Az építési ágazat 2026. évi súlyponti problémái, javaslatok ezek megoldásához című szakmai anyagban az építőipar előtt álló kihívások között nevezték meg a hatékonyság növelését, a szakemberhiány kezelését és a digitalizáció erősítését. Célként fogalmazták meg, hogy az építésgazdaság import kitettsége a mostani 48 százalékról néhány éven belül érdemben csökkenjen. Ennek elérése érdekében indokoltnak tartják a hazai építőanyag-gyártó vállalkozások beruházásainak támogatását.

Rámutattak: miközben a megrendelői igények hatékonyabb működést követelnek meg, sok vállalkozásnál elöregedtek a gépi eszközök, az alkalmazott technológiák. A hatékonyság javítása minden építőipari szereplő sürgős feladatává vált, de az építésgazdasági értéklánc egészének kell szintet lépnie a hatékonyság területén. Ehhez pedig pályázati formában kormányzati támogatásra is szükség van az elemzők szerint.

Az ágazat hatékonyságnöveléséhez nélkülözhetetlen építési-szerelési technológiák, szervezési és menedzsment-módszerek, informatikai megoldások oktatásának lényegesen nagyobb szerepet kell kapnia a mérnökképzésben és a szakképzésben tették hozzá.

"A fenntarthatóság, a hulladékgazdálkodás, a zöld építés, a digitalizáció és a technológiai
korszerűsítés a keresletkorlátos piaci körülmények között nagy kihívás elé állítja az
ágazatban vállalkozókat!"

Az elemzés szerint az építési ágazatban továbbra is a festő, mázoló, tapétázó, kőműves és burkoló szakmákat oktatják a beiskolázott tanulók 75 százalékának. Ugyanakkor a szigetelő, kőfaragó, épületszobrász és szárazépítő, szerkezetépítő és szerelő, útépítő és útfenntartó szakmák képzése nem kellően biztosított.

Fontos feladatnak nevezték továbbá a tanulók gyakorlati képzésének valós munkahelyi körülmények között történő megvalósítását, ehhez nagyvállalatok közreműködésével ágazati képzőközpontok létrehozását sürgették, és szót emeltek az építőipari ágazati képzőközpontok országos kialakítása mellett.

Az ÉVOSZ jelezte: az építőipar területére kevés szakember kerül ki az iskolarendszerből, eközben mintegy 20 ezerrel többen mennek nyugdíjba a szakmából, mint amennyien belépnek az építőipari munkaerőpiacra.

Az ÉVOSZ által készített összefoglaló szerint az idén is kínálati piac jellemzi az építésgazdasági értéklánc (tervezés, kivitelezés, projektmenedzsment, épület-üzemeltetés és -fenntartás, építőanyag-gyártás, építőanyag-kereskedelem) egészét.

Koji László, az ÉVOSZ elnöke az MTI-nek kifejtette, hogy a magyar építőipar 20 százalékkal magasabb teljesítményre is képes lenne, mint amire jelenleg fizetőképes kereslet van.

Ezért a szakszövetség szükségesnek tartja a 2023-2024-2025. évekről elhalasztott állami beruházások előkészítését és megvalósítását.Ezen felül indokoltnak látják hosszú távú, választási ciklusokon átívelő beruházási, fejlesztési programok kidolgozását, amelyek építési-beruházási vonzata az építési ágazatot ismét növekedési pályára állítják.

Az ÉVOSZ javaslatai között szerepel például a Paks II. projekt érdemi elindítása, a kivitelezéshez rendelkezésre álló hazai kapacitás felmérése, valamint az országos lakóingatlan-felújítási program fenntartása, és ebben egy 800 ezer lakást érintő panelprogram kidolgozása is. Ezek azért is lényegesek az ÉVOSZ szerint, mert Magyarországon is jelentkezik az Európában tapasztalható „lakhatási krízis”. Ennek „magyaros változata”, a lakásvagyon műszaki állagának gyors romlása, öregedése, ahol a tulajdonos nem költ megfelelően a lakásfelújításra, a lakhatás minőségére.

Kitértek arra, hogy a lakosság közvetlen megrendelésére készülő lakásépítéseknél és lakóingatlan-felújításoknál tapasztalható a legerőteljesebb feketefoglalkoztatás, amit elsődlegesen az írásos szerződések nélküli munkavégzés nagy száma tesz lehetővé. Az ÉVOSZ becslése szerint 2025-ben mintegy 200 milliárd forint értékű lehetett az a lakásfelújítás és lakásépítés, amit szóbeli megállapodás mentén kiviteleztek. Ennek a kivitelezői szolgáltatásnak az áfatartalma és további adó/járulék vonzata mintegy 55 milliárd forint volt, amitől az állami költségvetés elesett. Részben ezért, részben a tisztességes vállalkozók versenyhelyzetének javítása miatt változtatásokat sürgetett ezen a téren is az ÉVOSZ.

