A fejlesztésnek köszönhetően a Pilis Bike erdei kerékpáros úthálózat Visegrád–Pap-rét között futó, kiemelten forgalmas összeköttetésén biztonságosabb és fenntarthatóbb közlekedési feltételek jöttek létre. A projekt keretében két és fél hónap alatt közel 6 kilométer hosszon történtek beavatkozások, melyek kivitelezése két közbeszerzési ütemben zajlott, de egységes műszaki fejlesztést eredményezett. Az út állapotától függően szakaszonként többféle korszerű technológiát alkalmaztak: kopóréteg-cserét, aszfaltrácsos megerősítést, valamint környezetkímélő hideg remix technológiát. A hideg remix technológia alkalmazása lehetővé tette továbbá a meglévő burkolati anyag helyszíni újrahasznosítását, így csökkent az új alapanyag felhasználása és a szállítási igény, ami környezeti szempontból is kedvező megoldást jelent.

A burkolat mellett az út vízelvezetési rendszere is megújult: a Parkerdő elvégezte az árkok karbantartását és a vízelvezetés rendezését. Átereszeket javítottak és építettek, 9 földútcsatlakozást rendeztek, sárrázó szakaszokat alakítottak ki valamint három nagyobb átereszt, továbbá két hidat is korszerűsítettek az Apátkúti-patak térségében.

A PB4 jelzésű út a térség kerékpáros turizmusának egyik legfontosabb eleme: az elmúlt években minden alkalommal meghaladta az évi 20 ezer főt az áthaladó kerékpárosok száma. A 2025-ös adatok szerint 21 423 kerékpáros közlekedett itt, ami napi átlagban 59 főt jelent. A használat erősen hétvége- és szezonfüggő: hétvégén naponta átlagosan 108, hétköznapokon 39 kerékpáros halad át a szakaszon, a tavaszi és nyári hónapokban pedig kiemelkedő a forgalom. A legforgalmasabb napon 723 áthaladást mértek.

„Az erdei kerékpározás ma már nem csupán közlekedési forma, hanem turisztikai élmény és egyre erősebb közösségi jelenség is, amit méréseink is igazolnak.” – mondta köszöntőjében Reinitz Gábor vezérigazgató.„Az erdei utak fenntartása és fejlesztése e tekintetben ma már nem csupán erdőgazdálkodási feladat. Közérdek, és egyben közös felelősség is. Ezek az utak ma a természetben eltöltött idő, a mozgás és a mentális feltöltődés alapvető feltételeit biztosítják.”

A Pilisi Parkerdő 10 éve hozta létre Pilis Bike erdei kerékpáros úthálózatot, melynek forgalma folyamatosan növekszik: 2025-ben több mint 87 ezer kerékpáros áthaladást regisztráltak, ami közel 10%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Ez a tendencia már nemcsak a turisztikai, hanem a hétköznapi használat erősödését is jelzi, ami indokolttá teszi az infrastruktúra fejlesztését.

Az erdészeti társaság elkötelezettségét a Pilis-, Visegrádi-hegység térségének fenntartható turisztikai fejlődéséhez jól mutatja a tavalyi évben elindult, TOP_Plusz forrásból megvalósuló, „Pilis Bike Hálózat fejlesztése” c. projekt is. Az Aktív Magyarország Fejlesztési Központtal, az Építési és Közlekedési Minisztériummal és a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetséggel partnerségben megvalósuló fejlesztéssel 2029-ig új szakaszok, pihenőpontok és szolgáltatások jöhetnek létre térségben, mintegy 1 milliárd Forintból.

A fejlesztés átadását a résztvevők közös erdei tekeréssel ünnepelték. Az eseményen részt vett és köszöntőt mondott, Révész Máriusz, aktív Magyarországért felelős államtitkár, Vitályos Eszter, a térség országgyűlési képviselője, valamint Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium főosztályvezetője.

