A fejlesztésnek köszönhetően a Pilis Bike erdei kerékpáros úthálózat Visegrád–Pap-rét között futó, kiemelten forgalmas összeköttetésén biztonságosabb és fenntarthatóbb közlekedési feltételek jöttek létre. A projekt keretében két és fél hónap alatt közel 6 kilométer hosszon történtek beavatkozások, melyek kivitelezése két közbeszerzési ütemben zajlott, de egységes műszaki fejlesztést eredményezett. Az út állapotától függően szakaszonként többféle korszerű technológiát alkalmaztak: kopóréteg-cserét, aszfaltrácsos megerősítést, valamint környezetkímélő hideg remix technológiát. A hideg remix technológia alkalmazása lehetővé tette továbbá a meglévő burkolati anyag helyszíni újrahasznosítását, így csökkent az új alapanyag felhasználása és a szállítási igény, ami környezeti szempontból is kedvező megoldást jelent.

A burkolat mellett az út vízelvezetési rendszere is megújult: a Parkerdő elvégezte az árkok karbantartását és a vízelvezetés rendezését. Átereszeket javítottak és építettek, 9 földútcsatlakozást rendeztek, sárrázó szakaszokat alakítottak ki valamint három nagyobb átereszt, továbbá két hidat is korszerűsítettek az Apátkúti-patak térségében.

A PB4 jelzésű út a térség kerékpáros turizmusának egyik legfontosabb eleme: az elmúlt években minden alkalommal meghaladta az évi 20 ezer főt az áthaladó kerékpárosok száma. A 2025-ös adatok szerint 21 423 kerékpáros közlekedett itt, ami napi átlagban 59 főt jelent. A használat erősen hétvége- és szezonfüggő: hétvégén naponta átlagosan 108, hétköznapokon 39 kerékpáros halad át a szakaszon, a tavaszi és nyári hónapokban pedig kiemelkedő a forgalom. A legforgalmasabb napon 723 áthaladást mértek.

„Az erdei kerékpározás ma már nem csupán közlekedési forma, hanem turisztikai élmény és egyre erősebb közösségi jelenség is, amit méréseink is igazolnak.” – mondta köszöntőjében Reinitz Gábor vezérigazgató.„Az erdei utak fenntartása és fejlesztése e tekintetben ma már nem csupán erdőgazdálkodási feladat. Közérdek, és egyben közös felelősség is. Ezek az utak ma a természetben eltöltött idő, a mozgás és a mentális feltöltődés alapvető feltételeit biztosítják.”

A Pilisi Parkerdő 10 éve hozta létre Pilis Bike erdei kerékpáros úthálózatot, melynek forgalma folyamatosan növekszik: 2025-ben több mint 87 ezer kerékpáros áthaladást regisztráltak, ami közel 10%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Ez a tendencia már nemcsak a turisztikai, hanem a hétköznapi használat erősödését is jelzi, ami indokolttá teszi az infrastruktúra fejlesztését.

Az erdészeti társaság elkötelezettségét a Pilis-, Visegrádi-hegység térségének fenntartható turisztikai fejlődéséhez jól mutatja a tavalyi évben elindult, TOP_Plusz forrásból megvalósuló, „Pilis Bike Hálózat fejlesztése” c. projekt is. Az Aktív Magyarország Fejlesztési Központtal, az Építési és Közlekedési Minisztériummal és a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetséggel partnerségben megvalósuló fejlesztéssel 2029-ig új szakaszok, pihenőpontok és szolgáltatások jöhetnek létre térségben, mintegy 1 milliárd Forintból.

A fejlesztés átadását a résztvevők közös erdei tekeréssel ünnepelték. Az eseményen részt vett és köszöntőt mondott, Révész Máriusz, aktív Magyarországért felelős államtitkár, Vitályos Eszter, a térség országgyűlési képviselője, valamint Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium főosztályvezetője.

Forrás: Parkerdő

A Pilisi Parkerdő a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) keretében, az „Aktív turizmus fejlesztése” című, TOP_Plusz-6.1.4-23 kódszámú pályázati felhívás támogatásával két jelentős turisztikai projektet valósít meg 2025 és 2029 között:

• Felleg Park fejlesztése – a helyi és térségi természeti értékeket bemutató Ökoturisztikai Központ kialakítása,
• Pilis Bike hálózat fejlesztése – a kerékpáros infrastruktúra és szolgáltatások bővítése a Dunakanyar térségében.

Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő vezérigazgatója köszöntőjében kiemelte: „A most induló fejlesztések nemcsak a Dunakanyar turisztikai kínálatát bővítik, hanem lehetőséget adnak arra is, hogy a természet és az ember kapcsolata újra szorosabbá váljon. Célunk, hogy a Pilisi Parkerdő területei olyan élményeket kínáljanak, amelyek egyszerre szolgálják a pihenést, az ismeretszerzést és a természet védelmét.”

Pilis Bike hálózat fejlesztése – új pihenőpontok, ösvények és szolgáltatások

A TOP_PLUSZ-6.1.4-23-PT1-2024-00004 azonosítószámú projektet a Pilisi Parkerdő konzorciumvezetőként valósítja meg, az Építési és Közlekedési Minisztérium, a Magyar Közút Nonprofit Zrt., az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. és a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség partnerségében. A projekt összköltsége 1 milliárd forint, amelyet 100%-os európai uniós támogatás fedez.

A 2024. és 2029. között megvalósuló fejlesztés célja a Pilis Bike hálózat bővítése öt települést érintően. A program keretében:

• három új, összesen 93 férőhelyes parkoló épül,
• nyolc új kerékpáros pihenőpont jön létre,
• felújítanak egy kerékpáros útszakaszt,
• új erdei kerékpáros ösvényt alakítanak ki,
• a Dömörkapunál e-bike kölcsönző, a Pap-réten pedig vendéglátóhely létesül.

A fejlesztések révén biztonságosabb, kényelmesebb és információgazdagabb kerékpáros hálózat jön létre, amely segíti a természetbarát közlekedési formák és a szemléletformálás terjedését.

Felleg Park fejlesztése – új Ökoturisztikai Központ a Mogyoró-hegyen

A másik nagyszabású fejlesztés, a „Felleg Park fejlesztése” projekt 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással valósul meg szintén 2024. és 2029. között. A konzorcium vezetője szintén a Pilisi Parkerdő, partnerei pedig az Építési és Közlekedési Minisztérium és az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ Nonprofit Kft.

A beruházással a Visegrádhoz tartozó Mogyoró-hegyen, mintegy 20 hektáros területen egy komplex, országos szinten is egyedülálló Ökoturisztikai Központ jön létre. A fejlesztés részei:

• vadbemutató kert az őshonos állat- és növényvilág bemutatására,
• tematikus játszóterek és erdei élményterek,
• a Mócsai-tanya felújítása vendéglátó, bemutató és foglalkoztató funkciókkal,
• a parkoló korszerűsítése és akadálymentesítés,
• új növényismereti park és játszótér a visegrádi Füvészkertben,
• a fejlesztési területeket összekötő Felleg Park körtúra kijelölése.

A projekt várhatóan 10 új munkahelyet is teremt, és a Széchenyi Terv Plusz program keretében megvalósuló marketing- és szoftverfejlesztési elemekkel biztosítja a hosszú távú fenntartható működést. A két, összesen 2,3 milliárd forint értékű fejlesztés a Pilisi Parkerdő és partnerei elkötelezettségét fejezi ki a természetközeli, fenntartható turizmus fejlesztése iránt. Az új attrakciók, infrastruktúrák és szolgáltatások egyszerre támogatják a térség gazdasági fejlődését, a helyi közösségek megerősödését és a természeti értékek megőrzését – hogy a Dunakanyar a jövőben is az aktív kikapcsolódás egyik legvonzóbb célpontja maradjon.

forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

Az erdő nem csak tanulási helyszín, hanem egy olyan tér, ahol a gyermek felelősséget tanul, átérezheti az élővilág ritmusát – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára, az idén Visegrádon rendezett 19. Európai Erdőpedagógus Kongresszus megnyitóján.

Zambó Péter szerint a gyermekek számára a természettel való találkozás egész életre szóló élményeket nyújt. Az állami és magán erdészeti társaságok országszerte közel 40 minősített erdészeti erdei iskolát működtetnek, ahol jól felépített módszertan alapján nevelnek a természettel való együttélésre. 2010 óta a legtöbb intézményt felújították, fejlesztették és évente több mint 100 ezer gyermeket fogadnak erdőpedagógiai programokon.

