A projektben a létesítmény ivó- és használati víz ellátásának fejlesztése mellett a meglévő szigetüzemű napelemes rendszer bővítése is megvalósult. A tetőszerkezet és héjalás cseréjére, koszorú építésére, valamint a födém szigetelésére is sor került. A felújítást úgy végezték el, hogy az épület jellegzetes belső kialakítása megmaradjon.

Gunyakút és a mellette lévő kulcsosház a Zempléni-hegységben, az egykori nemesfém-bányászatáról is ismert Telkibánya község határában, az erdő ölelésében található. A méretes fenyőkkel körbevett épület a Telkibányától Bózsva felé vezető közúttól kb. 350 méterre van, erdészeti magúton keresztül közelíthető meg.

A Gunyakúti kulcsosházat Bánné dr. Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Közgyűlés elnöke, Zay Adorján, az ÉSZAKERDŐ Zrt. vezérigazgatója és Hulják Péter, a Telkibányai Erdészet igazgatója adta át.

Bánné dr. Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Közgyűlés elnöke a fejlesztést méltatva, köszöntőjében úgy fogalmazott: az a célunk, hogy mindenkit, aki még nem ismerte a Zemplént, nem ismerte a vármegyét, nem ismerte a térséget, idecsábítsunk. Hiszem és vallom, hogyha egyszer valaki Magyarország másik térségéből, másik vármegyéjéből eljön, akkor később vissza is fog jönni. Bánné dr. Gál Boglárka köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a fejlesztés megvalósításához, és akik hittek abban, hogy a Zemplén jövője a természeti értékek megőrzésében és bemutatásában is rejlik.

Az utóbbi másfél évtizedben az állami erdészeti társaságok több 10 milliárd forintot költöttek az aktív turizmust segítő fejlesztésekre, voltak ezek között kilátók, kulcsosházak, erdei iskolák, kisvasutak, tanösvények. Ennek egyik állomása a Gunyakúti kulcsosház fejlesztése. Jó néhány éve, de főleg a koronavírus-járvány idején, és utána nagyon megnövekedett az aktív turistaforgalom az erdőben, jellemző ez az ÉSZAKERDŐ által kezelt erdőkre is. Emiatt jelentkezett igény, hogy erdei szálláshelyeket, kulcsos házakat, vadászházakat is megfelelő komfortfokozatra hozzuk, hogy még inkább ki tudjuk szolgálni a jelentkező igényeket – mondta Zay Adorján, az ÉSZAKERDŐ Zrt. vezérigazgatója.

Gunyakút történetét Hulják Péter, a Telkibányai Erdészet igazgatója idézte fel. Az 1784-es Sartorius-féle úrbéri térképen már szerepel a Kunya-hegy és Kunya-kút kifejezés, a fél évszázaddal későbbi katonai térkép pedig már két épületet is jelez majorságként ezen a helyen. Az 1930-as években tűzvész áldozata lett az erdészlak épülete, aminek újjáépítése már a jelenlegi helyen történt meg.

forrás: ÉSZAKERDŐ Zrt.

Az államtitkár elmondta, hogy az Országfásítási Program eddigi négy ütemében 56 ezer sorfát ültettek el 1500 településen, több mint 2,5 milliárd forint támogatással. A kiemelt érdeklődés miatt az 5. ütemben 21 300 fára bővítette az Agrárminisztérium az igényelhető mennyiséget, így 1700 település juthat fához.

Tállai András ismertette, hogy az idei tavaszi ültetés során a legkisebb, 400 lélekszám alatti települések kapnak fákat, összesen 455 helyszínen 4550 darabot ültetnek el. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 39 településen 390 fa kerül a földbe. Cél, hogy 2026 tavaszára 76 ezer, majd 2026 év végére pedig 100 ezer sorfa tegye zöldebbé hazánkat. Az erdősültség növelésével is hozzájárulunk egy fenntarthatóbb jövőhöz – tette hozzá.

„Egy fa akkor marad erős, ha mélyen gyökerezik – ahogyan egy közösség is összefogással teremthet maradandó értékeket. Ültessünk ma, hogy a jövő nemzedékei is élvezhessék munkánk gyümölcsét!” – hívta fel a figyelmet.

forrás: AM Sajtóiroda – 25-03-21

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. a kezdetek óta aktívan részt vesz a kormány által elindított Szociális Tüzelőanyag Programokban. Az erdőgazdaság működési területén a nyertes önkormányzatok száma meghaladta a 250-et (pontosan 254), összesen csaknem 27 ezer köbméter tűzifa szállítására szerződött társaságunk – tájékoztatott Zay Adorján, az ÉSZAKERDŐ Zrt vezérigazgatója.