Az ÉVOSZ a szakmai összefoglaló anyagot megismertette az építőipari vállalkozásokkal és a kormányzat szereplőivel is.

forrás: MTI

Épületeink a teljes energiafogyasztás több mint negyven százalékáért felelnek, és miután – az autókkal ellentétben – a háztartási tüzelőberendezésekhez egyáltalán nem kapcsolódnak emissziócsökkentő berendezések, a károsanyag-kibocsátás számottevő része is az ingatlanok fűtéséhez kötődik. A Nemzetközi Zöld Építés Hetének rendezvényein ezekre a problémákra is felhívják a figyelmet? 
– Természetesen, de mindjárt arra a nagyon fontos körülményre is, hogy immár Magyarországon, a MAKÉSZ-en belül is megvannak azok az ellenőrzött, védjeggyel rendelkező stabil építőipari vállalkozások, azok a szakemberek, amelyek és akik pontosan tudják, miként lehet környezettudatosan, akár nulla külső energiát használó házat építeni anélkül, hogy luxusingatlanról és ennek megfelelő árakról kelljen beszélnünk. 

– Jó, hogy az árakat is említi, mert ezek ijesztő mértékben növekednek.
– Nem túlzás, a háborús infláció, az ellátási láncok problémái katasztrofális helyzetbe hozták nemcsak a megrendelőket, hanem a kivitelezőket is. Ma csak olyan szerződéseket szabad kötni, amelyekben előre rögzítik, hogy az építőanyagot a beszerzés időpontjában, a meghatározott kereskedőnél aktuális árakon kell elszámolni, a késedelmes beérkezés miatti határidőcsúszás pedig nem a kivitelező hibája.

– A vevőnek pedig saját érdekében ellenőriznie kell minden anyagbeszerzést az utolsó zacskó szögig bezárólag?
– Mivel ez gyakorlatilag lehetetlen, azt hiszem, a kölcsönös bizalom az egyetlen, amire támaszkodni lehet. Vevőként bíznom kell a kivitelezőben, hogy nem az építőanyag beszerzésénél akar „kaszálni”, a kivitelezőnek pedig abban kell bíznia, hogy a vevő nem fogja mindenféle mondvacsinált kifogásokra hivatkozva utólag megtagadni a fizetést. Mindkettőre akad példa. 

– Ha a körülmények ellenére most mégis új beruházásra adnánk a fejünket, mégpedig a zöld építés jegyében klíma- és rezsibarát házat szeretnénk, ez mennyivel drágítaná meg az építkezést?
– Az átlagos árkülönbségre tíz-huszonöt százalékot szoktak mondani, de ezt a hozzáértők megmosolyogják, ugyanis ez pont olyan, mintha azt kérdezné: mennyibe kerül egy autó? Mert Bentley-re vagy Trabantra tetszik-e gondolni?

– Akkor pontosítom a kérdést. Környezettudatos polgárként korszerű, egészséges és olcsón üzemeltethető házat szeretnék, de nem csillagászati áron. Merre induljak el?
– Ha megvan az elképzelés és a pénzügyi keret, akkor első lépésként vegyük fel a kapcsolatot olyan tervezőkkel, akikkel végig tudjuk zongorázni az alternatívákat az épületszerkezettől a gépészetig. Ugyanezt tegyük épületfelújítás esetén is!

Ha környezettudatosan gondolkodunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy amíg egy húsz évvel ezelőtti épület anyagainak előállításához és felépítéséhez 1400 kWh/négyzetméter energiát használtunk fel – ami 140 év fűtési energiájával megegyező érték –, addig egy mai bioházhoz akár 15-30 kWh/négyzetméter energia is elég. 

– Mit értsünk bioház és zöld építés alatt?
– Komplex filozófiát, olyan törekvést, amely vezérvonal a tervezés megkezdésétől a kulcsátadásig. Mindezt példákkal tudom körülírni. Mivel a fa építőanyagok előállításához másokhoz képest viszonylag kevés energia kell, és nem mellesleg újratermelhetőek, döntően faszerkezetes, a hazai agrárium által helyben előállított innovatív építőanyagok felhasználásával készült épületekről beszélünk, amelyek akár környezetkímélő talajcsavarokon állhatnak.

A zöld építés fontos célja, hogy a ház energiafelhasználását a minimálisra szorítsa, a szükséges energiát pedig megújuló forrásból a beépített gépészet biztosítsa. A rezsicsökkentés mellett a cél a klímavédelem. Az, hogy a felhasznált építőanyagok előállítása, az épület üzemeltetése, majd életciklusa végén az újrahasznosítása is a lehető legkevesebb szén-dioxid kibocsátásával történjen.