Az erdei iskolák működtetése mellett az Agrárminisztérium a Miniszterelnökséggel és az Energiaügyi Minisztériummal együttműködve útjára indította és támogatja az Iskolában az erdő, és a Hátizsákban az Erdő Programokat, valamint az Erdei Vándortábor Programot, melyek az Országos Erdészeti Egyesület koordinálásával zajlanak. Kiemelte azt a kezdeményezést is, melynek keretében az állami erdészeti társaságok lapjának, A mi erdőnk magazinnak a tematikus különszáma eljuthatott az ország minden harmadik osztályos tanulójához.

Az államtitkár a kongresszusról azt mondta, 2006-ban az első ilyen esemény Magyarországon, Sopronban zajlott, míg akkor nyolc európai ország képviseltette magát, addig most közel 20 év távlatában már 16 ország résztvevői látogattak el hozzánk. A magyar szakemberek számára mindig is kiemelten fontos volt a tapasztalatok, a szakmai tudás megosztása. A helyszín is szimbolikus, hiszen Visegrád az a hely, ahonnan közel négy évtizede útjára indult a magyar erdőpedagógiai mozgalom és itt alakult az ország első minősített erdészeti erdei iskolája is – fűzte hozzá.

Az első kongresszus 2006-ban Magyarországon, Sopronban zajlott! Az idei helyszín szimbolikus, hiszen Visegrád az a hely, ahonnan közel négy évtizede útjára indult a magyar erdőpedagógiai mozgalom és itt alakult az ország első minősített erdészeti erdei iskolája is!

A háromnapos rendezvényen workshopokkal, előadásokkal, terepi programokkal készülnek. Az évente megrendezésre kerülő esemény tavaly Bulgáriában volt, jövőre pedig Ausztria látja vendégül az erdőpedagógus közösséget.

Az esemény fókuszában:
A mai gyerekek szabadidejük nagy részét az online világban töltik. Ki kell őket emelni ebből a gyorsan változó világból, amely minden pillanatban szórakoztató, de általában kevéssé járul hozzá tudásuk és szellemi fejlődésükhöz. Az erdei pedagógia eszköz lehet ahhoz, hogy megismerjék az (offline) világot, bővítsék társadalmi kapcsolataikat és fejlesszék személyiségüket.
Lehet-e az offline világ érdekes az online világban felnövő gyermekek számára?
Mit tanulhatnak magukról az erdő és az erdei pedagógia segítségével?
Mit taníthatunk nekik a társadalomról és a kapcsolatokról az erdő példáján keresztül?

A természettel való személyes kapcsolat egyre ritkább élmény, ugyanakkor egyre nagyobb szükségünk van rá!

forrás: Agrárminisztérium

A Várhegyről lezúduló kő- és sárlavina a nagyobb viharokat követően rendszeresen elöntötte a lakóházak kertjeit, és nemegyszer az utcára, sőt a főútra is kijutott a hordalék. A több évtizede épült vízelvezető rendszer már nem tudta ellátni a feladatát a megváltozott időjárási viszonyok között.

A most kiépített fésűs hordalékfogók képesek visszatartani a sár, kő, iszap és uszadékfa keverékét, ezzel hatékonyan csökkentve az elöntés veszélyét, és nagyobb biztonságot nyújtva az itt élőknek.

A Pilisi Parkerdő nemcsak a természet fenntartásában, hanem ilyen gyakorlati, terepi beavatkozásokban is aktív szerepet vállal. Erdőgazdaságunk szakmai tapasztalata és terepismerete lehetővé teszi, hogy – szükség esetén vállalkozói tevékenységként – ilyen típusú megoldásokkal is segíteni tudjunk ott, ahol a természet közelsége kihívásokat is jelent.

forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

Szeptember 10-ig várják válaszokat.

Tisztelt Pedagógus / Erdőpedagógus!

Amennyiben Ön természettudománnyal kapcsolatos oktatató munkát végez, kérjük, töltse ki névtelenül kérdőívünket, amelynek témája „A természet felfedezése okos eszközökkel „!

Csupán néhány percet vesz igénybe a kitöltés.

A kérdőív a 2025-ös Európai Erdőpedagógiai Kongresszus (2025. október 7., Videgrád) workshop témájához szükséges felmérés része, amely segíti az erdőpedagógusok munkáját.

Előre is köszönjük segítő munkáját!

░K░é░r░d░ő░í░v░ >>> https://forms.gle/mr4M9wx8fLAEdUdc8

Véninger Eszter

A projekt célja kettős volt: egyrészt a Pilisi Vándortábor program támogatása, másrészt a természetjáró táborozás szolgáltatásainak színvonalasabbá tétele. A fejlesztések hozzájárulnak a környezeti terhelés csökkentéséhez, az erdei infrastruktúra fenntartható használatához, valamint ahhoz, hogy a fiatalok minél pozitívabb élményekkel térjenek haza az erdőkből.

