Még mindig heti hét napon át dolgoznak a márciusi Kristin vihar okozta károk elhárításán Portugáliában. Az erdőkön átvezető ösvényekről el kell takarítani a kidőlt fákat, hogy ne akadályozzák az oltást egy jövőbeli erdőtűz idején.

A helyi tűzoltóság parancsnokhelyettese szerint ha nem sikerül megtisztítani az erdős területeket, az erdőtüzek jobban tudnak terjedni.

„Ha idáig kitisztítják, akkor sokkal nyugodtabb leszek. Itt, a kertemben én m, amit tudok” – mondta egy férfi Marinha Grandéban.

A település környékén már több mint 150 kilométernyi ösvényt sikerült megtisztítani.

„A fegyveres erők, az Országos Polgári Védelmi Ügynökség, a helyi polgári védelmi ügynökségünk, a tűzoltók… mindenki részt vesz ebben a harcban. Ezek a fenyőerdők és erdős területek igazán tűzveszélyes helyek” – magyarázta Marinha Grande polgármestere.

A munka befejezésére már nincs sok idő. Az erdőtűzszezon legintenzívebb időszaka rendszerint július elején kezdődik Portugáliában. A nyáron több mint 15 ezer embert, 3400 járművet és 81 repülőgépet és helikoptert mozgósítanak majd az országban a lángok elleni harchoz.

forrás: EuroNews

A látogatás célja az volt, hogy nyomon kövessék a helyreállítási munkálatok előrehaladását, amelyek a vihar napja óta folyamatosan zajlanak, és hogy egyértelmű üzenetet küldjenek a nyilvánosságnak a biztonság és a felelősségteljes magatartás fontosságáról az érintett területeken.

A 2026. március 27-én Horvátország kontinentális részét sújtó súlyos vihar kiterjedt károkat okozott, melyek közül a zágrábi térséget érintette a legsúlyosabban.

A zágrábi városi erdőkben legalább 10 000 fa dőlt ki, míg a Medvednica Természetvédelmi Parkban szinte ugyanennyi fa sérült meg.

A kárfelszámolási munkálatok még legalább két hónapig tartanak, ezt követően pedig megkezdődik az erdők helyreállítása.

forrás: Hrvatske šume

Bár a számok nem érik el a 2025. decemberi Johannes vihar (amely 11 millió m³-t döntött ki) nagyságrendjét, a „Dave” különleges problémákat okoz a károk földrajzi eloszlása miatt, ami megdrágítja és bonyolítja a begyűjtési műveleteket.

Az érintett területek és az erdő „gyenge pontjai”

A becslések szerint a legsúlyosabban Västra Götaland megyét érintette a vihar, ahol körülbelül 1 millió m³ fa dőlt ki. A többi kár Jönköpingben (500 000 m³) és kisebb mértékben olyan régiókban jelentkezett, mint Östergötland, Kalmar vagy Halland.

Mattias Sparf, a Skogsstyrelsen regionális koordinátora arra figyelmeztet, hogy a károk szétszórt eloszlása megnehezítette a leltározást: „A károk hatalmas területen terjednek. Helyenként viszonylag sok fa dőlt ki, de az, hogy szétszórtan helyezkednek el, a szokásosnál sokkal nehezebbé teszi az értékelést.”

A műszaki elemzés kimutatta, hogy a szél elsősorban a következő területeket érintette:

-> A kitermelési területek szélei: a korábbi kitermelések után kitett állapotban maradt fák;
-> A nemrég ritkított erdőállományok: ahol a csoport ellenálló szerkezete megváltozott;
-> A fenyő magfák: amelyeket a természetes újulat érdekében magányosan hagytak állni.

A faállomány összetétele: a lucfenyő, a fő áldozat

A Södra, amely az érintett magánerdők nagy részét kezeli, arról számolt be, hogy a tagjai területeiről kitermelt mennyiség 61%-a lucfenyő, ezt követi a fenyő szokatlanul magas aránya (35%), míg a lombhullatók aránya mindössze 4%.

A gazdasági hatást körülbelül 2 milliárd svéd koronára (kb. 180 millió euróra) becsülik. A tét azonban nem csupán az azonnali pénzügyi veszteség, hanem az erdő hosszú távú egészsége is.
Verseny az idővel: Határidő július 1.

