Időpont: 2026. 04. 23. csütörtök, 9-16 óra

Helyszín: Kecskemét, KEFAG Zrt. Juniperus Park Hotel (6000 Kecskemét, Mártírok útja 88.)

Új fogalmak és jó gyakorlatok a települési és városi erdőgazdálkodásban Kecskemét településen

Választható kiegészítő képzés az erdészeti szakszemélyzet számára valamint továbbképzés agrárgazdasági és vidékfejlesztési független szaktanácsadók részére

A képzés a településeken és azok közelében található erdők speciális kezelésének lehetőségeit mutatja be, feltárva az ezen erdőkkel kapcsolatos lakossági igényeket, bemutatva a városierdő-gazdálkodás elméleti alapjait, és a gyakorlati megvalósítás lehetőségeit. A képzés célja, hogy az az erdészeti szakszemélyzet, aki a települések közelében magán, állami vagy éppen önkormányzati tulajdonban álló erdőt kezel, átfogó képet kapjon a nemzetközi szakirodalomban “urban forestry” néven megjelenő fogalomrendszerről, és annak hazai gyakorlatban történő megvalósítási lehetőségeiről. A képzés elméleti és gyakorlati részre tagolódik. Az elméleti rész megismertet a városierdő-gazdálkodáshoz és a zöldinfrastruktúra-kezeléshez kapcsolódó fogalmakkal, a városierdő-kezelési terv készítésének folyamatával és a városi erdők felmérése során használható modern technológiákkal, továbbá elemzi a városierdő-gazdálkodás közgazdasági vonatkozásait, különös tekintettel az önkéntes karbonpiaci finanszírozás kérdéseire. A gyakorlati rész egy-egy terepi helyszínen mutat be példát a települési erdők kezelésének speciális szempontrendszerére.

Itt olvashatod a meghívóban a részletes felhívást. 
Jelentkezni pedig ezen a linken, online lehet 2026.04.20-ig.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

(x) Pannon Örökerdő Kft.

A hétvégi ültetés, amibe a civil lakosságot is bevonták, a terület nemes nyárfás erdejének erdészeti átalakításához kapcsolódik, amelynek során első ütemben négy hektáron alakul át az idegenhonos nemesnyár faállomány őshonos fafajokból álló, elegyes erdővé, összesen mintegy 25 000 darab őshonos fa- és cserjefaj elültetésével. 

A területen lévő nemesnyár faültetvénnyel az egyik fő probléma, hogy a fafaj rövid életciklusa miatt a teljes megújítása elkerülhetetlen, és mindenkinek sokkal kedvezőbb az a megoldás, ha a drasztikus tarvágás helyett egy fokozatos, ütemezett erdőátalakítás valósul meg. A LIFE Biodiverz Város projekt ezt teszi lehetővé, a folyamatos ültetések eredményeként egy ellenállóbb, fajgazdagabb, elegyes erdő jön létre mintegy 15 őshonos fa és cserjefaj visszaültetésével. A fafajok között kiemelt szerepet kap a szürke és fekete nyár, valamint a fűz, éger, juhar, kőris és tölgy, illetve olyan cserjék, mint a galagonya vagy a vadrózsa. A faállomány természetes záródása 5-10 éven belül fokozatosan helyreáll, és hosszabb távon egy sokkal változatosabb, klímareziliens erdő fejlődik ki.

Azaz a beavatkozások nem csupán természetvédelmi, hanem klímaalkalmazkodási szempontból is fontosak: cél, hogy a terület jobban őrizze a vizet (ez elmúlt év országos asztálytérképét nézegetve rémisztő eredményeket láthatunk), ellenállóbbá váljon a szélsőséges időjárási eseményekkel szemben, és olyan élőhelystruktúra alakuljon ki, amely hosszú távon is fenntartható.

A projekt keretében 2025 őszén első körben négy hektár faállomány átalakítása kezdődött meg, majd a következő években további 2 + 3 hektár alakul át, míg a jelenlegi faállományban meglévő őshonos és egyéb értékes elegyfajokból álló három hektáros terület megőrzésre kerül.

Egy természetvédelmi és erdőgazdálkodási léptékben átmenetinek számító, 15 éves megújulási időszakkal érdemes számolni, amikortól már ismét egy természetes (elegyes, legalább 10-15 őshonos fa és cserjefajból álló, vegyes korösszetételű és szerkezetű) erdő érzete lesz a területnek. A projekt hozzáadott értéke, hogy a természetvédelmi beavatkozások hatására a talajvízszint emelkedni fog, az erősebb vízborítottság pedig gyorsítani fogja a fák növekedését is.

A beavatkozások területén meglévő természetes újulat és az ültetett csemeték lombkoronája várhatóan 5-7 éven belül ismét bezárul, egy ökológiailag sokkal stabilabb és magasabb biodiverzitású erdőt létrehozva. Ezt az átmeneti időszakot követően az ökológiai funkciók – mint a hőmérséklet-szabályozás, a páratartalom fenntartás és a szél elleni védelem – visszaállnak a lakosság által megszokott szintre, azonban már egy olyan sokkal természetesebb erdő formájában, mely hosszú távon képes az erdő ökológiai és rekreációs értékeit biztosítani. 

