A szakemberek a diákoknak bemutatták, miként működik az erdő talaja természetes vízszűrőként és víztározóként, valamint hogyan védi a lombkorona az élővilágot az extrém hőmérsékletektől. A gyakorlatias foglalkozások során a diákok testközelből tapasztalhatták meg az erdő ökológiai egyensúlyának jelentőségét.

A rendezvény a Zöld Hét és az Iskola másként programjaihoz kapcsolódott. A diákok nemcsak új ismeretekkel, hanem élményekkel is gazdagodtak a természetvédelem és a fenntartható gazdálkodás témájában.

Madár Zsolt, a Hargita-Hegység Közösségi Fejlesztési Társulás elnöke elmondta: „célunk, hogy a gyerekek már fiatalon megértsék, milyen kulcsszerepet játszik az erdő az éghajlatvédelemben. Hiszünk abban, hogy a tudatos nevelés a jövő zöld generációját formálja.”

Melles Előd, a Gyergyószentmiklósi Magánerdészet elnöke kiemelte: a jövő a mai generációk szemléletváltásával kezdődik, fontos, hogy a gyerekek testközelből ismerjék meg az erdőgazdálkodást, az erdészeti kutatást, a vadgazdálkodást, gyakorlatban és elméletben is megtapasztalják, mit jelent a felelős erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás, hogy milyen lehetőségeket rejt az erdészeti kutatás.

A fiatalok környezettudatosságát megerősíteni a program célja, mely a Környezetvédelmi Alap (AFM) pályázatának részeként valósult meg. Mint megtudtuk, 2026 júliusáig összesen 1000 tanulót szeretnének bevonni természet- és környezetvédelmi oktatásba. A projekt 12 tematikus modulra épül, a gyergyói esemény pedig a tizedik modul keretében valósult meg.

forrás: Maszol.ro

„Elindítjuk az első olyan pályázati programot Romániában, amelynek keretében a Környezetvédelmi Alapból akár fél millió lejes támogatást kaphatnak a civil szervezetek környezeti nevelési és tudatosító programokra. A program további célja, hogy helyi szintű együttműködéseket segítsen elő, melyeken keresztül a civil szféra az önkormányzatokkal közösen tájékoztatják és nevelik a lakosságot a környezettudatos életmódra.

A környezettudatos gondolkodás alapja, hogy ismerjük a természeti erőforrásokat, ezek szerepét és azt, hogy a különböző emberi tevékenységek milyen hatással vannak a környezetre.  Ennek a leghatékonyabb módja, ha már fiatal korban elkezdjük a nevelést, nemcsak elméleti ismeretekkel, hanem gyakorlati programokkal is. Ezzel a céllal vezettük be a Zöld Hetet az iskolákban, most pedig a civil szervezeteket és az önkormányzatokat is bevonjuk a környezeti nevelésbe. Olyan pályázatokat támogatunk, amelyek minél több témát érintenek kezdve a légszennyezéstől, a hulladékgazdálkodáson és a megújuló energián át a természetvédelmi területek megismeréséig” – tájékoztatott Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter.

Az új program keretében bármely civil szervezet pályázhat, amely a projekt lebonyolítására partnerséget köt egy önkormányzattal és/vagy oktatási intézménnyel. Azok a programok kapnak finanszírozást, amelyek legalább 70%-ban a 6 és 18 év közötti fiatal korosztálynak szólnak.

A támogatási összeget tanulmányi utak, táborok, előadások megszervezésére, oktató anyagok kiadására, videóanyagok készítésére, internetes alkalmazások fejlesztésére, a programot lebonyolító személyzet bérezésére, illetve a szükséges fogyóanyagokra és felszerelésekre is lehet fordítani a pályázati útmutatóban meghatározott arányban.

A környezeti nevelési és tudatosító programoknak a következő témákat kell érinteniük:

1. légszennyezés;
2. vízszennyezés;
3. illegális fakitermelés;
4. a hulladékszennyezés (műanyag, fém, vegyi anyagok, elektromos és elektronikai hulladékok stb.) és a környezetre gyakorolt hatásuk csökkentése
5. hulladékgazdálkodás/ újra felhasználás/ újrahasznosítás/ szelektív hulladékgyűjtés; a biológiailag lebomló hulladék komposztálása;
6. a természeti erőforrások felelőtlen kiaknázása és kimerülése;
7. a megújuló természeti erőforrások használatának előnyei/ a zöld energia fontossága;
8. a természetvédelmi területek védelme;
9. az intenzív mezőgazdaság és annak hatása a környezetre;
10. a túlzott iparosítás és annak hatásai a környezetre;
11. a biológiai sokféleség védelme;
12. éghajlatváltozás/ természeti katasztrófák/ talajerózió/ árvíz/ aszály/ globális felmelegedés;
13. az üvegházhatású gázok környezeti hatásai;
14. a kibocsátásmentes vagy környezetbarát közlekedés ösztönzése (tömegközlekedés, alternatív közlekedés, kerékpár, elektromos járművek stb.);
15. az épületek energiahatékonysága;
16. az állampolgárok, valamint a helyi közintézmények környezetvédelmi jogai és kötelezettségei.

A Környezeti nevelési és tudatosító program pályázati útmutatója megjelent a Hivatalos Közlönyben. Eszerint az elbírálásnál a legmagasabb pontszámot azok a programok kapják, amelyek több mint 500 személyt vonnak be, teljes egészében a fiatal korosztálynak szólnak, és a felsoroltak közül több mint 11 környezetvédelmi témát érintenek. A pályázatok benyújtása a Környezetvédelmi Alap idei költségvetésének elfogadása után, a következő hetekben indul.

forrás: RMDSZ