Szívesen fogadták a fákat, amelyek a temetőbe, a templom köré, az iskolához, a játszótérre és a gyermekvédelmi intézmény melletti parkba kerültek. 1 kislevelű-, 4 ezüst-, és 2 amerikai hársat, 3 platánt valamint 1 keskenylevelű kőrist ültettek el az önkormányzat műszaki csoportjának munkatársai a Szombathelyi Erdészeti Zrt. ökoturisztikai, természetvédelmi és pályázatkezelési csoportvezetőjének szakmai segítségével.

A pályázaton elnyert új sorfákkal a kivágott elöregedett vagy beteg fákat pótolták a településen, de a helyszínek között olyan is van, ahol eddig még nem állt árnyat nyújtó fa.

forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Szentgotthárd 2021-ben 30 sorfát nyert el az Agrárminisztérium által kezdeményezett, az ország fával borított területének növelését célzó programnak köszönhetően, most újabb 12 ezüsthársat telepíthettek a városban a pályázat támogatásával. Az Arany János utcában a hársból és vadgesztenyéből álló öreg fasort pótolták a most kapott kis fákkal, az István Király utcában, a fürdő mögötti feltáró út mentén pedig egy eddig fa nélküli szakaszra ültettek.

Huszár Gábor polgármester hangsúlyozta, hogy Szentgotthárdnak fontos az éltető zöld felület: a városközpontban szintén támogatással hozták létre a Szabadság téri ligetet, és most tavasszal is számos fát ültethettek. Köszönetet mondott a Településfásítási Program támogatásáért. Elmondta, hogy a balesetveszély elkerülése érdekében rendszeresen végeztetnek műszeres vizsgálatot az öreg fákon, a városközpontban a viharos szél mégis kidöntött egy látszólag egészséges, de már szinte gyökértelen matuzsálemet. A biztonság is fontos szempont a város zöldítésében.

Az Országos Erdészeti Egyesület koordinálásával, az állami erdészeti társaságok, így a Szombathelyi Erdészeti Zrt. munkatársainak szakmai irányításával is megvalósuló Településfásítási Programban a városi körülményeket is jól tűrő fafajokra pályázhattak a 10.000 főnél kevesebb lakosú települések. A feltételek között a szakszerű elültetésen kívül a fák ápolása is szerepelt. Varga Péter ökoturisztikai és pályázatkezelési csoportvezető utalt arra, hogy a városban gondosan ápolják a sorfákat, hiszen az első ütemben elültetett 30 darab fa szépen fejlődik.

2024-ben országosan újabb 10.000 sorfa zöldíti a településeket a programnak köszönhetően, ebből 4000 darabot tavasszal ültetnek el.

forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Az elnöki köszöntőt követően a megjelent tagok szavazással az alábbi 35 küldöttet választották meg:

Ács Péter
Babics István
Beck Antal
Bolla Balázs
Czeller Márton
Csordás Tibor
Dobrovitz Attila
Dr. Borovics Attila
Dr. Patocskai Zoltán
Fadgyas Attila
Farkas Pál
Fejes Gábor
Gödörházi Gábor
Gyenes Károly
Horváth Ádám
Horváth Jenő
Isó Lajos
Kámpelné Bitter Adrienn
Kárpáti Béla
Kelemen Sándor
Kiss Balázs
Kiss János
Kopeczky Tamás
Könnyid Roland
László Péter
Lázár Tamás
Sass Tamás
Simonics Ervin Gyula
Nótárosné Szalai Zita
Száva Tamás
Török Zsófia
Varga Péter
Vida Boglárka
Vörös Attila
Zakariás Éva

Az újonnan megválasztott küldöttek a tisztújító ülés során újra Kárpáti Bélát választották meg az EESZT elnökévé. A régi/új elnök így 2009 óta folyamatosan vezetheti majd a jövőben is az EESZT szakmai munkáját.

A tisztújítás során új választmányt is választottak a küldöttek. Az EESZT választmány 12 posztjára az alábbi tagok kerültek megválasztásra:

Ács Péter
Babics István
Beck Antal
Bolla Balázs
Csordás Tibor
Dobrovitz Attila
Farkas Pál
Gyenes Károly
Horváth Jenő
László Péter
Török Zsófia
Varga Péter

Az EESZT választmányi elnöki tisztségét a továbbiakban is Varga Péter fogja betölteni.

