a szám elsőre csekélynek tűnhet, fontos kiemelni, hogy a kezelésünkben álló területek szinte teljes egészében már erdők. Ugyanezen időszak alatt több mint 2,8 millió csemetét ültettünk el, valamint mintegy 400 mázsa makkot vetettünk el. A természetes felújulás – az erdőknek az anyafák terméséből felnövő csemetéire alapozott felújítása – a fakitermeléssel érintett területek közel 90 százalékán játszik meghatározó szerepet. A természetes és mesterséges felújítással garantáljuk a kitermelt állományok helyén az erdők megújulását. 

Fafajokra szabott szemlélet

A bükkösökben az idős erdők felújítását hosszú időtávra, 30–80 évre elnyújtva végezzük, az idős erdőállományok egy részének érintetlenül hagyása mellett, míg a fiatal erdők differenciálódását is segítjük beavatkozásainkkal. Az árnytűrő bükkök fiatal egyedei az idősebb állomány árnyékolása mellett is életképesek, így vegyes korösszetételű, ellenállóbb erdők alakulnak ki. A tölgyes és cseres állományok esetében a fényigényes fafajok sajátosságai miatt eltérő módszerekre van szükség, ugyanakkor itt is a kisebb léptékű, egyre kisebb vágásterületeket eredményező, az idős állományrészek egy részét visszahagyó, kíméletes beavatkozásokra törekszünk.

A klímaváltozás egyik legnagyobb vesztesei a lucfenyő állományok. Az egyre gyakoribb légköri aszályok és a nyári hőségnapok mennyiségi növekedésének hatására ezen idegenhonos monokultúrák egészségi állapota gyorsan leromlik. Az elmúlt öt évben ezért közel 300 hektárnyi fenyvest váltottunk fel őshonos, termőhelynek megfelelő lombos, klímaállóbb fafajokkal.

Holtfa, víz és élővilág

A holtfa szerepe az elmúlt évtizedekben jelentősen felértékelődött. Míg korábban erdőhigiéniai okokból eltávolították, ma a fahasználatok után jelentős mennyiségű álló és fekvő holtfát hagyunk vissza az erdőterületeken. Az erdei életközösségek szerves részét képező holtfa élőhelyet biztosít gombáknak, rovaroknak, madaraknak, kétéltűeknek és kisemlősöknek, emellett fontos szerepet játszik a tápanyagok körforgásában.

A klímaváltozás időszakában kiemelt feladatunk a víz helyben tartása is. Ennek érdekében kis vizes élőhelyek rekonstrukcióját végezzük, hódgát analógokat létesítünk, valamint a lejtős terepeken szintvonalban elhelyezett fekvő holtfákat, rőzsefonatokat alkalmazunk, amelyek felszíni érdességet okozva, néhány év után szivacsként viselkedve lassítják a víz lefolyását, segítik a talajba való beszivárgást és javítják a talaj vízháztartását.

A jelenleg fiatal és középkorú (40-80 éves korosztályú) erdőállományokban, a természetes élőhelyek hiányának átmeneti kezelését szolgálják madárvédelmi intézkedéseink is. Az idős, odvas fák pótlására 2020 óta átlagosan évente 60 db mesterséges madárodút helyeztünk ki hiánypótló jelleggel. Ezek alkalmazása nem végcél! A fő célunk az, hogy 30–40 éven belül a természetközelibb erdőkezelés eredményeként az erdőkép olyan mértékben javuljon, hogy a természetes odúk ismét elegendő számban álljanak rendelkezésre. A mesterséges madárlakások több mint 80%-ában évről évre regisztrálunk sikeres fészkelést. Az Erdészeti Tudományos Intézet adatai szerint az odútelepek környezetében javult a makk csírázóképessége és növekedett a termett makk minősége is, ami hosszú távon az erdők természetes megújulását támogatja.

Visszajelzések a természetből

Erdőink állapotának javulását jól jelzik az élővilág változásai. A fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos) szaporodóképes állományban van jelen a kezelésünkben álló területeken, ami kifejezetten jó indikátora a természetesség növekedésének. A hazánkban őshonosnak számító, erdeinkben folyamatosan jelenlévő vadmacska (Felis silvestris) állományai mellett az elmúlt évtizedekben a fokozottan védett európai szürke farkas (Canis lupus lupus) is erdeink rendszeres lakója, és a barna medve (Ursus arctos) gyakori megjelenését is megfigyeltük, olyan fajokét, amelyek évtizedekkel ezelőtt még nem voltak jellemzőek térségünkben.