A program során elsősorban keménylombos tűzifát – bükk, gyertyán, tölgy és cser fafajokat – szállítottak ki. Az igényelt mennyiség nagyon változó volt, 4 és 655 köbméter között mozgott. Ebben az időszakban a tűzifa termelése folyamatos, az önkormányzatok kiszolgálását előtérbe helyezve szervezi a munkát társaságunk. Az időben elvégzett előkészületeknek köszönhetően az enyhének mondható téli időjárás kihívásai mellett is minden – az ÉSZAKERDŐ Zrt-vel szerződést kötött és azt maradéktalanul betartó – önkormányzat még a február 15-i határidő előtt hozzájutott a tüzelőhöz Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.

forrás: ÉSZAKERDŐ Zrt.

A Jósva-Tornai Erdészeti Igazgatóság szervezésében lezajlott rendezvényen Zay Adorján vezérigazgató köszöntötte a résztvevőket. Gratulált az elejtőknek, és megköszönte az erdészeti társaság szakszemélyzetének munkáját, nagyon meg kellett dolgozni ugyanis azért, hogy ennyi trófea kerüljön ki a vadászterületekről. Bejelentette, hogy az erdészeti társaság idei legjobb hivatásos vadásza Kovács Balázs Lajos, a Jósva-Tornai Erdészeti Igazgatóság munkatársa lett.

A bőgési időszak Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei eredményeit a vadászati hatóság részéről Takács Sándor vadászati főfelügyelő értékelte. Elmondta, hogy a szezonban 946 gímszarvasbika trófeáját mutatták be bírálat céljából, az átlagsúly 5,44 kilogramm volt. Szeptember első két hetében, a meleg időszakban nem volt bőgés, majd az esőzést követő lehűlés után 5-7 nap alatt sikerült a bikák nagy részét elejteni. 316 trófea kapott érmes minősítést: 10 lett arany, 73 ezüst, 233 pedig bronzérmes. 8 trófea súlya haladta meg a tíz kilogrammot a vármegyében. Az első helyen egy zemplénagárdi bika található, 11,34 kilós súllyal és 238,43 nemzetközi ponttal. Pácinban pedig esett egy 12,60 dekás, 225 pontos trófeát viselő bika is. Érdekes, hogy a vármegyei képzeletbeli dobogóra felkerült bikák az eddig úgymond nem szarvasos területről, a Bodrogközből származnak. A trófeák közül 24 kapott elmarasztaló, tehát mínusz pontos minősítést.

A mintegy 85 ezer hektáron vadgazdálkodási tevékenységet folytató ÉSZAKERDŐ Zrt. vadászati osztályvezetője, Szentléleki Tibor elmondta, hogy a társaság 8 vadászterületén a szarvasbőgés időszakában összesen 140 gímbika került terítékre. Jelentős mennyiségű fiatal korosztályú bikát ejtettek el, emiatt a trófeák átlagsúlya 4,82 kilogramm lett, az érmes arány pedig a tavalyi 25-ről 17 százalékra esett vissza. A legnagyobb, 9,48 kilogrammos trófeát viselő gím a Jósva-Tornai Erdészet területén esett, és ezüstérmes minősítést kapott a bírálaton.

forrás: ÉSZAKERDŐ Zrt.

Az idei nyáron is kiemelkedő érdeklődést tapasztalunk a vándortáborozók részéről, hiszen gyakorlatilag megállás nélkül, augusztus közepéig érkeznek heti három alkalommal a csoportok. Külön öröm, hogy sok kifejezetten nagy létszámú csapat jön, így várhatóan több mint 600-an ismerkedhetnek meg a Zemplén vadregényes világával – tájékoztatott Zay Adorján, az ÉSZAKERDŐ Zrt. vezérigazgatója.