A svéd hatóságok figyelmeztetést adtak ki az erdőtulajdonosoknak: a tűlevelű faállományt július 1-jéig el kell szállítani az erdőből vagy semlegesíteni kell. Miért? Mert fennáll a veszélye, hogy a kidőlt fa hatalmas melegágyává válik a fenyőkéregbogárnak (Ips typographus). „A vihar későn érkezett a szezonban, ezért gyorsan kell cselekednünk, hogy korlátozzuk a kártevők elszaporodását” – nyilatkozta Kim Gunnarsson, a Södra beszerzési igazgatója.

A nagy munkamennyiség és a kiterjedt terület miatt a Södra már megkezdte a fakitermelő gépek és a szállítási kapacitások áthelyezését a kritikus területekre, ideiglenesen csökkentve a tervezett fakitermelés ütemét az ország többi részén.

Tanulságok az erdőtulajdonosok számára

A svéd tapasztalatok a Dave viharral kapcsolatban néhány hasznos tanulságot nyújtanak a román erdőgazdálkodók számára is, akik egyre gyakrabban szembesülnek szélsőséges időjárási jelenségekkel:

A biztonság mindenekelőtt: A szél által kidöntött fák kitermelése rendkívül veszélyes. A svédek határozottan javasolják a gépekkel (harvesterekkel) felszerelt szakemberek igénybevételét a motoros láncfűrésszel végzett kézi beavatkozások helyett.

A ritkítások sebezhetősége: A nemrég gondozási munkákkal átesett erdők mechanikai ellenállása alacsony, amíg a gyökerek meg nem erősödnek az új növekedési térben.

Kártevők megfigyelése: Bármely, időben el nem távolított szélfogás „inkubátorrá” válik olyan rovarok számára, amelyek később a szomszédos egészséges fákat is megtámadhatják.

A veszteségek ellenére a svéd ipar pragmatikusan szemléli a helyzetet: a hatások kezelhetők, és a fűrészáru-piac fel fogja szívni a többlet nyersanyagot, feltéve, hogy a szállítási logisztika képes megbirkózni a faanyag nagy területen való szétszóródásával.

forrás: SkogsStyrelsen / ForestMania

2024. júniusában történő, a méltán népszerű Tengelici Parkerdőt elpusztító, szinte teljesen megsemmisítő tornádószerű vihar kárainak a felszámolását a szokásos átfogó tavaszi erdőművelési munkák ellenőrzése során megtekintették a tervekkel és az ütemezéssel összevetve Gőbölös Péter vezérigazgató és Gál László erdőművelési és ökoturisztikai ágazatvezető. A munkáknak nemcsak a szakmai, törvényi, természetvédelmi, ökoturisztikai és közeli szálloda miatt rekreációs szempontjaival kell egyeznie, hanem a vezérigazgató még 2025. márciusában a sajtóban és a Tengelici Önkormányzat által szervezett lakossági közmeghallgatásán elmondott elképzeléseivel is, melyet az érdeklődők akkor nagyon pozitívan, sokan örömmel fogadtak.

Az elpusztult parkerdő újra ültetési munkáinak jelenlegi állását részletesen bemutatták és a következő lépésekről is beszámoltak a Gyulaj Zrt. területileg illetékes Pincehelyi Erdészetének erdészetvezetője Benke János okl. erdőmérnök, az erdészet erdőművelési és fahasználati műszaki vezetője Papp Dávid okl. erdőmérnök és a kerületvezető erdésze Szendi Dávid erdésztechnikus.

Az összetört és kidőlt fák életveszélyes és embert próbáló fakitermelése után megkezdődtek az erdőfelújítást előkészítő munkák. Ezek a beavatkozások biztosítják, hogy az új erdő elültetése optimális körülmények között valósuljon meg. A fakitermelést követően a következő feladat volt az érintett területen visszamaradt tuskók és gyökérmaradványok eltávolítása. Az álló tuskókat speciális tuskófúró berendezéssel aprítottuk fel, és az így keletkezett forgácsot a talajban hagytuk, hogy természetes tápanyag-utánpótlásként segítse az új erdei talajélet kialakulását.

