A delegáció többek között egyeztetéseket folytatott az algériai erdészeti kutatóintézettel (INRF) Bainemben, tereplátogatást tett a Zöld Gát/Barrage Vert újjáerdősítési területein M’Sila tartományban, meglátogatta az algíri botanikus kertet, valamint megbeszélést folytatott az algériai Agrárminisztérium Erdészeti Főigazgatóságának vezetésével.

A Zöld Gát látogatásakor egy szimbolikus faültetésre is sor került.

A látogatás középpontjában az erdészeti kutatási együttműködések, a klímavédelmi és természetvédelmi programok, valamint az erdészeti és agrárszakmai tudás kölcsönös átadása állt.

forrás: Magyarország Algériai Nagykövetsége

A beszélgetés video-linkje itt érhető el.

Ilyen például az akác, amely néhány száz éve került hozzánk, de mára már megtanultunk vele együtt élni. Ugyanilyen például a bálványfa, vagyis az ecetfa is. Ha megjelenik, akkor nem tudjuk kiirtani.

Azért kell ezeket a fajokat megállítani, mert ha elterjednek, akkor a hazai őshonos fajoktól vonnák el a területeket – de szerencsére még nem tartunk itt.

Algériából és Marokkóból is hoztak be szaporítóanyagot. A két észak-afrikai államban az elmúlt évtizedekben létrehoztak egy „zöld gátat”, amely – úgy tűnik – sikeresen állította meg a Szahara terjeszkedését észak felé, hogy a sivatag ne érje el a Földközi-tengert.

[FATÁJ-kiegészítés: A „zöld gát” a Szaharai Zöld Falra utal, egy nagyszabású, Marokkó által kezdeményezett erdősítési projektre, melynek célja a Szahara terjeszkedésének megállítása és a környezeti degradáció ellensúlyozása a dél-marokkói régióban. 

A zöld gát nem egyetlen, összefüggő falat jelent, hanem egy sor erdősítési és környezetvédelmi intézkedést, melyek célja a sivatag terjeszkedésének megállítása és a helyi ökoszisztémák helyreállítása.]

Viszlát, fenyő!

A Soproni Egyetem rektora azt is elmesélte, hogy lassan-lassan, de a fenyőerdők is eltűnnek az országból, bár ezek eredetileg nem voltak őshonosak nálunk, csak az Alpokban és a Kárpátokban, a II. világháború utáni fahiány kényszerítette ki hazai telepítésüket.

A műsorban még szó volt arról is, hogy:

• Miért erősödött meg a szeles időjárás az utóbbi években?
• Mi okozna nagyobb gazdasági nehézséget: víztározókat építeni, vagy veszni hagyni a Magyarországon átfolyó vizeket?
• Mivel kísérletezik a Soproni Egyetem Püspökladányban és Sárváron?
• Mit jelent és miért kell elfogadnunk az ún. felnyíló erdők jelenlétét?
• Mit tanulhatunk a türk országoktól az erdők védelme érdekében?
• Adtak-e kutatási megbízást Kapu Tibor magyar űrhajósnak, amit a Soproni Egyetemnek végzett volna a világűrben?

forrás: index.hu