A márciusi ültetésen a Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei egy kb. 0,5 hektáros területet készítettek elő kifejezetten lakossági ültetésre. A helyszínen több erdész szakember segítette a résztvevőket, hogy mindenki megtanulhassa a helyes ültetési módszereket. Ez az alkalom nemcsak önkéntes munka, hanem közös élmény is volt: bárki elültethetett néhány vagy akár több tucat facsemetét az új, ellenálló és fajgazdag erdőben. A program során első kézből ismerhették meg a résztvevők a természetvédelmi célok hátterét és szakmai szempontjait is.

Fontos hangsúlyozni, hogy a Mocsáros természetvédelmi terület erdészeti átalakítását részletes erdészeti és természetvédelmi felmérés előzte meg, amely egyrészt a meglévő és megőrzendő értékek pontos megismerését, valamint a munkálatok tervezéséhez szükséges adatgyűjtést szolgálta.

Az eseményt Budapest Főváros Önkormányzata, Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő NKft., és a Pilisi Parkerdő Zrt. szervezte, a közösségi erdőtelepítésen az Aquincum-Mocsáros Egyesület, a LIFE Biodiverz Város projekt regisztrált önkéntesei és helyi lakosok, természetkedvelők vettek részt. 

Az erdőtelepítés a LIFE Biodiverz Város projekt keretében, az Európai Unió támogatásával valósult meg.

forrás: ÉnBudapestem

A tatai erdőregenerációs program az Agrárminisztérium 2025-ben indult Városierdő-fejlesztési Mintaprogramjának keretében valósul meg. A minisztériumi kezdeményezés célja, hogy a városi erdők ne pusztán „zöld hátterek” legyenek, hanem hosszú távon is megbízható, jól tervezett zöld infrastruktúraként „működjenek”: hűtsenek, vizet tartsanak vissza, csillapítsák a szélsőségeket, és közben élhető, biztonságos tereket adjanak a mindennapokban.

A tatai projekt első ütemének középpontjában az erdő egészségi állapotának javítása, valamint a látogatók biztonságának erősítése áll. A területen megtörtént a faállomány részletes felmérése; a szakemberek külön figyelmet fordítottak a korhadt, idős, kéreg nélküli, illetve egészségi állapotukban leromlott fák azonosítására. A felmérés eredményei alapján most megkezdődik a beteg egyedek célzott eltávolítása – nemcsak a sétautak közvetlen környezetében, hanem az erdő belső területein is: ahol az állapotromlás ezt indokolja. Ez a beavatkozás egyszerre csökkenti a balesetveszélyt, és segíti azt is, hogy az erdő megújulása stabilabban indulhasson el. Az érintett terület világoskék színnel az alábbi térképen látható:

A munkák szakmai megalapozását és az alkalmazott megoldások innovatív jellegét az is erősíti, hogy a projektben részt vesz a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete, valamint más, innovatív szemléletű erdészeti szakemberek is. A közös cél az, hogy a beavatkozások a helyi adottságokhoz igazodjanak, és olyan erdőszerkezet kialakulását támogassák, amely a következő évtizedek várható időjárási szélsőségeihez is jobban tud alkalmazkodni.

„Fontos hangsúlyozni, hogy a most induló munkák nem látványos faültetési kampányt jelentenek, és nem is a fák kivágásáról szólnak. A városierdő-fejlesztés hosszú távra tervezett feladat: olyan beavatkozások sora, amelyek célja, hogy az erdő a változó klímában is működőképes maradjon, és a következő évtizedekben is ugyanúgy biztosítsa a városlakók számára a hűsítő, egészségvédő és közösségi értékeket.” – foglalta össze Limp Tibor, a Vérteserdő Zrt. Gerecsei Erdészeti Igazgatóságának vezetője. A vele készült teljes riport itt tekinthető meg:

A kivitelezés ideje (2026. február 16. – március 31.) alatt a területen időszakosan munkagépek jelenhetnek meg, és átmeneti korlátozások is előfordulhatnak. Kérjük az erdőlátogatókat, hogy a kihelyezett tájékoztatásokat és jelzéseket minden esetben tartsák be, és a munkaterületeket ne közelítsék meg. Köszönjük a türelmüket és az együttműködésüket!

Forrás: Vérteserdő Zrt.

A II. kerület Nyék-oldalban található kezelési terület egyik részén az elmúlt években egyre látványosabbá vált a kőrispusztulás (gombabetegség), amely a levelek fonnyadását, a hajtások pusztulását, majd rövid időn belül a teljes fa elhalását okozza. A lakossággal közös, december 13-i terepbejárás alkalmával Rittling István, a Pilisi Parkerdő Budapesti Erdészete vezetője kiemelte: „A betegségre jelenleg nincs olyan hatásos ellenszer, amivel ezeket a fákat meg tudnánk menteni, terjedésének megállítása viszont szakmai kötelességünk és feladatunk. Másrészt a látogatók biztonsága érdekében is szükséges a beavatkozás, hiszen a forgalmas séta- és kerékpárutak mentén jelentős veszélyt jelentenek a folyamatosan kidőlő a fák.”

Fontos hangsúlyozni, hogy a kőris nem állományalkotó fafaj a Budai-hegységben, így nagy területű pusztulás nem várható. Ugyanakkor a Nyék-oldal bicikliútja és sétaútja mentén csoportosan megjelenő kőrisek pusztulása látványos lehet. A Pilisi Parkerdő ezért átvizsgálta az utak közvetlen környezetében álló faállományt, kijelölte a már veszélyes vagy rövidtávon veszélyessé váló egyedeket, majd a téli, időszakban elvégzi azok indokolt eltávolítását. A beavatkozás a meglévő természetes újulat és második lombkoronaszint megerősödését is segíti: a kőrisek alatt már jelen lévő hárs- és juharfajokra alapozva biztosítható az erdő természetes felcseperedése, így a terület hosszú távon is erdőként marad meg.

