Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke, az esemény fővédnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta, a fenntarthatóság sok tényezős fogalom, összetett tudomány, amelynek lényege, hogy a Föld erőforrásai végesek.

„Hiába hiszünk az emberi találékonyságban, hiába bízunk a technológia mindenhatóságában, hiába áltatjuk magunkat, hogy majd rá fogunk jönni, miként lehet a Földet kitágítani, növekedésre bírni, a fenntarthatóság annak felismerése, hogy ez nem fog sikerülni„

– mondta a volt államfő.

Ezért az emberi tudást, kreativitást az emberi jólét és a természet véges erőforrásai közötti egyensúly megteremtésére kell összpontosítani. „Ebben maga a természet tanít bennünket, ami nem termel hulladékot, semmit nem hagy kárba veszni és képes a folytonos megújulásra” – fogalmazott Áder János.

Áder János előadásában kitért a problémákra is, amelyek közé sorolta, hogy ma az ember saját jövőjét veszélyezteti, túlhasználja erőforrásait: szennyezi a levegőt, a talajt, a vizet, pusztítja a vadont.

Kiemelte, az ember úgy tesz mintha nem a természettől kapna minden molekula oxigént, amit belélegez, minden korty vizet, amit megiszik, minden falat ételt, amit elfogyaszt, mintha elfelejtette volna, hogy nem gyarapodhat végtelenül, mert nem nőheti túl a Földet.

Közölte, a mind több erőforrás bevonásának és a profit maximalizálásának vágya hajtja a mostani értelemben vett folytonos növekedést, de az a mód, ahogy ezt ma az ember hajszolja, az fenntarthatatlan.

Példaként említette, hogy a magyar vámhatóság jelentése szerint tavaly Magyarországon 50 százalékkal nőtt a kis értékű, külföldről érkező, kereskedelmi csomagok száma, ami 204 millió darabot tett ki. Ezek többsége a tengeren túlról indult és hosszú kilométereken át érkezett meg az országba. Mindez pedig a gyártás, csomagolás, szállítás, ipar, kereskedelem, logisztika területén jó hatással van a GDP-re. Azonban fontosak a gyártásból, csomagolásból, szállításból eredő negatív externáliák: a káros egészségügyi, társadalmi, környezeti hatások is. A volt államfő úgy vélte a számok azt mutatják, hogy „kényelmi szempontok miatt szennyezzük a levegőt, a vizet, feleslegesen használjuk erőforrásainkat„.

Áder János a kis értékű, külföldről érkező, kereskedelmi csomagok mennyiségénél tapasztalt növekedésére utalva kérdéseket tett fel: vajon „ettől jobb nekünk, ez kell a boldogsághoz, arányos az érték az árral? Röviden: megéri?„

Ugyanezeket a kérdéseket Sir Partha Dasgupta közgazdász, a Cambridgei Egyetem professzor emeritusa a tudomány nyelvén tette fel és a szakember arra mutatott rá, hogy a természetet kihagyták a gazdasági modellekből – ismertette a volt köztársasági elnök.

Ezért Áder János arra hívta fel a figyelmet, nevezhető-e növekedésnek az, amikor a gazdaság legfontosabb eszköze a természeti tőke minősége és mennyisége folyamatosan csökken, veszít változatosságából és megújulási képességéből. A professzor megállapításai alapján megjegyezte, a fenntarthatóság azon túl, hogy természetvédelmi és erkölcsi program, pénz kérdés is.

Áder János kitért a természeti tőke és a gazdaság változásának mérésére is, amellyel világszerte kiváló szakemberek foglalkoznak. Felhívta a figyelmet arra a 2024-ben bemutatott mérési modellre, amelyet az MTA, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány égisze alatt 3 együttműködő magyar kutatócsoport alkotott meg közösen. Ennek óriási erénye, hogy módszertanával láthatóvá teszi az eddig jobbára láthatatlan ökológiai források használatát a gazdaságban, ezáltal újraértelmezi a növekedés fogalmát, amit önmagában a GDP amúgy sem képes leírni.

Egyúttal rámutatott, „nem lehet más célunk, minthogy a humántőkét okosan befektetve a természeti tőkére vigyázva formáljuk a jövőt„. Nem lehet más célunk, minthogy együttműködünk a természettel, melynek nem hatalomittas urai, alkudozó kupecei, vagy közömbös lakói, hanem a részei vagyunk és arra törekszünk, hogy tisztességes kapcsolatban éljünk teremtett világunkkal tartós jólétben

– fogalmazott Áder János.

Sir Partha Dasgupta hatalmas megtiszteltetésnek nevezte, hogy itt lehet Budapesten ezen a fenntarthatósági rendezvényen.

Előadásában szintén arról számolt be, hogy jelenleg a világon az emberek a természeti erőforrások túlhasználatához vannak hozzászokva.

Jelezte ugyanakkor a természeti tőkéhez való viszony változásához elsősorban nem nemzetközi lépésekre, hanem személyes életmódbeli változásokra van szükség, ebben pedig a professzor szerint nagy jelentősége lesz az oktatásnak is.

forrás: MTI