Emellett a fa, a kender és a többi helyben előállítható természetes anyag mellett szól, hogy a légkörbe juttatott szén-dioxidot nagy mennyiségben megkötik. A kőzetgyapot mint elterjedt szigetelőanyag gyártása rendkívül energiaigényes, ezért e téren például a vakolható fagyapoté, illetve újdonságként a szalmapaplané a jövő. A polisztirol szigetelőanyagokat a bio-hőszigetelések helyettesítik, a dryvit hálót kenderszálakból szőtt textília pótolja, amelyre vályogvakolat kerül. A gipszkarton alternatívája a vályog rostlap lehet. A bioházban mindez egy lélegző szerkezeti rendszert képez, amely antiallergén hatású. A zöld építési rendszerek olyan klíma- és pénztárcabarát megoldásokat kínálnak egyszerre, amelyek ökológiai lábnyoma nagyságrenddel kisebb a megszokottnál.

– Élettartamuk?
– A természetes eredetű építőanyagok életciklusa, ha a gyártó által előírt technológia szerinti a kivitelezés, akár több száz év. Szinte minden a környezetbarát innovatív technológiák mellett szól, de ezt alá is kell tudnunk támasztani, ezért dolgozunk jelenleg a hőtechnikai tanúsítvány mintájára a szén-dioxid-kibocsátási tanúsítvány bevezetésén. Szeretnénk elérni, hogy állami ösztönzők is a klímabarát lakások építését, illetve a meglévő épületek zöld felújítását támogassák.

forrás: MagyarNemzet 09-17

(FATÁJ: A forráscikk nyitóképe, melyet e cikk nyitóképének is átvettünk, valamely más faépítményt mutat, nem ezt a hidat, de ettől még nagyon látványos.)

Ez összhangban van Kanada azon céljával, hogy a kanadai építőiparban a fa fokozott felhasználásába fektessen be, hogy elérje az éghajlatváltozással kapcsolatos céljait, miközben növeli a kanadai fatermékek iránti keresletet és munkahelyeket teremt a kanadaiak számára. A célt a Natural Resources Canada (Kanada Természeti Erőforrás Szervezete) támogatja, amely a kanadai szövetségi kormánynak a természeti erőforrásokkal, az energiával, az ásványokkal és fémekkel, az erdőkkel, a földtudományokkal, a térképezéssel és a távérzékeléssel kapcsolatos kutatásokkal és szakpolitikák kidolgozásával foglalkozó részlege.

A finanszírozás az új cserehíd tervezését és építését támogatta, és azzal a szándékkal készült, hogy a régi híd eredeti fa esztétikáját megőrizzék. A hidat a Nipissing First Nation és a Miller Paving korlátozott partnerségével építették, amely a közösség számára foglalkoztatási és képzési lehetőségeket biztosított. Ez a projekt elősegíti a tömeges faanyag felhasználását az autópályahidakban Kanada-szerte. A fából való építéssel ez a projekt összesen 991 tonna szén-dioxid-kibocsátás csökkentését eredményezi, ami több mint 190 autó egy teljes évre történő kivonásával egyenértékű.

Patty Hajdu, az őslakosokért felelős miniszter így nyilatkozott: „A zöld építőanyagok felhasználásával, valamint a helyi közösségek foglalkoztatási és képzési lehetőségeinek bevonásával ez a projekt megmutatja másoknak, hogyan lehet biztosítani, hogy amit országként építünk, az hozzájáruljon a tisztább és befogadóbb országgal kapcsolatos céljaink eléréséhez. Nagy gratuláció minden résztvevőnek.”

A projekt finanszírozását a Natural Resources Canada Zöld építés a fa révén programja biztosítja, amely a fa használatát ösztönzi a nem hagyományos építési projektekben, például magas és alacsony nem lakóépületekben és hidakban. A program célja, hogy Kanadát az innovatív faépítési rendszerek és technológiák, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság terén világelsővé tegye, és egyben segítse Kanadát a 2030-ig kitűzött éghajlatváltozási célok elérésében.

Wilkinson végezetül elmondta: „Nincs olyan megoldás az éghajlatváltozásra, amely nem érinti az erdeinket. A kanadai faanyag új piacainak megteremtése támogatja az erdészeti dolgozókat, munkahelyeket teremt, és eljutunk a nettó nullához. A fa építőipari felhasználásának támogatásával lépéseket teszünk bolygónk védelme és közösségeink támogatása érdekében.”