Zöldhulladék és tűzkár: helyreállítás őshonos csemetékkel

A beavatkozások másik helyszíne egy olyan, a lakott területekhez közel fekvő erdőszegély, ahol a helyi lakosság a kerti zöldhulladékot éveken keresztül felhalmozta. A zöldhulladék sokaknak talán ártalmatlannak tűnhet, de káros hatásai itt teljes mértékig tetten érhetőek: idegenhonos dísznövények magjai, gyökerei jutottak ki az erdőbe, ami inváziós fertőzési gócokat okozott. A felgyűlt hulladék ráadásul tűzveszélyes is: a beavatkozási területen például korábban meggyulladt, és jelentős tűzkárt okozott a környező fákban. A Pilisi Parkerdő ezért felszámolja a maradék zöldhulladékot, eltávolítja a tűzkár miatt veszélyessé vált fákat, visszaszorítja az idegenhonos növényeket, majd őshonos facsemetékkel elvégzi a visszaerdősítést. Mivel ezen a részen természetes újulat nem áll rendelkezésre, az emberkézzel végzett ültetés elengedhetetlen.

Kormányzati támogatás: a települési zöldinfrastruktúra fejlesztésére

A Pilisi Parkerdő a tulajdonos magyar állam támogatásával valósítja meg Városierdő-fejlesztési Programját. Az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium közösen biztosít forrást a II. kerületi erdők fejlesztésére. Az állami erdészeti cégcsoport, és annak tagjaként a Pilisi Parkerdő ugyanis különleges gondot fordít arra, hogy az állami erdők a települések zöldinfrastruktúrájának részeként működjenek, és így hozzájáruljanak a lakosság jólétéhez. Az állami erdők országszerte védik a településeket a hőségtől és a villámárvizektől, miközben mindenki számára lehetőséget teremtenek a természetben való kikapcsolódásra.

A Pilisi Parkerdő Városierdő-fejlesztési Programja a II. kerületben is azt a célt szolgálja, hogy Budapest erdei természetközeliek, biztonságosak és a jövő kihívásaihoz alkalmazkodók maradjanak – biztosítva a fővárosiak mindennapi pihenésének és feltöltődésének háttérét.

forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

Kiegészítés: A Nyék-oldal a térképen.

A program fókuszában ezúttal egy különösen értékes, de eddig kevéssé ismert erdőrészlet áll: a gödi lakosok által régóta használt – de hivatalosan csak 2023-ban hosszú távú fejlesztési megállapodásba vont – Nemeskéri Parkerdő. A Pilisi Parkerdő és a gödi önkormányzat együttműködése alapján született meg az a stratégiai terv, amely most új szintre emeli a természetközeli városierdő-kezelés lehetőségét az agglomerációban is.

„A városi és elővárosi erdők mára olyan közszolgáltatásokká váltak, amelyek a klímavédelem, a mentális egészség és a közösségi térhasználat frontvonalában állnak. Göd városával közösen olyan példát teremtünk, amely más települések számára is modellértékű lehet.” – fogalmazott a Pilisi Parkerdő vezérigazgatója, Reinitz Gábor.

Átfogó, célzott, fenntartható – ez történt a gödi erdőben

A Nemeskéri Parkerdőben 2024 tavaszán fejeződtek be azok az erdőkezelési munkák, amelyek alapját egy 86 oldalas, minden részletre kiterjedő állapotfelmérés és egy hosszú távú állománykezelési terv adta. A tervezés során több alkalommal, külön jegyzőkönyvekben dokumentált terepi bejárást végeztek a szakemberek, amelyek során minden egyes beavatkozási pontot egyedi, szakmai szempontok alapján határoztak meg.

A munkák három fő területet érintettek:

1. Balesetveszély elhárítása: Az erdőterületen 6 balesetveszélyes faegyed került kivágásra, további 6 gallyazásra – mindezt kiegészítve a sportpálya keleti oldalán álló, teljesen vagy részben elszáradt nemes nyárfák eltávolításával.
2. Lékápolás és invazív fajok visszaszorítása: A Nemeskéri Parkerdő különböző pontjain kialakult lékekben elvégzett munkák között szerepelt az özönnövények (zöld juhar, nyugati ostorfa, akác) eltávolítása, a cserjeszint ritkítása, a komló visszaszorítása és a 2023-ban elvetett csertölgy makkcsemeték ápolása is. Ez a beavatkozás különösen fontos volt a természetes újulat megsegítése szempontjából.
3. Célzott állománykezelés három egységben: Az F, G és H jelű kezelési egységekben célzott fakitermelés történt. A felső lombkoronaszintben kizárólag olyan egyedek kerültek kivágásra, amelyek akadályozták az őshonos fajok – kocsányos tölgy, hársak, juharok, vadkörte, vadalma – fejlődését. A legalsóbb szinteken pedig szinte teljes mértékben eltávolították az invazív fajokat, ami hosszútávon növeli az erdő ellenálló-képességét és biodiverzitását.

