ERDŐPEDAGÓGIA ÉS KOMMUNIKÁCIÓ MEGJELENÉSE AZ ERDÉSZ GYAKORLATBAN

Kivonat
Az erdő közjóléti rendeltetésének előtérbe kerülése az ágazat minden résztvevője számára új feladatkört hozott magával. Erdei iskolák, szakvezetések, a megnövekedett látogatószám az erdőkben napi szinten igényli a szakemberek részéről a folyamatos kommunikációt. Kutatásunk célja annak vizsgálata, hogy a kerületvezető erdészek napi munkájában milyen arányban jelenik meg az ilyen irányú tevékenység, mennyire vannak felkészülve ezen feladatok elvégzésére, valamint szükség van-e a különböző képzési szinteken a jelenleg érvényben lévő tananyag kiegészítésére.

Bevezetés
Az elmúlt 20-25 évben számos olyan felmérés készült, amelyek a társadalom ismereteit, véleményét kutatta az erdőről, erdőgazdálkodásról, erdőgazdálkodás és természetvédelem kapcsolatáról. Ezen kutatások ellenben nem terjedtek ki arra, hogy miként élik meg a szakmában bekövetkezett változásokat (új feladatköröket) a gyakorlatban dolgozó szakemberek.
Az elmúlt néhány év tapasztalatai egyértelműen rámutattak arra, hogy a hagyományos szakmai feladatok mellett a szakemberek számára új területek is megjelentek a hétköznapokban.
Ennek tükrében kérdésként merül fel, hogy a szakképzésben megszerzett kompetenciák elegendőek-e az új feladatok ellátásához? Kutatásunkkal megmutatjuk, hogy ezek az új területek milyen mértékben határozzák meg a gyakorlati szakemberek mindennapjait, az erdőpedagógia és kommunikációs területek mennyire hangsúlyosak.

Szakirodalom áttekintése
Hazánkban az erdőpedagógia elsősorban az erdő, mint életközösség sajátosságainak megismertetése, kiegészítve az erdőgazdálkodás ismereteivel, és a környezettudatos magatartás alapelveivel. Sajnos a mai gyerekek nagy része nem kerül közvetlen kapcsolatba a természeti környezettel, így az erdőpedagógia egészen az alapoktól építkező terület.

Az erdei iskola intézményrendszere nem új keletű, az Erdészeti Lapok hasábjain már 1894-ben megjelent egy cikk Arató Gyula, magyar királyi erdész tollából “Az erdészet és a népnevelés” címen, amelyben az ifjúság erdővel kapcsolatos nevelésének szükségességére hívja fel a figyelmet. Konkrét elképzelése is volt a környezeti tudat formálására, a tanfelügyelőket és a néptanítókat bevonva kiadványok útján javasolta ezt megvalósítani. Az elképzelés azonban akkor nem igazán talált követőkre (ARATÓ 1894).

A pihenésre-kikapcsolódásra vágyó társadalom egyre nagyobb érdeklődéssel fordul az erdő iránt, ami fokozott figyelmet igényel, hiszen a mai, gyorsan fejlődő világban az embernek különösen tudatában kell lennie, hogy a természettől függ, de felelős is érte. Most kell a természettel egy új partneri viszonyt kialakítani, ami leginkább érdeklődéssel és tisztelettel jellemezhető, és itt az erdész egyfajta közvetítő ember és természet között. A szakemberekkel szemben egyre inkább nemcsak szakmai, hanem pedagógiai követelményeket is támasztanak.

Megváltoztak a tájékoztatás és a kommunikáció formái, módszerei, hiszen nagyon kevés gyerek és fiatal képes (és hajlandó) hosszú monológokat hallgatni még akkor is, ha szakmailag érdekes dolgokról szól. Sokkal inkább fontos a pozitív, tartós hatás elérése érdekében a tevékenységen alapuló ismeretátadás. Az erdőpedagógia egyik legfontosabb ismérve a hitelesség. Egy sokak által ismeretlen közeget a házigazda ismertet meg a gyerekekkel (felnőttekkel). Az az ember, aki nap mint nap itt dolgozik, ismeri a terület minden részét, szinte vele együtt él (LOHRI 2002).

Fontos lenne az erdészek pedagógiai jellegű képzése, cél hogy az erdőpedagógiai alapképzettség a jövőbeli erdészképzés szaktárgyaihoz tartozzon (LOHRI 2000).