A Pilisi Parkerdő számára a természeti nevelés nem csupán küldetés, hanem felelősség is. A többnapos erdei iskolák, nyári vándortáborok és természetközeli élmények pótolhatatlan szerepet játszanak abban, hogy a gyerekek kapcsolatot építsenek a természettel, megtanulják tisztelni az élő környezetet, miközben közösséget formálnak és maradandó élményekkel gazdagodnak.

A beruházás keretében a szentendrei Kőhegyen felújították a meghibásodott ciszternát, mely új vízszigetelést kapott, valamint kicserélték a korhadt, elhasználódott pad- és asztalgarnitúrákat. Ez a táborhely a vándortábor első két éjszakájának színtere, így különösen fontos volt a megfelelő vízellátás és pihenőhelyek biztosítása.

A visegrádi Mogyoróhegyen, ahol a táborozók az utolsó éjszakát töltik, a Jurta Kemping vizesblokkjának teljes felújítása zajlott le: új tetőszerkezet, modern víz- és csatornarendszer, szaniterek, belső burkolat és külső tereprendezés révén a korábban balesetveszélyes és alacsony kapacitású létesítmény helyett immár korszerű és higiénikus körülmények várják a táborozókat.

A fejlesztésekhez az Aktív Magyarország Program 31 millió forint támogatást nyújtott, míg a Pilisi Parkerdő 23,9 millió forinttal járult hozzá a projekt sikeréhez.

A mostani fejlesztések a jövő természetjáró nemzedékét szolgálják. A Pilisi Parkerdő továbbra is elkötelezett amellett, hogy az erdőben töltött idő és tanító ereje mindenkihez eljusson – különösen a gyerekekhez, akikben most alapozzuk meg a természet iránti felelősségteljes gondolkodást. Az erdei vándorok a tanév végeztével egészen augusztus 20-ig táboroznak a Pilisben.

forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

Az őszi szarvasbőgés az erdők egyik legkülönlegesebb természeti jelensége, amely során a gímszarvas bikák hangos bőgéssel hívják ki egymást a szarvastehenekért folytatott versenyre. Ez az időszak az egyik legalkalmasabb arra, hogy a természetkedvelők testközelből figyeljék meg az állatok lenyűgöző viselkedését és részesüljenek abban a páratlan élményben, amit a bőgő szarvasok hangja nyújt az éjszakai erdőben. A Pilisi Parkerdő által szervezett túrák remek lehetőséget kínálnak arra, hogy szakértő vezetők segítségével fedezzék fel az erdő titkait és hallgassák meg a bőgő szarvasok hívó hangját.

Budapest, Vadaskert: A főváros közelében, a Budai-hegységben található Vadaskert, ideális helyszín azoknak, akik szeretnének kiszabadulni a városi környezetből, mégis közel maradnának Budapesthez. A túrán résztvevők a Vadaskert területén barangolva figyelhetik meg a szarvasbőgés lenyűgöző jelenségét.

Gödöllő: A Gödöllői-dombság mesés környezetében vezetett túrák, különleges élményt kínálnak a természet szerelmeseinek. A túra során a résztvevők nemcsak a szarvasbőgést, hanem a táj gazdag élővilágát is felfedezhetik.

Visegrád: Visegrád térsége híres természeti szépségéről és történelmi jelentőségéről. A szarvasbőgés túrák ezen a területen a természeti értékek mellett, kulturális élményekkel is gazdagítják az érdeklődőket.

Pilismarót: A Pilismaróti erdőben vezetett túra egyedülálló lehetőséget nyújt, hogy a természet csendjében, távol a város zajától, élvezhessék az erdő őszi „orgonaversenyét”, a szarvasbőgést.

Valkó: A Valkói-erdő különleges hangulatával és gazdag vadvilágával biztosan emlékezetessé teszi az éjszakai vezetett túrát. A résztvevők, a vadon mélyére hatolva tapasztalhatják meg a természet nyugalmát és a bőgő szarvasok hangját.

Szentendre: Szentendre és környéke pezsgő művészeti életével és gyönyörű Duna-partjával páratlan élményt biztosít, de ezek mellett természeti értékei is kiemelkedőek. A szarvasbőgés túra itt egy különleges kirándulást jelent, amely során a résztvevők a festői tájakon keresztül hallgathatják meg a szarvasok énekét.