A Terméktanács Ellenőrző Bizottságában szintén nem történt személyi változás. Dr. Borovics Attilát, Kiss Balázst és Száva Attilát választották meg a küldöttek a tisztségek betöltésére, a független bizottság elnökévé ismételten Dr. Borovics Attilát választotta.

Farkas Pál ügyvezetői beszámolóját követően a küldöttgyűlés záró napirendi pontja az elmúlt időszakban beérkezett tagfelvételi kérelmek elbírálása volt.

A Terméktanács elnöksége ezúton is köszönetét fejezi ki a küldötti és választmányi tisztségeket betöltő tagjainak önzetlen munkájáért, illetve az elnökség szakmai támogatásáért.

forrás: EESZT

Debrecenben, a Csapókertben újabb, mégis egyedülálló közösségi faültetési kezdeményezés indult el október 13-án, pénteken. A részletekről a kezdeményezés szervezői, Szilágyi Edina önkormányzati képviselő és Kálmán-Bodnár Zsuzsa, a Szeretlek Debrecen Egyesület képviselője beszélt a helyszínen, azaz a Huszár Gál és Budai Nagy Antal utca – egyelőre füves-gazos kereszteződésében. 

Szilágyi Edina elmondta, hogy céljuk barátságossá és természetközelivé tenni az érintett, egyelőre kietlen területet egy csapókerti vállalkozó, Varga Péter ötlete alapján. A politikus megjegyezte, hogy mindig nagy örömmel veszi, amikor a körzetért felelősséget érző emberek vetnek fel új, inspiráló ötleteket a Csapókert megszépítése érdekében. Hozzáfűzte, hogy a faültetés ötletét az önkormányzat zöld osztálya is örömmel fogadta. A szervezők a vállalkozó szellemű magánszemélyek és cégek jelentkezését várják, akár kétkezi, akár anyagi hozzájárulással, hogy valódi közösségi összefogás eredményeként szépülhessen meg az érintett terület. Szilágyi Edina rámutatott arra is, hogy mivel a városban egyre nő a zöldterületek jelentősége, vélhetően ez a kezdeményezés is sokak örömre szolgál majd, és ezáltal értékessé válhat az eddig értéktelen terület.

A civilek erejével

A program szervezése a Szeretlek Debrecen Egyesület feladata, melynek elnöke, Kálmán-Bodnár Zsuzsa kiemelte, hogy nemcsak a csapókertiek, hanem minden debreceni hozzájárulását szívesen fogadják, aki adományozni szeretne, az egyesület közösségi oldalán feltüntetett bankszámlaszámon teheti, itt található meg az a telefonszám is, melyen a faültetéssel kapcsolatban felmerülő kérdésekre kaphatunk választ. Körülbelül hatvan hárs, platán és egyéb magas fát ültethetnek a jelentkezők ligetes elrendezésben az 1200 négyzetméteres területen, ahol a távolabbi tervek szerint később tovább komfortosítanak majd.

forrás: HAON / DEHIR

Vasban 29 település összesen 631 db sorfát nyert el a pályázaton, ezeket a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. november végéig szállítja ki. A program koordinálását az Országos Erdészeti Egyesület végzi, a szakszerű ültetéshez pedig az állami erdőgazdaságok munkatársai nyújtanak segítséget.

Az őszi szezonban elsőként Vönöckön ültették el a programban elnyert 30 db gömbszivarfát. Buti Mónika polgármester úgy fogalmazott, a falu nagyon hálás a lehetőségért, hiszen önerőből nem tudták volna zöldíteni a belterületet. 2021-ben is pályáztak, akkor 15 díszalmát, és 15 gömbszivarfát kaptak, így két év alatt 60 fával gyarapodott a település.

Most egy teljes utcát fásíthattak, és jutott csemete a játszótérre és a történelmi emlékparkba is. Az ültetés pedig igazi közösségi program volt. Varga Péter, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. ökoturisztikai, természetvédelmi és pályázatkezelési csoportvezetője a csemeték gondozásához, ápolásához is adott tanácsokat.

forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

A budapesti Domonkos Pál Péter Általános Iskola felsőtagozatosai amint birtokba vették az Országos Erdészeti Egyesület sátrait a vasvári kempingben, azonnal útra keltek, hogy bejárják a környék látnivalóit – olvasható a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Közösségi oldalán. 