Forrás: Parkerdő

Az Aktív Magyarország az idei szezonban indítja el a „E-bringatúra Program” nevű kezdeményezését. Ebben több mint kétszáz elektromos kerékpár áll szolgálatba, országszerte kilenc helyszínen, hogy az aktívan kikapcsolódni vágyók környezetbarát módon járhassák be hazánk legszebb tájait. A kilenc helyszín egyike a Pilisi Parkerdő is, ahol minden igényt kielégítő e-bike flottával és vezetett erdei bringatúrákkal várja látogatóit és az erdei kerékpározás iránt érdeklődő vállalkozó kedvű turistákat Dömörkapun a Pilisi Parkerdő Szentendrei Erdészete.

A Pilisi Parkerdő négy távon, négyféle nehézségű vezetett, csoportos túrát kínál, a könnyű erdei aszfaltostól a kőkemény, ötven kilométeres terepesig. Ezeken a túrákon az érdeklődők úgy járhatják be a Visegrádi-hegység legszebb, eldugott és csodaszép völgyeit-hegyeit, hogy elsősorban nem a fizikai erőfeszítésre kell figyelniük, hanem a természet, az erdő csodáira.

A túrákhoz a Pilisi Parkerdő szakképzett kerékpáros túravezetést, parkolási lehetőséget, csomagmegőrzést és egyéb kiegészítő szolgáltatásokat biztosít. A túrákhoz használt 9 darab Haibike SDuro 1.0 Trekking, illetve 11 darab Haibike SDuro Hardnine 3.0 MTB kerékpár, valamint a hozzájuk tartozó kiegészítők (bukósisakok, tartozékok) az Aktív Magyarországgal kötött hasznosítási megállapodás keretében kerültek a Pilisi Parkerdőhöz.

„Európában és a világban kerékpáros forradalom zajlik” – mondta beszédében Révész Máriusz, aktív Magyarországért felelős államtitkár – „amely elsősorban az elektromos rásegítésű bicikliknek köszönhető.” Az Aktív Magyarország a hazai igényeket felismerve a hazai aktív turizmus fontos pillérének tartja az elektromos kerékpározást, ezért indította útjára a programot. Az államtitkár hangsúlyozta a Pilisi Parkerdő szerepét is: „a Pilis a kerékpáros túrázók egyik Paradicsomává vált” – jegyezte meg.

Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszterhelyettese, a térség országgyűlési képviselője, az Átölel a Pilis-Dunakanyar” szövetség egyik alapítója beszédében azt emelte ki, hogy a „a Pilis-Dunakanyar térség lakói szerint a sport és szabadidős életmód lehetőségeinek fejlesztése – a közlekedési adottságok javítása után – a második legfontosabb kérdés”.

A Pilisi Parkerdő a főváros és az agglomeráció ökoszisztéma-szolgáltatójaként nemcsak a felelős, természetközeli erdőgazdálkodást tartja alapfeladatának. Alapítása óta kulcsfontosságú küldetése, hogy közjóléti és turisztikai szolgáltatásokkal, az erdei infrastruktúra létrehozásával, fenntartásával és bővítésével segítse az itt élő több mint hárommillió ember – illetve az idelátogató turisták – kikapcsolódását, pihenését, aktív időtöltését.

„Az elmúlt évek gyökeres változásokat hoztak az erdei turizmusban” – emelte ki Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója. – „Új sportok, új kikapcsolódási formák érkeztek az erdőbe, többek között a kerékpározás is.”

Ennek szellemében a Pilisi Parkerdő 2016 óta 350 kilométer erdei kerékpárutat jelölt ki a Budai- és a Visegrádi-hegységben, illetve a Pilisben. Ez a Pilis Bike hálózat, melyet évente több tízezren használnak, és útvonalai az ország leglátogatottabb erdei kerékpárútjai közé tartoznak. „Túlzás nélkül ez volt az első ilyen jellegű, tudatosan felépített koncepció mentén kialakított ökoturisztikai szolgáltatás az országban” – tette hozzá Reinitz Gábor. Ennek jókora részét tavaly újította fel az Aktív Magyarország együttműködésével. Az újabb szolgáltatás része az Aktív Magyarországgal zajló kiterjedt együttműködésnek, ugyanakkor stratégiai eleme a Pilisi Parkerdő egyik legfontosabb küldetésének is: a turisztikai kínálat folyamatos bővítésének Magyarország egyik legszebb erdejében.

forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

Tisztelt MEGOSZ Tagok,
Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok,
Tisztelt Erdőgazdálkodók!