Az idei év újdonságaként, a Pilisi Parkerdő elektromos buszos szarvasbőgés túrákat is szervez két helyszínen, Pilisszentkereszten és Visegrádon. Ezek a túrák különösen azok számára ideálisak, akik kényelmesebben, mégis a természethez közel szeretnék megfigyelni a szarvasok bőgését. Az elektromos buszok csendesen közlekednek, így nem zavarják meg az erdő lakóit, és környezetbarát módon juttatják el a résztvevőket a legjobb megfigyelési helyekre. 

Az őszi időszakban a Budakeszi Vadaspark is készül éjszakai szakvezetésekkel, ahol a látogatók bepillanthatnak a Vadaspark záróra utáni életbe. Mivel az ott élő állatok közül többen éjszakai vadak, szinte garantált, hogy izgalmas történéseknek lehetnek szemtanúi, a szakvezető pedig rengeteg érdekes információval látja majd el a résztvevőket. A vadasparki szakvezetések szeptember 27., október 4., 11. és 18. péntek este valósulnak meg, a részvétel regisztráció köteles.

A szarvasbőgés túrákra a helyek korlátozottak, így a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. További információk és jelentkezés a Pilisi Parkerdő partner oldalán, a Sportoutdoor.hu oldalon érhető el. Ne hagyja ki ezt az egyedülálló természeti élményt!

Tájékoztató videónkat itt tekintheti meg.

forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

Harmadik alkalommal Csontos Dömötör, a Visegrádi Erdészet vezetőjének segítségével kapunk betekintést a Visegrád környéki völgyek titkaiba. A különleges túra a Visegrádi völgyeken keresztül mutatja be hazánk változatos erdőképeit. Először a sajátságos mikroklímával rendelkező Bertényi Miklós Füvészkertet látogatjuk meg, majd múltidéző kulturális kitekintést teszünk egy vadászkunyhó felé és végül az Erdőanyai-völgyben megtapasztaljuk milyen egy őserdőben sétálni.

Időpont: 2024. május 18.

Jelentkezem!

forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

Ilona-völgyi vízesés

Hazánk legmagasabb természetes vízesése az Ilona-völgyi zuhatag a Mátrában, nem messze Parádfürdőtől. Az Ilona-patak a Marhád (606 m) és a Cserepes-tető (734 m) meredek oldala közé szorulva, több helyen áthatol a sziklák közt, míg végül a Mátra egyik legszebb völgyét hagyva maga után, az utolsó sziklát áttörve zuhan alá. Az Ilona-völgyi vízesés vize 10 méteres magasságból zúdul lefelé, bőséges csapadék után különösen szép látványt nyújt a megduzzadt patak és varázslatos környéke. Zord tél esetén számtalan jégcsapban gyönyörködhetünk.

Lillafüredi-vízesés

A mesterséges vízesések között a lillafüredi birtokolja a “leg” jelzőt, hiszen ez, a maga húszméteres magasságával, hazánk legnagyobb függőleges esésű vízesése. A zuhatagot a Szinva-patak táplálja, amely eredetileg a Hámori-tóba torkollott, ám a Palotaszálló 1927.és 1931 közötti építésekor vizét elterelték, s a függőkert teraszos sétányrendszerével együtt kialakították a vízesést is. Különlegessége, hogy egy ösvényen keresztül eljuthatunk a vízesés mögé, s innen is megcsodálhatjuk a zuhatagot, az Anna-mésztufabarlang felől pedig a vízesés lábához érkezünk. Télen is jó okunk lehet ide látogatni, mivel zord tél esetén vize befagy, s mesebeli hangulatot idéz a jégzuhatag látványa.

Ferde-vízesés

Tündér-lépcsőnek is nevezik az Óbányai-völgy Ferde-vízesését, melynek különlegessége, hogy vize szó szerint ferdén zúdul lefelé: a jura kori üledékes rétegeket a kréta kori vulkánosság során keletkező erők megdöntötték, és a kibillent pados mészkőrétegeken ferdén, félig folyva, félig vízesésszerűen átbukva rohan keresztül a kis patak vize. A kirándulók egyik kedvelt célpontja, ugyanis a környező természet szépségei is lenyűgözők.

Fátyol-vízesés

A Szalajka-völgyi Fátyol-vízesés nem csak Szilvásvárad, hanem egész Magyarország egyik leghíresebb látnivalója. A 17 méter hosszú vízesés 18 lépcsőből álló mésztufagáton zúdul lefelé, melyet a mészkő és a csapadék együttesen alakított ki. Nevét egyesek szerint a vízpermet jellegzetes, fehér fátyláról, mások szerint a fehér, csipkéhez hasonlóan mintás mésztufáról kapta.