Az erdőkezelés nem gyors eredményekről szól. Mint ahogy az erdők növekedése és alkalmazkodása is, a valódi változások lassan, sokszor észrevétlenül bontakoznak ki. Célunk olyan erdők létrehozása, kialakítása, gondozása és fenntartása, amelyek természetközelibbek, ellenállóbbak, és a klímavédelem szempontjából is meghatározó szerepet töltenek be. Ez a halk változás biztosítja, hogy az erdők a jövő generációi számára is megmaradjanak, élő, értékteremtő közösségként.

forrás: EGERERDŐ Zrt.

A vadmacska védelmét fókuszba helyező konferencia a Budakeszi Vadaspark, a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság között, 2021-ben létrejött együttműködés része. Az eseménynek ezúttal a Visegrádi-hegység szívében található Madas László Erdészeti Erdei Iskola adott otthont.

A konferencián neves szakértők osztották meg kutatási eredményeiket. Dr. Pongrácz Péter az ELTE képviseletében a hazai macskatartási szokásokról tartott előadást, míg dr. Biró Zsolt a házi macskák mozgásmintázatáról szóló kutatásának eredményeit ismertette. Dr. Lanszki József a dél-dunántúli vadmacska-állomány terepi vizsgálatainak és országos post-mortem vizsgálatainak tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Burányi Virág, a Budakeszi Vadaspark képviseletében, a Vadmacska Fajmegőrzési Program eddigi eredményeit mutatta be, különös hangsúlyt helyezve a kameracsapdás adatgyűjtések és a repatriáló ketrecek szerepére. A délutáni terepi programon a résztvevők az eszközöket meg is tekinthették, így betekintést nyerhettek a vadmacskák megfigyelésére használt módszerekbe, többek között a kameracsapdázás technikájába és a repatriáló ketrecek működésébe Pilismaróton.

A 2021-ben elindított Vadmacska Fajmegőrzési Program keretében eddig számos jelentős eredményt sikerült elérni, amelyek alapvetően hozzájárultak a genetikailag tisztavérű vadmacskák fennmaradásához. A Pilisben, a Budai-hegységben és a Visegrádi-hegységben végzett kutatások révén a program nemcsak a faj helyzetének pontos feltérképezését segítette elő, de olyan hosszú távú stratégiák kidolgozását is, amelyek segíthetik az élőhelyek megőrzését. A Budakeszi Vadaspark vezető szerepet vállalt a kutatások koordinálásában és a természetvédelmi célkitűzések megvalósításában. A kiemelt projektként kezelt Vadmacska Fajmegőrzési Program részeként, nagy hangsúlyt kap a társadalmi tájékoztatás és edukáció az óvodai és iskolai foglalkozások, valamint tematikus rendezvényeken is.

2024-ben a vadmacska az Év Állatának választása különleges figyelmet irányított a faj védelmére. Ez az elismerés hangsúlyozta a vadmacska ökológiai jelentőségét, és új lendületet adott a természetvédelmi törekvéseknek. A kampány eredményeként sikerült szélesebb körben felhívni a figyelmet a vadmacskák fennmaradását veszélyeztető tényezőkre, így például a hibridizációra és az élőhelyek zsugorodására.

Az idén negyedik éve megszervezett Konferencia a szakmai közeg számára nyújt felületet a fajt érintő kérdésekben való közös gondolkodásra. A bemutatott eredmények és tapasztalatok rávilágítottak a további közös munka szükségességére, mind a kutatások, az élőhely-rekonstrukció és a társadalmi tudatosság növelésének tekintetében. A sikeresen zárult konferencia eredményeképpen a közös munka 2025-ben is folytatódik.

Forrás: BKVP

A Budakeszi Vadaspark, mentőhelyére 2024. június 05.-én befogadott három elárvult, akkor még csak feltételezett vadmacskát. A körülbelül 4-5 hetes két nőstényt és egy kandúrt május 31-én találták a Petesmalmi Vidramenhely bejáratától körülbelül 300 méterre. Júniusban megtörtént a genetikai vizsgálat, amely alapján kiderült, hogy a három egyed édestestvér és tiszta vérű vadmacskák. Megkezdődött a macskák külső- belső élősködőinek irtása és megkapták az egyedi azonosítójukat, valamint a nevüket: Merlin, Szerénke és Lukrécia. A kölykök nevelése és repatriációs folyamata a Vadaspark, emberektől elszeparált mentőhelyén zajlott, ahol csak az etetések és a takarítás idejére találkoztak az őket ellátó gondozójukkal. A három vadmacska közösen nevelkedett, így sok természetes viselkedésformát tudtak begyakorolni egymással. A folyamatnak köszönhetően vadak maradtak, amely feltétele a természetben való túlélésnek.

