Számos romániai megyéből (Brassó, Szeben, Hargita, Maros, Kovászna, Vâlcea stb.), illetve Magyarországról is érkeztek erdészeti szakemberek a Zetelaka Edészeti Hivatal (ZEH) és a Pro Silva Hungaria által szervezett konferenciára, amelyen elsősorban az erdőtelepítésről, illetve a fiatal fák gondozásáról volt szó – fejtette ki lapunknak András Róbert, a ZEH igazgatója.

Minél természetközelibben

Az erdővel lehet és érdemes minél természetközelibb módon gazdálkodni – osztotta meg a Székelyhonnal Keresztes György, a Pro Silva Európa tagegyesületeként működő Pro Silva Hungaria elnöke. Elvei szerint nem szabad tarvágásokban gondolkodni, inkább csak néhány fát kell kivágni évente, hogy biztosítsák az erdő természetes megújulását.

„Ugyanannyi fát termelhetünk ki ezzel a megoldással, mint egy gyors tarvágással, csak mi ezt száz év alatt tesszük” – magyarázta. Módszerükkel sohasem szűnik meg az erdő teljességében, mindössze kis léket vágnak benne. Ez nemcsak gazdaságos, de környezetbarát megoldás is, hiszen a lehulló magvaknak köszönhetően a lékeknél megújul az erdő, és a talajt sem hagyják kiszolgáltatva a természet viszontagságainak. Változatosabb lesz ugyanakkor az erdő szerkezete: különböző méretű és fajtájú fák lesznek benne. Ez az élőhely biztosítása, illetve az erdő ellenállóképessége szempontjából is fontos.

Keresztes elmondása szerint Európa-szerte már bizonyították, hogy gyakran több fafajta jelenik meg az ilyen módon gondozott erdőkben, mint például a rezervátumokban. A fák kis mennyiségű, ám folyamatos kivágásával gyakorlatilag a természetes folyamatot gyorsítják fel.

Terepen vitázva

A magyar agrárminisztérium által támogatott esemény részeként szakmai terepgyakorlatok is voltak, lapunk egy sikaszói helyszínre kísérte el a részvevőket. A fiatal, mindössze huszonöt éves fenyőfák között sétálva András Róberttől megtudtuk, hogy ott gyakorlatilag sohasem volt teljesen fedetlenül hagyva a talaj, vagyis mindig volt erdő.

Fontos ugyanis, hogy a fák folyamatosan takarják a talajt egy bizonyos százalékban, hiszen így nem szárad ki a föld, és nem romlik annak a minősége. A lényege, hogy némileg megritkítják a fákat, így a földre hulló magvak kapnak annyi napfényt, hogy kikeljenek és fejlődésnek induljanak.
Amikor ezek a facsemeték már 25–30 centiméteresek, akkor újabb kifejlett fákat vágnak ki, aminek köszönhetően újabb magvak kelhetnek ki. Így lépcsőzetesen újul meg az erdő – részletezte a Keresztes György által is említett megoldást az igazgató. Fontos, hogy mindig csak kifejlett fákat vágjanak ki, és azokat sem nagy mennyiségben. Ennek köszönhetően mindig biztosítva lesz egy bizonyos mennyiségű fa, illetve a talaj minősége sem romlik.

A helyszínen egyébként Nicolescu Valeriu-Norocel, a brassói erdészeti egyetem professzora tartott előadást a fiatal erdőállomány gondozásáról, vele folytatott szakmai vitát egyebek mellett Keresztes György, illetve Cristian Mihai Enescu, a bukaresti agronómiai és állatorvosi egyetem erdészeti szakának oktatója. Természetesen a jelenlévő erdészek is feltehették kérdéseiket. András Róbert közölte, nagyon hasznosnak bizonyult a szakmai vita, hiszen az egymástól kapott ötletek egy részét a mindennapi munkájuk során is felhasználhatják.

Forrás: Székelyhon.ro

A Zöld lábnyom névre keresztelt kezdeményezésben, ahogy korábban, az SZKA ez alkalommal is együttműködik a Zetelaka Erdőrendészeti Hivatallal a projekt Zengő erdőfürdő nevet viselő esemény szervezésében, amelyet már második alkalommal hívnak életre. Ez a projekt kimondottan felnőtteknek szól, és mint az SZKA ügyvezető elnöke elmondta, terveik szerint a különleges élményt nyújtó eseményből négy alkalomnál több nem lesz, nem szeretnék ugyanis ha felkapott turisztikai jelenség lenne, hiszen az ellentmondana a céljaiknak, hogy vigyázzanak az erdőre, és megőrizzék annak érintetlenségét.

„Szeretnénk, ha olyanok jönnének, akik tisztelik az erdőt” – fogalmazott.

Csemeteültetés és erdei iskola is lesz

A projektben másik célként ezer szelídgesztenye-csemete elültetése is szerepel, erdősítésre váró területeken Felsőboldogfalva környékén. Az ügyvezető ezzel kapcsolatban kiemelte, ezek később hozzájárulnak majd a környék erdei ökoszisztémájának fejlesztéséhez, ugyanakkor az is nagyon fontos szempont, hogy a csemeteültetés az egyik leghatékonyabb módszer a klímaváltozás elleni küzdelemben.

A harmadik környezeti fenntarthatóságot elősegítő esemény az Erdei Iskola tevékenységek nevet viseli, s mint azt az elnevezés is sugallja, erdőközpontú környezeti tevékenységeket szerveznek Kádár Tibor Sándor erdőmérnök vezetésével. A programot nem csupán Udvarhely, hanem Csíkszék vidéki iskoláiba is elviszik, és egy-egy osztályközösséggel, egynapos osztálytermi és egynapos terepgyakorlattal fog működni.

A tervek szerint a tevékenységekbe összesen 450 diákot vonnak be.

Modern erdőgazdálkodásról tanulhatnak az erdőtulajdonosok gyerekei (is)

Kérdésünkre, hogy miért vidéki iskolákat kapcsolnak be a programba, városiakat pedig nem, Csáki Rozália úgy fogalmazott: azt tapasztalják, hogy vidéken a közbirtokosságoknak mint működő erdőgazdálkodási szervezeteknek a vezetőségében többségében idősek vannak, és azt látják, hogy az erdőgazdálkodásnak, mint tudásnak nincsen oktatása.

Ők a projekt által egy modern típusú erdőgazdálkodás csíráját szeretnék elültetni a gyerekekben, és főleg azoknak a családoknak a gyerekeiben, akik erdőtulajdonosok, hogy a gyerek már időben kapjon információkat arról, hogy hogyan is lehet (érdemes) tekinteni az erdőt.

„Hiszen az erdő a növényvilág legmagasabb fejlettségi szintje, de a mai gyerekek nem feltétlen tudják, hogy igazából milyen csodálatos környezet vesz minket körül, és abban mi van. Ezért tartjuk fontosnak, hogy most menjünk a vidéki iskolákba, vidéki gyerekekkel foglalkozzunk, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy elzárkózunk a városi iskolák elől, vagy azok elől a vidéki iskolák elől, akikkel most még nincs együttműködési megállapodásunk. Van bennünk nyitottság, hogy elmozduljunk más irányba is, ehhez előzetes egyeztetések szükségesek” – hangzott a válasz.

A most induló projekt jövő október végéig tart majd és a Pădurea de Mâine által meghirdetett pályázaton nyert 139 ezer lejből valósul meg.

Forrás: Székelyhon.ro