Az erdőpedagógia módszereiben épít az aktív, cselekvő együttműködésre, a saját tapasztalatszerzésen alapuló tanulásszervezésre és élménypedagógiai terepi módszereket alkalmaz, amelynek része a felfedező kísérlet, bemutatás, megfigyelés, vita, beszélgetés, kiselőadás, kérdve kifejtés, valamint a projektmódszer.

A kommunikáció az erdészeti politika eszközeinek egyike, amely napjainkban egyre nagyobb jelentőségű. Ahhoz, hogy a szakma kommunikációja hatékony és megfelelő legyen, ismerni kell a társadalom erdővel kapcsolatos véleményét (STARK 2002).

Az ágazati kommunikáció egyik kiemelt területe az erdei iskolák és óvodák működtetése, amelynek keretében az ágazat a társadalom erdővel és erdőgazdálkodással kapcsolatos ismereteinek bővítését, valamint környezettudatos magatartásának fejlesztését mozdítja elő.
A Nemzeti Erdőstratégiában megfogalmazott feladat az erdőgazdálkodás szükségességének elfogadtatása. Ezen túl kommunikációs képzések megvalósítása, az erdészeti ágazati szereplők ösztönzése a kommunikációs tevékenységük fejlesztése érdekében, a különböző célközönségek szemléletformálása (NES 2016).

Az Országos Erdészeti Egyesület 2017 elején reprezentatív közvélemény-kutatást végzett a magyar lakosság erdővel kapcsolatos ismereteiről, erdőlátogatási szokásairól, az erdészekről. A beérkezett válaszok elemzése után megállapítható, hogy az erdőlátogatókkal való kommunikáció esetében egyre inkább felértékelődnek az online felületek és a személyes kommunikáció (LOMNICZI 2018).

Anyag és módszer
Online kérdőívet készítettünk, amelyet az állami és a magánerdőgazdálkodásban dolgozó szakemberek töltöttek ki. 206 db kitöltött kérdőívet kaptunk vissza, amelynek több, mint fele (53%) az állami erdőgazdálkodóktól érkezett vissza, a többi a magánerdőgazdálkodói válaszokat tartalmazta. Válaszadóink 65%-a 45 év feletti- korosztályt képviseli, közülük is 14% a 65 évet is betöltötte: ez azt jelenti, hogy a felmérésben a gyakorlati erdőgazdálkodásban legalább 25 évet eltöltött szakemberek aránya 51%. A szakmai végzettségeket tekintve válaszadóink 56%-a erdésztechnikus, 34% rendelkezik valamilyen felsőfokú végzettséggel, az érettségivel és szakmai képzettség nélkül pedig 10% dolgozik a gyakorlatban.

Eredmények
Kutatásunk célja az volt, megismerjük a gyakorlati szakemberek szakmai kommunikációs ismereteit, igényeit, szakmai tapasztalatuk, végzettségük és a tapasztalataik alapján kialakult elvárásaik függvényében. A kérdőívek kialakításakor többek között az alábbi öt hipotézist fogalmaztuk meg.

H1
Szükség van erdőpedagógiai tevékenységet segítő új kommunikációs oktatásra/képzésre.
A kérdésre 1-5- ig terjedő skálát adtunk meg, melyen az 1-es jelentette, hogy nincs szükség rá, az 5-ös érték pedig a „fontos lenne” kategória.

Mind az állami, mind a magánszektorban dolgozó kollégák egyértelműen azon a véleményen voltak, hogy szükséges a szakmai oktatásban az erdészeti kommunikáció, valamint az erdőpedagógia hangsúlyosabb megjelenése (1. ábra).

H/2
A különböző korosztályok eltérő véleménnyel vannak az erdőpedagógia és kommunikáció oktatásának fontosságát illetően: inkább a fiatalabb korosztályba tartozó szakemberek szerint van szükség erdőpedagógiai tevékenységet segítő új kommunikációs oktatásra.

A 2. ábrán látható, hogy jellemzően nem a fiatal, pályakezdéshez közelebbi korosztályok azok, amelyek képviselői inkább fontosnak tartják az erdőpedagógia és a kommunikáció megjelenését a szakmai képzésekben. Az idősebb korosztály a szakmai gyakorlatban hosszabb időt eltöltve minden bizonnyal jobban érzi a jelzett területek napi gyakorlatba szükséges beépítését, így természetesen szükségét látja annak oktatásban történő megfelelő beépítését is.

H/3
A közjóléti tevékenység előtérbe kerülésével a szakemberek társadalmi megítélése és a szakma elismerése hatnak egymásra.

Habár a válaszadók többsége fontosnak tartja a szakmai kommunikációt és ennek tükrében az erdőpedagógiai tevékenységet is, meglepő, hogy a szakma megítélése, illetve a szakemberek megítélése a szakemberek számára kevésbé fontos (3. ábra). Ez az állami és magánszektort tekintve közel azonos véleménynek tekinthető.