A szervezők a zempléni útvonalat úgy alakították ki, hogy a hosszabb, körtúra jellegű-, és a rövidebb, táborhelyváltó túrák váltakoznak. A rövidebb túrák napjain olyan programokat kínálnak a résztvevőknek, amelyek bemutatják a helyi különleges látnivalókat, illetve betekintést engednek az erdészek munkájába. A táborozók megismerkedhetnek a középkori molnárok tevékenységével a működő pálházi vízimalomban, utazhatnak a Pálházi Állami Erdei Vasúton, megnézhetik a Rostallói Ökotudatos Nevelési Központban berendezett erdészeti és vadászati kiállítást, kézműves foglalkozáson vehetnek részt, de az utánkeresők és hű társaik, a vérebek munkájába is betekintést nyerhetnek.

Az egyhetes tábor első és utolsó napján nagyon kevés séta szerepel a programban, hiszen sok csoportnak így is hosszú utat kell megtennie a legkeletibb erdei vándortáboros útvonalért. A hét folyamán jellemzően 70-90 kilométert járnak be a résztvevők, de nem ritka, hogy több mint 100 kilométerrel a bakancsukban indulnak haza és viszik magukkal a felejthetetlen nyári emlékeket.

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. 2019 óta vesz részt az Erdei Vándortábor Programban a zempléni útvonal szervezésével. A 12 útvonalat felsorakoztató program népszerűsége évről-évre növekszik, januárban gyakorlatilag percek alatt minden turnust lefoglalnak a pedagógusok.

forrás: ÉSZAKERDŐ Zrt.

A versenyen a társaság 15 kerületvezető erdésze vett részt. A résztvevőket Zay Adorján vezérigazgató és Vasas Ernő erdészeti igazgató, a versenybíróság elnöke köszöntötte. A versenyzők több versenyszámban (összetett szakmai írásbeli, komplex felismerés, állományleírás, fatérfogat becslés, gyérítésjelölés, választékolás, számbavétel, élőfakészlet meghatározása, távolságbecslés és trófeaminősítés) bizonyították felkészültségüket.

A versenyt Király István, a Keletbükki Erdészet munkatársa nyerte, megelőzve Mogyorósi Balázst, a Lillafüredi Erdészet és Gazsi Sándort, a Hegyaljai Erdészet kerületvezető erdészét.

Az Egererdő Zrt. és az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében, 2024. június 5-én és 6-án megrendezésre kerülő országos versenyen Király István képviseli majd az ÉSZAKERDŐ Zrt-t.

forrás: ÉSZAKERDŐ Zrt.

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. a kezdetek óta aktívan részt vesz a kormány által elindított Szociális Tüzelőanyag Programokban. A rászoruló családok tüzelőanyag költségeinek enyhítése céljából az 5 ezer lélekszám alatti települések nyújthattak be pályázatot tűzifa vásárlás támogatására. Az erdőgazdaság működési területén a nyertes önkormányzatok száma meghaladta a 250-et, több mint 28 ezer köbméter tűzifa szállítására szerződött társaságunk  – tájékoztatott Zay Adorján, az ÉSZAKERDŐ Zrt vezérigazgatója.

A program során elsősorban bükk, gyertyán, tölgy és cser fafajokat szállítottak ki, az igényelt mennyiség nagyon változó volt, 6 és 670 köbméter között mozgott. A kedvező téli időjárásnak és az időben elvégzett előkészületeknek köszönhetően minden – a társasággal szerződést kötött – önkormányzat még a február 15-i határidő előtt hozzájutott a tüzelőhöz Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.

forrás: ÉSZAKERDŐ Zrt.

A díj nem előzmények nélküli, a kormány 2013-ban az erdei turizmus, az aktív turizmus tudatos fejlesztésébe kezdett. Az erdőgazdaságok irányába kormányzati elvárássá tettük a rekreációs lehetőségek fejlesztését – jelentette ki az ünnepségen Szentpéteri Sándor. Az Agrárminisztérium Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztályának vezetője arról beszélt, hogy ezt a folyamatot csak az állami erdőgazdaságoknál már csaknem 40 milliárd forint segítette különböző programokban az erdészetek ennyit fordítottak közel kétszáz erdei szálláshely, kilátó, ökoturisztikai központ, kisvasút és erdei iskola építésére, modernizálására.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a cégcsoport évente több mint 4 milliárd forintot fordít az erdei turisztikai hálózat működtetésére. Mindennek eredményeként a természetjárás reneszánszát éli Magyarországon. Megerősödött az aktív belföldi turizmus. Csak az állami erdőterületen – amely az ország erdeinek felét jelenti – 45-50 millió látogatási alkalmat becsülnek évente.