Miután táplálékukra maguk vadásztak, 2024. októberében megkezdődött a természetbe való visszaszoktatásuk. Az állatokat két különböző módszerrel engedik vissza természetes élőhelyükre, Merlint és Lukréciát az úgy nevezett puha elengedési módszerrel, amelyre a tervek szerint 2025 tavaszán kerül sor. A Budakeszi Vadaspark a nyár végén ugyanezzel a módszerrel repatriált egy nőstény vadmacskát, Szaffit, aki már túl van, a szakemberek által kritikusnak nevezett, 100 napos kint léten. Szaffi elengedéséről és az utánkövetésről a beszámolók itt érhetők el. A harmadik vadmacskát, Szerénkét durva elengedéssel 2024. november 21-én engedték vissza a természetbe. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szerette volna, hogy a megtalálás helyszínén legyen egy vadmacska elengedve. Mivel nem volt lehetőségük a puha szabadon engedésre (repatriáló ketrec) és mivel az állat viszonylag kevés időt töltött fogságban, így nyomkövető nyakörv nélkül, szállítóládából lett elengedve Szerénke. Az elengedés helyszínén szaporodó vadmacska állomány él, így minden körülmény (búvó- és táplálkozóhely) adott arra, hogy az állat boldoguljon a szabadban.

A vadmacska Magyarországon 1974 óta védett állat, Európa egyik legkevésbé ismert és legveszélyeztetettebb ragadozója. A faj 1987-es felmérése óta a populációban és elterjedésében csökkenést figyeltek meg. Az állatot veszélyeztető tényezők: az erdők feldarabolódása és bolygatása, a házi macskákkal történő hibridizáció, a táplálékért és az élőhelyért folytatott verseny, valamint a kivadult macskák által terjesztett betegségek.

 A Vadmacska Fajmegőrzési Program eredményeként, a védett faj a társadalomban is egyre nagyobb figyelmet kap. Az idei évben a vadmacska lett az év emlős állata. A Budakeszi Vadaspark holisztikus szemlélettel védi a fajt, amely kiterjed a szemléletformálás mellett, a gondozás és kutatás területeire is. 2021-től a fajmegőrző munkát szakmai együttműködés segíti, amelyben a Vadaspark partnerei, a Pilisi Parkerdő Zrt., a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

Forrás: BVP

A Budakeszi Vadaspark, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. 2021 márciusában együttműködési megállapodást kötött, és ezzel elindította a Vadmacska Fajmegőrzési Programot, amely a „tisztavérű” vadmacskák fennmaradását kívánja elősegíteni a főváros térségében.

A Vadmacska Fajmegőrzési Program keretein belül eddig a Budakeszi Vadasparkba került 5 elárvult macska kölyök genetikai vizsgálatát a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézet végezte el. Az eredmények alapján, három kölyök házi macska volt – azok gazdához kerültek – míg két kölyök fajtiszta vadmacska volt. Ezek közül az ivaros nőstény vadmacska, Szaffi történetéről adott hírt korábban a Budakeszi Vadaspark.

Szaffi 2023 májusában került a Budakeszi Vadaspark gondozásába, majd 2024. július 17-én elengedése után némi riadalmat okozott egykori gondozóinak.

A szakemberek ugyan ellátták nyomkövető nyakörvvel az állatot, de az életmódjából és az élőhely sajátosságaiból következően a sűrű aljnövényzet miatt a napelemes nyakörv hosszabb kihagyásokkal szolgáltatott csak jelet, majd több mint 44 napra szem elől veszítették az állatot. A szakirodalmak 100 napot említenek a kritikus időszaknak, ami azt jelenti, ha ezen az időintervallumon belül pusztul el az állat akkor valószínűsíthető, hogy a repatriációs folyamat során csúszott hiba az állat nevelésébe, visszavadításába, például nem töltött elég időt a repatriációs ketrecben vagy nem tanult meg hatékonyan vadászni. Szaffi nem járt vissza a kihelyezett repatriációs ketrecbe, ahol még további táplálékot kapott volna. Tartva az elhullástól, a jeladó által közvetített utolsó helyszínre, a Budakeszi Vadaspark szakemberei és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tetemkereső kutyás egysége kivonult. Hella a németjuhász légszimattal, szabadon keresett, amely során a levegőben terjedő szagmolekulákat „analizálta”, ha bármilyen elhullott állati maradványt talált, akkor azt jelezte vezetőjének. Az egység körülbelül 45 hektárnyi területet vizsgált át, amely a vadmacska utolsó ismert tartózkodási helyeinek környezetében volt, ez alatt több mint 10 km-t tett meg. A kutatás eredménytelen volt, vadmacska tetem nem került elő.