Visegrád kedvező adottságai és kulcsfontosságú stratégiai szerepe miatt a történelem során mindig is az érdeklődés középpontjában állt. Az emberi jelenlét legkorábbi nyomai az újkőkorba vezetnek, s a bronzkortól folyamatosan lakott terület a város és térsége.
A mai várrendszert IV. Béla és felesége Mária királyné kezdte el építtetni az 1250-es években, ennek részei a 328 m magas hegyen álló Fellegvár, a Várhegy alatti dombon az Alsóvár, a Duna parton pedig a Vízibástya. Nemzetközi jelentőségűvé a XV. században, az Anjouk idején vált a város. Károly Róbert 1320 körül kezdte el a királyi palota építését a város főutcájában, a Duna parthoz közeli területen.

• A rendezvény programját és a megközelítését a meghívón találják.
  A tagsági regisztrációs lapot kérjük, töltsék ki és küldjék vissza a jelentkezéshez!
  
• A gyerekeket és családtagokat egész nap látványos programok várják.
  A rendezvény helyszíne:
  Visegrád, Királyi Palota – 2025 Visegrád, Fő utca 29.
  Palotaház parkoló: 2025 Visegrád, Dunaparti út 1.
  GPS koordináta: 47.7833, 18.9833
  
• Jogosult erdészeti szakszemélyeket a délután 14:00 órától kezdődő Szakmai Konferenciára várjuk. Az akkreditált programon – melynek részletei a meghívón találhatók -, való részvétel regisztrációhoz és a regisztrációs díj megfizetéséhez kötött. Regisztráljon: Jogosult Erdészeti Szakszemélyzet részére, csak a szakmai programra szóló regisztrációs lap. Az előadások összesen 10 kredit pontot érnek.

Szeretettel várjuk Önt és kedves családját!

Erdészüdvözlettel:
Mocz András
elnök

Kérem, legkésőbb szeptember 28-ig beérkezőleg küldje vissza a kitöltött regisztrációját a megosz@megosz.hu címre, vagy postai úton a 1021 Budapest, Budakeszi út 91. címre!

Letöltések, csatolmányok:

• MEGOSZ Nagyrendezvény 2022 – Meghívó és a teljes program
• Kitöltendő regisztrációs lap a Nagyendezvényre – tagság részére, étkezéssel
• Jogosult Erdészeti Szakszemélyzet részére szóló regisztrációs lap, csak a szakmai programra szól

A Digitális Jólét Program 2.0-ban kiemelt hangsúllyal szerepel az Okos Város – Smart City fejlesztések témaköre. A DJP2.0 célja, hogy a települések, az állampolgárok, a vállalkozások és a közösségek minél szélesebb körben ki tudják használni az digitális településfejlesztés kínálta lehetőségeket.

Az Okos Város Piactér az a digitális platform, ahol egymásra találhatnak az digitális település termékek szállítói, fejlesztői, illetve ezek potenciális megrendelői. A Piactéren kizárólag olyan termékek fejlesztése található meg, amelyek előzetesen sikeresen teljesítették a minősítés, a szakértői értékelés elvárásait. A hitelesítő vizsgálat fő szempontjai, hogy a Piactéren megjelenő termékek valós társadalmi igényeket teljesítsenek, megfelelő, korszerű műszaki színvonalat képviseljenek, jogi szempontból tisztázott, átlátható működéssel rendelkezzenek és a hosszú távon is stabil működésűnek értékelt fejlesztések, szolgáltatók képesek legyenek garantálni a fenntartható üzemeltetést. Amennyiben szükséges, a szakértők működés közben is megvizsgálják az értékelt termékeket, szolgáltatásokat. Minden egyes Piactéren szereplő terméket egy jól hasznosítható, átfogó termék- és céginformációkat tartalmazó ún. „termékadatlap” mutat be, amelynek része a termék szakértők általi minősítésének eredményét tartalmazó rövid összefoglaló is.