A zempléni térségben hagyománya van a turizmusnak, és ráfér a felújítás a régi turistaházakra – fogalmazott dr. Hörcsik Richárd, a térség országgyűlési képviselője. A RÖNK kapcsán azt mondta, hogy a felújítását 21. századi nívón tették meg, nem csak építettek, hanem olyan kiállító helyiséggel, interaktív látványossággal töltötték meg, ami vonzza a turistákat. Azért is fontos a beruházás, mert itt valóban hasznosul a forrás, egyrészt az idegenforgalom emelkedésével, másrészt a fejlesztés minőségével, harmadrészt pedig azon turisztikai attrakciók számát növeli, amikre főleg a fiatalok „vevők” a 21. században.

Az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ negyedik alkalommal írta ki az Év Turistaháza pályázatot. Petényi Mirkó kommunikációs igazgató emlékeztetett, hogy 2018-ban kezdték el a turistaház-felújítási programot, és már több mint 120 épületet korszerűsítettek, illetve építettek újjá. A programnak van értelme, hiszen egyre inkább keresik a természetközeli szálláshelyeket az erdőjárók. Azt próbálják bemutatni, hogy az igazi élményeket a természet tudja adni. Kijelentette: az ÉSZAKERDŐ nagy érzékenységgel és hozzáértéssel nyúl a beruházásokhoz. Ezek nem hivalkodóak, nem akarják elnyomni az erdőt, hanem belesimulnak, és lehetőséget teremtenek arra, hogy minél többen, minél jobban megismerjék a teremtett világot, ami körülvesz bennünket.

Bózsó Gyula, az ÉSZAKERDŐ Zrt. műszaki osztályvezetője arról beszélt, hogy az erdészeti társaságnak ez már a harmadik sikere. Két éve ugyanis az Aggteleki-karszton levő Szelcepuszta Turistaszálló lett az Év Turistaháza, tavaly a Bükkben levő Zsófia-kilátót választották az Év Kilátójának. A RÖNK hiánypótló beruházásként jött létre, ugyanis a Pálházi Állami Erdei Vasút végállomása Rostallón van, ez egy évente ötvenezres forgalommal rendelkező turisztikai attrakció. Fontos volt, hogy ne csak a bakancsos turistáknak tudjunk megfelelő szálláshelyet kínálni, hanem azoknak a családoknak is, akik a Dunántúlról vagy a fővárosból látogatnak a Zemplénbe – mondta Bózsó Gyula.

Az ünnepségen a komplexumot üzemeltető Hanyi Istók Bt. vezetője, Derneiné Babják Boglárka reményét fejezte ki, hogy jövőre még több vendég, még több tematikus tábor, csapatépítő rendezvény, kirándulás helyszíne lesz a RÖNK.

Az Év Turistaháza szavazáson elért eredményt hirdető emléktáblát Szentpéteri Sándor, dr. Hörcsik Richárd, Petényi Mirkó, valamint Zay Adorján, az ÉSZAKERDŐ Zrt. vezérigazgatója közösen leplezte le.  A Rostallói Ökotudatos Nevelési Központot 2021 júniusában adták át, a Hegyközi Erdészeti Igazgatóság területén, kihasználatlan épületek újragondolásával hozta létre az ÉSZAKERDŐ Zrt., a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program 450 millió forintos támogatásából.

forrás: ÉSZAKERDŐ Zrt.

A közösségi oldalon tíz turistaházra lehetett szavazni. A Rostallói Ökotudatos Nevelési Központ 1005 voksot begyűjtve győzött, megelőzve a Mátrában levő Szalajka-házat, illetve a Bükkben található Fátyol Vendégházat.

A két évvel ezelőtt átadott komplexum a Hegyközi Erdészeti Igazgatóság területén, a Zempléni-hegység szívében lévő, kihasználatlan épületek újragondolásával jött létre. A cél egyrészt az volt, hogy új funkciót kapjon a terület, másrészt olyan attrakciót akart létrehozni az erdészeti társaság a Pálházi Állami Erdei Vasút Rostalló állomása környékén, amiért megéri Kőkaputól tovább utazni.