A Budakeszi Vadaspark 2024. szeptember 29-én Kesztölc környékéről, vadkamerával rögzített fotókat kapott, amelyek eloszlatták az elhullás kételyeit. A felvételek alapján Szaffi él és vélhetően területet foglalt magának, ez pedig azt jelenti, hogy a vadmacska nőstényt sikerült jól felkészíteni a szabad életre. A GPS alapú nyomkövető nyakörv 2025 tavaszán automatikusan leold az állat nyakáról, így Szaffi anélkül folytathatja majd életét.

Forrás: Budakeszi Vadaspark

Az idén év állatának választott vadmacska, az erdőgazdálkodók, a nemzeti parkok és az állatvédelemmel foglalkozó szakemberek közös munkájának köszönhetően az elmúlt években sokkal nagyobb figyelmet kapott, mint eddig bármikor. Bár a magyar erdők lakója, rejtőzködő életmódja miatt csak nagyon kevesen találkozhatnak vele a vadonban. A Budakeszi Vadasparkban jelenleg két vadmacska él, az idősebb példányt fajuk nagykövetének választották, hogy általa közelebb kerüljön a társadalom a faj megismeréséhez. A vadmacska ökoszisztémánk fontos ragadozója, a Pilis hegység erdeinek eldugott részein él, ahol fontos szerepet játszik az ökológiai egyensúly fenntartása érdekében, például szabályozza az egérpopulációt.

A Vadmacska Fajmegőrzési Program célja a térség vadmacskáinak megóvása, a genetikailag tisztavérű egyedek és hibridek arányának megismerése, valamint élőhelyük és viselkedésük pontos feltérképezése, továbbá az őket fenyegető veszélyek csökkentése. Ilyen veszélyek az élőhelyek elvesztése, az illegális vadászat, valamint a házi macskákkal való kereszteződés, ami veszélyezteti a vadmacskák tiszta genetikai állományát.

A program keretében számos kezdeményezés indult, többek között:

• Élőhelyvédelem: A Pilisi Parkerdő, a Budakeszi Vadaspark és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság aktívan dolgozik azon, hogy megőrizze és helyreállítsa a vadmacskák természetes élőhelyét, biztosítva számukra a megfelelő vadászterületeket és menedéket.
• Kutatás és monitoring: Rendszeres felmérések és monitoring tevékenységek segítenek nyomon követni a vadmacska-populáció állapotát, eloszlását és genetikai tisztaságát.
• Tájékoztatás és oktatás: A Budakeszi Vadasparkban és más helyszíneken különleges oktatási programokat szerveznek, hogy növeljék a társadalom tudását a vadmacskákról és azok védelmének fontosságáról, beleértve a tudatos házimacska tartást is.

A Pilisi Parkerdő felelős erdőgazdálkodóként elkötelezett amellett, hogy óvja az őshonos állatfajokat, beleértve a vadmacskát is. Ennek oka egyszerű: az erdei biodiverzitás és az ökoszisztéma egészsége közvetlenül kapcsolódik az őshonos fajok jólétéhez is. A Pilisi Parkerdő által gondozott erdőterületek annál értékesebbek, minél többféle élőhelyet kínálnak a különböző fajoknak. Ez az ökológiai gazdagság nem csak az erdők természetességét biztosítja, hanem hozzájárul a fenntartható erdőgazdálkodás és természetvédelem céljainak megvalósításához is.

A fajvédelem egyik kulcsa a társadalom bevonása, a sikeréhez elengedhetetlen a közösségi támogatás. Helyi lakosként, természetjáróként, úgy teszünk a legtöbbet, ha tekintettel vagyunk a vadon élő állatokra, nem zavarjuk azokat és segítünk megőrizni természetes élőhelyüket. Az illegális vadászat elleni fellépés, valamint a házi macskák ivartalanítása szintén kulcsfontosságú lépések a vadmacskák védelmében.