A gödi erdőlátogatók már most is érzékelhetik a változást: világosabb, élőbb erdőrészletek, számtalan őshonos fa- és cserjefaj az újulati szintben, több fényhez jutó tölgyek és újraéledő ökoszisztéma várja őket.

Pókhálós moly – természetes, látványos, de nem veszélyes

A tavasz végén, nyár elején sokak számára szokatlan látvány fogadta az erdőbe látogatókat: pókhálószerűen beszőtt bokrok, lecsupaszított ágak, és hernyók tömege. A jelenség mögött a pókhálós moly (Yponomeuta evonymella) állt – egy hazánkban őshonos, évente egyszer rajzó, tápnövény-specifikus rovar, amely kizárólag a csíkos kecskerágó leveleit fogyasztja.

Fontos hangsúlyozni: a hernyók nem veszélyesek az emberre, nem allergének, nem támadnak meg más növényfajt, és az érintett bokrok is újrahajtanak a bábozódás után.

Városierdő-fejlesztés: társadalmi részvétellel, közös felelősséggel

A Pilisi Parkerdő 2019-ben elindított Városierdő-fejlesztési Programja a hazai közjóléti erdőgazdálkodás megújításának zászlóshajója. A cél: a városi és elővárosi erdők ökológiai stabilitásának növelése, klímaadaptációs képességeik megerősítése és a társadalmi szerepvállalás kiteljesítése.

A gödi fejlesztés is egyértelműen mutatja: az elővárosi erdők jövőjét nem lehet kizárólag szakmai oldalon formálni. A Pilisi Parkerdő stratégiai célja a rendszerszintű partnerség – önkormányzatokkal, cégekkel, civil szervezetekkel és helyi közösségekkel közösen.

forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

Zambó Péter úgy fogalmazott: az olyan zöldterületek, mint a Sárváron – egy országos mintaprogram első helyszínén – megújított erdőrészlet, nem csupán esztétikai értékkel bírnak, hanem ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak: hűtik a várost, szűrik a levegőt, vizet tartanak vissza, és szén-dioxidot kötnek meg.

Elmondta, az Agrárminisztérium által indított Városierdő-fejlesztési Program egy szakmailag megalapozott, hosszú távra tervezett klímaalkalmazkodási beavatkozás-sorozat, amely az erdészeti kutatások legfrissebb eredményeire és a helyspecifikus szakértelemre épül.

Szavai szerint a sárvári fejlesztés kiváló példája annak, hogy a tudományos intézmények, a döntéshozók és a helyi közösségek együttműködésével hogyan lehet valódi változást elérni.

Hozzátette: a programot az Energiaügyi Minisztériummal együttműködve az ország szén-dioxid-kvóta bevételeiből finanszírozzák, öt helyszínen: Budapesten, Balatonfüreden, Kecskeméten, Sárváron és Tatán alakítanak ki egy-egy mintahelyszínt helyi erdész szakemberek munkájára alapozva, 2026-ban pedig további 15 város csatlakozhat majd a programhoz.

Zambó Péter hangsúlyozta: Sárvár különösen méltó helyszíne az első mintaprogramnak, hiszen a városban működik a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete, amely az erdészet terén az ország egyik legfontosabb kutatási és innovációs központja.

Ismertetése szerint a fél hektáros „beavatkozási terület” ugyan kisméretűnek tűnhet, de jelentősége messze túlmutat önmagán. „A faállomány szerkezetének megújítása, az őshonos, szárazságtűrő fafajok telepítése, az elegyes kor- és fajösszetétel kialakítása mind-mind olyan lépések, amelyek biztosítják a városi erdő klímával szembeni ellenálló-képességét” – mondta.

Hozzáfűzte, az elültetett 300 konténeres csemete – köztük kocsányos és kocsánytalan tölgy, mezei juhar, szil, madárcseresznye és más őshonos fajok – nemcsak biológiai változatosságot képviselnek, hanem a fenntarthatóság szimbólumai is egyben. Az egyedi védelem, a gondos talaj-előkészítés és az ápolási munkák mind azt a célt szolgálják, hogy ez az erdő ne csak túléljen, hanem gyarapodjon.

„Ez a projekt több, mint biológiai fejlesztés, ez egy társadalmi üzenet is: hogy az élhető város nem képzelhető el erdő nélkül, ahol az árnyékot adó fák nem akadályai az urbanizációnak, hanem szövetségesei a túlélésnek, ahol a természet nem háttér, hanem infrastruktúra és ahol a zöld nem luxus, hanem életfeltétel” – hangoztatta az erdőkért és földügyekért felelős államtitkár.

Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára, a térség országgyűlési képviselője a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: az elmúlt tíz évben az önkormányzattal közösen sokat tettek azért, hogy a kiváló adottságokkal rendelkező, Vadkert-major és Vadkert körút által határolt terület – amelyen a Sárvári Gyógy és Wellness fürdő, továbbá több szálloda is található – valóban Sárvár „zöld szíve” lehessen.

Megújították a csónakázó tavat, futókör, sétányok, kerékpárutak és játszótér épült a területen – sorolta.