A tuskók kiemelése és elszállítása ugyanakkor nagyobb műszaki feladat volt. A gyökereikkel mélyen rögzült tuskódarabok csak nehézgéppel voltak kimozdíthatók. Erre a feladatra egy lánctalpas forgókotrót használtunk, amelyet hidraulikus csipeszes fejjel szereltek fel: a gép erőteljes karjai rögzítették a tuskót, majd daraboló mozdulattal szállítható méretű darabokra vágta. A keletkező tuskódarabokat és gyökértörmeléket elszállítottuk a területről, így a felújítandó terület a fás szárú maradványoktól megtisztítva készen állt a további munkákra.

A terület genetikai talajtípusa 90%-ban humuszos homok, 10%-ban réti talaj. A tiszta területen ezt követően traktorra szerelt talajmaróval végeztünk talajelőkészítést. A talajmaró a felszínen lévő apró gyökér- és növényi maradványokat 35–40 cm mélyen forgattuk be. Eközben fellazította a talajszerkezetet, és a puha, valamint a kemény növényi törmeléket teljesen aprította, így javítva a talaj víz- és tápanyagmegtartó képességét, ami egyébként a homoktalajokon gyenge. A szerves anyag bedolgozása elősegíti a mikrobiológiai élet erősödését és a humuszképződést, ami hosszú távon támogatja az erdő megújulását.

Az erdőfelújítás záró fázisaként mélyforgatással kialakított barázdákba ültetjük a csemetéket, melyek kocsányos tölgy (8%), csertölgy (12%), olasztölgy (2%), virágos kőris (4%), ezüsthárs (2%), korai juhar (6%), vénic szil (4%), szürkenyár (50%), vadkörte (6%), feketenyár (3%), bibircses nyír (3%). Ezt követően egy következő ütemben ültetjük be a kalábriai fenyőket annak emlékeként, hogy itt volt a faj hazai legnagyobb előfordulása, mely 130-150 éves állományt a vihar szinte teljesen elpusztította. A terület adottságainak megfelelő fafajok kiválasztásával történő újratelepítés biztosítja az erdő újjászületését, a károsodott táj gyorsabb regenerálódását.

A komplex talajelőkészítési és ültetési munkálatok eredményeként a megsemmisült erdő helye hamarosan újra erdőborítást kap, amely megfelel a hosszútávon fenntartható erdőgazdálkodás és a társadalom részéről felmerült elvárásoknak.

forrás: GYULAJ Zrt.

Többnyire szétszórt, kisebb területekre koncentrálódó károkról van szó, ami azt jelenti, hogy sok egyedi kidőlt vagy letört fa van, ami tovább nehezíti a helyreállítást.

Felhívjuk az erdőtulajdonosokat, hogy vizsgálják át erdeiket, és értesítsék a körzeti erdőgazdálkodót a kárfelszámolási munkálatok megkezdéséről. Különösen fontos, hogy a sérült fenyőfákat minél hamarabb kivágják és eltávolítsák az erdőből, mivel azok veszélyt jelentenek a kéregbogarak szaporodására.

De ne feledjék: a sérült erdőkben végzett munka rendkívül veszélyes. A kidőlt és megfeszült fák hirtelen törést okozhatnak, ezért a biztonságnak mindig elsőbbséget kell élveznie, szükség esetén képzett szakemberek segítségével is.

És még egy tanács minden erdőbe látogató számára: továbbra is kerüljék a sérült, károkkal érintett területeket. A lombkoronában, ahová a tekintet gyakran nem is lát be, ugyanis még mindig lógnak fák és ágak, amelyek veszélyeztethetik a biztonságukat.

forrás: Szlovén Erdészeti Intézet

Vas vármegyében több ezer háztartás maradt áram nélkül a pénteki extrém havazás és erős szél következtében. Kezdetben ónos eső, majd több mint 40 cm-nyi hó érkezett. A fakidőlések elszakították a vezetékeket, villanyoszlopok törtek, vagy dőltek ki. A károk percről percre fokozódtak. A Vendvidéken volt a legkritikusabb a helyzet. Az E.ON szakemberei szombaton kérték több szervezet, így társaságunk segítségét a helyreállítás előkészítéséhez. A szükséges erőforrásainkat azonnal rendelkezésre bocsátottuk. Kollégáink pontos helyismerete, a kidőlt fák extrém körülmények közötti szakszerű, balesetmentes eltávolítása és a rendelkezésünkre álló erőgépek nagyban segítették az áramszolgáltató szakembereinek munkáját, erdészeti drónjainkkal pedig már a felderítésben is közreműködtünk.