H/4
Az állami erdőgazdasági Zrt-k szakemberei nagyobb erdőpedagógiai terhelésnek vannak kitéve.

Mind az állami, mind pedig a magánerdőgazdálkodók által kezelt erdők esetében egyaránt jelen levő multifunkcionalitás közjóléti területe egyre erősödik. Az állami szektortudatosabb jelenléte okán a megkérdezettek válaszainak tükrében a szakemberek munkaidejük egy részét a közjóléti feladatok ellátásával töltik (4. ábra). A válaszadók kevesebb, mint negyede az állami szektorban munkaidejének majdnem egynegyed részében dolgozik olyan területen, amely a szakmai kommunikációt illetve az erdőpedagógiát érinti, de a szakképzésben nem feltétlenül jelenik meg.

H/5
A felsőfokú végzettségű szakembereknek kevésbé van szükségük kommunikációt segítő továbbképzésre.

A megkérdezettek többsége fontosnak tartja, hogy a hatékony szakmai kommunikáció érdekében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők továbbképzéseken vegyenek részt. Az 5. ábra az erdőpedagógiai képzések fontosságára vonatkozó válaszok arányát mutatja. Mind a középfokú végzettséggel rendelkező szakemberek, mind pedig a felsőfokú végzettséggel rendelkezők fontosnak tartják, hogy az erdőpedagógia, mint a szakmai kommunikációt elősegítő terület, megjelenjen a szakképzés különböző szintjein.

Következtetések
Az online kérdőíves kutatásaink rávilágítottak arra, hogy különös tekintettel az elmúlt időszakra felerősödött a gyakorlati szakemberek érintettsége a szakmai kommunikációt érintő területekkel, függetlenül a végzettségtől az állami és a magánszektorban egyaránt. A gyakorlatban eltöltött hosszabb idő a közjóléti, kommunikációs ismereteket érintő területek megítélésének fontosságát erősíti. A több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberek saját munkahelyükön látják a szakmai tevékenységük iránti fokozódó érdeklődést a társadalom felől. Ennek természetesen teret adott az elmúlt több, mint két évtizedes múltra visszatekintő erdészeti erdei iskolai tevékenység, amely ma már minden erdőgazdálkodói szektort érint. A szakemberek tevékenységének megítélése, a szakmai tevékenységek társadalmi elfogadottsága és az erdész szakma megítélése a szakemberek véleménye szerint is pozitív
változáson megy keresztül, azonban azt is látni szükséges, hogy a megfelelő mértékű változás feltételezi az egységes és hatékony ágazati kommunikációt, amelynek része a környezeti nevelésben való aktív részvétel az erdészeti erdei iskolai rendszer oktatási-nevelési tevékenységével, ahol az erdész, mint hiteles gyakorlati szakember megjelenik.

Irodalomjegyzék
ARATÓ GY. (1894): Az erdészet és a népnevelés; Erdészeti Lapok – 1894 – 33. évf. 593-606.
LOHRI, FRANZ-SCHWYTER A.(2002)Találkozzunk az erdőben! Öko-Fórum Alapítvány, Budapest
LOHRI – FRANZ- SCHWYTER A. (2000): Treffpunkt Wald, Waldpӓdagogik für Forstleute, Ein Handbuch mit praktischen Arbeitsunterlagen, Ideen und Beispielen von Waldführungen, SILVIVA
LOMNICZI G. (2018): Országos lakossági „erdőkép” IV.: erdőlátogatási szokások
https://erdeszetila pok.oszk.hu/01833/pdf/EPA01192_erdeszeti_lapok_2018_03_078-081.pdf – Utolsó ellenőrzés dátuma: 2023.10.19.
Nes (2016): Nemzeti Erdőstratégia 2016-2030. – https://eionet.kormany.hu/download/c/c9/a1000/Nemzeti_Erdostrategia.pdf – Ellenőrizve: 2023.11.20.
STARK M. (2002): Kommunikáció és konfliktusok a magyar erdőgazdaságban. Kézirat a 34. Forstpolitiktreffen Konferencia kiadványban megjelent „Kommunikationsfragen und Konflikte in der Forstwirtschaft Ungarns“ című publikációhoz. Sopron, 2002. 13 oldal

szerzők:
Varga Rita, Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Roth Gyula Doktori Iskola
Horváth Tamás, Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Erdő- és Természeti Erőforrás-gazdálkodási Intézet

forrás: SOE Erdőmérnöki Kar Tudományos Kiadványa 2023

Több órás kooperáció során a szavazó bizottság külön-külön pontozta a beérkezett pályamunkákat olyan a mindennapi életben is kiemelten fontos szempontok alapján, mint a fenntarthatóság, megvalósíthatóság, dizájn, költséghatékonyság, használhatóság.

