<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>Zinovij Novickij &#8211; FATÁJ</title>
	<atom:link href="https://fataj.hu/cimke/zinovij-novickij/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://fataj.hu</link>
	<description>Hírek az erdőgazdálkodásban, faiparban, bútoriparban, asztalosságban, fakereskedelemben, ...</description>
	<lastBuildDate>Mon, 11 Sep 2023 16:29:30 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=6.9.1</generator>

<image>
	<url>https://fataj.hu/wp-content/uploads/2021/06/cropped-favicon-32x32.png</url>
	<title>Zinovij Novickij &#8211; FATÁJ</title>
	<link>https://fataj.hu</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>Aral-tó egykori medrének erdősítése</title>
		<link>https://fataj.hu/2023/09/aral-to-medrenek-erdositese/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[fatajadmin]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 11 Sep 2023 16:25:47 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Érdekességek]]></category>
		<category><![CDATA[Erdőgazdálkodás]]></category>
		<category><![CDATA[Környezeti ügyek]]></category>
		<category><![CDATA[Aral-tó]]></category>
		<category><![CDATA[Aralkum]]></category>
		<category><![CDATA[erdőtelepítés]]></category>
		<category><![CDATA[faültetés]]></category>
		<category><![CDATA[fekete szakszaul]]></category>
		<category><![CDATA[Mikaela Meredith]]></category>
		<category><![CDATA[sivatagfásítás]]></category>
		<category><![CDATA[USAID]]></category>
		<category><![CDATA[Üzbegisztán]]></category>
		<category><![CDATA[Zinovij Novickij]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://fataj.hu/?p=51815</guid>

					<description><![CDATA[Az Aral-tó eltűnése a világ egyik legsúlyosabb ember okozta környezeti katasztrófája. Üzbegisztán nemzetközi partnereivel együtt számos kezdeményezést indított&#8230;]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p><strong>Az Aral-tó eltűnése a világ egyik legsúlyosabb ember okozta környezeti katasztrófája. Üzbegisztán nemzetközi partnereivel együtt számos kezdeményezést indított a terület helyreállítására.</strong></p>



<p>Az Aralkum egy sós sivatag az Aral-tó egykori területén. A Focus stábja ennek széléről, Muynak városából indul a sivatag közepe felé Zinovij Novickijjal, aki egy nagy állami program szervezője. <br><strong>A programot 2018-ban az üzbég elnök kezdeményezett, és amelynek célja erdőt telepíteni az Aral-tó kiszárad fenekén. Már 1 millió 730 hektárt borítottak be különböző só- és szárazságtűrő növényekkel.</strong> <br>A cél a régió környezetének javítása.</p>



<p>&#8222;A növények gyökereikkel a sót és a homokot a talajban tartják. Ezek a növények oxigént bocsátanak ki és szén-dioxidot nyelnek el – ennek szintén pozitív hatása van,” mondta Zinovij Novickij.</p>



<p>A homokviharok minden évben több mint 100 millió tonna port és mérgező sókat söpörnek a levegőbe az Aral-tenger száraz fenekéről. A projekt kulcsfontosságú növénye, a fekete szakszaul a természetes védőpajzs szerepét tölti be.</p>



<p>“A szakszaul mechanikus akadályként szolgál. Egyetlen ilyen növény egy tonna mérgező homokot és sót képes visszatartani. Ha ez nem lenne, mindez a levegőbe került volna, és messzire eljutott volna innen,” mutatta stábunknak a program kurátora.</p>



<figure class="wp-block-embed is-type-rich is-provider-beagyazas-kezelo wp-block-embed-beagyazas-kezelo wp-embed-aspect-16-9 wp-has-aspect-ratio"><div class="wp-block-embed__wrapper">
<iframe title="Aral Sea Time Lapse" width="1200" height="675" src="https://www.youtube.com/embed/NxFNoHBCuwA?feature=oembed" frameborder="0" allow="accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture; web-share" allowfullscreen></iframe>
</div></figure>