Hozzátette: a munkát folytatják tovább, napirenden van a sárvári sportcsarnok mögötti területen egy kertvárosi szabadidőpark létrehozása is.

forrás: AM Sajtóiroda

A budapesti erdők megőrzése klímavédelmi és jóléti közügy – erre hívta fel a figyelmet a Pilisi Parkerdő Zrt. mai sajtótájékoztatója, amelyen bemutatták a Városierdő-fejlesztési Program legújabb helyi pilotprojektjét Kőbányán. Az eseményen a Parkerdő bejelentette, hogy elindították a www.varosierdo.parkerdo.hu címen elérhető új weboldalt is, mely a budapesti és agglomerációs városi erdők jövőjével kapcsolatos párbeszéd és tájékoztatás új platformjául szolgál. A sajtótájékoztatón jelen volt Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára, valamint a projektben együttműködő önkormányzati és szakmai partnerek képviselői. 

Az államtitkár az esemény köszöntőbeszédében hangsúlyozta: „Előremutatónak tartom, hogy együttműködés alakult ki az állami erdészeti társaság és az önkormányzat között a helyi erdő szolgáltatásainak megőrzésére. A X. kerületi program a gyakorlatban megmutatja, hogy az erdők hozzájárulnak egy-egy település élhetőségéhez. Nem problémát jelentenek, hanem megoldást kínálnak. Ezt a megoldást kínálja és támogatja az Agrárminisztérium. Nemcsak a főváros térségében, hanem minden magyar településen, ahol fák ültetésével, erdők fenntartásával minden magyar ember jóllétéhez hozzájárulunk.”

A projekt: városi erdő újragondolva 

A Kőbányán található, 70 évvel ezelőtt telepített, mesterséges akácos erdő ma már nem képes önmagában megfelelni a városi klíma és közösségi igények elvárásainak. A Pilisi Parkerdő szakemberei – a klasszikus tarvágás helyett – folyamatos erdőborítást biztosító, természetközeli kezelési módszerekkel alakítják át a faállományt. A cél: egészségesebb, változatosabb, klímatűrőbb és fajgazdagabb erdők kialakítása, melyek a városlakók számára is értéket teremtenek. 

„A városi erdő jövője nem a múlt módszereiben rejlik. Folyamatos borítás, többkorúság, szárazságtűrőbb fafajok – ezek a kulcsfogalmak. Nem csupán erdőt kezelünk: ökoszisztémát védünk, jövőt építünk. A sikeres városi erdőkezelés több, mint szakmai kérdés. Társadalmi összefogás, partnerség, forrásbevonás – ezek nélkül nem lehet fenntartható megoldásokat kínálni a klímaváltozás kihívásaira.” — mondta el Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő vezérigazgatója. 

Új honlap a lakossági párbeszédért 

A www.varosierdo.parkerdo.hu oldal célja, hogy a városi lakosság számára átlátható módon mutassa be a budapesti erdőfejlesztések céljait, hátterét, eredményeit, és bevonja a városlakókat az „együtt gondolkodás” folyamatába. 

A honlapon: 

• részletes bemutatásra kerül a Városierdő-fejlesztési Program, 
• a városi erdők erdőtömb-alapú térképezése segíti az eligazodást, 
• egy lakossági kérdőív segítségével a Pilisi Parkerdő szeretné megismerni a városlakók erdőhasználati szokásait és elvárásait. 

„Egy városi erdőt nem elég fenntartani – együtt kell élni vele, gondoskodni róla, és hagyni, hogy rengeteg értéket visszaadjon nekünk.” — hangsúlyozta Rittling István , a Pilisi Parkerdő budapesti erdészetének vezetője. 

Együttműködés a zöld jövőért 

A projekt létrejötte Kőbánya Önkormányzatának nyitottságát és stratégiai szemléletét is tükrözi. A helyi önkormányzat két külön projektben is forrást biztosított a városi erdőfejlesztéshez – elismerve, hogy a zöldterületek fejlesztése közvetlen hatással van a kerület lakóinak életminőségére. 

forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

Zambó Péter a budapesti erdők vizsgálatának kedvező tapasztalataival indokolta, hogy a fővárosihoz hasonló tevékenység kezdődhet vidéken is. A kutatást az agrártárca és az Energiaügyi Minisztérium (EM) kezdeményezte, a városierdő-fejlesztési programot pedig a Pilisi Parkerdő Zrt. hozta létre. A hozzájuk tartozó Budapesti Erdészet a rá bízott erdők háromnegyed részét ma már örökerdőként, nem vágásos üzemmódban, folyamatos erdőborítottsággal kezeli – tette hozzá.

Az államtitkár szerint a természeti erőforrásokra támaszkodó megoldások sokat segíthetnek a hőhullámok enyhítésében, a városi erdők gondozását ezért az AM és az állami erdőgazdaságok fontos feladatuknak tekintik. Budapesten egy lakosra 6 négyzetméter park mellett 33 négyzetméter erdőterület jut, ezek összesen 340 ezer tonna szenet tartanak lekötve a vizsgálatok alapján. Ez a mennyiség a közösségi közlekedés éves kibocsátásának több mint a tízszerese, önkéntes karbonpiaci értéke meghaladhatja a 20 milliárd forintot, és évente további 10 ezer tonna szén-dioxidot köt meg. Zambó Péter közölte egyúttal, hogy 2026-ban is lesz erdőtelepítési támogatás, de augusztusban még jelentkezhetnek az önkormányzatok az idei utolsó pályázatra.