A vita során szoros eredmény született, mindössze 1 pont választotta el az elsőt a második helyezettől, illetőleg szintén 1 pont különbséggel született eredmény a harmadik javára a negyedik helyezetthez képest. Az érintettek néhány mondat erejéig kapcsolódásukat idézik fel a pályázattal, a látott vagy beadott pályamunkákkal kapcsolatban.

Kővári Judit – Junior Art igazgató I Szavazó bizottsági tag

A hallgatók feladata a JAF Holz Ungarn Kft. Dunaharasztiban található központi épületének két irodájának újragondolása, tervezése volt, annak figyelembe vételével, hogy a JAF Holz közeljövőben megvalósítandó célja, a központi irodaház arculatának, design-jának megújítása. A pályázati anyag elkészítéséhez minden segítséget megkaptak pályázóink. Lehetőségünk volt a helyszín bejárására, ahol minden felmerülő  kérdésünkre választ kaphattunk.

Az izgalmas tervezési időszak után, a beérkezett pályázati anyagokat a JAF Holz és az Iskola képviselőiből álló 6 fős zsűri bírálta el az alábbi szempontok szerint:

• tervezési koncepció (a komplex tervezési problémára – ügyfél igényei, építészeti adottságok, külső nehezítő tényezők stb. – milyen megoldást alkalmazott a tervező
• funkcionalitás (a megrendelő igényeihez igazodva, mennyire tartja szem előtt a tervező a praktikumot és az ergonómiát
• erdetiség,  kreativitás,  (egyedi látásmód, ötletesség, újszerű, kreatív megoldások)
• vizuális megjelenítés, kivitelezés
• design megfelelőség
• kivitelezhetőség ár-érték aránya

Kucsera Gábor – Prestige Wood I Szavazó bizottsági tag

Néhány éve kezdtem bele faipari vállalkozásomba, illetve annak fejlesztésébe. A faipar már gyerekkorom óta része az érdeklődési körömnek, jelenleg pedig szinte minden lehetőséget a gyermekeim mellett a szaktudásom gyarapításával töltök faipari ismeretek terén. Így ismerkedtem meg a JAF Akadémiával, illetve Katona Lászlóval, mint a JAF Holz előadójával egy szakmai képzésen. Azóta szoros az együttműködés a két cég között és hatalmas meglepetésre ugyanakkor még nagyobb örömömre felkért László, hogy a szavazó bizottság része legyek az említett pályázaton. Megtiszteltetés szakmai és öröm abból a szempontból, hogy hamarosan újabb fejezetet nyitok a belsőépítészeti megoldások irányába a piacon, így ezáltal is közelebb kerültem az enteriőr világhoz. Igen nagy fejtörést okozott az első három sorrendjének felállítása, de az általam meghatározott végleges sorrend – most már elárulhatom – részemről is a végeredmény lett. Ezen felül kiemelten gratulálok azoknak is, akik ugyan pályáztak, de most nem fértek fel a dobogóra. Látva a beadott pályamunkák komplexitását, hatalmasat küzdött mindenki.

Kovács Klaudia – I. helyezett

Kovács Klaudia vagyok, a Junior Art lakberendező iskola végzős hallgatója. Pár éve az otthonunk tervezése volt a fordulópont, ami elindított ezen a pályán. Már a cégem, a ROOL Design Studio elindítása is folyamatban van, és rengeteg tervem van még a jövőre nézve. Amikor megláttam a JAF Holz irodatervezési pályázatát, egyből lelkesen vetettem bele magam. Mivel irodát még nem terveztem, ezért nagyon jó lehetőségnek éreztem. Nagy büszkeséggel töltött el hogy az én munkámat találták a legjobbnak.

Számomra a munkám során a legfontosabb hogy élhető, funkcionálisan jól használható tereket hozzak létre ügyfeleim igényei szerint. Azt vallom, hogy egy jó lakberendező segíthet elérni, hogy egy házból igazi otthon váljon, amiben minden családtag jól érzi magát.