<p>Az Aral-tó néhány évtized alatt eltűnt, főleg a szovjet korszakban az öntözőrendszerek rossz használata, valamint a klímaváltozás miatt. Ez drámai hatással volt a helyi éghajlatra és az élet minden aspektusára a térségben. A tó egykor a halászati ipar központja volt, de fél évszázad alatt csak a 10 százaléka maradt meg, és a víz továbbra is apad.</p>



<p>Az Aral-tó, amely egykor a világ 4. legnagyobb tava volt, korábban bővelkedett különböző halfajokban. Halállományát most a Holt-tengeréhez hasonlítják, vagyis szinte a nullával egyenlő.&nbsp;A víz széle most 150 kilométerre van Muynaktól, az egykori kikötővárostól.</p>



<p>A régió rehabilitációját célzó egyik program neve: <strong>Kertem az Aral-tóban</strong>. Ez a zöld oázis, tele különböző fafajtákkal, mindössze néhány percnyi autóútra található Muynaktól. Az interneten keresztül bárki vásárolhat egy fát, amit itt elültetnek. A projektet különböző nemzetközi szervezetek támogatják. A cél 1 millió fa elültetése.</p>



<p>&#8222;A mi feladatunk, hogy helyreállítsuk ennek a térségnek az ökoszisztémáját, hogy más településeken is ilyen oázisok jöjjenek létre. A cél az, hogy segítsünk ellensúlyozni a sós homok terjedését és megakadályozzuk a talajeróziót,” mondta Bahitjan Habibullaev, a Nemzetközi Innovációs Központ vezetője.</p>



<ul class="wp-block-list"></ul>



<p>Az&nbsp;Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége&nbsp;1,6 millió dolláros projektet indított a térségben, amelynek részeként három meteorológiai állomás épül Muynak körzetében.&nbsp;</p>



<p>&#8222;Az meteorológiai állomások adatait a gazdák arra tudják majd használni, hogy tudják, mikor érdemes vetni vagy aratni a növényeket, a tudományos közösség és a kormányok pedig arra, hogyan lehet kezelni az Aral-tó térségének környezeti kihívásait,” magyarázta az USAID üzbegisztáni missziójának igazgatója, Mikaela Meredith.</p>



<p>2018-ban hozták létre az ENSZ Aral-tavi vagyonkezelői alapját. Eddig 16 millió dollár&nbsp;gyűlt össze, a legnagyobb adományozó Üzbegisztán és az Európai Unió. A cél, hogy az Aral-térséggel kapcsolatos erőfeszítéseket egy közös stratégiában egyesítsék.</p>



<figure class="wp-block-embed is-type-video is-provider-youtube wp-block-embed-youtube wp-embed-aspect-16-9 wp-has-aspect-ratio"><div class="wp-block-embed__wrapper">
<iframe title="The Story of the Aral Sea’s Disappearance" width="1200" height="675" src="https://www.youtube.com/embed/DsUYt9tlsos?feature=oembed" frameborder="0" allow="accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture; web-share" allowfullscreen></iframe>
</div></figure>



<p>Az alapnak számos projekt köszönhető,&nbsp;sok munkát végeztek a lakosság ivóvízzel való ellátása érdekében, és mezőgazdasági területeken, mint a vízkészletek hatékony felhasználása, kertek létrehozása. Az alap innovatív víztakarékos technológiákkal támogatja a helyi gazdákat.</p>



<p>Az Aral-tó térségének megsegítésére talált megoldások segíthetnek az egész világnak szembenézni a klímaváltozással kapcsolatos problémákkal.</p>



<p class="has-text-align-right">forrás: <a href="https://hu.euronews.com/next/2023/09/04/mi-mentheti-meg-az-aral-tavat-a-teljes-kiszaradastol" target="_blank" rel="noreferrer noopener">euronews 09-04</a></p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