Szentgotthárd, Szakonyfalu, Alsószölnök, Felsőszölnök, Kétvölgy, Apátistvánfalva, Orfalu, Farkasfa szenvedett el súlyos károkat. A szolgáltató nagy teljesítményű aggregátorokkal biztosítja az ideiglenes ellátást a végleges helyreállításig. Több mint húsz berendezést már bekötöttek, és jelenleg nincs olyan kiesett település, ahol ne működne legalább egy nagy teljesítményű aggregátor – közölte az E.ON, amely közösségi oldalán folyamatosan tájékoztatja a lakosságot. Felhívják a figyelmet: Mivel a munkálatok még folyamatban vannak, előfordulhatnak leszakadt vezetékek. Senki ne közelítse meg és ne érintse meg azokat, mert életveszélyesek lehetnek. Amennyiben ilyet észlelnek, haladéktalanul jelezzék a katasztrófavédelemnél vagy az E.ON hibabejelentő vonalán.

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. a többi állami erdészeti társasággal együtt a napi tevékenységén túl is a lakosság érdekeit szolgálja. Árvíz, erdőtűz, hóhelyzeti havária – Ott vagyunk! Segítünk!

forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

– A végleges becslésünk szerint a kár 10,9 millió köbméter erdőt érintett, ami megerősíti, hogy ez a vihar sok erdőtulajdonost súlyosan érintett. A vihar után néhány nappal elvégzett előzetes kárfelmérés 10 millió köbmétert jelezett, ami végül elég pontosan beigazolódott – mondja Lennart Svennson, a Skogsstyrelsen nemzeti kárkoordinátora.

Az új kárösszesítés földtulajdonosok, akiknek több mint 5000 hektár erdőjük van, által kitöltött kérdőíveken alapul. A kérdőívet összesen 77 földtulajdonosnak küldték ki, és 50 válasz érkezett vissza. A viharkárok területarányos részarányát megyénként számították ki, és azt alkalmazták az egyes megyék teljes ismert faállományára a ritkításra és végkitermelésre szánt erdőkben, hogy megbecsüljék a viharkárok által érintett teljes mennyiséget.

A károk 90 százaléka két megyében

A Johannes vihar elsősorban Dalarna, Gävleborg és Västernorrland megyék egyes részeit érintette. A károsodott erdőterületek mintegy 90 százaléka azonban Dalarna és Gävleborg megyékben található. A Skogsstyrelsen (Svéd Erdészeti Hatóság) térképet is készített a leginkább érintett területekről.

„Bár két megyében a legnagyobb a kár, a számok azt mutatják, hogy a leginkább érintett területen kívül is jelentős mennyiségű erdő károsodott. Fontos, hogy ott is gondoskodjunk a károsodott erdőről, hogy a földön fekvő faanyag ne vonzza a kártevő rovarokat, mint például a fenyőkéregbogarat és a nagy fenyőbogarat” – mondja Lennart Svensson.

A károsodott erdőterületek vizsgálata

Az Erdészeti Hatóság arra kéri az erdőtulajdonosokat, hogy – amennyiben lehetséges és a biztonságra figyelve – maguk vizsgálják meg az erdőiket, és vegyék fel a kapcsolatot képviselőjükkel. Legkésőbb július 1-jéig, illetve július 15-ig, attól függően, hogy az erdő az ország melyik részén található, a vihar által kidöntött fát el kell szállítani az erdőből, hogy elkerülhető legyen a kártevők támadása a megmaradt erdőre.

A vihar által kidöntött erdő feldolgozásához fél hektárnál nagyobb területeken a földtulajdonosnak be kell jelentenie a kivágást. Ezt követően a munkálatok legkorábban hat héttel a jelentés Erdészeti Hivatalhoz való beérkezése után kezdődhetnek meg.