A RÖNK különlegessége, hogy az épületek egy hagyományos zempléni falu építészeti elemeit is megjelenítik. A szálláshely, valamint a kiállítási és foglalkoztató épület környezetét egyebek mellett kútház, harangláb és fogadókapu színesíti. A szálláshely 34 férőhelyes, ezért alkalmas osztálykirándulások vagy táborok helyszínének is.

A komplexum része a kiállítási és foglalkoztató épület, amelynek kutatószobájában lehetőség van az élő- és élettelen környezet vizsgálatára, a foglalkoztató teremben pedig akár kisebb létszámú konferenciát is meg lehet tartani. Az épület legérdekesebb része a kiállítótér, ahol a látogató virtuális sétát tehet az erdőben és felfedezheti élővilágát, vagy körülnézhet egy életnagyságú vadászlesből. A komplexumot átadása óta a Derneiné Babják Boglárka által vezetett Hanyi Istók Bt. üzemelteti. Nagyon örülünk az eredménynek, hiszen ez egyrészt hozzájárul a zempléni turisztikai lehetőségek népszerűsítéséhez, másrészt jó visszaigazolása az általunk végzett munkának.

Arra különösen büszkék vagyunk, hogy már a harmadik tájegységben sikerült olyan turisztikai beruházást létrehoznunk, ami komoly elismerést ért el. 2021-ben az Aggteleki-karszton levő Szelcepuszta Turistaszálló lett az Év Turistaháza, 2022-ben a Bükkben levő Zsófia-kilátó lett az Év Kilátója, 2023-ban pedig a Zemplénben kialakított Rostallói Ökotudatos Nevelési Központ kapott elismerést – mondta Zay Adorján, az ÉSZAKERDŐ Zrt. vezérigazgatója.

forrás: ÉSZAKERDŐ Zrt.

– Kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont, állami erdőket kezel az ÉSZAKERDŐ Zrt. Milyen vezérelvet követnek az erdőgazdálkodás, erdőkezelés terén? 

– Az állami erdő nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül, de mi, erdészek minden magyarországi erdőt a nemzeti vagyon részének tekintünk. A diósgyőri koronauradalom mindig is királyi, kincstári vagy állami birtok volt. Erdőgazdaságunk Mária Terézia óta kezel állami erdőket, az első erdőrendtartási törvényt ő léptette életbe. Egészen ettől fogva lehet eredeztetni az ÉSZAKERDŐ működését jogutódlással, persze eközben az érintett terület változott. 

   A kincstári erdők kezelése kötelezettségeket, de lehetőségeket is jelent. Lehetőséget arra, hogy az erdő érdekében történő beavatkozásokat hosszú távon figyelemmel lehessen kísérni. Nagy területen van arra mód, hogy megvalósuljon a fenntartható erdőgazdálkodás, amely egyébként a bányászati tevékenység növekedése révén alakult ki, miután a vájatok biztosításához fára volt szükség, s gondoskodni kellett annak pótlásáról is. Az eszköztár folyton változik, de a cél változatlan: hosszú távon fenntartható gazdálkodást folytatni, illetve az erdő sokféleségét megőrizni. Fontos kiemelni, hogy minden tevékenységünk hatósági engedélyköteles.

– Mekkora területen gazdálkodnak, és mi jellemzi ezeket a területeket? 

– Összesen 107 ezer hektáron gazdálkodunk, az egyes igazgatóságok hatókörzete 4-13 ezer hektár között van. A szakemberek mindenhol sokrétű munkát végeznek, de a területegységek eltérőek, és így a kihívások is különböznek. Egyrészt az erdőállomány is különbözik, illetve nagy hatást gyakorol a munkára a természetvédelmi besorolás. Néhol ez a terület 40-50, másutt akár 90%-os, az oltalom aránya átlagosan 70%. Ebbe beletartoznak a nemzeti parkok, a tájvédelmi körzetek és a Natura 2000-ben kijelölt területek is. 

– Mekkora az élőfa-készlet?