A Pilisi Parkerdő és a Budakeszi Vadaspark kötelezettséget vállalt a vadmacska és más őshonos fajok megőrzésére, mely nem csak a biológiai sokféleség megőrzését szolgálja, hanem örökségünk és természeti értékeink védelmét is. A vadvilág napján különösen fontos hangsúlyozni, hogy a vadmacskák védelme közös felelősségünk, melyhez mindenki hozzájárulása nélkülözhetetlen. A vadmacskák megőrzése nem csak a múltunk tisztelete, hanem a jövőnk ígérete is.

Forrás: Parkerdő Zrt.

A konferencián a Budakeszi Vadaspark bemutatta a Vadmacska Fajmegőrzési Programot, amely a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. együttműködésével 2021. óta valósul meg. A program célja a térség vadmacskáinak megóvása, a genetikailag tisztavérű egyedek és hibridek arányának megismerése, valamint élőhelyük és viselkedésük pontos feltérképezése.

„Az őshonos fajok megőrzése, az erdőben való jelenlétük a felelős és fenntartható erdőgazdálkodás érdeke. Az általunk kezelt erdők minél több élőhelyet tudnak nyújtani a fajok számára, ökológiai értékük, természetességi állapotuk annál magasabb. Ezért teljes támogatással veszünk részt a Budakeszi Vadaspark fajmegőrzési programjaiban” – foglalta össze a Pilisi Parkerdő Zrt. részvételének hátterét dr. Csépányi Péter, a Parkerdő erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese a konferencia köszöntőbeszédében.

„A Budakeszi Vadaspark eredeti küldetése a hazánkban őshonos állatfajok, az erdő komplexitásának és sokszínűségének bemutatása. Azért nincs nálunk például tigris vagy oroszlán, mert a szakmai küldetésünkkel nem egyezne a Vadasparkban való jelenlétük. Azzal, hogy az őshonos állatfajokat nem csak bemutatjuk, hanem szakmai partnerségek kialakításával, a tudományos háttér és a természetes élőhelyek biztosításával aktívan részt veszünk a fajmegőrzésben, meggyőződésem szerint a Budakeszi Vadaspark tevékenysége és küldetése jóval szélesebb és mélyebb értelemben hasznosul. – mutatott rá Szabó Péter, a Budakeszi Vadaspark igazgatója.

A konferencia résztvevői hat előadást hallgathattak meg, melyek során kiemelt szerepet kapott a természetvédelem és a vadon élő állatok kutatása. Árvay Márton a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület képviselője a ragadozó madarak GPS jeladózásáról, Balogh Márta a Petesmalmi Vidrapark képviselője, az európai vidra neveléséről és repatriációjáról beszélt. Ezt követően Deák Gábor ismertette a keresőkutyák segítségét a természetvédelemben. A délutáni előadások során Teresa Nava az elárvult vadmacskák rehabilitációjáról, Gombkötő Péter a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa, a vadmacska GSM alapú egyedi jelölésének tapasztalatairól, míg Major Borbála a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság képviselője a Börzsönyben élő vadmacskák helyzetéről adott elő.

Az együttműködésben résztvevők az elmúlt években számos szakmai rendezvényen, futónapon és tematikus eseményen hívták fel a figyelmet a vadmacska védelmére. A kutatási tevékenységek is jelentős eredményeket hoztak, a Pilis és Visegrád térségben telepített vadkamerák több mint 20 ezer állatfotót készítettek, amelyek között több mint 20 vadmacska képet is sikerült rögzíteni. A Program során széles körben nagy hangsúlyt kap az edukáció. Az óvodásoktól kezdve egészen az egyetemista közönségig interaktívan oktatják a felelős házi macska tartás kultúráját és azt, hogy hogyan ismerhetik fel, és védhetik meg a vadmacskákat. A Vadasparkban és külső helyszíneken, valamint online és offline platformokon keresztül élményalapú módszerekkel hívják fel a figyelmet a faj megóvásának fontosságára.

Az évente megrendezésre kerülő konferencia remek lehetőséget biztosít a szakértők és az érdeklődők számára, hogy megvitassák a vadmacska védelmének jövőbeli irányait. Így az eredmények értékelése mellett, szót ejtettek a jövőbeli fajmegőrzési stratégiákról is.

A Vadmacska konferencia előadásainak anyaga a Budakeszi Vadaspark YouTube csatornáján elérhetők.