Az Energiaügyi Minisztérium (EM) körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára kiemelte, hogy Európa a világ egyik leggyorsabban melegedő területe, ezen belül a Kárpát-medence különösen sérülékeny. A hőhullámok és a csapadék egyenlőtlen eloszlása egyaránt ezt jelzi, ezért ma már nem a víz mielőbbi elvezetése, hanem a megtartása a legfontosabb feladat – mondta Gondola Csaba, hangsúlyozva, hogy Magyarország jelentős sikereket ért el a fenntarthatóság terén. A kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége belföldön 1990 óta az európai csökkentési átlagot jelentősen meghaladva majdnem a felére esett, miközben a kormány folyamatosan támogatja a szénmegkötést elősegítő beruházásokat. Az erdők jelentősége ebben a tevékenységben régóta ismert, ezért ma már a városi zöld területek sem csupán turisztikai látványosságokként értékesek, hanem klímavédelmi eszközként is. A fák jótékony hatása helyben érvényesül, érdemes tehát a természetet visszahívni a városi környezetbe – fogalmazott az államtitkár.

A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója úgy látja, hogy a környezeti változások gyorsulása miatt új megoldásokra van szükség az erdők kezelésében is. Borovics Attila szerint a mind gyakrabban kialakuló hőszigetek hatására a városokban súlyosabbak a következmények, ám éppen ezért az urbánus környezet olyan tesztüzemnek tekinthető, amely előre jelezheti a jövő folyamatait. A vizsgálatok eddigi eredményei azt mutatják, hogy a környezeti változásokat jelentős mértékben enyhítik a városi zöld területek, beleértve a fasorokat, temetőket és minden erdőszerű képződményt. Egyre világosabb tehát, hogy az erdő mindenütt hatalmas érték, amely az ott élő emberek mindennapi életét kellemesebbé teszi – tette hozzá.

forrás: AM Sajtóiroda

A főváros pesti oldalán található és az egyik leglátogatottabb erdejének számító Péterhalmi-erdő döntően állami tulajdonú erdőterület, amelyet a Pilisi Parkerdő Zrt. kezel, városi erdő kezelési elvek szerint. A Péterhalmi-erdő 1950-es, 60-as években az erdész elődök által telepített erdő, amelynek még lábon álló, eredeti faállománya elöregedett és a különféle, nagyvárosi környezet okozta károsító hatásoknak erősen kitett. A klímaváltozás negatív hatásai a pesti oldali erdőkhöz hasonlóan a Péterhalmi-erdőt is erősen érinti, a folyamatosan csökkenő talajvízszint, az egyre gyakoribb aszályos időszakok, valamint az egyenetlen éves csapadékeloszlás következményeként a fák csúcsszáradása, legyengülése és az egyéb károsítók elleni gyenge védekezőképessége határozza meg az állomány állapotát.

A Pilisi Parkerdő Zrt. pontosan a fenti okok miatt 2019-ben indította el Városierdő-fejlesztési Programját, amelynek legfontosabb célja a Főváros erdőinek klímaadaptációja, ökológiai értékeinek megőrzése és gyarapítása, nem utolsó sorban a folyamatos erdőborítás megőrzése. Ez a pesti oldalon, így a Péterhalmi-erdőben is egy meglehetősen nagy kihívásokkal járó szakmai küzdelem, hiszen a valaha egy időben telepített, mára elöregedett és a klímaváltozás miatt folyamatosan romló állapotú erdőállományt (amelyet minden szakmai szempont szerint végvágással és új erdő telepítésével lehetne racionálisan megújítani) a folyamatos erdőborítás megtartása mellett, alternatív, természetközeli erdőkezelési módszerekkel, lépésről-lépésre újítják fel.

„A Pilisi Parkerdő a fővárosi erdők közelében élő, azokat rendszeresen látogató, különféle szabadidős tevékenységekre használó közösségekre partnerként tekint. Ezeket az erdőket csak a helyiekkel közösen, a munkánkat övező értő, támogató figyelem mellett tudjuk megőrizni. Ezért, amikor az önkormányzattal közös bejáráson a kerületiek egy része aggodalmát fejezte ki a Péterhalmi-erdőben tervezett erdészeti munkálatok miatt, a 2025. februárra időzített feladatainkat az év végére ütemeztük át, mert úgy döntöttünk, a helyi közösséggel az eddigieknél mélyebben meg kell ismertetnünk nem csak a Péterhalmi-erdő megőrzése érdekében tett konkrét szakmai lépéseket, hanem a Pilisi Parkerdő városierdő- és örökerdő-kezelési szakmai módszereit is.” – foglalta össze a XVIII. kerületben hamarosan kezdődő lakossági erdészeti tájékoztatás hátterét és indíttatását Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója.

Ennek megfelelően a 2025. tavaszi és nyári időszakban a Pilisi Parkerdő különféle tájékoztató programokat szervez a Péterhalmi-erdő ügye és a Parkerdő szakmai munkája iránt érdeklődőknek, melyek célja, hogy a helyi közösségek megismerjék és megértsék az erdészeti beavatkozásokat, azok hosszú távú előnyeit. Az idei munkálatok által érintett erdőrészletben így lehetőség nyílik az erdészeti munka egyik alapvető eszköze, az úgynevezett „jelölés” folyamatának, szempontjainak megismerésére, míg a városi erdőkezelés tekintetében a Péterhalmi-erdőhöz hasonló termőhelyi adottságú IV. kerületi Farkaserdőben, illetve a budai oldalon található Hárs-hegyen, a Pilisi Parkerdő Pro Silva nemzetközi bemutató területén pedig az örökerdő-gazdálkodás folyamatába nyerhetnek betekintést a résztvevők.

forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

Budapest nemrég ünnepelte alapításának 150. évfordulóját. Gazdag történelmi múltját számos patinás építmény és az a természeti környezet őrzi, amely a 21. század felgyorsult világában a nagyváros emberének nyújt rekreációs lehetőséget a hétköznapok során.

