A több mint 100 millió eurós, vagyis kb. 36,3 milliárd forintos beruházás a spanyolországi Navarrában valósul meg.

A technológia alapját az északi lucfenyő adja. A tanúsított (gazdálkodással kezelt) európai erdőkből származó alapanyagot először vékony lapokra hántolják, majd ezeket a rétegeket nagy szilárdságú ragasztóval rögzítik egymáshoz. Az így létrejövő rétegelt furnér olyan fizikai tulajdonságokkal rendelkezik, amely alkalmassá teszi a szélsőséges időjárási körülmények elviselésére.

A faanyag a növekedése során megkötött biogén szenet is magába zárja, ami tovább javítja az energetikai beruházás ökológiai lábnyomát.

A gyártási folyamat során a rétegelt tömböket automatizált CNC-marók munkálják meg, így a módszer a legmodernebb gyártási technológiákkal ötvözi a hagyományos faipart, egyben lehetővé teszi a nagyüzemi skálázhatóságot. A falapátok legfőbb előnye azonban az élettartamuk végén jelentkezik. A hagyományos kompozit anyagok többsége hulladéklerakókban végzi, de a faalapú alkatrészek más szerves vagy ipari célokra is újrahasznosíthatók.

A várhatóan 2031-ben induló navarrai üzem a régió befektetői oldala szerint évi 160 darab teljes lapátkészletet állíthat elő, a beruházás pedig mintegy 450 munkahelyet teremt a régióban. A fejlesztők számításai szerint a létesítmény az üzemelésének első évtizede alatt több mint 2,4 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást előzhet meg.

A projekt sürgető környezetvédelmi igényre válaszol, mivel a globális szélenergia-szektor növekedése hatalmas hulladékproblémát szül.

A világ szélenergia-kapacitása átlépte az 1000 gigawattot, a klímavédelmi célok eléréséhez azonban 2030-ig ezt az értéket 3000 gigawatt fölé kell emelni. Minden megawattnyi szélenergia-kapacitáshoz nagyjából 10 tonna alapanyagra van szükség a lapátok gyártásakor, ami beláthatatlan mennyiségű hulladékot generál: 2050-re elérheti a 43 millió tonnát.

Jelenleg a modern lapátok többsége üvegszálas kompozitból készül, ahol az üvegszálat epoxigyantával ötvözik. Ezt a szerkezetet rendkívül nehéz alkotóelemeire bontani, így a leszerelt egységek körülbelül 78 százaléka hulladéklerakókba kerül vagy égetőkben végzi. A navarrai beruházás sikere esetén a szélenergia nemcsak az áramtermelésben, hanem a teljes életciklusát tekintve is fenntarthatóvá válhat – amennyiben a falapátok megfelelnek a modern turbinák szigorú szerkezeti követelményeinek.

forrás: Gábor János, NEW technology