Varga Rita – II. helyezett

Varga Rita vagyok, jelenleg lakberendező tanuló, de reményeim szerint 2023 júliusában már a Junior Art Centerben végzett lakberendezőként aposztrofálhatom magam.  Pályafutásomat tájépítészmérnökként kezdtem, majd a közigazgatásban eltöltött pár év és egy nagy lakásfelújítás koordinálása ébresztett rá arra, hogy ideje visszakanyarodni a mérnöki, tervezői útra, most azonban már nem a külső, hanem a belső terek tervezésének irányába.

A pályázat kiírásakor nem gondolkoztam, azonnal jelentkeztem. Nagy kihívásnak tartottam, hiszen irodatervezési feladattal még nem találkoztam a tanulmányaim során. A JAF Holz logója nagyon jó inspirációs alapot adott az izgalmas és gördülékeny tervezési folyamathoz. Egy kényelmes, a cég arculatába illeszkedő, átlátható irodát képzeltem, ahol fontos szempont volt, hogy a funkció és a dizájn harmonikusan jelenjen meg a megálmodott térben.A pályázati anyag létrehozásában közreműködött csoporttársam, Harsányi Bianka is.

Izmindi-Nagy Ágnes – III. helyezett

Izmindi-Nagy Ágnes lakberendező vagyok. Mindig is nagy jelentőséget tulajdonítottam a térrendezésnek, belsőépítészetnek. Már egyetemi éveim alatt is intenzíven érdeklődtem a vizuális kultúra, építészet iránt. Több évig tanítottam fotótörténetet és gyakorlati fotográfiát. Értelmezésemben éles analógia húzódik a fotográfiai kép megkomponálása és a belső tér megtervezése között. Úgy gondolom, hogy mindkét esetben az arány, az összhang és a harmónia kulcsfontosságú szerepet tölt be. Elsősorban apartman lakások belső terének kialakításával kezdtem el foglalkozni, mind a tervezésben, mind a kivitelezésben szeretek részt venni. Kisebb lakások, kisebb terek újragondolása izgalmas kihívás számomra, hiszen a legtöbb fantáziára és kreativitásra sokszor itt van szükség. 2020-ban iratkoztam be a Junior Art Lakberendező Iskola kétéves lakberendező képzésére, hogy a tudásomat még jobban elmélyítsem.

Az első nagyobb pályázat, amin már végzett tervezőként vettem részt, a JAF Holz Ungarn Kft. Iroda Design pályázata volt. A tervezés során a fő tendencia, hogy a két iroda designja egy egységes koncepcióra épüljön fel. A közös irányvonal lényege, hogy a berendezés és a kiegészítő tárgyak nagy része szintén a cég által forgalmazott termékekből, illetve nyersanyagokból készüljenek el. Ez költséghatékonyság, brand hűség, valamint a belső vállalati marketing szempontjából is hasznos megoldás lehet.

A díjazottak által kiemelt elismerés és szakmai fejlődés mellett értékes nyereményekkel is gazdagodtak. Az első helyezett egy iPad-et, mindhárom helyezett pedig egy TABU és egy Astrata minta katalógussal gyarapodott. Ezúton is gratulálunk Kovács Klaudiának, mint a JAF Holz & Junior Art által kiírt IrodaDesign pályázat győztesének. A jövőben hasonló lehetőségeket kínálunk mind aktív hallgató mind végzett lakberendezők, belsőépítészek és természetesen leendő illetve meglévő partnereink számára. Részletek hamarosan a www.jafakademia.hu oldalon.

forrás: Jaf Holz Ungarn Kft.

Az erdő közjóléti rendeltetésének előtérbe kerülése az ágazat minden résztvevője számára új feladatkört hozott magával. Erdei iskolák, szakvezetések, a megnövekedett látogatószám az erdőkben napi szinten igényli a szakemberek részéről a folyamatos kommunikációt. Jelen felmérés elsődleges célja annak vizsgálata, hogy a kerületvezető erdészek napi munkájában milyen arányban jelenik meg az ilyen irányú tevékenység, mennyire vannak felkészülve ezen feladatok elvégzésére.

A doktori értekezés segítségével szeretné a szakma igényeit/elvárásait összeegyeztetni a képzések jelenlegi szintjével és azt szükség esetén kiegészíteni az elvárásokkal.

Készített egy kérdőívet, amit szeretne minél több tő melletti szakemberrel kitöltetni, hogy az ő véleményüket is megismerhesse.

A kérdőív: https://forms.gle/iseqMJGbA1qh45Uk8

A válaszadás anonim. A válaszokat 2022. január végéig várja a kutató!
Kedves erdész, erdőmérnök kollégák, kérjük szánjanak rá pár percet a kitöltésre, ezzel is segítve a szakmai munkát.

forrás: Varga Rita – okl. erdőmérnök-tanár