Nem átlagos erdők ezek, hiszen ha a főváros lakossága egyszerre venné őket birtokba, mindenkinek csupán 33 négyzetméternyi terület jutna – egy garzonlakás mérete.

Ezeknek az úgynevezett városi erdőknek a múltját és jelenét ismerjük, jövőjét remélhetőleg biztosítani tudjuk.

Európai viszonylatban a magyar főváros az egy főre jutó zöldfelületet tekintve nagyjából a középmezőnyhöz tartozik. Pedig területének csupán mintegy 10 százalékát borítja erdő. Ez az 5750 hektáros terület az ország erdőborításának még az 1 százalékát sem teszi ki, holott itt él a magyar lakosság ötöde. A fővárosi erdők ennek megfelelően országos szinten a legnagyobb emberi igénybevételnek vannak kitéve – évente több mint 10 millió látogatói alkalmat regisztrálnak itt –, ami próba elé állítja nemcsak a roppant összetett ökoszisztémát, de az azt kezelő erdész szakembert is. Mégpedig azért, mert

az erdész jelenben végzett munkája sokszor a 100 évvel korábban élt elődje jövőbelátó képességétől függ, és amit pedig ma két kezével elvégez, annak eredményét csak a 100 évvel később élő utód fogja értékelni.

Érdekes paradoxon ez, amikor hozzá vagyunk szokva, hogyha valamire szükségünk van, azt pár kattintással megrendelhetjük és néhány napon belül házhoz hozza a futár. Csakhogy a természet másként működik. Az elültetett facsemete évek alatt nő embermagasságú fácskává, és több emberöltő, míg faóriás lesz. Így a főváros erdeinek jelenéhez először a múltjukat kell megismernünk.

Városierdős történelemlecke

Az erdész időutazás kézikönyve szerint, ha meg akarod ismerni az erdő jelenét, előbb végy elő egy régi katonai térképet. Szerencsére az internet korában már számtalan térképi adatbázis áll rendelkezésünkre, amiből megállapítható, hogy a főváros térségében nagyjából az 1800-as évek elején volt a legkisebb az erdőterület, a mainak csupán a töredéke, a pesti oldalon a jelenleginek még a tizede sem. Jött azonban a reformkor, aminek köszönhetően rohamos fejlődésnek indult a város, és vele megjelent az igény az élhető környezetre. Az erdők szerepe némileg átértékelődött: az életminőség javítása szempontjából egyre fontosabb elemévé váltak a városnak.

A por és légszennyezés, valamint a zajcsökkentés hívta életre a 19. század utolsó harmadában a Határ-erdőt, melyet kézi erővel, teljesen mesterséges úton hoztak létre.

De részben erdők születtek a filoxéra-járványban elpusztult hármashatárhegyi szőlők helyén is, és néhol nemcsak ültetéssel, hanem vásárlással is sikerült növelni Budapest erdeinek területét: 1893-ban például Budakeszitől egy komplett erdőt vásárolt meg a főváros. A mostani 5750 hektárnyi erdőterület nagyjából a rendszerváltás évére alakult ki, köszönhetően az 1950-es években végzett erdőtelepítéseknek és az 1970-es, 1980-as évek zöldövezeti fásításainak.

Mit csinál az erdész a fővárosban?

A főváros erdeinek túlnyomó többségét tehát egykor erdészek telepítették, és területük több mint kétharmadát, körülbelül 3600 hektárt ma is erdészet, a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészete kezeli, amely így a főváros zöld infrastruktúrájának egyik legjelentősebb eleméről gondoskodik. Az erdészet vezetője, Rittling István erdőmérnök nap mint nap tapasztalja, hogy a budapesti erdők legfontosabb értéke az ökoszisztéma-szolgáltatások folyamatos biztosítása.

„A fővárosi erdők mindig különleges kezelést igényeltek, és ez nem konstans, hanem folyamatosan növekvő tudásbázist jelent. A város gyarapodása, a lakossági és látogatói igények változása, a legújabb tudományos eredmények, mint a klímaváltozás, új kihívások elé állítanak minket, erdész szakembereket.

Az ország más erdeihez képest elképesztő nagyságú az az ökoturisztikai infrastruktúra, ami nálunk található, és amelynek fenntartása és fejlesztése komoly összegeket emészt fel. Ennek finanszírozása pedig nem mindig egyszerű.”

Rittling István folyamatosan keresi és kutatja azokat a lehetőségeket, melyekkel közös gondolkodásra és cselekvésre hívhatja a városi erdők iránt felelősséget érző lakosságot, civil szervezeteket, vállalatokat és önkormányzatokat. A jó partneri kapcsolat kialakítása ugyanis elengedhetetlen a célok eléréséhez.