További információkért kérjük, látogassa meg Budakeszi Vadaspark weboldalát: www.vadaspark-budakeszi.hu és kövesse közösségi média felületeit: www.facebook.com/budakeszivadaspark, https://www.instagram.com/budakeszivadaspark, https://www.tiktok.com/@budakeszivadaspark

Forrás: BKVP

Éneklés és szimfonikus zene a 20 éves Muzsikál az Erdőn

Előző adásunkban beszámoltunk a Muzsikál az Erdő rendezvény 20 éves évfordulójáról. Az esemény évente több alkalmat is kínál az érdeklődőknek, hogy a művészetek erejével közelebb kerüljenek az erdőhöz és önmagukhoz. Stábunk ismét csatlakozott a programhoz.

Fák, Virágok – Változó éghajlat, új növények

A klímaváltozás sajnálatos ténye napjainkban megkérdőjelezhetetlen. Az egyre inkább melegedő éghajlat egyes növények hazai jelenlétére is hatással van. Új fajok jelennek meg, melyekből néhányat a Jeli arborétumban is megtalálhat a látogató.

Fenntartható visszafejlődés – Szénabála kezelési módja

A ceglédi Tulipános tanyán ezúttal a – farm állatainak táplálását biztosító – széna kezelési módját mutatjuk be. Milyen formában kerül az ideszállított bála az állatok elé? Valamint, hogyan tárolják hosszabb távon a takarmányt? Ennek részleteiről beszélnek a házigazdák.

Vadasparki túra – Vadmacska

Vadasparki túra sorozatunkban már mutattunk be macskafélét. Akkor a hiúzról esett szó, most viszont a vadmacska kerül a figyelem középpontjába.

Korongvadász Világbajnokság egy Marsbéli tájon

A Magyarországi Vadászlövészek Egylete és a Vérteserdő Zrt. közreműködésével rendezték meg a 45. FITASC Korongvadász Világbajnokságot, amelyre 43 nemzet, közel 1100 versenyzője nevezett. Az indulók 6 kategóriában, egyéni és csapat szinten is megmérkőzhettek egymással. Ennek helyszínét a – szinte marsi tájat idéző – gánti bauxit bánya 8 különböző pályája biztosította.

A teljes műsor (26:00)

– Éneklés és szimfonikus zene a 20 éves Muzsikál az Erdőn
– Fák, Virágok – Változó éghajlat, új növények
– Fenntartható visszafejlődés – Szénabála kezelési módja
– Vadasparki túra – Vadmacska
– Korongvadász Világbajnokság egy Marsbéli tájon

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM

Egyrészt a hazai házi macska tartási szokások megismeréséhez, másrészt az esetleges vadmacska észlelések rögzítéséhez hazánkban: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSdrz-Gjh1h-NJ1KITR8mocNDsQB3rVpN2rmspX8Wl0a-EVcbw/viewform?usp=send_form

Kérem a FATÁJ olvasóit, hogy ha lehet, osszák meg ebben érdekelt ismerőseikkel e kapcsolót, hogy minél több kitöltő legyen, ezáltal is pontosabb adatokat kaphassunk a vadmacskákról. Csatolok egy komolyabb és egy könnyedebb hangvételű kísérő szöveget valamint egy plakátot, amit a közösségi média felületeken lehet megosztani.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékének közös kutatásának részeként szeretnénk felmérni a lakosság ismereteit, észleléseit az Európai Vadmacskáról és a házi macska tartási szokásokról.

A 2021-ben induló Vadmacska Fajmegőrzési Program a Budakeszi Vadaspark, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. szakmai együttműködésében jött létre, projekt partner továbbá a  Kutyák Határok Nélkül Alapítvány. A kutatás a program céljait hivatott kiegészíteni.

Link: https://forms.gle/xHSv96Hg7v5sQGcu8

Segíts nekünk tovább kutatni a Vadmacskát!

Ha a következő kérdések valamelyikére IGEN a válaszod, akkor kattints a kérdőív kitöltésre!
Szívesen hozzájárulnál egy veszélyeztetett faj megőrzéséhez?
Fontos számodra a természetvédelem?
Találkoztál már korábban vadmacskával?
Szereted a házi macskákat, vagy akár Te is macskatartó vagy?

Kitöltöm a kérdőívet: https://forms.gle/xHSv96Hg7v5sQGcu8”

Köszönöm szépen a segítséged, kérdés esetén keressetek bizalommal!

Üdvözlettel:
Burányi Virág
+36-30-2042959 buranyi.virag@bkvp.hu
Budakeszi Vadaspark Nonprofit Kft.