Forrás: panelsfurnitureasia.com

200 éves világpiaci vezető az innovatív építkezési technológia területén? Ausztriában bizony van ilyen. Egy 1819-ben alapított cég úgy javított egy hagyományosan bevált építőanyag, a tégla minőségén, hogy az megfeleljen a legmodernebb hővédelmi követelményeknek. Ez a tégla lehetővé teszi az erőforrásokkal való felelősségteljes gazdálkodást, az alacsony energiafelhasználást és a hosszú távú költségtakarékosságot. A példa is bizonyítja: a klímavédelem a fenntarthatóság valódi esélye, és ugyanakkor versenyelőnyt is biztosít. Az élmezőnyben osztrák cégek is jelen vannak, többek között a szoftver-alapú tervezéshez, kivitelezéshez és épületüzemeltetéshez szükséges BIM (épületinformáció modellezés) területén.

A fenntartható építkezés vezérelve az a felismerés, hogy a gazdaság, az ökológia és a társadalom egybefonódó rendszerek. Egy fenntartható épületet magas ökológiai, gazdasági és szociokulturális minőség jellemzi. Ez többletértéket eredményez a környezet és a társadalom részére. Az épület-szektor az energiafogyasztás és a CO2-kibocsátás tekintetében 40%-os részesedésével egyértelműen megelőzi a közlekedést és az ipart. Az új technológiák alkalmazása az építkezésben tehát óriási megtakarítási potenciállal bír. Az energiahatékony épületek a megújuló energiaforrások lényeges kiegészítésének számítanak, amikor egy észszerű éghajlati stratégiáról van szó.

A fenntartható építkezésnek számos aspektusa van és speciális tervezést, megfelelő anyagokat és szakszerű kivitelezést igényel. Az építési technológiák területén Ausztria az elmúlt 20 évben az egyik vezető országgá vált. A paletta a legmodernebb ablakoktól és ajtóktól a passzívházakhoz alkalmas szellőztetőrendszereken keresztül az automatikus biomassza-fűtésig és a napelemes rendszerekig terjed. Természetesen az osztrák szakértelemhez tartozik az épületek tanúsítása is. Ügyfelek a világ minden tájáról találnak Ausztriában szakembereket az alábbi területeken

• tervezési és tanácsadási szolgáltatások
• építőanyagok
• épületgépészet
• megújuló energiák
• kutatás és fejlesztés

Az osztrák vállalatok azonban nem csak a fenntartható épületek újragondolásában sikeresek. Átépítési és felújítási munkák révén egyre gyakrabban úgy megnő a meglévő épületek energiahatékonysága, hogy a rezsiköltségek jelentősen csökkenthetők.

Mintaprojektek – nemzetközileg példaszerű

Az osztrák szolgáltatók vezető pozíciót töltenek be a zöld épület minden területén. Ez sok demonstrációs projekten megmutatkozik, például a LISI-ház projekten. Ez az első osztrák hozzájárulás a Solar Decathlon versenyhez, amely a legfontosabb verseny a szolár és fenntartható építkezés területén. A LISI-ház kombinálja a moduláris könnyűszerkezetet, az ökológiai anyagokat és a megújuló energiát a megfizethető lakóépületben. A LISI elegendő energiát termel a lakók napi szükségleteinek kielégítésére.

Vagy a plusz-energia-irodaház a Bécsi Műszaki Egyetem kampuszán, a Getreidemarkt: ez a világ első sokemeletes irodaépülete, amely több energiát táplál az áramhálózatba, mint ami az épület üzemeltetéséhez szükséges.

Aztán ott van a „HoHo Wien“ sokemeletes faház, amely a földszinttől mintegy 75%-ban fából készült. Ezzel a tervezők az erőforrás-kímélő és fenntartható építkezésre kívánják felhívni a figyelmet és hozzájárulnak az éghajlat védelméhez. Hiszen egy köbméter beépített fa egy-két tonna CO₂-dal mentesíti az atmoszférát. Ezek az egyedülálló osztrák projektek minden területen megfelelnek a legmagasabb építészeti előírásoknak és túlteljesítik az EU éghajlati céljait. Számos osztrák szakértő, akik demonstrációs projektek révén ismerik egymást, közösen lépnek fel nemzetközi szinten a tervezés és kivitelezés közötti kapcsolódási pontok javítása és további innovációk ösztönzése érdekében. Például így valósultak meg az első passzív házak Kanadában és Indonéziában. Hiszen az energiahatékonyság világszerte egyre fontosabbá válik. A jövőben ez tovább növekvő nemzetközi érdeklődést jelent az osztrák fejlesztések iránt.

forrás: Osztrák Nagykövetség, Kereskedelmi Osztály