A Feneketlen tó félszigetén Varga Péter ökoturisztikai csoportvezető, a kígyókirály legendájáról mesélt a táborozóknak. Ezután a Szentkúti kápolna és búcsújáróhely felé vették az irányt a vándorok, akiknek itt a millió szúnyog jelentett csak kihívást. A diákok hallhattak a hely növény- és állatvilágáról, a kegyhely legendájáról, és a térség történetéről.

A csoport túravezetője, Umführer Szilvia osztályfőnök és testnevelő tanár szerint az erdei vándortábor digitális detoxikáló, a gyerekek itt kiszakadnak a digitális világból, nem nyomkodják a telefonjaikat, hanem a városi komfortzónájukon kívül közösségi élményekkel kovácsolódnak össze. Imádnak a szabadban játszani, ismerkednek a természettel. Úgy fogalmazott: igazán szép küldetés számára, hogy átadja diákjai számára a túrázás szeretetét. 

A komáromi Feszty Árpád Általános Iskola csoportja a Jeli Arborétum szépségeivel ismerkedett. Természetesen gyalog jöttek az oszkói szőlőhegyen lévő táborhelyről. A csapat nagy része már tavaly is részt vett az erdei vándortáborban, akkor a Pilisben jártak, most a Vasi Hegyhátra jöttek. Pipicsné Diós Szilvia osztályfőnök, túravezető a tábor eddigi programjait sorolja: a kezdeti hűvösebb időben esőkabátos ismerkedős játékkal indítottak, majd a vasvári helytörténeti múzeumban jártak, ahol többek között maketten látták a Vaskaput, amelyet aztán a valóságban is megnéztek.

Az első, bemelegítő túra 16 km-es volt. A szálláshely melletti hatalmas réten métáztak, ez a régi ütős labdajáték nagyon tetszett a gyerekeknek. A Jeli Arborétum Ambrózy-kilátóját alkalmi színpaddá változtatták, megelevenítették Piroska és a farkas, Hófehérke és a hét törpe, valamint Hamupipőke történetét. Végig járták a lombkorona tanösvényt, a Hétforrás szurdokát és a bambuszerdőt. A diákok nagyon szeretik ezt a tábort, mert rendkívül jó hangulata van. A gyerekek hátizsákjában természetesen ott van a mobiltelefon, de itt nincs szükségük rá, nem is használják. A kísérők viszont dokumentálják az eseményeket, és a szülők naponta kapnak képes beszámolót gyermekeik programjáról. 

A környezettudatos szemléletet erősítő Erdei Vándortábor Program a Kormány támogatásával, az Országos Erdészeti Egyesület koordinálásával, az állami erdőgazdaságok szervezésében valósul meg – derül ki a Szombathelyi Erdészeti Zrt. beszámolójából.

forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Munkatársaink két helyszínen tartottak interaktív terepi ismeretterjesztő foglalkozásokat. Varga Péter ökoturisztikai és természetvédelmi csoportvezető a Szombathelyi Parkerdőben beszélt a diákoknak arról, mekkora kárt okoz a természetnek és gondot a terület kezelőjének az illegális hulladék, valamint arról is, hogy miért egészségesebb az elegyes erdő, azaz, amelyet több fafaj vegyesen alkot. Az erdő az egyik legfontosabb megújuló energiaforrásunk, de ehhez az erdészek szakszerű, a fenntarthatóságot célzó munkájára van szükség.

A Kanizsai Dorottya Gimnázium 10. K. osztálya – ahogy angol-földrajz tanáruk, Kiss Patrik fogalmazott – jutalomként jöhetett a Fenntarthatósági Témahét szombathelyi állomására, a parkerdőbe. A kéttannyelvű osztály tanulói, ahogy az iskola egésze is, tisztában vannak a helyzet komolyságával: a klímaváltozással és abban az emberiség szerepével földrajz, kémia, és biológia órán is foglalkoznak, hamarosan pedig választható érettségi tárgy lesz a fenntarthatóság.