Ördögmalom-vízesés

Visegrádtól egy sóhajtásnyira, az Apátkúti-völgyben található a kirándulók kedvelt célpontja, a gyönyörű természeti képződmény, az Ördögmalom-vízesés. A szilafalon széles sávban bukik alá az Apátkúti-patak vize, amely a hordalékkal együtt már mély medret mosott ki magának a sziklafalban, az andezittufa-lépcsőkön.

Dömörkapu

A Bucsina-patak vize zúdul le 7 méteres magasságból a Visegrádi-hegységben fekvő Dömörkapunál, amely igen kedvelt úti él a túrázók, kerékpárosok és kisbabások körében is, hisz a patakvölgyben kanyargó turistaút mellett aszfaltozott úton is haladhatunk, mely babakocsival is járható. A vízeséshez a Szentendre belvárosától kitáblázott Lajos-forrás felől, a zöld háromszög jelzésen haladva, közepesen nehéz terepen, gyalogosan és kerékpárral is el lehet jutni.

Jegenye-völgyi vízesés

Nem messze Budapest határától, Solymáron, a Budai-hegységben 4-5 méter magas sziklalépcsőről zúdul le Paprikás-patak vize, létrehozva így a Jegenye-völgyi vízesést. Ez a Budai-hegység legnagyobb zuhataga, melynek környéke igen kedvelt kirándulóhely, a patakot akár babakocsival is kényelmesen járható sétaút övezi.

Felső-vízesés

A Kövecses-patak völgyében fekvő Mátrakeresztes egyik kiemelt látványossága a Felső-vízesés, melynek vize andezitlépcsőn bukdácsol lefelé, egy csodás természeti látványosságot létrehozva. Bár a száraz időszakban inkább csak egy méretes sziklaegyüttes, aminek kőgörgeteges medrében éppen csak csordogál vagy csöpörög valamennyi víz, a csapadékosabb napok után hatalmas élményt nyújt. A helyszín szépségét az is tovább fokozza, hogy a hatalmas, sötét sziklákon moha zöldell, ráadásul tovább tarkítja a képet a – szerencsés esetben – lezúduló víz, vagy télen a kőzetre telepedő éles jégfogak látványa.

forrás: CsodálatosMagyarország

A Budapesttől alig egy órányira fekvő, Visegrád melletti Nagyvillám hazánk egyik legszebb fekvésű síterepe. Pályái 130 méter szintkülönbséggel, összesen 700 méter hosszúak, ahonnan rálátni a fellegvárra és a Dunára is. A sízéssel ismerkedő tanulóknak ideális, de szélessége népszerűvé teszi a már gyakorlottak és a dinamikus, nagyobb sebességű haladást kedvelők körében is. Mivel igen közel található a fővároshoz, napközben, hétvégén rendszerint jelentős a látogatók száma, de az esti órák a kivilágításnak köszönhetően jól kihasználhatók és jóval kevesebb a vendég is.

A Pilisi Parkerdő az elmúlt időszakban számos sikeres és népszerű beruházást valósított meg a turisztikai infrastruktúra-fejlesztés terén. A rekonstrukciós munkák a 2022-ben folytatódnak: az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ (AÖFK) közreműködésének és támogatásának köszönhetően a Visegrád melletti Nagyvillám-sípálya is fejlődik. Elkészültek a több mint 300 négyzetméter alapterületű, tájba illeszkedő, négyévszakos fogadóépület kiviteli tervei, a pálya két új, húzókaros felvonót is kap majd, amelyek a két leghosszabb felvonót váltják majd fel. Előkészítés alatt állnak a hóellátás biztonságát növelő egyéb fejlesztések is: jelentősen bővül majd a hóágyús kapacitás, így a létesítmény a nagyobb magyar pályákkal egy időben tud nyitni.A sípálya az egyik eleme a Pilisi Parkerdő által tervezett, a Mogyoró-hegyen és környékén létrejövő „Felleg-Park”-nak, a beruházás része egy tematikus játszóteret és egy vadbemutató-kertet is tartalmazó, Mogyoróhegyi Ökoturisztikai Központ is, amelynek a tervei szintén elkészültek már, a kivitelezés várhatóan 2022 tavaszán kezdődik.

forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.