Az Erdészeti Hivatal hangsúlyozza a környezetvédelmi szempontok fontosságát is a faanyag feldolgozása során, hogy ne sérüljenek a természeti és kulturális környezet, valamint az ösvények.

forrás: Skogsstyrelsen

Romániában az erdei ökoszisztémák gyors ütemű degradációja zajlik. A természetes erdőállomány jelentős része klimatikus stressz, kártevők elszaporodása, valamint antropogén beavatkozások és intézményi mulasztások kombinációja miatt hanyatlik. A biomassza-csökkenés, a lombhullatók és fenyőfélék halálozási rátája, illetve az ökoszisztéma-szolgáltatások romlása már nem előrejelzések szintjén jelenik meg, hanem terepi adatgyűjtések és kutatási eredmények alapján dokumentált tény.

A ProTV részletes riportban gyűjtötte össze azokat a konkrét eseteket, ahol az ökológiai összeomlás jelei már mérhetőek, és ahol az állami erdőgazdálkodási rendszer strukturális hiányosságai lehetetlenné teszik a gyors és hatékony beavatkozást. A hírtelevízió nemcsak a természeti állapotokat vizsgálta, hanem a jogi, adminisztratív és politikai reakcióképtelenséget is.

Flavius Bălăcenoiu, az Erdészeti Kutatóintézet (ICAS) munkatársa már hosszú hónapok óta járja és elemzi Dél-Románia erdőségeit. A terepi vizsgálatai szerint az erdők állapota drámaian romlott az elmúlt néhány évben. A jelenség kifejezetten gyors lefolyású: „Két évvel ezelőtt egy adott területen az állomány körülbelül 10 százaléka volt érintett. Ma ugyanezen a helyen már 95 százalék körüli a károsodás. Gyakorlatilag az egész erdőrész eltűnt” – mondta a kutató a tévés stábnak.

Bălăcenoiu hangsúlyozta, hogy a fák nem egyik napról a másikra halnak meg, de a folyamat egyre gyorsabb, és nagyon nehéz megállítani. A legfőbb kiváltó ok a tartós aszály, amely legyengíti a fákat, csökkenti a víz- és tápanyagfelvételüket, és ezzel fogékonnyá teszi őket a kártevők támadására.

„Ezek a rovarok gyakorlatilag megszakítják a víz és tápanyag áramlását a gyökér és a korona között. A fa nem tudja magát regenerálni, nem jut el benne a nedvesség, és belülről kezd elpusztulni. Ez nem látszik azonnal kívülről, de ha megnézzük a törzset, már láthatóak a járatok, amelyeket a lárvák rágcsáltak bele. Ahol ez megindul, onnan már nincs visszaút” – mondta a szakértő.

A kutató szerint a kártevők fáról fára haladnak, és olyan gyorsan terjednek, hogy a szakemberek gyakran csak akkor észlelik a problémát, amikor már túl késő beavatkozni.

„Elég egy száraz nyár, és ha nincs aktív megfigyelés, mire ősszel valaki kimegy a terepre, már több hektárnyi állomány teljesen elhalt. Nem lehet egy-egy fát kezelni – ez már tömeges pusztulás.”

Bălăcenoiu rámutat: ha az erdő egyensúlya megbillen, a biológiai védekező mechanizmusok is megszűnnek. Ilyenkor már nem csak a gyenge példányok, hanem az egyébként egészséges fák is áldozatul eshetnek. És ha egyszer beindul a láncreakció – aszály, gyengülés, kártevő, fertőzés, pusztulás –, akkor csak átfogó, rendszerszintű beavatkozással lehetne megállítani a folyamatot.

Laura Bouriaud egyetemi tanár és erdészeti kutató még erősebben fogalmaz: „Amit most látunk, annak már húsz éve meg kellett volna történnie. Az adaptációs intézkedésekhez már régen elkéstünk. Most már csak kármentésről lehet beszélni.”

Az erdők regenerációja sem természetes úton, sem mesterségesen nem halad. Pedig a klímaváltozás okozta stressz jelei évek óta láthatók. A törvények azonban merevek: ha egy erdőt kivágnak, azonos fafajjal kell újratelepíteni – méghozzá helyben szedett magból. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például a Brănești melletti tölgyes, ahol a friss telepítés során az összes csemete elpusztult, újra tölggyel kellene beültetni. Ugyanazzal a fajjal, ami az adott klímán már bizonyítottan életképtelen. Ahogy Bouriaud fogalmaz: „Ez nonszensz. Egy ismert hibát ismétlünk meg, újra és újra.”