A gimnazisták ezen a napon 4-5 km-es séta közben tanulhattak erdőről, hulladékról, klímaváltozásról, biológiai sokszínűségről, tudatos fogyasztásról, fenntarthatóságról. A következő földrajz órán pedig közösen elemezték a hallottakat.

forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Kondorfán igazi közösségi összejövetel volt a faültetés: az 534 lelkes faluban ásót, lapátot, öntözőkannát ragadtak a családok, hogy az egykor zenés-táncos vagy akár sportrendezvények helyszínéül szolgált parkot megszépítsék, és újra élettel telhessen meg. Az őrségi település az Országos Erdészeti Egyesület koordinálásában megvalósuló agrárminisztériumi pályázaton 11 db gömbszivarfát nyert, hozzá támasztókarókat, törzset védő rácsot, és takarómulcsot.

A 10 ezer főnél kisebb települések 10-30 darabra, 13 fafajra (amerikai-, ezüst-, kislevelű, valamint nagylevelű hárs, fehér eper, gömb szivarfa, hegyi és korai juhar, keskenylevelű és magas kőris, közönséges nyír, platán, puszta szil) adhatták be igényüket. Kondorfa olyat választott, ami itt különlegesnek számít, sorfaként elválasztja a mezőgazdasági területtől a parkot, szélesre terülő lombja alatt pedig piknikezni is lehet – mondta el Takács Róbert polgármester. A templomhoz közeli területen egykor pezsgő élet folyt, falunapokat tartottak, táncplacc, tekepálya is volt. Focizni és beszélgetni is jártak ide a fiatalok. Szeretnék újra közösségi programokkal megtölteni a parkot, ehhez több tervük is van, a faültetés az első fontos lépések egyike.

A gömb szivarfák jellemzőiről, gondozásukról a Szombathelyi Erdészeti Zrt. munkatársai, Kutas Lajos, a Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatóság igazgatója, és Varga Péter ökoturisztikai, természetvédelmi és pályázatkezelési csoportvezető adott részletes tájékoztatást, emellett elvégezték a szükséges metszést és az ültetésben is közreműködtek.

Vas vármegyében a VárosFa és a településfásítási programokban 2021-22-ben összesen 97 településen 2591 sorfát ültettek el társaságunk szakembereinek közreműködésével. 2023 tavaszán Kondorfa után Kiszsidányban és Csepregen ültetnek el összesen 34 fát.

forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

A magyar kormány által alapított MOL-Új Európa Alapítvány, az Agrárminisztérium, az Országos Erdészeti Egyesület és a Megyei Jogú Városok Szövetsége közreműködésével a „Neked Zöldül” fenntarthatósági program első szakaszában hirdették meg a VárosFa programot, ami a 10 ezer főnél nagyobb települések faállományát hivatott bővíteni. A városok 16 fafaj közül választhattak. Kőszeg hetven nagy méretű fára pályázott a programban – Amerikai hársak, Puszta szilfák, nyírfák és gömbszivarfák kerülnek a város különböző pontjaira. 

Hétfőn a Felsővárosi Óvodától indult a faültetési program: a szakszerű ültetést a Szombathelyi Erdészeti Zrt. munkatársa, Varga Péter közjóléti csoportvezető felügyelte. Az intézménybe járó gyerekek pedig segítettek a nyírfacsemetéknek előkészített ültetőgödrök betemetésében. A sorfák mellé az ültetéshez szükséges kiegészítőket, útmutatót és szakmai tanácsadást is kapott Kőszeg. A telepítés és később a gondozás is a város feladata. – Nagy öröm, hogy sikerrel pályáztunk a programban. Még zöldebb lesz így Kőszeg. Szimbolikus, hogy egy óvoda előtt kezdődik a fatelepítés. Ahogy a fákat a jövőnek ültetjük, úgy a gyermekek is a jövő palántái – mondta el a helyszínen Básthy Béla polgármester.

Kőszeg a facsemeték mellett edukációs programban is részesült: a Béri Balog Ádám Iskola alsó tagozatosai erdőpedagógiai foglalkozáson vehettek részt. Ezzel az a programot kezdeményezők célja, hogy a városok fiatal lakóinál kialakuljon, fejlődjön a fenntarthatósággal, a fák és az erdők fontosságával kapcsolatos tudatos szemléletmód. A négyéves, országos növénytelepítési sorozat első körében a 10 000 főnél nagyobb magyar városok pályázhattak belterületük fásítására. A kezdeményezésnek köszönhetően két fázisban összesen 7000 darab sorfát ültetnek el különböző hazai városokban. Vas megyében Sárváron, Celldömölkön, Szombathelyen, Körmenden és Kőszegen 306 különböző fajtájú csemete kerül ősszel a földbe.

forrás: VAOL