Dr. Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára üzenetében úgy fogalmazott: az Okos Város Piactér célja, hogy a digitális települések kiépítésében a helyi önkormányzatok és a szolgáltatásokat fejlesztő magánvállalatok minél magasabb szakmai színvonalon működjenek együtt. A platform mögött álló validációs folyamat által biztosított termékinformációk birtokában a megrendelők megalapozott döntést hozhatnak az egyes okos termékek beszerzéséről.  Az Okos Város Piactér megkönnyíti az információcserét és a kapcsolattartást a szereplők között, és hatékonyan tudja támogatni a magyarországi digitális településfejlesztést. A kulcsszó ezúttal is a településfejlesztés, a vidékfejlesztés, ami e program dinamikáját meghatározza, így talán már megérthetik, hogy személyesen miért lelkesedem ennyire a projektért.

Vass Lajos, az ÉMI Nonprofit Kft. innovációért felelős igazgató véleménye szerint a fenntarthatóság és a digitalizáció ugyanúgy meghatározza az építésgazdaság, és az épített környezet védelmének fejlődését, mint a terület- és városfejlesztési irányokat.

Balla Attila, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. technológiai és vállalkozásfejlesztési ügyvezető-helyettese bízik abban, hogy a platform létrejötte és a mögötte álló minőségbiztosítási folyamat kellő magabiztosságot ad a magyarországi digitális településfejlesztésnek. Az Okos Város Piactér bejelentésével elértünk egy olyan szakpolitikai mérföldkövet, amellyel még hatékonyabban tudjuk a magyar digitális településfejlesztést támogatni. A kommunikáció a településvezetői és lakossági bizalom olyan tényezők, melyek hiánya megakadályozhatja a digitális településszövetek hazai elterjedését. Túl sokat beszélünk a technológiáról, és keveset arról, hogy milyen valós előnyökkel jár a polgárok számára, akik sokkal digitálisabbak, mint a városaink, és felkészültek okos városokban élni. Ennek a bizalomnak a felépítésében is segít a Piactér.
Hazánk, mint a 2020 novemberében bejelentett Digitális Falu Program esetében is, úgy az Okos Város Piactérrel is úttörőnek számít a közép-európai és a V4 gazdasági térségben. Ennek tükrében már az idei év második felében el is indul a platform határon túli kiterjesztése, elsőként Csehországban.

A településvezetőkkel együttműködésben a Delta Csoport elkötelezett abban, hogy zöldebb, élhetőbb, biztonságosabb városokat teremtsünk Magyarországon. A Digitális Piactér az Okos Város technológiák elterjedésének fontos elemként abban nyújt segítséget a helyi önkormányzatoknak, hogy a folyamatosan fejlődő technológiai környezetben könnyebben megtalálják a céljaikat támogató innovációs eszközöket.
Az ország egyik vezető integrátoraként a Delta Csoport elsődleges szerepe ebben az, hogy az egyedi településfejlesztési célokat lefordítsuk a műszaki megvalósítás nyelvére. A Digitális Jólét Program csapatával egyetértésben azt gondoljuk, ebben a legfontosabb lépés a lokális adottságok és elképzelések helyes értelmezése, ezt követen pedig a fejlesztési célokat hatékonyan megvalósító technológiák kiválasztása – mondta Újhegyi András, a Delta Csoport kereskedelmi vezérigazgató-helyettese.

További információ az https://okosvarospiacter.hu/ oldalon található, áll a Digitális Jólét Nonprofit Kft. közleményében.

forrás: ÉMI Non-Profit Kft.

A Visegrádi-hegységben, Szentendre és Pomáz között található Bölcső-hegy kedvelt turisztikai célpont, környékén több forrás fakad – többek között a Csepel-forrás, a Háziipari-forrás, a Kármán-forrás, a Kékvizű-forrás –, köztük a legbővizűbb a 2021 tavaszán felújított, népszerű Lajos-forrás.

Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára az átadáson elmondott beszédében rámutatott: „Az ökoturizmus fejlesztésében kulcsszerepet töltenek be a magyar erdők, azokon belül is különösen az állami erdőgazdaságok által kezelt, mintegy 1 millió hektár erdőterület. Az Agrárminisztérium irányítása alatt az erdőgazdasági cégcsoport kiemelt feladata és küldetése az erdők látogathatóságának biztosítása. Ez három feladatot jelent az erdészetek számára: a legfontosabb az erdőterületek fenntartása, a második az erdei ökoturisztikai infrastruktúra fejlesztése, majd a létesítmények és az infrastruktúra-hálózat fenntartása és működtetése.”

A Bölcső-hegy elsőrangú panorámával szolgál a természetjáróknak, amit többek között az is bizonyít, hogy már évtizedekkel ezelőtt, az 1970-es években is volt itt egy „magasles kilátó”, amelynek emlékét a XXI. század elejére már csak néhány betonpillér őrizte. A Pilisi Parkerdő Zrt. a természetjáró szervezetekkel egyeztetve és javaslatuk alapján döntött úgy, hogy a régi helyén új kilátót épít.

Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő vezérigazgatója hangsúlyozta: „a Pilisi Parkerdőben az alapítástól érvényesülő alapelv a természetközeli erdőkezelés és az erdők társadalmi, közjóléti szolgáltatásainak összehangolása. Közel egy évtizede fogtunk abba a nagyszabású munkába, amely a több mint 1.000 km turistaút-hálózat, számtalan pihenő- és szálláshely, forrás és kilátó megújulását, megépülését eredményezte. Ehhez azonban széles körű együttműködésre is szükség volt, amelyben a kiemelt helyet elfoglaló Magyar Természetjáró Szövetség mellett a térség természetjáró szervezetei, a természetjárás elkötelezett hívei is aktív szerepet vállaltak.”

A Bölcső-hegyi kilátó terveit Koller József, Ybl-díjas építész készítette. (A kivitelező a szentednrei székhelyű Belvárosi Építő Kft. volt.) A 2,4 m x 2,4 m alapterületű, áttört hasáb formájú szerkezet 10 x 10 cm-es (3 rétegű, ragasztott) borovifenyő-gerendákból készült, az építkezés során – a természeti értékek megóvása érdekében – az előregyártott elemeket kézi erővel vitték fel a Bölcső-hegy csúcsára vezető szűk, alig egy ember szélességű ösvényen. A körpanorámát nyújtó kilátószintről – a környező hegycsúcsokon túl – tiszta időben még a Mátra vonulatai láthatók.

A kilátó a Lajos-forrás felől már két körtúrával is megközelíthető: a meglévő zöld háromszög mellett északról a frissen elkészült sárga háromszög jelzés is a kilátóhoz vezet.

Tassy Márk, a Magyar Természetjáró Szövetség igazgatója szerint a Bölcső-hegyi kilátó új lehetőségeket nyit az eddig leginkább a népszerű és hétvégén gyakran zsúfolt Lajos-forráshoz tartó turistáknak, akiket újabb, eddig nem átélhető élmény vár erdőjárásuk alatt.

Vitályos Eszter európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár elmondta: a kilátószintről látható tájhoz személyesen is kötődik: a Nagy Csikóvár, a Lom-hegy, a Cser-hegy, a pilisszentlászlói hegyoldal és Szentendre mind az általa szeretett Pilis-Dunakanyar része.

A beruházás a VEKOP-4.1.1.-15-2017-00007. számú, „Gyalogszerrel felfedezni a Budapest környéki hegységek és a Gödöllői-dombság turisztikai termékkínálatát” című pályázat keretében valósult meg, a Magyar Természetjáró Szövetség, mint projektgazda koordinálásában, a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel konzorciumi együttműködésben. A kivitelezésre 29,2 millió Ft-ot fordított az erdőgazdaság.

forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

A kilátó közvetlen közelében viszonylag feltűnő és kevésbé észrevehető helyeken a kütyüimádók részére QR kódos táblácskák is vannak. A modern turisták biztos örömmel használják ezeket.

Sajnos a nap nem sütött, de a már megjelent zúzmara tette szebbé a lombtalan erdőt.

Végül a kilátó teteje és a központi csőben letekintve.