A kutató egy hosszú távú modellezést is végzett: 2070-re a lucfenyőállomány 80%-kal zsugorodhat, a bükk- és a tölgyállomány pedig hasonló mértékű visszaszorulásnak lesz kitéve.

Ezek az adatok már eljutottak a környezetvédelmi minisztériumba is, de érdemi stratégia egyelőre nem látszik. A minisztérium szerint „több mint 20 törvénytervezet van előkészületben”, de az idő nem az ő oldalukon áll.

A jelentések szerint az Erdélyi-Érchegységben 2017 óta vészhelyzet van, amit a hatóságok egyszerűen nem tudnak kezelni. Egy vihar után több száz hektárnyi fa dőlt ki, amelyben azóta ipidák, vagyis kéregbogarak szaporodtak el. Az erdő védett terület, ahol minden beavatkozásra külön engedély kell, és a döntések egy tudományos tanács kezében vannak, amely évente kétszer ülésezik. A kérelmek jó részét visszautasítják. Eközben a fertőzés 400.000 köbméternyi faállományt érint.

Dan Neag, a Kolozs megyei erdészeti hivatal mérnöke szerint a természeti parkot kezelő intézmény tehetetlen, a törvények szerint nem léphetnek. „Mi csak nézzük, ahogy a rovarok elpusztítanak mindent” – mondta Neag a ProTV-nek. A fertőzött területek mentén szükség lenne védősávok kialakítására, olyan fákkal, amelyek megállíthatják a bogarak terjedését, de a törvény ezt sem engedi meg.

Ugyanez a tragédia játszódik le a Kelemen-havasokban is. 2020-ban ott is letarolta a vihar az erdőt, és a kidőlt fákat azóta sem lehetett eltávolítani. Ma már több mint 300 hektár halott erdő áll ott. A kéregbogarak továbbra is dolgoznak, miközben a törvény csak „vizuális monitorozást” engedélyez. Sem permetezni, sem fákat eltávolítani nem lehet.

A ProTV stábja által bemutatott képek, interjúk és helyszíni jelentések nemcsak a közönyt, hanem a rendszer bénultságát is feltárják. Florin Nan, a brassói erdőfelügyelet munkatársa például egy 12 hektáros, jogellenes tarvágást dokumentált – az előírások szerint a területre csak akkor lehetett volna kitermelési engedélyt adni, ha a természetes újulat legalább 70%-ban jelen van. Ez nem volt meg. A jelentést benyújtotta a feletteseinek, de a dokumentum eltűnt, az ügy megakadt, őt magát pedig fegyelmi vizsgálattal fenyegették.

Korábban Nan egy másik, jóval nagyobb szabású zűrös fakitermelési ügyet is feltárt: a Szeben megyei Lator-patak völgyében több mint ezer teherautónyi fát vágtak ki illegálisan. A kivizsgálás végén a hatóságok hivatalosan azt közölték: „az elkövetők ismeretlenek”. A fa eltűnt, a kár visszafordíthatatlan, felelős pedig nincs.

A riport nyomán a tévés stáb eljutott az ország legfelsőbb döntéshozóihoz is, megszólaltatták az államfőt és a környezetvédelmi tárca vezetőjét is. A megszólalók közül többen elismerték a helyzet súlyosságát, de a legtöbben továbbra is a törvényi keretek hiányára hivatkoznak, nem saját felelősségükre.

Nicușor Dan államfő rövid nyilatkozatában úgy fogalmazott: „Meg kell vizsgálni, milyen jogi, végrehajtási és pénzügyi intézkedésekre van szükség”.

Mircea Abrudean, a szenátus elnöke azt nyilatkozta, hogy törvényt kell módosítani, különben semmit sem lehet tenni. Abrudean egyébként korábban Kolozs megye prefektusa volt, pont abban az időszakban, amikor az Erdélyi-Érchegységben elszabadult a kéregbogarak által okozott fertőzés. „Hallottam róla már akkor is, de soha nem jelezte senki hivatalosan, hogy be kellene avatkozni” – mondta. Akkor nem lépett közbe, most pedig új törvények meghozataláról beszél, vagyis épp arról, ami egyébként a dolga volna az általa vezetett testületnek.