– Egy független szervezet készíti el az erdőterveket, ők mérik fel az élőfa-készletet is. Esetünkben ezt 25-26 millió köbméterre becsülik. Ez a mennyiség folyamatosan nő. Azt azonban látni kell, hogy a fakitermelésre szükség van. Ez a tevékenység azt a célt szolgálja, hogy az erdőket meg lehessen újítani, és hogy biztosítsa a lakosság és az ipar faanyag-szükségletét. A társaság az erdőfelújításokat 75-80%-ban természetes úton végzi, azaz, ha lehull a mag, abból neveljük az új csemetét, az erdőt, ami természetesen komoly szakmai hozzáértést kíván, hiszen megalapozott döntést kell hozni, hogy mikor kell az öreg fát kivenni ahhoz, hogy kapjon elég fényt a csemete. A száz év alatt megtermelt értéket nem szabad veszni hagyni, megfelelő gazdálkodással lehet és kell felhasználni és a fenntarthatóságot megőrizni. 

– Mi a sorsa a kivágott fának?

–  Társaságunknak nincs fafeldolgozó részlege, mi erdőt kezelünk, az erdőből származó faanyag feldolgozását nem végezzük. A faanyagok vagy ipari felhasználásra kerülnek, például bútorgyártásra vagy az energiatermelést szolgálják lakossági tűzifaként.

– A turizmus, a rekreáció terén viszont jelentős szerepet vállalnak…

– Valóban, nemcsak erdőgazdálkodást végzünk, hanem sok erdővel kapcsolatos szolgáltatást nyújtunk a lakosságnak. Ami az utóbbi időben jelentősen felértékelődött: a turisztika, a rekreáció, az erdőben való lét, a felfrissülés, felüdülés. Sokan gondolják, hogy ez természetes és ingyen van, de a területet, az infrastruktúrát az erdőgazdaság szolgáltatja. Tanösvényekkel, sétautakkal, turistaszállókkal, kilátókkal együtt több mint kétszázötven kirándulóhelyet üzemeltetünk. A 18 történelmi emlékhely mellett egy erdészeti, vadászati és természetvédelmi gyűjteményt, illetve Lillafüreden ökoturisztikai központot tartunk fenn. A Lillafüredi és Pálházi Állami Erdei Vasutak évente kirándulók százezreit szállítják a Bükk, illetve a Zemplén erdeibe. Mind a tizennégy erdészeti igazgatósághoz tartoznak ökoturisztikai létesítmények, amelyek fenntartása, működtetése, a vendégek fogadása komoly feladat. Külön kiemelt ebből a szempontból a lillafüredi erdei vasút, amelyet eredetileg faanyag szállítására építettek, de az 1980-as évektől már kizárólag turisztikai célt szolgál. Ez egy több mint 14 km-es szakasz, működtetése külön szervezetet kíván. A turizmus tekintetében a Bükki és Aggteleki Nemzeti Park, a két hegység, a Bükk és a Zempléni-hegység is komoly jelentőséggel bír. Utóbbi például a vadregényes tájat kedvelők körében nagyon népszerű, a Kéktúra útvonal is érinti. Mi gondoskodunk a megfelelő utakról, kirándulóhelyekről, autós pihenőkről és a megfelelő attrakciókról.

– Milyen fejlesztések zajlottak a közelmúltban?

– Szinte lehetetlen számba venni azt a sok fejlesztést, amit megvalósítottunk. Kilátók épültek, létrehoztuk a Rostallói Ökötudatos Nevelési Központ (RÖNK), négymilliárdos kormányzati forrásból megújítottuk a Lillafüredi Állami Erdei Vasutat, hogy néhány példát említsek. 

– Az ÉSZAKERDŐ Zrt. milyen módon vesz részt a szemléletformálásban, az edukációban?

– Az erdei iskolákat a 80-as években azért hoztuk létre, hogy a gyerekekkel megismertessük az erdőt és erdőgazdálkodást, és nem utolsósorban, hogy megváltoztassuk azt a sok negatív véleményt, ami az erdőgazdálkodással, fakitermeléssel kapcsolatban kialakult. A Csanyikban megnyílt erdei iskola a második volt az országban. Ezt például elsősorban a miskolci általános és középiskolák veszik igénybe, az erdőgazdaság pedig tematikus programokat szervez számukra. Több erdei iskolánkban van szálláslehetőség, s ezek turistaszállásként is üzemelnek. Szervezünk természetismereti nyári táborokat, helyet adunk vándortábornak, mindenütt van tanösvény, informatív kiadványokat biztosítunk a foglalkozásokhoz. Mi azt valljuk, hogy meg kell ismertetni az erdőt, mert az emberek azt tudják szeretni, ami ismernek, s amit szeretnek, azt meg akarják óvni.

forrás: PannóniaKincsei 10-04