„A jelenlegi erdőkezelésünk célja, hogy az 50-100 év múlva várható körülmények között is stabil, a városi életkörülményeket javító erdőket, úgynevezett városi erdőket alakítsunk ki és tartsunk fenn. Ehhez szükséges az erdők ökológiai stabilitásának és értékeinek növelése, a klímavédelmi funkciók erősítése és a rekreációs lehetőségek folyamatos biztosítása, ami csak elhivatott munkatársakkal és partnerekkel sikerülhet.” – hangsúlyozta.

A legnagyobb probléma talán az, hogy sokan nem tudják: a városi erdők az ember okozta hatások miatt korlátozottan képesek fenntartani önmagukat.

„A pesti és a budai városrész erdői minden szempontból eltérőek. A pesti erdőket jellemzően a második világháborút követő években, nem a legkedvezőbb termőhelyekre telepítették. Sújtja őket a talajvízszint drasztikus csökkenése és a városi környezet növekvő terhelése.

A többnyire 60-70 éves pusztuló akácosok, fenyvesek elegyességének javítása során arra törekszünk, hogy folyamatos erdőborítás mellett kisebb-nagyobb lékekben támogassuk a szárazságtűrőbb, lehetőség szerint őshonos lombos fa- és cserjefajok megjelenését.

A Budán lévő erdők általában idősebbek és őshonos fafajokból állnak, megjelenésük természetesebb, azonban a klímaváltozás azokban is érzékelhető. A tavalyelőtti aszály következményeként például egyértelműen megnövekedett a száradó, pusztuló bükkfák aránya. A budai erdőkben szintén az állomány megújítását végezzük, előnyben részesítve a bükk helyén a hazai tölgyfajokat és más őshonos lombos elegyfafajokat (juharokat, gyertyánt, madárcseresznyét stb.). Abban bízunk, hogy ezekkel a szárazságtűrőbb őshonos fafajokkal létrejövő elegyesebb erdők hosszú távon biztosítani tudják az erdőborítást.”

Elkerülhetetlen az átalakítás

Budapest klímavédelme és a fővárosiak életminősége szempontjából a városi erdők állapota és jövője valóban kulcskérdés. A Parkerdő éppen ezért már évekkel ezelőtt, 2020-ban elindította hosszú távú stratégiai projektjét, a Városierdő-fejlesztési Programot, amelynek legfontosabb céljai az általa gondozott budapesti és agglomerációs erdők ökológiai értékének növelése, klímavédelmi és rekreációs funkcióinak erősítése. A program eddigi megvalósítása során a Pilisi Parkerdő több kerületi önkormányzattal közös, és vállalati partnerek által támogatott fejlesztést valósított meg, valamint külső szakértők bevonásával workshopokat és konferenciát is szervezett a városi erdőkről.

A program egyik fontos eleme volt az Erdészeti Tudományos Intézettel való közös munka, melynek keretében a főváros erdőterületeire különböző klímamodellek készültek el.

Ezek alapján megállapítható, hogy Budapest és környékének klímája már 2050-ig az erdőket alapvetően érintő változáson megy keresztül. A budai oldalon a szárazodó klíma miatt egyre kevésbé lesz életképes a bükk, a cseres klímaövet pedig erdőssztyepp váltja. Pesten a zárt erdők kialakulásának feltételei fokozatosan megszűnnek, az erdőssztyepp-klímát felváltó sztyeppklíma pedig kétségessé teheti ezeknek az erdőknek a megtartását.

A Parkerdő ugyanakkor felkészült arra, hogy szembenézzen a kihívásokkal. Rittling István elárulta, hogy az erdészet mintegy két évtizede fokozatosan alakítja át erdőművelési rendszereit, mellyel lehetségessé válik a természetes erdők összetételét modellező állományok létrehozása a jelenleg zömmel egykorú, kevésbé elegyes erdőkből. Ezeknek a beavatkozásoknak jelenleg azonban egyetlen eszköze van, a motorfűrész, ami sokszor ijedelmet okoz a fővárosi közösségekben. Bízunk benne, hogy előbb-utóbb mindenki számára egyértelmű lesz: a fűrész a jó szakember kezében a jövő egészséges és változatos erdejéért dolgozik.

Természetesen az erdészek mindemellett figyelemmel kísérik az egyes fajok délebbi származású változatait, amelyek alkalmazásával változatos, a klímaváltozásnak ellenálló erdőszerkezetet lehet kialakítani.

Az összefogásban rejlik a jövő

Fontos annak tudatosítása, hogy a budapesti erdők megőrzése klímavédelmi és jóléti közügy, amely a helyi közösségek, a kerületi önkormányzatok, a város, a kormányzat, a természetvédelem és az erdőfenntartó hatékony együttműködését igényli.

A pesti városrészben a ma ismert erdőkép megőrzése érdekében megalapozó kutatásokra, az erdők állapotváltozásainak nyomon követésére alkalmas monitoringrendszerek és jelentős csapadékvíz-megtartó infrastruktúrák létesítésére, de mindenekelőtt társadalmi összefogásra van szükség.

Szerencsére az utóbbi két évben számos jó példa akadt arra, hogy vállalatok, civil szervezetek és önkormányzatok is sajátjuknak érzik Budapest zöldvagyonának megőrzését és a klímavédelmét. Annyi mindent kapunk az erdőtől, időnként érdemes valamit visszaadni neki.

szerző: Mészáros Péter, Pilisi Parkerdő Zrt.
forrás: A Mi Erdőnk / Magyar Mezőgazdság