A környezetvédelmi tárcát vezető Diana Buzoianu elismerte, hogy az állami erdészet jelenlegi működése nem alkalmas a klímaváltozás okozta válságok kezelésére: „A helyzet drámai. A mostani rendszer egyszerűen nem képes alkalmazkodni a változásokhoz, törvényeink elavultak, és sok esetben még akkor sem tudunk beavatkozni, ha látjuk, hogy pusztul az erdő.”

Buzoianu szerint jelenleg több mint húsz jogszabály-módosításon dolgozik a minisztérium, amelyek célja a beavatkozások gyorsítása, új fafajok telepítésének engedélyezése és az invazív kártevők elleni védekezés egyszerűsítése lenne. Ugyanakkor nem adott határidőt, és azt sem mondta meg, mikorra kerülhetnek ezek a parlament elé.

Közben az olyan állami intézmények, mint Romsilva, amelynek feladata lenne az ország erdőinek védelme és kezelése, továbbra is próbálja szépíteni a helyzetet. Robert Pache szóvivő arról beszélt a Pro Tv-nek, hogy mindent ellenőrzés alatt tartanak. „Stabilak vagyunk, próbálunk lépést tartani a kihívásokkal” – nyilatkozta.

A Románia által vállalt 2020–2026-os erdősítési programban az állami jelentések szerint eddig csak 9 ezer hektárt sikerült beültetni a tervezett 56 ezerből. Az uniós támogatásra rendelkezésre állt egy milliárd euró, de ennek alig 10 százalékát használták fel. A fennmaradó összegek jelentős részét Brüsszel már visszavonta.

A hivatalos indoklás szerint elhúzódó közbeszerzések, adminisztratív nehézségek és jogi akadályok hátráltatták a megvalósítást, de a valóság az, hogy a rendszer alkalmatlan volt egy ilyen méretű program végrehajtására.

forrás: TransTelex

A vihar fafajtól, illetve az állomány korától függetlenül pusztított, a legnagyobb veszteséget az akácosok szenvedték el, de jelentős károk érték a tölgyeseket, fenyveseket és nyarasokat is – tájékoztatott Hidas Tibor, a NYÍRERDŐ Zrt. vezérigazgatója.

A viharokat követően először az erdei utak járhatóságát biztosították a társaság munkatársai, majd ezt követően kezdődött a károk felmérése. Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegyék különböző térségeiben egyaránt jelentkeztek veszteségek. A szélsőséges időjárás érintette a Debreceni Nagyerdőt, a Beregi területek állományait, az Ömböly és Nyírbéltek települések környéki erdőterületeket, valamint Újfehértó, Tiszakeszi és Baktalórántháza községhatárait.

Az összesített adatok szerint mintegy 570 hektárt érintettek a viharok, ezen belül 213 hektáron visszafordíthatatlan károkat szenvedtek az erdőállományok. Ezek között vannak természetvédelmi szempontból is kiemelkedő védett, illetve a Natura 2000 hálózat részét képező élőhelyek is. A legkomolyabb károkat a Nyírlugosi Erdészet szenvedte el, de jelentős a veszteség a Hajdúhadházi, a Fehérgyarmati és a Debreceni egységnél is. A települések környékén sok helyen okoztak károkat szomszédos ingatlanokban, kerítésekben, gépjárművekben is a kidőlő, leszakadó fák. Személyi sérülésről nincs tudomásunk.

Az előzetes kárfelmérést követően hatósági egyeztetések következnek, majd megkezdődik a károk felszámolása, ami a fakitermelésen túl az erdőállományok felújításáig tart. A NYÍRERDŐ Zrt. mindenkit arra kér, hogy a viharkárt szenvedett területeket egyelőre ne látogassa, mert azok balesetveszélyesek.

forrás: NYÍRERDŐ Zrt.

A hatalmas fákat gyökerestől tépte ki a földből és dominó módjára egymásra borogatta a méretes törzseket. A homokos talajból kifordult gyökérkorongok mutatják a vihar taroló erejét és útját. Az erdészeti utak járhatóvá tétele és a kárfelmérés folyamatosan zajlik.

forrás: NYÍRERDŐ Zrt.